Ars Hungarica, 1988 (16. évfolyam, 1-2. szám)
2. szám - Tanulmányok - Farbaky Péter: A budai középkori királyi palota díszudvara
144 Ars Hungarica 1988/2 Balogh Jolán ugyanebben az évben publikált „A művészet Mátyás király udvarában" című művében,10 amelynek tanulmánykötete németül Grazban 1975-ben,11 magyarul pedig 1985-ben jelent meg 12 közli az írásos forrásokat és ábrázolásokat, s lényegében megismétli 1952-es cikkének értelmezését. Az általa második udvarnak nevezett térséget a toszkán quattrocento kolostorudvarok nyomán egyemeletes épületszárnyak veszik körül, amelynek földszintjét — ha volt is korábbi előzménye — éppúgy az új, reneszánsz stílusban formálták át, mint az architrával lezárt emeletet. Balogh Jolán tehát nem fogadja el azt, hogy a földszinti porticus Zsigmond-kori lett volna, illetve, hogy ilyen állapotában alkotta volna a reneszánsz árkád alsó részét. 13 Horler Miklós a simontornyai várról írt kandidátusi értekezésében a magyar korareneszánsz sok fontos problémáját tárgyalja. A vár udvari loggiájának előzményeként részletesen foglalkozik a budai árkádos udvarral, amelyet díszudvar néven is említ, s a források értelmezésén kívül kitér művészettörténeti jelentőségére is.14 Elképzelésében a díszudvari árkád háromszintes: a földszinten gótikus, de az I. emeleten íves, a II. emeleten egyenes lezárású reneszánsz loggia. Az értekezés rajzi anyagában a szerző egy első emeleti árkádív rekonstrukcióját is megkísérli.15 Horler a nyéki villákról írt tanulmányában — korábbi álláspontját megváltoztatva — felveti az árkádsor Ulászló-kori datálásának lehetőségét,a legújabban pedig a két Bonfinileírás közti különbségből arra következtet, hogy ebben az időben a korábbi udvari homlokzat I. emeleti folyosóját lebontva, új I. és II. emeleti árkád készült a reneszánsz jegyében.17 Feuerné Tóth Rózsának a budai vár reneszánsz homlokzatairól írt cikkében, amelyben homlokzati rekonstrukciós rajzunk is szerepel, a díszudvart három oldalról a földszinten csúcsíves gótikus, az I. emeleten félköríves, a II. emeleten egyenes lezárású — a földszinttől eltérő kiosztású — reneszánsz árkád veszi körül. 18 Az emeleti oszlopok közti mellvédet öt-öt baluszterbáb és középen baluszterpillér alkotja. A rekonstrukciós rajzok a nyugati szárny külső homlokzatának sematikus képét és a baluszteres mellvéd egy részletét is bemutatják. 19 Cikkünkben a legújabb szakirodalom többségét követve mi is díszudvar néven tárgyaljuk a palota belső, árkádos udvarát. A díszudvar a források tükrében A díszudvar a legkorábbi, déli, ún. Anjou-palotához csatlakozó keleti és nyugati szárny megépülésével alakult ki. A keleti szárny legfontosabb alkotóeleme, a kápolna Nagy Lajos idején, 1366 előtt épült.20 Ugyancsak erre az időszakra, de néhány évvel korábbra tehető a déli palotatömb és kápolna közötti keleti épületszárny.20 A nyugati szárny építési idejéről eltérőek a vélemények. Gerevich László szerint Zsigmond korából származik.22 Az egységes terv ellenére két periódusban épülhetett, erre utalnak az udvarra néző szakasz rendellenességei, például a pilaszterek és pillérek eltérő állása. Zolnay László szerint az épület Anjoukori, a 14. század második feléből, amelyet később Zsigmond teljesen átépíttetett.24 Az udvar észak felé kevésbé volt zárt, a kelet-nyugati sziklaárok mentén esetleg épületszárny is emelkedett,25 sajnos ezt a kérdést az ásatás nem tudta tisztázni az ott álló épület miatt. Mindenestre a palota díszudvarának trapéz alaprajza legkésőbb Zsigmond korára kialakult.26 Az ásatás azt is bebizonyította, hogy a nyugati szárnyat Mátyás vagy Ulászló idején átépítették.27 A barokk palota miatt a díszudvar déli és keleti részét nem lehetett teljesen feltárni. Ezért itt most érdemes a megmaradt régi alaprajzokhoz fordulnunk, amelyek értékes információkkal egészítik ki az ásatás eredményeit.28 A rajzok közül öt ad támpontot a díszudvar kialakításához. Ezekből három ábrázolás a díszudvar három oldalán: a keletin.