8 Órai Ujság, 1919. november (5. évfolyam, 100-125. szám)
1919-11-09 / 107. szám
f Badgj>asft9| 1919 rcpvemtee? 9, " ^222í2S2ímaaíÍTO^^2TM ELŐFIZETÉSI ARAK. £ iy hára .. .. 15 Korona. | Félévre. .. 80 Korona. Egyes példányszám ára © 0 fillér. Negyedévre .. ^2 Korona. ] Egész évre 3160 Korona. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Budapest, IV., Muzeum-Körut 3. sz. Nem adakoznak a jótékonyság oltárain. Az irgalmas jószívűség aranyforrása elapadt. A perselyek, melyek azelőtt duzzadtan gyűjtötték a százezreket, ma üresen konganak és csak elvétve hull beléjük egy-két apró papirospénz. Hová lett a régi, lelkes, meghatott adakozó kedv? Vagy eltűnt a nyomor, nincs éhes száj, nincs árva, nincs özvegy, nincsen rokkant és koldus szenvedés többé? Dehogy! Itt vannak újra, sőt megsokasodva a szegénység jajgató elhagyottjai. Ám hiába: az nincs többé, aki adjon. A pénzszekrények rideg vasajtai szigorúan zárvák és hidegen rejtőznek el a tárcák a fukar zsebekben. Mi történt? A felelet kettős: A zsebek elszegényedtek, a lelkek megkeményedtek. A milliós vállalatok megkeresbedtek, a vagyonosok, hát r. tehetősekből koldusok. A legjobb adakozó, a középosztály, maga alig bírja az élet súlyát, csak a nyomorából adhat másoknak, nem a jövedelméből. De hiányzik immár a lelki készség is. Azokra, amit a felsőbb osztályoknak el kellett szenvedni, itt a visszahatás: a csőcselék pazarló zsarnok uralma után, a szegény nép szomorú magárahagyottsága. Pedig ma nincs más segítség, mint a társadalmi jótékonyság, mert az állam tehetetlen. Maga is szegény és terheit csak roskadozva viseli. De az árvák, a sírók, az éhezők, a szenvedők kétségbeesett sikoltása fölhörög a mélyből és senki, senki nem alhatik nyugodtan, nem kötheti be a szemét, nem tömheti be a fülét, meg kell látnia, meg kell hallania a nyomor vívódását, amitől már csak egy lépés a bűn. Igaz, hogy mindenki veszített, igaz, hogy sokan szenvedtek méltatlanul a söpredéktől, igaz, hogy az alsó osztályoknak elsősorban magukra kell vetni azért, ami elkövetkezett . . . És mégis kell adakozni! Kell, mert nemzetmentes ma jót tenni az esendővel és mert keresztény erény az okos alamizsnálkodás. Jóval kell visszafizetni a rosszat s megmutatni, mi különbek vagyunk, mint ti voltatok! Ha az állam nem képes segíteni — jöjjön hát a társadalom. Amikor a sötét éjszakában éhesen támolyog és hideg szobákban didereg a nyomor, mindenkinek kell egy falatjának, egy fillérjének lenni, amit odaad. És vannak gazdagok, vannak nagy vagyonok még ma is. Ezek felejtsenek és jótékonykodjanak. Illő, hogy lássuk: a magántulajdonnal visszakapták a szivüket is. Spre complecturea avizului dat, se íace cunoscut, oa in totál, vor sosi din Románia 75 sisterna ce ser vor di stribui, sub conlrolul Minisrerului de Finanle ungar prin Federalia uleirutior minerale. Pretul de dssfecere fisat e'ste de 7.40 koroane benzina grea si 8.20 koroane benzina usoara, preluri calculaíe dupa prelurile Ministerului de Industrie román, care sunt 1 leu 50 si 1 leu 70 franco Gampina la care se adagost spesele de transport, inanipulatie sindistribut is. Fabricele, care doTece a trata chestiunea in legatura cu colaborarea iudusiriei din Románia, se pót adresa delegapdui Ministéruhii. de ' indus Iviei Hotel Astoria. A már kiadott hirdetmény kiegészítésére közhírré tétetik, hogy Romániából összesen 75 ciszterna benzin fog Budapestre érkezni, amelyet a magyar pénzügyminisztérium fog kiosztani az Ásványolaj Központ útján. A könnyű benzin ára 8.20 korona, a nehéz benzin ára 7.40 korona. Ez az ár a román ipari minisztérium által megállapított árak alapján van kiszámítva, amely lejben 1.50 és 1.70 árnak felel meg, franco Campina állomás, ehhez hozzá lesz szállásvá a szállítási, kezelési és szétosztási költség. Azok a gyárak, amelyek a román ipari körökkel érintkezésbe lépni óhajtanak, forduljanak a román ipari minisztérium megbízottjához (Budapest, Astoria-szálló), ' Diamandi Adománok kifóntolásáról. Román-magyar gazdasági összeköttetés. Nyilatkozik Clark akciójáról. — Saját tudósítónktól. — Diomenidi Konstantin román meghatalmazott miniszterrel alkalmam volt hosszabb beszélgetést folytatni, amelynek során a miniszter érdekes kijelentéseket tett a most napirenden levő aktuális kérdésekről. Elsősorban Budapest és Magyarország kiürítéséről nyilatkozott fiamandi miniszter és kijelentette, hogy neki mindig az volt az álláspontja, hogy a román hadsereg egy perccel se maradjon tovább Budapesten, ha a megszállás célját elérte. Mi volt tulajdonkép a román megszálló csapatok feladata? Mindenekelőtt, — felelte a miniszter, —• a vörös hadsereg lefegyverzése, továbbá azoknak a gyáraknak és üzemeknek leszerelése, amelyek hadianyagot gyártottak, hogy lehetetlenné tegyünk egy olyan újabb támadást, amilyent a vörös hadsereg intézett ellenünk. Ezt a feladatot teljesítettük. Ha tehát még tovább is tart a megszállás, úgy ez csak az antant és a magyar lakosság több rétegének kívánságára történt, amely a megszállásban látja annak biztosítékát, hogy az előbbi züllött állapotok, anarchia, a vagyon és az élet bizonytalansága és a terror nem térhet vissza. Magyarország és Románia közötti jövendő baráti összeköttetés érdekében sem kívánatos, hogy a megszállás hosszúra nyúljék. Teljesen tudatában vagyok annak, hogy az ilyen megszállás terhet jelent az országnak, már azáltal is, hogy a megszálló csapatokat élelmezni kell. Most itt a tél, a szénhiány, amely alatt rettenetesen szenved az ország és a szenvedések a román hadsereg igényei folytán még jelentékenyen erősbödnének és mi nem akarjuk a tél nehézségeit még szaporítani. Ezenkívül pedig melyik hadsereg nem szeretne már egy öt- esztendős hadjárat után hazájába visszatérni? A mi katonáink nagyobbrészt a parasztság sorából rekrutálódnak és a hazai földtől ilyenformán sok hasznos munkaerőt vonunk el. — Noha a román hadsereg volt az, amely Magyarországot a bolsevizmustól megszabadította és a lakosság széles rétegei eleinte ezért a cselekedetért elismerésüket nyilvánították, a hálaérzet lassankint eloszlott és annak a véleménynek adott helyet, hogy a román csapatok által történt megszállás nagy teher az országra. A közvélemény állásfoglalását illetőleg nem ringatjuk magunkat illúziókban, mert nagyon jó tudjuk, hogy a megszálló csapatokkal szemben mindig ellenséges érzülettel viseltetnek. Abban a meggyőződésben vagyok azonban, hogy ez az elenséges hangulat néhány hónap múlva, mihelyt Magyarország létérdeke megkívánja a Romániával való gazdaság össze-leültetést, el fog tűnni. Clark kibontakozási akciójáról Diamandi miniszter a következőkben ny*latkozott: ‘ — Azt hiszem,‘hogy Clark akciója sikerrel fog járni, amiben nagy része lesz az ántánt-megbízott kitűnő diplomáciai képességeinek. Az a megoldás, amelyet az ántánt a magyar válságban óhajt, ugyanaz, amilyent Románia is célszerűnek tart. Az összes pártokból alakult koalíciós kormány biztosítékot nyújt arra nézve, hogy az ilyen kormány, az összes aktuális kérdések megoldására képes is lesz. Az összes pártokból alakult kormány az antantnak több biztosítékot nyújt arra nézve, hogy a kormány egész Magyarországot képviseli, mint az egyetlenegy pártból alakult kormány. Egy koalíciós kormány fák tarta hadi választást tud rendezni, mint az olyan kormány, amely egy párt szolgálatában áll és éppen ezért egy koncentrációs kormányyal sokkal gyorsabban lehet békét is kötni. ■ • ■ ij — Az a véleményem, hogy a román viszonyokat illetőleg itt meglehetősen tájékozatlanok az emberek, különben tudnák, hogy különösen a legutóbbi években nagy lépéseket tettünk a demokratikus fejlődés útján, ami megváltozott alkotmányunkban is kifejezésbe jut. Csak azok az emberek, akik' a mi hazai' viszonyainkat nem ismerték, gondolhattak arra, hogy mi románok, itt puccs kormányokat fogunk támogatni. A román megszállás alatt mi minden politikai véleménynek szabad teret engedtünk. Mi nem azért jöttünk ide, hogy itt társadalmi és vallási üldözéseket tűrjünk vagy támogassunk, hanem jövetelünk célja az volt, hogy a magyar viszonyok konszolidálásában közreműködjünk. * - -Leonard Faukejow. 1 - Az ántántmisszió megsürgette a bécsi kórházai szénellátását. — Bécsi tudósítónk távirata. —Bécs, nov. 8. Az ántánt jóvátételi bizottsága holnapi délelőttre teljes ülést hívott össze és az a terve, hogy a jövő hét folyamán tanácskozásra hívja meg az ipari és kereskedelmi testületek képviselőit. A jóvátételi bizottság irorláia a mai napon a Burg néhány termében berendezett irodáiban megkezdte működését. A kórházak szénellátását illetőleg az ántant-misszió, mikor értesült arról, hogy egyes kórházakban az újszülött csecsemők a szénhiány miatt megfagyt lak nyomban sürgős jelentést küldött Parisba és kérte e tarthatatlan hetvaest orvoslását Mastocher. ;