8 Órai Ujság, 1918. június (4. évfolyam, 129-150. szám)
1918-06-01 / 129. szám
Szombat, 1918 június 1. máju5 it A választójog szoftsi feszBJZffi b nőn úimimín Kiket zárnak ki a választójogból — Mikor választók az őstermelésnél is kimázolták A választójogi felzottság mm ülése — Saját tudósítónktól — A választójogi bizottság ma délelőtt folytatta a javaslat részletes vitáját. Az ülést Vr 11 órakor nyitotta meg Beöthy László elnök. A kormány részéről egyedül Wekerle Sándor volt jelen az ülés kezdetén. Mindjárt rátértek az új 11. §. tárgyalására, amelyet az utolsó ülésen Tőry Gusztáv igazságügyminiszter és Balogh Jenő együttesen szüvegeztek meg. Az új 11. §. E szakasz szerint a választójogból ki van zárva: 1. aki gondnokság alatt áll, vagy kiskorúsága meg van hosszabbikva; 2. az elmebeteg; 3. aki csőd alatt áll; 4. áld közjótékonyságban vagy közsegélyben részesül; 5. akinek atyai hatalmát a hatóság jogerősen megszüntette; 6. aki, vagy akinek házastársa bordélyüzletet tart; 7. aki botrányt okozó részegség miatt két éven belül öt koronát meghaladó pénzbüntetésre két ízben el volt ítélve; 8. akit bűntett vagy szándékosan elkövetett vétség miatt szabadságvesztés büntetésre ítéltek; 9. akit nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség vagy a király és a királyi ház tagjainak bántalmazása, megsértése, hűtlenség, lázadás, csoport által elkövetett hatóság elleni erőszak, az alkotmány, a törvény, a hatóságok és a hatósági közegek elleni izgatás vagy kémkedés miatt ítéltek el a büntetés kiállásától vagy az elévüléstől számítva vétség esetében öt év alatt, bűntett esetében tíz év alatt; 10. akit mint közveszélyes munkakerülőt szabadságvesztés büntetésre ítéltek, vagy dologháza utaltak kihágás esetében öt, egyéb esetekben tíz évig; 11. aki bűntett vagy vétség miatt előzetes letartóztatásban vagy vizsgálati fogságban vagy feltételes szabadságon van; 12. akit a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére jogerősben elítéltek; 13. akinek választójogát az országgyűlési képviselőválasztások tárgyában ítélő bíróság felfüggesztette; 14. az a közhivatalnok, tanító lelkész vagy ügyvéd, akit hazafiatlan magatartása miatt az illetékes hatóság fegyelmi uton, jogerős határozattal állásából elmozdításra ítélt; 15. akire nézve bírói vagy más közhatóság kétségtelenül megállapította, hogy háború idején az ellenséghez pártolt és azt kémkedéssel, fegyveres szolgálattal vagy másnemű szolgáltatással támogatta, vagy önként ellenséges területre távozott vagy hogy az ellenséggel együttérzését nyilvánvalóan kifejezésre juttatta; 16. akit katonai (honvéd) büntető bíróság jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítélt oly bűncselekmény miatt, amely megfelel e §-ban valamely cselekménynek. Balogh Jenő: A tulajdon , elleni izgatásra nézve megjegyzi, hogy igazoltnak tartja a törvény hozatala előtt elítéltekre nézve a megfelelő intézkedés felvételét, tekintettel egyes szociáldemokrata vezetőkre. Több kisebb javítást ajánl. Csizmazia Endre- Azt ajánlja, hogy a hitfelekezet, tulajdon, házasság elleni vétségeket ne vegyük fel, maradjunk az eredeti javaslatnál. Nem indokolt, hogy a választójogtól megfosszatsanak egyes társadalmi osztályok, amelyeknek az iránya ezek ellen az intézmények ellen néha hangosabb kifejezésre talál és ezért egyik-másik tagja e társadalmi osztálynak vétsége miatt büntetést kap. A 9. pontban vétség esetén 5 évet 3 évre, 10 évet 5 évre kívánja mérsékelni. A kizárást a bíróság állapítsa meg. A 15. pontban „más közhatóság" tág fogalom. Esetleg kizártnak olyan egyének akiknek nincs módjukban védekezni. Tisza felszólalása Tisza Iátványról: Hozzájárul Balogh Jenő módosításához, de az előadóéhoz nem. Ami az izgatást illeti, ne felejtsük, hogy a mi jogrendszerünk úgyis gyatra védelmet nyújt. Ne mentesítsük azokat a nemzetiségi izgatókat, akik a magyar nemzet ellen vétenek. Minél demokratikusabb a választójog, annál tágabb a működési körük az ingázóknak’. Az időtartamra nézve megjegyzi, hogy rendszerint a választás 5 évenként történik és azért nem tartja túl,szigorúnak Balogh módosítását. A 15. pont csak háború esetére vonatkozik, — rendes sörülmények közt csak bírói ítélettel lehet kizáró okot konstruálni. Háború idején más az eset, tapasztaltuk ezt Erdélyben, ahol a román betörés alatt sokan kifejezésre juttatták érzületüket, amely őket a választójogra diszkvalifikálja. A hazafias erdélyi elemeknek meg kell adni a garanciát, hogy a hazafiatlanok a válsztójogból kizárassanak. Ez csak így történik, ha nemcsak bírói ítélet, hanem a közhatóság határozata állapította meg a hűtlenséget. Csizmazia előadó a 3 és 5 évhez ragaszkodik — tekintettel a politikai jogok felfüggesztésének tartamára. Tisza István gróf: Mi itt tovább mehetünk, mint a politikai jogok felfüggesztésénél. Bakonyi Samu: Az előadó javaslatát pártolja, mert a békés propaganda útját nem akarja elvágni; a javaslat eredeti szövege eléggé megvédi a vitális érdekeket, amelyeket Balogh Jenő védeni akar. A miniszterelnök módosításról Wekerle Sándor: A stiláris módosításokhoz hozzájárul. — Ami a rehabilitációt illeti, készséggel hozzájárul Balogh indítványához. A közhatóság fogalmát megfelelően nehéz körülírni. Néha egyházi, néha tanfelügyeleti hatóságok, legtöbb esetben katonai hatóságok állapítják meg az áruló cselekményeket, amelyek a román és egyéb betöréseknél voltak tapasztalhatók. Csatlakozik Tisza István gróf ahhoz az érveléséhez, hogy a 9. pontban 3 év felvétele az 5 éves ciklus miatt nem volna praktikus. Hozzájárul Balogh Jenő szigorításához, amelyet az általános vita során is felhozott és amelyhez akkor a kormánynak semmi ellenkező szava nem volt. Balogh ,Jenő: Az izgatás szerinte nem békés propaganda. — A tudományos fejtegetés sohasem izgatás, az izgatás fogalmát a tudomatúra precízül megállapította. Elméleti szocialista sohasem fog e 8. alá esni. Az irredentista mozgalmak az önrendelkezési elv leple alatt annyira elterjedtek, hogy azt az 5 évet, illetve 10 évet, nem tartja túl, hosszúnak, kéri annak megszavazását. Bizonya Ákos: Kisebb javítást ajánl, amit elfogadtak. A bizottság a 11. §-t csekély módosítással elfogadta. Az 5. §-t, amely a régi 5. §. elé szaratik be, a bizottság vita nélkül elfogadja. A régi 6. §., amely új 8. §., került ezután tárgyalás alá. A mezőgazdasági cseléd választójoga Csizmazia előadó. A 8. §. 2. bekezdésében a 2 munkaadót kitörölendőnek véli. Tisza István gróf: Obsigóban érzi magát, s kénytelen volna hozzájárulni az előadó módosításéhoz, —de mielőtt ezt tenné, rámutat arra, hogy igen nagy elkeseredést keltene a mezőgazdaság körében és igen rontaná a javaslatot, ha a munkaadót elejtenék. Azt megérti a falusi közönség, hogy — ha valaki hoszszabb ideig marad szolgálatban, az értékesebb elem. Felmerült az aggály, hogy a munkaadó szeszélyétől függ a cseléd választójoga. Ez nem alapos, de lehet honorálni azzal, hogy ha két munkaadót állapítunk meg. Ha ezt is töröljük, ezt a minimális, számot, akkor nagy hibát követünk el. A cselédség legselejtesebb elemei előtt is megnyitná l ezzel a választójogot. Konzervatív szempont nem vezeti, mert hiszen a cselédség a nagybirtokos után indul. De az a baj, hogy kimarad az a kisbirtokos,, akinek nincs 8 holdja vagy nem fizet 10 korona adót — viszont bejut a legselejtesebb cseléd, ami a falusi közvéleményt fel fogja háborítani. Szavazatát a miniszterelnök álláspontjától teszi függővé, nehogy a megegyezést veszélyeztesse. Az előadó javaslatát labilisnak tekinti. A részes munkás igen tág fogalom. Ha a miniszterelnök ragaszkodik eredeti javaslatához, ez esetben ezt kénytelen elfogadni, de akkor szemben az előadó javaslatával indítványozza, hogy a 2-ik bekezdésben „alkalmazásban" szó elé „hasonnemű“ szó iktattassék. Wekerle Sándor: A mozgó elem ellen felmerült aggályokat honorálja az a módosítás, hogy 4 évet vettek fel. Az eredeti javaslatot ajánlja elfogadásra. • Chillány Imre báró felveti a kérdést, nem lehetne-e csak éves cselédekre korlátozni, mert a havidíjas sokszor facér alkalmazottak így tömegesen jutnak be. Polónyi Géza: Felveti a kubiko-ok kérdését. Tiszta magyar elem: ezeket nem akarja kirekeszteni. Irodalmi téren találkozott ezzel a panasszal. Tisza István gróf: A kubikosokat nem akarja külön kiemelni, különböző jogcímen úgyis sokan bejönnek. Bakonyi Samu: A foglalkozás állandóságában keresi a súlyt. A munkaadó bánásm módja is hatással van a munkás lakhelyének változtatására. A munkaadók számát nem kell meghatározni. Rakovszky Iván: Az agrárszocializmusról beszél, amely az éves cselédeknél eddig nem mutatkozott, nemcsak ezeknek konzervativizmusa miatt, hanem mert szavazati joguk sem volt, szervezésük nem volt soha célravezető. Ha már az eredeti szöveget fogadjuk el, érdemessé válik, hogy e cselédeket szervezzék. A mezőgazdasági élet sokat fog szenvedni ezáltal. Nem pártolja az előadó indítványát. Ghillányi javaslatára vonatkozólag megjegyzi, hogy az elszegődött éves cselédek is odább állanak évközben, s helyesli Ghillány indítványát. Bizony Ákos azt ajánlja, hogy a két munkaadó helyett hármat vegyenek fel. Rövid szünet után a bizottság a szakaszt ezzel a módosítással fogadta el s ezek szerint a mezőgazdasági cselédnek akkor lesz választójoga, ha az utolsó négy évben legfeljebb három munkaadónál volt állandó alkalmazásban. Elverik a nők választójogát A régi11. §-nál, amely a nők választójogáról szól, Kiliby Lajos, báró elnök felveti a kérdést, hogy a bizottság elvben elfogadja-e a női választójogot, mert ha nem, akkor a tárgyalásnak nincs is értelme. Bakonyi Samu és Polónyi Géza rövid felszólalásai után az elnök szavazásra tette föl a kérdést. A kormánypártból alig voltak jelen, a Károlyi-párt és a néppárt távollétével tündökölt, aminek az lett a következménye, hogy a munkapárt megosztó szavazatot hozott, tizenegy szóval tíz ellen elvetették a nők választójogát. Ellene szavaztak: Beöthy László, Tisza István gróf, Ghillány Imre báró, Hegedűs Kálmán, Pál Alfréd, Almássy László, Desbordes Ernő, Mándy S. Vargha Gy., Kostyál Miklós és Polónyi G. Mellette szavaztak Teleszky János, Vadász Lipót, Kozma Andor, Balogh Jenő, Schuller Rezső, Bizony Ákos, Iklódi Szabó János, Bakonyi Samu, Csizmazia Endre, Rakovszky Iván. A választójog hangos harcosainak távolmaradósa buktatta el tehát a nők választójogát, amelyet főleg munkapártiak szavaztak meg. A főispánok és polgáraik.szerbi választhatósága A régi 8. §-nál szóba került a horvát illetőség. Polónyi és Tisza szóltak hozzá röviden, s azután a szakaszt elfogadták." Pál Áfréd módosítást nyújtott be, hogy főpolgármester, a főispánok, a polgármesterek felléphessenek az illető kerületekben, ahova hatáskörük kiterjed. Teleszky János indítványozza, hogy a rendezett tanácsú városokban a polgármesterek ne léphessenek föl. Bakonyi Samu hasonló értelmű felszólalása után Tisza is a közmegnyugvás érdekében hozzájárul az eredeti szöveghez. Mire a bizottság Pál indítványát mellőzi és az eredeti javaslatot tartja fenn azzal, hogy az ilyen főtisztviselők légiondását a lemondás tényével elfogadottnak kell tekinteni. II délutáni ülés Az ülést öt óra után néhány perccel nyitotta meg Beöthy László elnök. Folytatták a javaslatnak délelőtt megkezdett részletes tárgyalását, egy a próbadobost.