8 Órai Ujság, 1918. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1918-01-01 / 1. szám

4 Országos ülözprom az adójavaslatok silso Lánczy Leó - Wekerlénél - Kereskedik és iparnak serei ngi — Saját tudósítónktól — Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter már a képviselőházban történt bemutatkozásakor programmbeszédében kifejtette, hogy a háborús költségek fedezésére új adóforrásokat kell megnyitnia. Az új adójavaslatok nagyrészt már el is készültek, de amint nyilvánosságra kerültek, nagy izgalmat okoztak az országban, foglalkozási ágra való tekintet nélkül, mert a Wekerle-féle adójavaslatok — noha mindenki elismeri az adóemelések szükségességét — egyformán sértik az ipar, kereskedelem, és gazdaság érdekeit. Elsőnek az iparosok és kereskedők mozdultak meg és Lánczy Leó a kereskedelmi és iparkamara elnöke személyesen kereste fel Vekerdét, hogy a sérelmes javaslatok megváltoztatására bírja. Akciót indítottak a földbérlők is Wekerle új adóprései ellen, mert ezek az adók — mondják a földbérlők egy felhívásukban — egyenesen kiszolgáltatnak a pénzügyi közegek és az adókivető bizottságok önkényének. A földbérlet tekintettel arra, hogy a parlament jármár második felében tárgyalja az új adójavaslatokat, melynek keretében remélik, hogy sérelmeik orvosolhatók lesznek, január 14-én délelőtt a Vigadó nagytermében földbétő nagygyűlést hívnak össze, melynek egyetlen tárgya az adójavaslatok ellen való állásfoglalás. A fővárosi kereskedők körében is mozgalom indult az adójavaslatok ellen. A kereskedő- és iparosszövetség társelnöke alábbi cikkében szintén alapos kritika tárgyává teszi Wekerle adójavaslatait és sok hozzáértéssel mutat rá a javaslat hibáira. A miniszterelnök, pénzügyminisztt úr expozéja körülbelül ezt az adópolitikai gondolatot fedi: „az akutatásban el kell mennünk a teherviselési képesség azon határáig, amelyen túl a ■jövedelmező gazdasági tevékenység és a vállalkozási szellem lennének már veszélyeztetve. Ez az elv az állam gazdasági erejének javulása szempontjából helyes, de semmi esetre sem jogos, hogy az állam az adópolitika terén ezt az elvet csupán a kereskedelem és ipari vállalatokra kívánja fokozottabb mértékben kiterjeszteni, míg a földadónál és általában a mezőgazdasági termékek érdekképviseleteinél maéltányosabb álláspontot foglal el. A tervbevett javaslat 4. §-a ellentétben az 1916. évi XXVI. t.-c.-el, a vagyonadót 50.000 koronáról 20.000 koronára kívánja leszállítani. A 20.000 korona vagyonnak megadóztatása kisiparosokra és tőkegyenge kiskereskedőkre is kiterjed. Viszont nem állhat az államnak érdekében ezeket az amúgy is nehezen lélegző iparfejlesztő kisipari vállalatokatmég jobban a fulladozóénak kitenni. A vagyonadó emelése szempontjából bő anyagot szolgáltathatnak az államnak a szinte középkorú szabadalmakat élvező latifundiumok. A készülő javaslatnak szintén egyik nagy igazságtalansága és sérelme és az adómorál szempontjából határozottan dekadens irányú az a szigorítás, amely szerint — ellentétben az 1916. évi t.-c.-et megszüntető ama kedvezés, amelynél fogva a III. oszt. kereseti adót semmiféle adónemnél újabban megadóztatni nem lehet, egyszerűen adó alá vonja magát a fizetett III. oszt. kereseti adó, akár jövedelmi vagy hadinyereség, vagy vagyonadó formában. Még visszásabb a helyzet a házbérjövedelemnél. Itt ugyanis eddig a bruttó jövedelemből 33 százalék jókarbantartási és 10 százalék fenntartási költség címén levonásba volt hozható és az adózásr a 83 százalék és 10 százalék levonása után történt. Az új törvényjavaslat ezt a kedvezést szintén megszünteti, ami már azért sem fedi a jogos álláspontot, mert hisz az adóalap csak jövedelemre, vagy absolut keresetre, de, semmiesetre sem költségtételre, tehát effektív kiadásra számkozhatik. Ami már most az új javaslat értelmében a III. oszt. kér. adóra kivetendő 60 százalékos pótlék kivetését illeti, itt sem szállnak szembe magával az elvvel, csupán rámutatni kívánnék, hogy a földadónál az 1917—18. évre 7.500.000 koronával kevesebb lett előirányozva, szemben az 1914—15. évre megállapított öszszegnél. — Egyszerűen úgy, hogy az 1875. évi VII. t.-e. alapján készült földadókataszternek az 1909. évi V. t.-cikkel elrendelt kiigazítás révén a kataszteri tiszta jövedelem alapján az 1909. évi t.-c. 30. §-ában megállapított 20 százalék kulcsosai vétetik számításba, ellentétben az azelőtt érvényben levő 25,5 százalékkal. Számokban kifejezve ez következőképen áll fenn: a 25,5% kulcs szerinti előirányozás . 71,750.000.— ehhez: 60 százalék hadipótlék . . 43,050.000.— vagyis összesen 102.SOO.OOO kor, illetve 12 millió koronával kisebb összeget kell majd fizetnie az agrár és mezőgazdasági érdekképviseleteknek, feltéve, hogy ez a törvényjavaslat az eredeti szövegezésben és elgondolásban fog törvényerőre emelkedni. Ezzel szemben az adóalap méltánytalan felemelése dacára és az 1916. évi V. VI. t.-c. 8. §-ának határozott tilalma ellenére a 10%-os régi kereseti adókulcs mind gyakrabban kerül alkalmazásra a kereskedőknél és iparosoknál, ami már azért is sérelmes a kereskedő és ipari érdekképviseletekre, mert , a 20.000 korona jövedelemnek 10.000 koronára történt leszállítása a jövedelemadózás szempontjából újból a kereskedőket és iparosokat érinti túlsúlyban. És itt egyben feltétlenül reá kell mutatnom a 9. S.-ban lefektetett azon sérelemre, amely szerint a pénzügyminiszter úr felhatalmaztatik, hogy a kivetett jövedelemadónak, vagy vagyonadónak törlése mellett új adókivetést rendelhesse® el, ha az adóalany az egészben, vagy részben több helyen lett megadóztatva, vagy b) ha csak részben lett megadóztatva. Ez utóbbit semmikép sem akceptálhatja az adófizető kereskedő és iparosság. De különben is különös helyzet állana elő és egyenesen diskreditálná a közigazgatási bíróság által végérvényesen kimondott adókivetés komolyságát és presztízsét. És most kérdem: szabad-e annak bekövetkeznie, hogy a pénzügyminiszter úr diszkrecionális jogánál fogva a már véglegesen kivetett és kifizetett adóösszeghez, azon a címen, hogy ezen adókivetés esetleg csupán részleges volt, egy tetszés szerinti újabb összeget kivethessen. A 10. §. sérelme abban nyilvánul, hogy még az 1916. évi XXIX. t.c. a foglalt módosításokkal csupán az 1917. évre tartja érvényben, de ezen említett §. ennél tovább megy. Szinte határozott formában kifejti, hogy a hadinyereségadót nemcsak az 1917. és hadi üzleti évre, hanem az ezt követő években elért nyereség, illetve jövedelemtöbbletre nézve is életbeléptetni kívánja. Szóval a hadinyereség-adó megszűnik konjunkturális adó lenni, s egyszerű, stabilis formát ölt. Az állam csak akkor részesülhethadinyereségadó, jövedelemben, ha az a helyzet, amely öt erre az adókivetésre indította fennáll. A fent érintett javaslatnak idevonatkozó rendelkezése azonban ellentétbe koti magával az adóalapot képező helyzettel és így azt a tendenciát kell látnunk ebben a §-ban, hogy az állam a kereskedelem és - ipar kistőke képviselőit vállalkozásában, vagy pedig a továbbfejlesztésben egyenesen meg akarja nyomorítani. Mert a hadinyer-eség, jövedelem, vagyonadó és a III. oszt. keresetadó és ennek tervbe vett 60 %-os pótléka, már a kisebb kereset, és jövedelemnél is eléri a 40—46 %-ot, az új adójavaslat alapján azonban a progresszivitás elve folytán 60—65%-ig is felmegy, és ez, nemcsak, hogy lehetetlenné teszi, a vállalat prosperálásához szükséges tőkegyűjtést, de egykönnyen előidézhet oly természetű defectust a vállaltban, amelyet kiheverni nem tud és így a vállalat önönmagától megszűnik. Az államnak nem állhat érdekében az, hogy egy pár excelence agrár államban a statisztikailag pontosan kimutato, jóval kisebb számban képviselt kereskedelmi és ipari érdekképviseletek 43,82% erejéig viseljék az államháztartás költségeit, míg ellenben a percentualnél nagyobb számot képviselő agrár és mezőgazdasági érdekképviseletek csupán 26,17%-al járulnak hozzá az expozé fedezéséhez. A háborús terheik maragása tekintetében az államnak nem szabad más állásponton állania, mint a minden kereseti ághoz tartozó jövedelemnek egyformán való megadóztatása a progresszivitás elvének fenntartása mellett és a kiváltságos osztályérdekek különleges bánásmódjának mellőzésével. Ehhez ragaszkodunk mi kereskedők és iparosok. Ezt a jogunkat kivédjük mindazokkal az eszközökkel, amelyek a törvény keretén belül rendelkezésünkre állanak. Moher Sándor. Ortezurars ACI Kedd, 1998. január 1. Venizeosz teljesíti az antanttal kötött szerződéseket Lugano, december 31. Venizelosz Rómába való utazása közben beszélgetést folytatott San Riemoban Raimondo reformpárti képviselővel, aki a Messagero című lapban közli a beszélgetés tartalmát. Venizelosz azt kívánja, hogy Olaszország jó barátjának tekintsék, mert arra törekszik, hogy Olaszország, Görögország és Franciaország között érdekközösséget hozzon létre és megszervezze egységes védekezésüket bárminő hatalmi csoportosulással szemben, amely mindhármukat elnyomhatná. Kijelentette, hogy nem ellenzi Valona és Sasseno Olaszország részéről való birtokba vételét s hogy északi Epirug megszállása dolgában teljesen egyetért az olasz kormánnyal. Fentartja Görögországnak Szerbiával szemben való kötelezettségét és kijelenti, hogy az áltanttal kötött szerződéseket, minden ellenérték nélkül teljesítni fogja. Venizelosz több részletet is közölt erről a kérdésről, ezeket azonban Raimondo nem akarja elárulni. Végül kijelentette Venizelosz, hogy hajlandó Olaszországnak az Égei-tengerhez való jogait elismerni és Dodekanesből Rhodos és Stampalia szigeteket, sőt Olaszország nyomatékosabb kívánsága esetén más szigeteket is átengedni. 1 3^ ■ Stert Webbs a filmdetektivok királya, új kalandjában a legsikerültebb detektivatírakció , részben, a főszerepben Ernst Rercker. Szilveszter estén az utolsó szatlás 11 órakor kezdődik ! ! Előadásuk kezdete hétfőn ée" kedden délután pont Vak .5. la?, S. J.10-kor. J NYueni-mozsó ffertis-körút 41. telefon: Tl—tfl Hétfőtől —- szenmni dr. Waldemar Psylander és Kse Frdhlicn A 30RS HUÍLA nagyfelvonóin* drámában. Csortos Gyula és Lenkeffy Ica A VÖRÖS SÁMSON c. négy felvonássteálrumé,loan Előadások ma d. u. Ys6, J/sz. 1 .J óa all órakor. Előzetes jelentés ! Csitt őrlőkön: Stuard Webs legujabb kaland irv. A PAJODA det. tört. 6. felv Henny Porten HÁZASSÁS UNALOMBÓL. dirul virrj. 4 felv. „HeRMES“ magyar általános váltóüztet résztárs. JB 3J IJ Al JL* Aé » T. Központ: IV., Korsmai Herceg-utca 5. sz. Budaisszi fiókok: V. Nádor-utca 25. TSisik palota. VII., Baross-tér 16. VII., Rákóczi-út 20. Fiók Bécsben: I. Sloek im Eisengau 2. Vatetköre kiterjed az összes bankszerű műveletek keretűstül vitelére.. Te^de^ittfarbizósok teljesitése a budapesti, bécsi és ifülfölfi tőisd£ken. Értékpankok* sorsjegyei: vétele és eladása. Előlegek értékpapirokre. Netetek folyószámlára és takarékbetéti könyvekre leg* előnyösebb feltételek mellett. Hitellevelek. Safe degiosit. 10.000.000 K. alapadó ZSOLDOS tanintézet gyorsan, felelőséggel készít előmagánvolgákra VB 1., 84. Telefon 39.40. ELDORÁDÓ Népszinház u.,1. teletés: József ,1971. Nétfőtől —vasárnapig Fedli: Sára felléptével Dráma 4 felvonásban és a remek kisérő műsor. Jegyek előre válthatók ülőadások 6. Vsz. 8. órakor vasárnap sz órdió