Ars Hungarica, 2004 (32. évfolyam, 1-2. szám)
1. szám - Szemle - Jékely Zsombor: Négy könyv magyarországi freskókról
SZEMLE NÉGY KÖNYV MAGYARORSZÁGI FRESKÓKRÓL. Hankovszky Béla J. OP - Kerny Terézia -Móser Zoltán: Ave Rex Ladislaus. Budapest: Kairosz, 2000. Kve., 103 o., számozatlan színes képek + rajzok: 3600 Ft. Horváth Zoltán György - Gondos Béla: Székelyföldi freskók - a teljesség igényével (Fresken in Szeklerland - Frescoes in Székely-Hungarian Churches). Budapest: Masszi, 2001. Kve., 173 o., 175 színes és fekete fehér kép; ármegjelölés nélkül (2990 Ft). Prokopp Mária: Középkori freskók Gömörben. Somorja: Méry Rátio, 2002. Kve., 94 o., 84 színes kép; ármegjelölés nélkül (4500 Ft). Lángi József - Mihály Ferenc: Erdélyi falképek és festett főberendezések 1. Budapest: Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ, é. n. (2002). Kre., 115 o., többszáz számozatlan színes kép, ármegjelölés nélkül (4000 Ft). A közelmúltban egymás után négy középkori freskókat tárgyaló művészettörténeti könyv is napvilágot látott. Együttes tárgyalásukra nem csak azért kerülhet sor, mert a Szent Lászlólegendák miatt témájuk érintkezik, hanem mert mindegyik a nagyközönségnek szánt, szép kiállítású, színes képekkel illusztrált mű. Nem kérdés, hogy ilyenekre szükség van. Velük szemben is érvényes azonban az a követelmény, hogy pontos és megbízható ismereteket terjesszenek. Az egyes kötetek rövid bemutatása után meg fogjuk vizsgálni, hogy ennek a követelménynek mennyire feleltek meg. A négy könyv közül először, még 2000-ben, a Szent László-legenda falképeivel foglakozó jelent meg. A szép kiállítású kötet két tanulmányt tartalmaz: Szent László „apokrif szentsége" címmel Hankovszky Béla domonkos atya írását, és Kerny Terézia művészettörténész művét, amelynek témája Szent László tisztelete és középkori ikonográfiája. A koncepció kissé zavarba ejti a recenzenst, aki nem érti, hogy ez a két írás hogyan került egymás mellé. Hankovszky írása kimondottan a László-legenda képciklusairól szól, Kerny Teréziáé Szent László hazai tiszteletéről és ikonográfiájáról általában, így már az sem világos, hogy miért nem ez került a kötetben előrébb. Kerny logikusan felépített írását azzal zárja, hogy a legenda képciklusáról a kötet másik tanulmányában olvashatunk. Az olvasó azonban jobban tenné, ha a freskókkal kapcsolatban is Kerny Terézia írásaihoz fordulna. Kernytől itt csak Szent László tisztelete és általános ikonográfiája van megírva, a kerlési ütközet ábrázolásáról írott legújabb tanulmánya megtalálható a Történelem-Kép katalógusban, illetve egy nehezebben hozzáférhető tanulmánykötetben. Ezekből az írásokból ugyanis világos képet kaphatunk a legendaciklus kialakulásáról, elterjedéséről és legfontosabb példáiról. Hankovszky tanulmánya ezzel szemben inkább csak összezavarja a magyar szentek iránt érdeklődő olvasót. Nagyrészt László Gyula megállapításain alapuló fejtegetéseiből hiányzik az a koherencia, amely László Gyula írásaiban - minden vitatott pontjuk ellenére - megvolt. A szerző gyakorlatilag a modern történeti és művészettörténeti szakirodalom szinte teljes figyelmen kívül hagyásával írta meg tanulmányát. A bibliográfiában elsősorban néprajzi jellegű írások találhatóak, pedig a tanulmány szándéka szerint nem Szent Lászlónak a néphagyományban megjelenő képével foglalkozik, hanem középkori ábrázolásaival. Ennek megfelelően a témával kapcsolatban újat kereső művészettörténésznek semmit sem mond. Abban sem vagyok biztos, hogy az érdeklődő nagyközönségnek éppen egy ilyen könyvre van szüksége. A tanulmány részletes kritikájára itt nincs terünk. Recenzens a jelen helyzetben csak annyit mondhat, hogy továbbra is várjuk a nagy Szent László monográfiát és adattárat Kernytől.