168óra, 1993. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-01-05 / 1. szám

A SEMMINEMŰ OLYAN ÁLLAMI INTÉZKEDÉST SEM­M­IN­ TARTOK ELFOGADHATÓNAK, amely meg akarja akadá­­lyozni, hogy a polgár, ha akarja, asszimilálja, ha akarja, disszi­­milálja magát. Glatz Ferenc A kisebbségi kérdés Közép-Európá­­ban tegnap és ma című átfogó tanulmányáról a Gondolat-jel adott hírt. AZ ÁLLAMI HÚSVÉT, AZ ÁLLAMI MIKULÁS, AZ ÁLLA­­N­­MI KARÁCSONY SOSEM LESZ OLYAN, MINT A CIVIL HÚSVÉT, A CIVIL MIKULÁS, A CIVIL KARÁCSONY. Kérdés, hogy az egyház egyáltalán akarja-e a civil létet? A mikro­fon előtt Lengyel László. XH AZELŐTT PONTOSAN TUDTAM, HOGY MELY SZEG­ŐM LÉTEKBE, SZÉLJÁRTA ZUGOKBA NEM SZABAD PIL­­LANTANOM, hogy maradjon némi önbecsülésem. Mára ez hiú önámítássá vált - írja publicistánk, Wirth Ágnes. EZ A TÁRSADALOM NYUGALMAT AKAR, JOGBIZ­­■EZ­TONSÁGOT AKAR, olyasmit, ami nélkül nincs gazdasági felemelkedés. Márpedig gazdasági felemelkedést akar, a magán­élet tiszteletét akarja és nem ideológiai kampányokat - mondja Kis János filozófus a Kossuth Klubban készült beszélgetésben. Ms­ MI IS NOSZTALGIKUSAN GONDOLUNK ARRA AZ Ifii IDŐRE, AMIKOR MÉG A KÉTHETI NARANCSOT SZER­­KESZTETTÜK, de most már mindenképpen váltanunk kellett. Mikrofon előtt a főszerkesztő, Vágvölgyi B. András. VAN EGY FANTASZTIKUS KANADAI TALÁLMÁNY, MI A VILÁG LEGNAGYOBB SZÉLESVÁSZNÚ MOZIJA: vagy hat emelet magas, öt emelet széles, a film maga hetven milliméteres, nem függőlegesen, hanem vízszintesen szalad, a kép vagy tízszer akkora, mint a harmincöt milliméteresé. Ilyen mozit szeretnék Magyarországon megépíteni.­­ Bob Schultzcal, a Torontóban élő magyar származású filmessel Bölcs István beszélgetett. MOST JÖTTEM HAZA OROSZORSZÁGBÓL, KÁEF­­WI TÉNK TULAJDONOSA LETT AZ URÁLBAN TIZENHÁ­­TA A ROM MÁRVÁNYBÁNYÁNAK. Az első félévben importál­tunk ötszázezer tonna olajat, a másodikban megvettük a Vidia kereskedőházat.­­ Interjú Molnár Sándorral, a harminckilenc éves milliárdossal. Áfa AZ ÁLLAMNAK AZ ELSŐ PERCTŐL KEZDVE MEG­­KI KELL MUTATNIA, HOGY A NÁCIZMUST NEM TŰRI EL. Különösen vonatkozik ez a német államra, mert a németség morális létérdeke, hogy a nácizmus minden tünetétől elkülönítse magát. A berlini nemzetközi írótalálkozón a hidegháború évei­nek szabadságáról, az értelmiség akkori és mai lehetőségeiről beszélgettek a meghívottak, köztük Eörsi István, a 168 óra és a Gondolat-jel című rádiómagazinból A­ FELLÉPNEK-E ÚJ, JELENTŐS ERŐT KÉPVISELŐ PÁR­­TOK 1993-BAN? Mi jelentene jövőre belpolitikai szenzációt? Lesznek-e nagyméretű sztrájkok? Ilyen és ehhez hasonló kérdé­sekkel kerestek meg munkatársaink az óesztendő végén nyolc prominens politikust. ^^EGY ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐI MANDÁTUM 'm NEMCSAK PÉNZ KÉRDÉSE, mert ha ez így lenne, annak az embere ülne a Parlamentben, akinek a legtöbb a pénze. Vita a választási pénzekről. KÉT CSOPORT ÉRDEKLŐDIK A MAGYARORSZÁGI ■yif BEFEKTETÉSEK IRÁNT. Az egyik olyan magyar származá­­súA­sú emigránsokból áll, akiknek tapasztalatuk, tőkéjük és különös tudásuk van megérteni a magyar helyzetet. A másik csoport az úgynevezett globális vállalatok köre, mint pl. a General Motors, a General Electric, a Bell-telefon stb. Andrew Sarlós kanadai üzletemberrel Mester Ákos készített interjút. RRI­A NYUGATNAK VAN EGY SAJÁTOS PROBLÉMÁJA AZ 1989-ES ÉVVEL, mégpedig az, hogy elveszítette a tükrét, amelyben szebbnek látta önmagát. Dalos Györggyel is Berlin­ben találkozott munkatársunk. KEDVES OLVASÓINK! A rádiós beszélgetések nyomtatott adaptációja szükségszerűen igényli a szerkesz­tői beavatkozást, de a műsorokban elhangzott riportokat, interjúkat csaknem szöveghűen közöljük, meghagyva az élőbeszéd fésületlenségét. Tesszük ezt a hitelesség okán és azért is, mert - őszintén szólva - az elhangzás és a megjelenés között rendkívül kevés idő áll rendelkezésünkre. Bízunk az Önök megértésében. Köszönettel: a­­ 168 óra­­ szerkesztősége

Next