Zalai Hírlap, 2010. szeptember (66. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-17 / 217. szám

xvi. évfolyam 8. szám A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Zala Megyei Agrárkamara tájékoztatója 2010. szeptember 17., péntek A megye gazdaságáért A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége Zala Megye Gazdaságáért kamarai díjat ado­mányozott Husz László egyéni vállalkozónak, megyénk gazdasá­gi gyarapodása és jó hírneve öreg­bítéséért végzett eredményes tevé­kenységéért. (II. oldal) Szükség van a jó tejre Régen több tízezer tehén adta a tejet a megyében. Ma a mezőgaz­daságban a növénytermesztés do­minál, az állattenyésztés háttérbe szorult. Hogyan működik ebben a gazdasági környezetben a tejipar s a tejtermelés? Erről beszélgettünk Besenyei Ferenccel, a Pannontej elnökével. (III. oldal) Mestereket avattak Az alsópáhoki Kolping Hotel­ben rendezte meg a mesterlevél átadó ünnepségét a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Az új mesterek eskütétele után 3 asz­talos, 4 cukrász, 2 kozmetikus, 6 szakács és 1 villanyszerelő szak­ember vehette át a mesterlevelét. (IV. oldal) VENDÉGLÁTÁS Több jogosultsággal bíró, modern kamarára van szükség Keszthelyen, a Szent Mik­lós hajó fedélzetén ün­nepélyes keretek között adták át múlt héten a Za­la, a Somogy és a Veszp­rém megyei kereskedel­mi és iparkamarák véd­nöki tábláit a minősített vendéglátó üzleteknek. Házigazdaként Mazzag Ferenc, a zalai szervezet elnö­ke hangsúlyozta: a Zala, So­mogy, valamint a Veszprém megyei kereskedelmi és ipar­kamarák 2002-ben adták át először a kamarai védnöki táblákat, akkor még csak me­legkonyhás éttermeknek, ké­sőbb cukrászdák, kávéházak és koktélbárok is bekapcso­lódhattak a programba. A nyolc év alatt a három megyé­ben összesen 113 vendéglátó­­hely nyerte el a védnöki táb­lát. A programba egyébként önként jelentkezhetnek a vál­lalkozások, melyeket a három megyei szervezet által kidol­gozott minősítési rendszer szerint bírálnak a kamarák szakértői. Idén a három me­gyéből hét balatoni táblát ad­tak át, továbbá négy zalai, egy veszprémi, illetve somogyi vendéglátóhely kapta meg a kamarai védnöki táblát. A tanúsítványt szigorú, pontozásos ellenőrzés után más megyéből érkező szak­emberek ítélik oda, a nyertes szervezetek munkáját három évente felülvizsgálják, az el­ismerés visszavonható. - Értéke van a tábláknak, azért is, mert a vendéglátósok maguk között ítélik oda, va­gyis a háttérben ott van a szak­maiság - tette hozzá Mazzag Ferenc. - Ugyanakkor a ven­dégek számára is biztonságot jelent az elismerés jelenléte, bizonyítva, hogy az adott hely jó színvonalon működik. Zala megyéből idén öt ven­déglátóhely nyert. A Balatoni Védnöki Táblát a keszthelyi Jóbarát vendéglő nyerte el, míg megyei kamarai védnöki táblát a zalakarosi Éden étte­rem, a zalaegerszegi Piccolo söröző és vendéglő, valamint a nagykanizsai, illetve a lete­­nyei Gerő cukrászda kapott. - Nem mondom, hogy tu­datosan készültünk a védnöki tábla elnyerésére, de az tény, hogy folyamatosan csiszol­tunk az étterem küllemén, az étlapon, s a kollégák szakmai tudását, képzését is fontosnak tartottuk - mondta Meleg Zol­tán, a 2006 óta működő Jóba­rát étterem üzletvezetője. - Természetesen nagyon örü­lünk neki, a Balatoni védnöki tábla nemcsak a tó körül, ha­nem országosan, sőt, külföl­dön is hirdeti majd az étterem színvonalát. Szeretnénk, hogy a díj minél tovább ma­radjon, ezért a minőséget to­vább kívánjuk javítani. Az ünnepségen szóba ke­rült a kamarák helyzete is, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a magyar gazdaság fej­lődéséhez szükséges lépések mellett a szervezet szerepéről, újabb feladatvállalásairól is beszélt. „Sikeres gazdaság - modern kamara” című elő­adásában egyebek mellett azt mondta, gondolkodásváltás zajlik a gazdaságban, az elő­relépéshez meg kell teremteni a versenyképes környezetet. Sok a probléma, hatalmas a bürokrácia, komoly gondok vannak a szakképzésben, fel­nőttképzésben, s vissza kell szorítani a feketegazdaságot, valamint a korrupciót, de ren­dezésre szórul a munkajogi helyzet is. A szakképzés hely­zetét külön kiemelve úgy fo­galmazott: az a rendszerváltás óta nem működik, sok a hi­ányszakma, ráadásul a diákok számára rendkívül kevés a gyakorlati idő. Példa­ként említette, hogy a német tanulók két és félszer több időt töl­tenek a gyakorlattal. Nagy baj az is, hogy a tanulmányaik befejezte után alig-alig tudnak elhelyezked­ni a szakmájukban a fiatalok. Mindezt tetézi, hogy az okta­tási rendszerből, az iskolák­ból évente 25 ezer diák kerül ki úgy, hogy egyáltalán nincs végzettsége. Mindezen prob­lémákat - a foglalkoztatási szintet növelve - felül kell vizsgálni - mondta. A kamara a megoldások­ban szerepet vállal, több ja­vaslatuk szerepel a kormány programjában. Kifejtette: saj­nos az ország az elmúlt évek­ben elpocsékolta az európai uniós pénzeket. Azokat ugyanis nem a környezetünk szebbé tételére, hanem a gaz­daság ösztönzésére, fejleszté­sére, beindítására kellett vol­na fordítani. Örömmel üdvö­zölte az új vállalkozói hitelek beindítását, s a Széchenyi kár­tyával kapcsolatos bővülést. - A kereskedelmi és ipar­kamara több feladatot is át kí­ván vállalni - folytatta. - Egyebek között szerepet vál­lalnánk az üzletek működési engedélyeinek kiadásában, s a gazdaságpolitikai döntések előkészítésében, s a gyakor­lathoz kötött szakmák fel­ügyeletében. Jelentős kérdésként emlí­tette, hogy a jövőben önkén­tes, avagy kötelező legyen a kamarai tagság. Azt mondta, nyugaton jól működik a do­log, ugyanakkor a hazai vál­lalkozók idegenkednek a kö­telező jellegtől. Hozzátette: az biztos, hogy a kamaráknak számos szolgáltatást, segítsé­get kell nyújtaniuk a vállalkozóknak. Dr. Botos Balázs, a Nemzetgazdasági Mi­nisztérium helyettes államtitkára a magyar gazdaság fellendítésé­ről szólt, kiemelve: fő üzenet a gyógyító Ma­gyarország lesz. Kifejtve ezt, elmondta: hazánknak minden adottsága megvan ahhoz, hogy kitörési pontként alap­ozzon az egészségturizmusra. Ez a cél azonban nem kimon­dottan a testi és lelki egész­ségről szól, a területen belül egyebek között jelentős szere­pet kap a vendéglátás, a gaszt­ronómia. Utóbbit hangsúlyo­sabbá kell tenni, kiemelten kezelve a Balaton régiót, mely az ország egyik legforgalma­sabb, legvonzóbb helye. Fon­tos teendőként említette, hogy a klasszikus nemzeti ételek szélesebb körben szerepelje­nek az étlapon, legyen hozzá megfelelő mennyiségű és mi­nőségű hazai alapanyag, s a vendéglátós szakképzés is fej­lődjön. Sámel József Valamikor a mainál sok­kal inkább élénk tejipar­tól volt hangos a megyei sajtó. Nem ok nélkül, hi­szen több tízezer tehén adta a nagy mennyiségű termelt tejet, amit szá­mos kisebb-nagyobb üzemben dolgoztak fel változatos termékké. - Most mi a helyzet? - kér­deztük Besenyei Ferenctől, a Pannontej Zrt. igazgatóságá­nak elnökétől, a Tej Termék­­tanács elnökségi tagjától. - Cégünk több mint 12 esz­tendeje a Zalatej és a Répcela­­ki Sajtgyár Rt. fúziójából jött létre - válaszolja, majd hoz­­záteszi, hogy a privatizáció során a két vállalat a francia Bongrain-csoport tulajdoná­ba került. E tulajdonosnak ha­zánkban van egy másik válla­lata is, ez a Veszprémtej. Saj­nos a magyar mezőgazdaság a rendszerváltozás óta folya­matosan teret, piaci részese­dést veszít. - Talán ezért hallani arról, hogy maholnap a zalaeger­szegi feldolgozó bezárja ka­puit, ami újabb csapás volna a megye élelmiszeriparára? - Azt határozottan cáfo­lom, hogy bármilyen bezárási tervek lennének. Az tény, hogy az élelmiszerpiac nem könnyű, gondoljunk csak a nagy károkat okozó időjárás­ra. Kétség kívül ezt nem tud­juk áthárítani a fogyasztókra, hiszen nekik sincs elegendő pénzük. Tehát tovább me­gyünk azon az úton, amit bő tíz esztendeje elkezdtünk, va­gyis Répcelakon ezután is gyártjuk a Medvesajt családot és a Karavánt, Zalaegersze­gen a Pannóniát, a Trapistát és a Göcsejit, Veszprémben pe­dig a Camambert sajtokat, friss sajtokat, túrót és paníro­zott termékeket. E ter­mékeinknél első számú köve­telmény a minőség, amit visz­­sza is igazolnak a fogyasztók, de versenyeken is mindig élen járnak a Pannontej és Veszp­rémtej termékei. - Vélemények szerint, nemcsak a tejelő állomány csökkent drasztikusan, ha­nem a tejfogyasztás is. Az ezredforduló óta az egy főre jutó éves mennyiség 86 liter­ről 69 literre mérséklődött. Érvényes ez Zalában is? - Ez a folyadéktejre vonat­kozik. Ám, ha a feldolgozást is számba vesszük, összessé­gében kevésbé csökkent a fo­gyasztás. A tejtermékeken be­lül a sajtfogyasztás növeke­dett. Aztán a statisztika nem lát mindent. Az utóbbi időben egyre inkább növekszik a közvetlen termelői kínálat, és ezt is figyelembe kell venni a fogyasztásnál. - A kevesebb hazai ter­melt tejre jön az import, ami tavaly már megközelítette a 20 százalékot, míg az uniós csatlakozás előtt az egy szá­zalékot sem érte el. Önöknél is ilyen arányban növekedett a külföldi tej feldolgozása? - Én 30 százalékos folya­déktejben kifejezett importról tudok. Különben a Pannontej és a Veszprémtej kizárólag magyarországi tejet dolgoz fel. Egyes sajtjainkhoz azon­ban vásárolunk külföldi egyéb alapanyagot, tejport, vajat, de a tej az hazai.­­ Vannak, akik becsmérlik a magyar tej minőségét, le­szólják a tejágazat verseny­­képességét. Okkal?­­ A Magyarországon megtermelt tej minősége ki­váló, nem marad el az uniós tejtől. (Folytatása a III. oldalon.) Értéke van a tábláknak, azért is, mert a vendéglátósok maguk között ítélik oda A magyar tej is felér az unióssal SAJTGYÁRTÁS A hazai fogyasztásra utalva Az ünnepségen a zalakarosi Éden étteremből dr. Oláh Péter és Gyutai Barnabás, a keszthelyi Jóbarát vendéglőtől Meleg Zoltán, a zalaegerszegi Piccolo söröző és vendéglő képviseletében pedig Takács András vette át a kamarai védnöki táblát Géppel történik a 90 kilogrammos blokksajt felvágása NEM ÖRÖKRE SZÓL A kamarai védnöki táblás minősítésre önkéntesen lehet jelentkezni. Az adott vendéglátóhelyre a másik két megyéből - bejelent­kezés nélkül - három fős szakértői csoport érkezik, s egységes szempontok szerint, százpontos kér­dőív alapján értékel. Ame­lyik hely legalább nyolc­vanszázalékos eredményt ér el, kiérdemli a védnöki táblát. Ami nem örökre szól, hanem visszavonha­tó, a kontroll érdekében háromévente újra ellen­őrzik a minősítéssel ren­delkező vendéglátóegysé­geket.

Next