2000, 2016 (28. évfolyam) március

Margócsy István: „...hány helyen nincsen Petőfi?” - amit a Petőfi-legendák hátteréről tudni lehet

tól?­­ Az egyik odaadta neki az ostorát, a másik juhász volt, kisbárányt adott, hogy mégis adjanak valamit.” Az 1955- ben gyűjtött legendát Id. Dienes And­rás: A legendák Petőfije. Táj és emlékezés. Magvető, 1957.263. 13. A legújabb vitairat Szabadszállás mel­lett voksol: Molnár Péterné: „...a róna, hol születtem’’. A Petőfi-szülőhely-vita. Helikon, 2013. 14. Ez utóbbit lásd: Sislay József amerikai magyar költő műve: Petőfi Sándor tragi­kus halála. New York, NY. USA, 1991. 15. Az elsőt lásd: Dienes, id. mű 137—141., az utóbbit: Petőfi a Kárpátok szelleme. Kászonvidéki rege. 81-88. In: Baróti La­jos: Petőfi a ponyván és a népirodalomban.­­ Petőfi regék. Összegyűjtötte Péterfy Tamás. (Petőfi-Könyvtár, XXII. füzet). Athenaeum kiadása, 1909.­­ Érdekes­ségként: ugyanez a mese felbukkant a XX. század közepén is. Újragyűjtve Duka János által, 1968. In: Székelyföld, 1999. július, 77-79. 16. Jókai Mór: Petőfi Sándor (1856) In: Uő: írói arcképek (s. a. r. Bisztray Gyula), 1955. 242. 17. Herczeg Ferenc: A százéves Petőfi (1923). In: Uő: Tanulmányok I., Singer és Wolf­­ner, 1939.114. 18. Makkai Ádám: Úristen! engedj meghalni! Petőfi Sándor pokoljárása és megidvezü­­lése. Árgus — C.E.T. Belvárosi Kiadó, 2003.328. 19. Tomkiss Tamás: március 14. Új Mandá­tum Kiadó, 2002. 20. „Engem mindenesetre foglalkoztatott egy időben egy ilyen regény gondola­ta: Petőfi Oroszországban, aztán szö­kés Nyugat-Európába, összebarátkozás Marxszal i­s a kiegyezés után retour Magyarországra. Ennek a fantasztikus filozófiai kalandregénynek a lehetősége ma is foglalkoztat. — Petőfi a millennium évében hal meg — öregember nagyító­val játszik, s kiéget valamit.” Ld: Petri György: Feljegyzések egy nagy spirálfüzet­be. Holmi, 2002. nov. 1387—1392. 21. Petőfi kiadatlan költeményei, melyeket Szi­bériában írt. In: Bartók Lajos: Őrtüzek. Költemények. 1877. 22. Ugyanez a kép, a „szembefordulás” je­lenik meg Bereményi Géza - Cseh Ta­más népszerű, Petőfi halála c. dalában is (2000), kiegészülve annak megemlíté­sével: „Hogy nem látja senki, nem így akarom!”... 23. Tompa Mihály levele Szemere Mik­lóshoz, 1852. jan. 7. In: Tompa Mihály Levelezése (s. a. r. Bisztray Gyula). I. köt. 1964.156. (a kiemelés tőlem M. I.) 24. Veres András tankönyv-szövege. In: Irodalom III. (Irodalom a gimnáziumok III. osztálya számára). Tankönyvkiadó, 1982.268. 25. Jókai Mór: Eppur si muove. És mégis mo­zog a föld (1872), Akadémiai, 1965. II. köt. 359. 26. Széchenyi István: Üdvlelde, Pest, 1843. 27. Az eset részletes leírását ld.: Sándor- Zsigmond Ibolya: A mi Petőfink. Igazság és legenda. Székelykeresztúr, 2012. Az esethez ld. Dávid Gyula bevezető sza­vait: „Jelkép erejű a felirat. A második dátum, a nevezetes »újratemetés« dátu­ma, ma már mindenki tudja: egy Pető­­fi-legenda születésnapja. Egy legendáé, amelyet azóta sokszorosan megcáfol­tak, de amely, igazságtartalmától füg­getlenül, ennek a városnak a költőhöz való személyes ragaszkodását hirdeti.” 28. A Hét kör kérdésére többek között Jó­kai Mór, Mikszáth Kálmán, Herczeg Ferenc, Eötvös Károly, Kozma Andor, Papp Dániel, Bródy Sándor, Kiss József is válaszolt. 29. Ld.: Vahot Imre Emlékiratai, 18913. 296. 30. Mindkét idézetet közli: Sándor-Zsig­­mond Ibolya: A mi Petőfink. Id. kiadás, 9., 109. 60 . 2000

Next