8 Órai Ujság, 1920. február (6. évfolyam, 28-52. szám)
1920-02-15 / 40. szám
lxlel, lágy® egy szer-ető-az egy, de a politikai furcsakerületén csütörtököt mond még a legexaktabb tudomány is. Íme egy kis számtani művelet a politika világából: bizonyos, hogy összesen 104, mondd: egyszázhatvannégy mandátumunk van, amelyik párt tehát legalább is 83, mondd: nyolcvanhárom tagból áll,többségét jelenti a nemzetgyűlésnek. Olvasván a napi bulletineket, kitűnik, hogy, majd a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja, majd az Országos Kisgazda- és Földművespárt áll közel a többségi számhoz, de mihelyt összeadjuk a legegyszerűbb számtani művelet segedelmével a két versengő lét numerusait, kitűnik, hogy a nemzetgyűlésen sokkal több mint 164, mondd, egyszázhatvannégy mandátum szerepel. Itt valahol baj van, de semmiesetre sem a matematikában, amely a filozófiából indul ki ugyan és a filozófiában vész el, de a maga realitásának kiszabad területén csalhatatlan. Lám, rögtön baj van még a számtannal is, mihelyt a politika ingoványaiból ered. A versengés a többségi szám diadaláért aggodalomba ejti a hazafiakat, akik naivitásukban úgy remélték, hogy a rettenetes katasztrófák után, amelyek hazánkat érték, a politika nem fog kimerülni hatalmi tülekedésben, hanem tárgyilagos munkának és a legszorgosabb buzgóságnak lesz a nemzeti műhelye. Mialatt békedelegációnk az ő i Paks hajdani kapui előtt egy külvárosi szállodában várja Magyarország sorsának eldökét, belpolitikánknak akkora méltóságot kellene mutatnia, amely a magyarság tragikumához és a világtörténelmi pillanathoz méltó. Valóban, nem az a fontos most, hogy, melyik pártnak van többsége egy-két szavazat erejéig. Sem a keresztény pártnak, sem a kisgazdapártnak nincs többsége ebben az országban, de többségben, abszolút többségben van bely a gond, a veszedelem, a kétségbeesés és a kötelesség is. A régivilág kortes-szempontjai, amelyek ,a hatalmi számtan plajbászával jegyezgetik, melyik pártnak van egynémely mandátum erejéig többsége, régen elavultak. A politikai ,egyszeregy, amennyiben még exakt tudomány, azt jelenti, hogy a magyar nemzet csak önmagával szorozhatja meg önmagát, hogy maga magát megtalálja, semmiféle más idegen számtól nem várhatván erősbülést és nagyobbodást. * \ \c? 'n''03i-076l ) - na# .'arárfiap.tfl, évfolyam 40. ^M. előfizetési ARAK, Szerkesztőség és Kiadóhivatalt Ejty hóra .. .. 15 Hroaft, | f«ív«. .. so Korona Egyes példányszám ára öv fillér. ary Muzeum-Körut 3 sz Kegyedévre .. 42 Korona. | EHit ivr. 160 Korona. ÖUcapeSl, IV.. rUZGUmllOrUl O. St. ir^T^ak'^vvrtkTgjwar gri. uut A londoni tanács halasztást adott a jegyzékek átnyújtására. London, febr. 14. A miniszterelnökök tanácsa a magyar békedelegációnak egyheti haladékot adott a hátralévő jegyzékek benyújtására. (M. T. I.) vC'OOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOC'OOOOOC'OOOOOOOOOOOOOOOOO'OOOOOOO Magyarország válaszát tárgyalja a londoni értekezlet. A londoni értekezlet két hétig fog tartani. London, febr. 14. (A MTI....szikratávirata a budapesti rádióállomás útján.) A londoni értekezletről a következő hivatalos jelentést adták ki: A londoni értekezlet csütörtökön detelőn kezdte meg munkáját. Az első illést a Downing Streeten tartották 11 órakor. Jelen voltak angol részről Lloyd George és lord Curzon, francia részről Millerarus, Paul Combon és Kertelot, olasz részről pedig Sati. Az első összejövetel alkalmával a három kormány feje megállapította azoknak a kérdéseknek a sorrendjét, amelyek tanácskozás tárgyául fognak szolgálni. Ezek a kérdések a következők: 1. a Németországgal kötött béke vég-, felujítása, 2. az adriai kérdés, 3. Magyarország válasza, 4. a Törökországgal kötendő békeszerződés alapelveinek megállapítása, 5. az orosz kérdés. London, febr. 14. Milleremal vasárnap Páriába utazik, de valószínűleg febr. 28-án ismét viszszatér Londonba. A miniszterelnöknek ugyanis jelent kell lennie Parisban abból az alkalomból, amikor a régi elnök átadja a hatalmat az ú.i elnöknek. Távolltében a tordani értekezleten Paul Combon fogja helyettesíteni, akinek munkájában Berthelot segédkezik. Még nem bizonyos, hogy Sítti Londonban maradhat , addig az időpontig, amikor Millerarus újból Londonba érkezik. Genf, febr. 14. A Magyar Távirati Iroda tudósítója jelenti. Ú A londoni tanácskozásokról az Echo de Paris azt írja, hogy az álltán,t politikája nem hozta meg a remélt sikereket. Az elégedetlenség általános. A legyőzöttek el vannak keseredve, a győzők csalódtak, mindenütt nyomor és nyugtalanság. A szövetségesek kell, hogy egyesítsék minden erejüket, mert csak így lehet a győzelem katasztrófáját elkerülni. Neuilly, febr. 14. ,4 M. T.. szikratávirata útján. A Journal londoni értesülése szerint a londoni értekezlet körülbelül két hétig fog tartani. A tanácskozás napirendjén a következő tárgyak szerepelnek: a német béke végrehajtását biztositó intézkedések, az adriai kérdés, a magyar elenjavaslatra adandó válasz elvi alapjainak meghatározása, a törökbéke elvi alapjainak kidolgozása, az orosz kérdés. A pénzügyminiszterek külön tanácskoznak majd a valuta kérdéséről. Millerand vasárnap valószínűleg visszatér Parisba és néhány napig itt marad, hogy az elnöki hatalom átadásánál jelen legyen. Parisban, tartózkodásának ideje alatt Combon fogja Londonban helyettesíteni. 00000<00'0<x>0000000000<xxxx>00000<>0000000000c>000<x>00<x>0<>0 Nemzeti jegybank felállítása még nem szükséges. ’ Spitzmüller bankkormányzó nyilatkozata, — Bécsi tudósítónk telefonjelentése —* \ ' Bécs, febr. 14. Alkalmam volt beszélgetést folytatni Spitzmüllerrel a jegybank kormányzójával és a kiváló szakember az aktuális gazdasági és pénzügyi kérdésekről a következőkben nyilatkozott: X x x x x x x x x X x x x x x x x x x X X X X X X X X- -x X* X X x X X X X X 1 x xxxxxxxxtx ’ valutakérdés ma már nem az egyes államok belső pénzügyi kérdése, és éppen ezért feltétlenül nemzetközi rendszabályokra van szükség abból a évből, hogy ez akut kérdésben némi javulás, álljon elő. Amit maguk az egyes államok ,a pénzügyi bajok orvoslására megtehettek, ez egyedül abban áll, hogy minden erejükkel a munkakedv és a munkaalkalom fokozására törekednek, hogy minél többentermelhessenek. A jelenlegi gazdasági helyzetben sem Ausztria, sem Magyarország nem nélkülözheti a külföldi hiteltámogatást, márpedig, hogy hitelt kapjunk, az elsősorban attól függ hogy mennyire leszünk képesek politikai és szociális viszonyainkat minél hamarabb a megszilárdulás útjára vezetni. A külföldi hitel tekintetében nem-csak a pénzhitel, de elsősorban és főleg a nyersanyaghitel az, ami a gaz,dasági helyzetünket megjavíthatja. Az egyes nemzeti államokban már most sembe vették külön nemzeti jegybank felállítását. Ez az intézkedés még nem szükséges és nem is üdvös mindaddig, míig tervszerűen meg nem indul a gazdasági újjáépítés munkája. Éppúgy, nagyon korai volna ma még intézkedéseket tenni új pénznemre való áttérés tekintetében, mert ez a termelés mai bizonytalanságában még inkább zavarólag és hátráltatólag hatna. F. R. lomaaaaanannnn Donaocoxroc A békeszerződés léghajózási rendelkezései, Neuilly, febr. 14. is.( MTI. kiküldött tudósítójának sziklai távirata a budapesti rádioállomás útján.) .A magyar békedelegáció átadta a 26. jegyzéket, amely a békeszerződésnek léghajózási rendelkezéseivel foglalkozik. A jegyzék rámutat arra, hogy a magyarságot nem szabad kizárni az aviatika fejlődéséből, annál kevésbbé, mert ezen a téren már jelentős eredményeket értünk el. .A jegyzék azonkívül rámutat a rendelkezések gazdasági hátrányaira. A schleswigi népszavazást Paris, febr. 14. Kopenhágából jelentik. A minisztertanács szerdai ülésében a király örömének adott kifejezést a schleswigi felső zónában rendezett népszavazás eredménye fölött. Üdvözölte a schleswigieket, akik most visszatérnek Dániához, A bolsevikiek veresége. ( Neuilly, febr. 14. és a Magyar Távirati Iroda szikratár- irata.) A francia lapok hosszabb cikkekben számolnak sze a Don menti bolsevista vereségről. .A bolsevisták 8100 foglyot, 210 ágyút és 389 gépfegyvert vesztettek. Az Echo de Paris értesülése szerint a japánokfölhagynak az aktív politikával .Szibériából, mert gazdaságné, semmiféle érccínvvnyt nincsen kilátás.(