8 Órai Ujság, 1918. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1918-01-01 / 1. szám

4 Országos ülözprom az adójavaslatok silso Lánczy Leó - Wekerlénél - Kereskedik és iparnak serei ngi — Saját tudósítónktól — Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter már a képvi­selő­házban történt bemutatkozása­kor programmbeszédében kifejtette, hogy a háborús költségek fedezésé­re új adóforrásokat kell megnyit­nia. Az új adójavaslatok nagyrészt már el is készültek, de amint nyil­­vánosságra kerültek, nagy izgalmat okoztak az országban, foglalkozási ágra való tekintet nélkül, mert a Wekerle-féle adó­javaslatok — no­ha mindenki elismeri az adóemelé­sek szükségességét — egyformán sértik az ipar, kereskedelem, és gazdaság érdekeit. Elsőnek az ipa­rosok és kereskedők mozdultak meg és Lánczy Leó a kereskedelmi és iparkamara elnöke személyesen kereste fel Vekerdét, hogy a sér­el­­mes javaslatok megváltoztatására bírja. Akciót indítottak a földbér­­lők is Wekerle új adóprései ellen, mert ezek az adók — mondják a föld­bérlők egy felhívásukban — egyenesen kiszolgáltatnak a pénz­ügyi közegek és az ad­ókivető­ b­izo­t­t­­ságok önkényének. A földbérlet te­kintettel­ arra, hogy a parlament jár­­már második felében tárgyalja az új adójavaslatokat, melynek kereté­ben remélik, hogy sérelmeik orvo­solhatók lesznek, január 14-én dél­előtt a Vigadó nagytermében föld­­bétő­ nagy­gyűlést hívnak össze, melynek egyetlen tárgya az adója­vaslatok ellen való állásfoglalás. A fővárosi kereskedők körében is mozgalom indult az adójavaslatok ellen. A kereskedő- és iparosszövet­ség társelnöke alábbi cikkében szintén alapos kritika tárgyává teszi Wekerle adójavaslatait és sok hozz­­áértéssel mutat rá a javaslat hi­báira. A miniszterelnök, pénzügyminisz­­t­t­ úr expozéja körülbelül ezt az adópolitikai gondolatot fedi: „az akutatásban el kell mennünk a te­herviselési képesség azon határáig, amelyen túl a ■jövedelmező gazdasági tevékenység és a vállalkozási szel­lem lennének már veszélyeztetve. Ez az elv az állam gazdasági erejének javulása szempontjából helyes, de semmi­ esetre sem jogos, hogy az álla­m az adópolitika terén ezt az elvet csupán a kereskedelem és ipari vállalatokra kívánja fokozottabb mértékben kiterjeszteni, m­íg a föld­adónál és általában a mezőgazda­­­­­sági termékek érdekképviseleteinél maéltányosabb álláspontot foglal el. A terv­bevett javaslat 4. §-a ellen­tétben az 1916. évi XXVI. t.-c.-el, a vagyonadót 50.000 koronáról 20.000 koronára kívánja leszállítani. A 20.000 korona vagyonnak megadóz­tatása kisiparosokra és tőkegyenge kiskereskedőkre is kiterjed. Viszont nem állhat az államnak érdekében ezeket az amúgy is nehezen lélegző iparfejlesztő kisipari vállalatokat­­még jobban a fulladozóénak kitenni. A vagyonadó emelése szempontjából bő anyagot szolgáltathatnak az ál­lamnak a szinte középkorú szaba­dalmakat élvező­ latifundiumok. A­ készülő javaslatnak szintén egyik nagy igazságtalansága és sé­relme és az adómorál szempontjából határozottan dekadens irányú az a szigorítás, amely szerint — ellentét­ben az 1916. évi t.-c.-et megszüntető ama kedvezés, amelynél fogva a III. oszt. kereseti adót semmiféle adó­nemnél újabban megadóztatni nem lehet, egyszerűen adó alá vonja ma­gát a fizetett III. oszt. kereseti adó­, akár jövedelmi vagy hadinyereség, vagy vagyonadó formában. Még vis­szásabb a helyzet a ház­­bérjövedelemnél. Itt ugyanis eddig a bruttó jövedelemből 33 százalék jó­­karbantartási és 10 százalék fenn­tartási költség címén levonásba volt hozható és az adózás­r a 83 száza­lék és 10 százalék levonása után történt. Az új törvényjavaslat ezt a­­ kedvezést szintén megszünteti, ami már azért sem fedi a jogos állás­pontot, mert hisz az adóalap csak jövedelemre, vagy absolut keresetre, de, semmiesetre sem költségtételre, tehát effektív kiadásra szám­kozha­­tik. Ami már most az új javaslat ér­telmében a III. oszt. kér. adóra ki­vetendő 60 százalékos pótlék kive­tését illeti, itt sem szállnak szembe magával az elvvel, csupán rámutat­ni kívánnék, hogy a földadónál az 1917—18. évre 7.500.000 koronával kevesebb lett előirányozva, szemben az 1914—15. évre megállapított ösz­­szegnél. — Egyszerűen úgy, hogy az 1875. évi VII. t.-e. alapján készült földadókataszternek az 1909. évi V. t.-c­ikkel elrendelt kiigazítás révén a kataszteri tiszta jövedelem alapján az 1909. évi t.-c. 30. §-ában megálla­pított 20 százalék kulcsosai vétetik számításba, ellentétben az azelőtt érvényben levő 25,5 százalékkal. Számokban kifejezve ez következő­képen áll fenn: a 25,5% kulcs szerinti elő­­irányozás . 71,750.000.— ehhez: 60 százalék hadi­­pótlék . . 43,050.000.— vagyis összesen 102.SOO.OOO kor, il­letve 12 millió koronával kisebb összeget kell majd fizetnie az ag­rár és mezőgazdasági érdekképvi­seleteknek, feltéve, hogy ez a tör­vényjavaslat az eredeti szövegezés­ben és elgondolásban fog törvény­erőre emelkedni. Ezzel szemben az adóalap mél­tánytalan felemelése dacára és az 1916. évi V. VI. t.-c. 8. §-ának ha­tározott tilalma ellenére a 10%-os régi kereseti adókulcs mind gyak­rabban kerül alkalmazásra a ke­reskedőknél és iparosoknál, ami már azért is sérelmes a kereskedő és ipari érdekképviseletekre, mert , a 20.000 korona jövedelemnek 10.000 koronára történt leszállítása a jövedelemadózás szempontjából újból a kereskedőket és iparosokat érinti túlsúlyban. És itt egyben feltétlenül reá kell mutatnom a 9. S.-ban lefektetett azon sérelemre, amely s­zerint a pénzügyminiszter úr felh­atalmazta­­tik, hogy­ a kivetett jövedelemadó­nak, vagy vagyonadónak törlése mellett új adókivetést rendelhesse® el, ha az adóalany az egészben, vagy részben több helyen lett megadóztatva, vagy b) ha csak részben lett megadóz­tatva.­­ Ez utóbbit semmikép sem akceptálhatja az adófizető kereskedő és iparosság. De különben is kü­lönös helyzet állana elő és egye­nesen diskreditálná a közigazgatási bíróság által végérvényesen­­ kimon­dott adókivetés komolyságát és presztízsét. És most kérdem: szabad-e annak bekövetkeznie, hogy a pénzügymi­niszter úr diszkrecionális jogánál fogva a már véglegesen kivetett és kifizetett adóösszeghez, azon a cí­men, hogy ezen adókivetés esetleg csupán részleges volt, egy tetszés szerinti újabb összeget kivethessen. A 10. §. sérelme abban nyilvánul, hogy még az 1916. évi XXIX. t.­c. a foglalt módosításokkal csupán az 1917. évre tartja érvényben, de ezen említett §. ennél tovább megy. Szinte határozott formában kifejti, hogy a hadinyereségadót nemcsak az 1917. és hadi üzleti évre, hanem az ezt követő években elért nyere­ség, illetve jövedelemtöbbletre néz­ve is életbeléptetni kívánja. Szóval a hadiny­eres­ég-adó megszűn­ik kon­junkturális adó lenni, s egyszerű, stabilis formát ölt. Az állam csak akkor részesülhet­­hadinyereségadó, jövedelemben, ha az a helyzet, amely öt erre az adó­kivetésre indította fennáll. A fent érintett javaslatnak idevonatkozó rendelkezése­ azonban ellentétbe ko­ti magával az adóalapot képező helyzettel és így azt a tendenciát kell látnunk ebben a §-ban, hogy az állam a kereskedelem és - ipar kis­­tőke képviselőit vállalkozásában, vagy pedig a továbbfejlesztésben egyenesen meg akarja nyomorítani. Mert a hadinyer-eség, jövedelem, va­gyonadó és a III. oszt. keresetadó és ennek tervbe vett 60 %-o­s pótléka, már a kisebb kereset, és jövedelem­nél is eléri a 40—46 %-ot, az új adójavaslat alapján azonban a­ pro­gresszivitás elve folytán 60—65%-ig is felmegy, és ez, nemcsak, hogy le­hetetlenné teszi, a vállalat prosperá­lásához szükséges tőkegyűjtést, de egykönnyen előidézhet oly természe­tű defectust a vállaltban, amelyet kiheverni nem­ tud és így a vállalat­ önönmagától megszűnik. Az államnak nem állhat érdekében az, hogy egy pár excelence agrár államban a statisztikailag pontosan kimutato, jóval kisebb számban képviselt kereskedelmi és ipari ér­dekképviseletek 43,82% erejéig vi­seljék az államháztartás költségeit, míg ellenben a percentualnél na­gyobb számot képviselő agrár és mezőgazdasági érdekképviseletek csupán 26,1­7%-al járulnak hozzá az expozé fedezéséhez. A háborús terheik­­ maragása te­kintetében az államnak nem szabad más állásponton állania, mint a m­inde­n kereseti ághoz tartozó jöve­delemnek egyformán való megadóz­tatása a progresszivitás elvének fenntartása mellett és a kiváltságos osztályérdekek különleges bánás­módjának mellőzésével. Ehhez ragaszkodunk mi kereske­dők és iparosok. Ezt a jogunkat ki­védjük mindazokkal az eszközökkel, amelyek a­ törvény keretén belül ren­delkezésünkre állanak. Moher Sándor. Ortezurars ACI Kedd, 1998. január 1. Venizeosz teljesíti az antanttal kötött szerződéseket Lugano, december 31. Venizelosz Rómába való utazása közben beszélgetést folytatott San Riemoban Raimondo reformpárti kép­viselővel, aki a Messagero című lap­ban közli a beszélgetés tartalmát. Venizelosz azt kívánja, hogy Olasz­ország jó barátjának tekintsék, mert arra törekszik, hogy Olaszország, Görögország és Franciaország kö­zött érdekközösséget hozzon létre és megszervezze egységes védekezé­süket bárminő hatalmi csoportosu­lással szemben, amely mindhármu­kat elnyomhatná. Kijelentette, hogy n­em ellenzi Va­­lona és Sasseno Olaszország részéről való birtokba vételét s hogy északi Epirug megszállása dolgában telje­sen egyetért az olasz kormánnyal. Fentartja Görögországnak Szer­biával szemben való kötelezettségét és kijelenti, hogy az áltanttal kötött szerződéseket, minden ellenérték nél­kül teljesítni fogja. Venizelosz több részletet is közölt erről a kérdésről, ezeket azonban Raimondo nem akarja elárulni. Végül kijelentette Venizelosz, hogy hajlandó Olaszországnak az Égei-tenger­hez való jogait elismerni és Dodekanesből Rhod­o­s és Stam­­palia szigeteket, sőt Olaszország nyomatékosabb kívánsága esetén más szigeteket is átengedni. 1 3^ ■­ Stert Webbs a filmdetektivok királya, új kalandjában a legsikerültebb detektivatírakció , részben, a főszerepben Ernst Rercker. Szilveszter estén az utolsó szatlás 11 órakor kezdődik ! ! Előadásuk kezdete hétfőn ée" kedden­­ délután pont Vak .5. la?, S. J.10-kor. J NYueni-mozsó ffertis-körút 41. telefon: Tl—tfl Hétfőtől —- szen­mni dr. Waldemar Psylander és Kse Frdhlicn­ A 30RS HUÍLA nagyfelvonóin* drámában. Csortos Gyula és Lenkeffy Ica A VÖRÖS SÁMSON c. négy fel­vonásste­álrumé,loan Előadások ma d. u. Ys6, J/sz. 1 .J óa all órakor. Előzetes jelentés ! Csitt őrlők­ön: Stuard Webs legujabb kaland irv. A PAJODA det. tört. 6. felv Henny Porten HÁZASS­ÁS UNALOMBÓL. dirul virrj. 4 felv. „HeRMES“ magyar általános váltóü­ztet rész­társ. JB 3J IJ Al JL* Aé » T. Központ: IV., Korsmai Herceg-utca 5. sz. Buda­isszi fiókok: V. Nádor-utca 25. TSisik­ palota. VII., Baross-tér 16. VII., Rákóczi-út 20. Fiók Bécsben: I. Sloek im Eisengau 2. Vatetköre kiterjed az összes bankszerű mű­­­veletek keretűstül vitelére.. Te^de^ittfarbizósok telj­esi­tése a budapesti, bécsi és ifülfölf­i tőis­­d£ken. Értékpank­ok­­* sorsjegyei: vétele és eladása. Előlegek értékpapirokre. N­etetek folyószámlára és takarékbetéti könyvekre leg* előnyösebb feltételek mellet­t.­­ Hitellevelek. Safe degiosit. 10.000.000 K. alapadó ZSOLDOS tanintézet g­yorsan, felelőséggel ké­szít elő­­magánvolgákra VB 1., 84. Telefon 39.­40. ELDORÁDÓ Népszinház­ u.­­,1. teletés: József ,1971. N­­étfőtől —vasárnapig Fedli: Sára felléptével Dráma 4 f­elvonásban és a remek kisérő műsor. Jegyek előre válthatók ülőadások 6. Vsz. 8. órakor vasárnap sz órdió

Next