Zalai Hírlap, 2010. szeptember (66. évfolyam, 203-228. szám)
2010-09-17 / 217. szám
xvi. évfolyam 8. szám A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Zala Megyei Agrárkamara tájékoztatója 2010. szeptember 17., péntek A megye gazdaságáért A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége Zala Megye Gazdaságáért kamarai díjat adományozott Husz László egyéni vállalkozónak, megyénk gazdasági gyarapodása és jó hírneve öregbítéséért végzett eredményes tevékenységéért. (II. oldal) Szükség van a jó tejre Régen több tízezer tehén adta a tejet a megyében. Ma a mezőgazdaságban a növénytermesztés dominál, az állattenyésztés háttérbe szorult. Hogyan működik ebben a gazdasági környezetben a tejipar s a tejtermelés? Erről beszélgettünk Besenyei Ferenccel, a Pannontej elnökével. (III. oldal) Mestereket avattak Az alsópáhoki Kolping Hotelben rendezte meg a mesterlevél átadó ünnepségét a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Az új mesterek eskütétele után 3 asztalos, 4 cukrász, 2 kozmetikus, 6 szakács és 1 villanyszerelő szakember vehette át a mesterlevelét. (IV. oldal) VENDÉGLÁTÁS Több jogosultsággal bíró, modern kamarára van szükség Keszthelyen, a Szent Miklós hajó fedélzetén ünnepélyes keretek között adták át múlt héten a Zala, a Somogy és a Veszprém megyei kereskedelmi és iparkamarák védnöki tábláit a minősített vendéglátó üzleteknek. Házigazdaként Mazzag Ferenc, a zalai szervezet elnöke hangsúlyozta: a Zala, Somogy, valamint a Veszprém megyei kereskedelmi és iparkamarák 2002-ben adták át először a kamarai védnöki táblákat, akkor még csak melegkonyhás éttermeknek, később cukrászdák, kávéházak és koktélbárok is bekapcsolódhattak a programba. A nyolc év alatt a három megyében összesen 113 vendéglátóhely nyerte el a védnöki táblát. A programba egyébként önként jelentkezhetnek a vállalkozások, melyeket a három megyei szervezet által kidolgozott minősítési rendszer szerint bírálnak a kamarák szakértői. Idén a három megyéből hét balatoni táblát adtak át, továbbá négy zalai, egy veszprémi, illetve somogyi vendéglátóhely kapta meg a kamarai védnöki táblát. A tanúsítványt szigorú, pontozásos ellenőrzés után más megyéből érkező szakemberek ítélik oda, a nyertes szervezetek munkáját három évente felülvizsgálják, az elismerés visszavonható. - Értéke van a tábláknak, azért is, mert a vendéglátósok maguk között ítélik oda, vagyis a háttérben ott van a szakmaiság - tette hozzá Mazzag Ferenc. - Ugyanakkor a vendégek számára is biztonságot jelent az elismerés jelenléte, bizonyítva, hogy az adott hely jó színvonalon működik. Zala megyéből idén öt vendéglátóhely nyert. A Balatoni Védnöki Táblát a keszthelyi Jóbarát vendéglő nyerte el, míg megyei kamarai védnöki táblát a zalakarosi Éden étterem, a zalaegerszegi Piccolo söröző és vendéglő, valamint a nagykanizsai, illetve a letenyei Gerő cukrászda kapott. - Nem mondom, hogy tudatosan készültünk a védnöki tábla elnyerésére, de az tény, hogy folyamatosan csiszoltunk az étterem küllemén, az étlapon, s a kollégák szakmai tudását, képzését is fontosnak tartottuk - mondta Meleg Zoltán, a 2006 óta működő Jóbarát étterem üzletvezetője. - Természetesen nagyon örülünk neki, a Balatoni védnöki tábla nemcsak a tó körül, hanem országosan, sőt, külföldön is hirdeti majd az étterem színvonalát. Szeretnénk, hogy a díj minél tovább maradjon, ezért a minőséget tovább kívánjuk javítani. Az ünnepségen szóba került a kamarák helyzete is, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a magyar gazdaság fejlődéséhez szükséges lépések mellett a szervezet szerepéről, újabb feladatvállalásairól is beszélt. „Sikeres gazdaság - modern kamara” című előadásában egyebek mellett azt mondta, gondolkodásváltás zajlik a gazdaságban, az előrelépéshez meg kell teremteni a versenyképes környezetet. Sok a probléma, hatalmas a bürokrácia, komoly gondok vannak a szakképzésben, felnőttképzésben, s vissza kell szorítani a feketegazdaságot, valamint a korrupciót, de rendezésre szórul a munkajogi helyzet is. A szakképzés helyzetét külön kiemelve úgy fogalmazott: az a rendszerváltás óta nem működik, sok a hiányszakma, ráadásul a diákok számára rendkívül kevés a gyakorlati idő. Példaként említette, hogy a német tanulók két és félszer több időt töltenek a gyakorlattal. Nagy baj az is, hogy a tanulmányaik befejezte után alig-alig tudnak elhelyezkedni a szakmájukban a fiatalok. Mindezt tetézi, hogy az oktatási rendszerből, az iskolákból évente 25 ezer diák kerül ki úgy, hogy egyáltalán nincs végzettsége. Mindezen problémákat - a foglalkoztatási szintet növelve - felül kell vizsgálni - mondta. A kamara a megoldásokban szerepet vállal, több javaslatuk szerepel a kormány programjában. Kifejtette: sajnos az ország az elmúlt években elpocsékolta az európai uniós pénzeket. Azokat ugyanis nem a környezetünk szebbé tételére, hanem a gazdaság ösztönzésére, fejlesztésére, beindítására kellett volna fordítani. Örömmel üdvözölte az új vállalkozói hitelek beindítását, s a Széchenyi kártyával kapcsolatos bővülést. - A kereskedelmi és iparkamara több feladatot is át kíván vállalni - folytatta. - Egyebek között szerepet vállalnánk az üzletek működési engedélyeinek kiadásában, s a gazdaságpolitikai döntések előkészítésében, s a gyakorlathoz kötött szakmák felügyeletében. Jelentős kérdésként említette, hogy a jövőben önkéntes, avagy kötelező legyen a kamarai tagság. Azt mondta, nyugaton jól működik a dolog, ugyanakkor a hazai vállalkozók idegenkednek a kötelező jellegtől. Hozzátette: az biztos, hogy a kamaráknak számos szolgáltatást, segítséget kell nyújtaniuk a vállalkozóknak. Dr. Botos Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a magyar gazdaság fellendítéséről szólt, kiemelve: fő üzenet a gyógyító Magyarország lesz. Kifejtve ezt, elmondta: hazánknak minden adottsága megvan ahhoz, hogy kitörési pontként alapozzon az egészségturizmusra. Ez a cél azonban nem kimondottan a testi és lelki egészségről szól, a területen belül egyebek között jelentős szerepet kap a vendéglátás, a gasztronómia. Utóbbit hangsúlyosabbá kell tenni, kiemelten kezelve a Balaton régiót, mely az ország egyik legforgalmasabb, legvonzóbb helye. Fontos teendőként említette, hogy a klasszikus nemzeti ételek szélesebb körben szerepeljenek az étlapon, legyen hozzá megfelelő mennyiségű és minőségű hazai alapanyag, s a vendéglátós szakképzés is fejlődjön. Sámel József Valamikor a mainál sokkal inkább élénk tejipartól volt hangos a megyei sajtó. Nem ok nélkül, hiszen több tízezer tehén adta a nagy mennyiségű termelt tejet, amit számos kisebb-nagyobb üzemben dolgoztak fel változatos termékké. - Most mi a helyzet? - kérdeztük Besenyei Ferenctől, a Pannontej Zrt. igazgatóságának elnökétől, a Tej Terméktanács elnökségi tagjától. - Cégünk több mint 12 esztendeje a Zalatej és a Répcelaki Sajtgyár Rt. fúziójából jött létre - válaszolja, majd hozzáteszi, hogy a privatizáció során a két vállalat a francia Bongrain-csoport tulajdonába került. E tulajdonosnak hazánkban van egy másik vállalata is, ez a Veszprémtej. Sajnos a magyar mezőgazdaság a rendszerváltozás óta folyamatosan teret, piaci részesedést veszít. - Talán ezért hallani arról, hogy maholnap a zalaegerszegi feldolgozó bezárja kapuit, ami újabb csapás volna a megye élelmiszeriparára? - Azt határozottan cáfolom, hogy bármilyen bezárási tervek lennének. Az tény, hogy az élelmiszerpiac nem könnyű, gondoljunk csak a nagy károkat okozó időjárásra. Kétség kívül ezt nem tudjuk áthárítani a fogyasztókra, hiszen nekik sincs elegendő pénzük. Tehát tovább megyünk azon az úton, amit bő tíz esztendeje elkezdtünk, vagyis Répcelakon ezután is gyártjuk a Medvesajt családot és a Karavánt, Zalaegerszegen a Pannóniát, a Trapistát és a Göcsejit, Veszprémben pedig a Camambert sajtokat, friss sajtokat, túrót és panírozott termékeket. E termékeinknél első számú követelmény a minőség, amit viszsza is igazolnak a fogyasztók, de versenyeken is mindig élen járnak a Pannontej és Veszprémtej termékei. - Vélemények szerint, nemcsak a tejelő állomány csökkent drasztikusan, hanem a tejfogyasztás is. Az ezredforduló óta az egy főre jutó éves mennyiség 86 literről 69 literre mérséklődött. Érvényes ez Zalában is? - Ez a folyadéktejre vonatkozik. Ám, ha a feldolgozást is számba vesszük, összességében kevésbé csökkent a fogyasztás. A tejtermékeken belül a sajtfogyasztás növekedett. Aztán a statisztika nem lát mindent. Az utóbbi időben egyre inkább növekszik a közvetlen termelői kínálat, és ezt is figyelembe kell venni a fogyasztásnál. - A kevesebb hazai termelt tejre jön az import, ami tavaly már megközelítette a 20 százalékot, míg az uniós csatlakozás előtt az egy százalékot sem érte el. Önöknél is ilyen arányban növekedett a külföldi tej feldolgozása? - Én 30 százalékos folyadéktejben kifejezett importról tudok. Különben a Pannontej és a Veszprémtej kizárólag magyarországi tejet dolgoz fel. Egyes sajtjainkhoz azonban vásárolunk külföldi egyéb alapanyagot, tejport, vajat, de a tej az hazai. Vannak, akik becsmérlik a magyar tej minőségét, leszólják a tejágazat versenyképességét. Okkal? A Magyarországon megtermelt tej minősége kiváló, nem marad el az uniós tejtől. (Folytatása a III. oldalon.) Értéke van a tábláknak, azért is, mert a vendéglátósok maguk között ítélik oda A magyar tej is felér az unióssal SAJTGYÁRTÁS A hazai fogyasztásra utalva Az ünnepségen a zalakarosi Éden étteremből dr. Oláh Péter és Gyutai Barnabás, a keszthelyi Jóbarát vendéglőtől Meleg Zoltán, a zalaegerszegi Piccolo söröző és vendéglő képviseletében pedig Takács András vette át a kamarai védnöki táblát Géppel történik a 90 kilogrammos blokksajt felvágása NEM ÖRÖKRE SZÓL A kamarai védnöki táblás minősítésre önkéntesen lehet jelentkezni. Az adott vendéglátóhelyre a másik két megyéből - bejelentkezés nélkül - három fős szakértői csoport érkezik, s egységes szempontok szerint, százpontos kérdőív alapján értékel. Amelyik hely legalább nyolcvanszázalékos eredményt ér el, kiérdemli a védnöki táblát. Ami nem örökre szól, hanem visszavonható, a kontroll érdekében háromévente újra ellenőrzik a minősítéssel rendelkező vendéglátóegységeket.