8 Órai Ujság, 1920. március (6. évfolyam, 53-78. szám)

1920-03-27 / 75. szám

2 OS Szombat, 1920 március 27. A pénzlebélyegzés a nemzetgyűlés előtt. / Meg kell büntetni a kufárokat. — Korányi Frigyes nagy beszéde. — Nem bélyegzik le a postapénzt. A nemzetgyűlés mai ülése. / — Saját tudósítónktól. — A pénzügyi javaslatok maem vonzották jobban a nemzetgyűlés tagjait, mint az első napon. Az ülés megnyitásakor mindössze negyvenkét honatya őrködött az ország fölött a márványoszlopos fényes teremben, amelyen a csöndes unalom terjengett végig. A szónokoknak ugyanazt a nótát fújták, mint tegnapelőtt: csak a verkli változott félóránként, a melódia ugyanaz maradt: a legegrügyübb, legunottabb és legeredetietlenebb politikai gassenhauer . . . Uzsorás ... láncos ... deres . . . banktőke « . . uzsorás . . . deres . . « láncos ... és igy tovább. A beszédek természetesen, szokássorink mind ellenzéki modornak voltak, de szerencsére, azért elfogadták a javaslatot. Hogy a javaslatnak hol van az igazi hibája, hogy a bevont bankjegyek mire fognak fölhasználtatni, hogy a valutára miért nem lesz javító hatással, arról természetesen nem esett szó a nemzetgyűlés „pénzügyi szakértői“ részéről ... És ha szó esett!... Ezek a jó urak komolyan azt hiszik hogy a valutapiacot nem Zürich és London, hanem az Upor-kávéház irányíttja . . . Egy szónoki, pénzügyi antikapacitás például azt ajánlotta, hogy a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét úgy kell megszerezni, hogy az Amerikából viszavándorló magyaroktól a pályaudvarokon el kell szdni a dollárokat. A legszomorúbb az volt, hogy ezen csak három ember neveten: a pénzügyminiszter és a háta mögött ülő két pénzügyminisztériumi szakreferens. Sőt helyeselték, és ugyan-ugyvanatra bámulták ezt a korszakos pénzügyi bolondgombát. Csak’ Sándor. Pál mosolygott jóízűen ... .Kellemesen tűnt fe, azonban Vasa József komoly és átgondolt beszéde. Az általános vita végeztével báró Ivránt is. Frigyes pénzügyminiszter mondott tartalmas beszédet, amelyben összefoglalta a vita anyagát és kiegészítően indokolta a javaslatot. Részletes tudósításunk a következő: Vita a fejfélbékregzésről. Trakovszky Istvám elnök az ülést ‘ill-kor megnyit/*. A múlt ülés jegyzőkönyvének’ hitelesitése és az elnöki bejelentések után Kluber János a gazdasági biztotsági előadója tesz jelentést a képviselők fizetésének rendezéséről és egy beszerzési csoport felállításáról szóló törvényjavaslatról. Elnök intézkedik a javaslat kinyomatésáról és szétosztásáról. Következik a pénz felülbélyegzésről szóló törvényjavaslat tárgyaktba. Fintaler Béla: A pénzügyi javaslatok konorprénumát kívánja a Ház elé terjeszteni, hogy a financiális helyzetről általános képet nyerhessünk. A felülbérveezésről szóló törvényjavaslat bankjótendelkezéseinek szigorítását és a pénzhamisítókkal szemben a vagyonelkobzást és botbüntetést kiváltja atkáiul Itt fíltalános adórendezés kellett volna, hogy megfogják az árdrágító destruktív elemek vagyonát. A zsidók nem szenvedtek a hűhómban és a bob sevy.mw alatt. Sándor Pál: Magé seos hiszi! (Deröltség.i ) ) A Magyar Semseti Bank megalapitását sürgeti. A javaslatot általánosságban elfogadta (Helyeslés.) Magyar Kázmér: A javaslatot célszerűségi szempontból elfogadja, de a büntető rendelkezések módosítását kívánja. A deresről akarok beszélni egy fél percet. Meskó Zoltán: Akár huszonötöt is! ( Derültség.) Magyar Kázmér: A román megszállásból vett példával bizonyitja, hogy a deres behozatalának nagy erkölcsi hatása volna. ('Helyeslés és taps.) Miért nem volt propaganda. Yetss József: A felszlyegzőrendezet kibocsájta előtt felmágosló propagandát ártott vola szükségesnek, hogy az irtus ne élt volna váratlan. Ezt’ elmulpsztoákl, s most mások csinálnak propagandát, de más céllal és más eredménnyel. Kéri a pénzügyminisztert, hogy ezt az elmulasztón felvilágosító akciót pótolja, különösen az agrárkörökben. Bizonyos indokolt esetekben, szegényebb osztályokban a bölcsünkürvény visszatérítését kéri, ha ez valamiképpen kivihető. Szól a nemzetgyűlés nagy léki haláiról s ezzel kapcsolatban nemzetgyűlés szembenálló pártjainak harcáról. Az ellentétek elhomályosítják a tömegek orientáltságát a kitűzött eszméket illetőleg. Egységre, együttműködésre van szükség, mert csak ez javíthatja valutát. » lelkek valutától. (Taps.) — Valamikor magyar király volt a koronás szuverén, ma a gazság, a viszszaélés koronázta még magát. Ez ez az ér fölöttünk. Iizen segítenünk kell. Mint ahogy iz igazéig keresése legyen a főcélunk. * az igazság kiderítésénél ne vezessenek személyi tekintetek. (Vagy topé) Munlásság jé* osztály harc, A’ mifik’(Uk"élye snél megállapítja, hogy a MrpUalizmus egy életforma amelyet I erőszakosan megváltoztatni nem lehet. .V Imnimurtizmus elsorvadt nálunk, elsorved Oroszországban is. A tőke túlkapásaival szemben azonban a munkát meg kell védelmezni, s ehhez valóban szükséges a gazdasági szervezettség, s a nemzetből gyökeredző osztályöntudat. (Ügy van!) Xv. osztályharcban azonban egy osztály szuperenitása, sem emelkedhetik ki. (Taps balról.) Örömmel látja, hogy a szociáldemokraták közelednek az állami élet struktúrájához, s tiszteli harcukat, ha a közjót nem sértik. (Nagy taps és éljenzés.) Ezután Heiszer Richárd szólalt fel, aki ismertette a pénzlebélyegzés vidéki bajait. Megállapítja, hogy a most készülő törvényjavaslat csak a kis embert sújtja, a kereskedők, akik sokat kerestek, kimenekültek a lebélyegzés alól, mert csak néhány ezressel jelentkeznek a lebélyegző tóval a ham százezreseiket (Midig részint kicsempészik külföldre, részint idegen valutát vásároltak érte. Ajánlja, hogy a törvényjavaslat negyedik, pragrafusát, amely a lebélyegzés kijátszására vonatkozik, egészítsék ki azzal, hogy törvényben eddig még nem ismert drákói szigorú büntetésekkel sújtsák a törvény kijátszóit. Ezzel az indítvánnyal együtt elfogadja a javaslatot. Lepenyei Kálmán kisgazdapárti képviselő bevezető szavakban elmondja,hogy elfogadja ugyan a javaslatot, azonban ajánlja, hogy a lebélyegzés ne csak a kisgazdákat érintse, hanem a kereskedőket, mert a kisgazdák eleget fizettek rá az egyedül a rájuk vonatkozó rekvirálási rendeletekre. A kisgazda közönsége azt várja, hogy a pénzlebe ívezés következtében tíz árak esni fognak, ezzel szemben az árak emelkedtek. A gazdák semmit sem tudnak vásárolni és így az elkeseredés csak növekszik. Választókerületében van egy falu, ahol 100 iskolaköztes közül 40 nem tud iskolába járni, mert a szülők télváz idején nem voltak képesek ruhát és cipőt bevásárolni a gyermekeknek. Különben a törvényjavaslatot elfogadja. Giesswein Sándor: Kérem a tisztelt nemzetgyűlést, engedje meg, hogy örömmel állapítsam meg: itt a nemzetgyűlésben már többször hallom hangoztatni a szót, hogy szociális. Ez a fogalom elkérehetetlen szükségszerűség. Hogy valaki szociális gondolkodású, ez nem egyértelmű azzal, hogy nemzetközi is. Ő és pártja, akinek nevében benne van a szociális szó, a legszélsőségesebb nemzetiek és keresztények. Az előtte felszólalók rossznéven vették, hogy pártja tárgyalásban van a Szociáldemokratákkal. Ám tesz ezeknek szemrehányást, de kéri, hogy a jövőben ne nézzék le az emberek egymást, mert külföldön ez rossz hatást vált ki és a külföld csak akkor becsül meg bennünket, ha egymást is megbecsüljük. A jelen törvénytől azt kívánja, hogy az feleljen meg a szociális köveszünet utánukról .Korányi Frigyes pénzügyminisztert« békeszerződés feltételeiről szzól, amelyszerint az ántánt kívánta a fehérbélyegzést. Mindenesetre látszik, hogy a békeszerződés közgazdasági részét nem közgazdászok, hanem politikusok csinálták, mert ez a léke a legyőzött tönkretételét és kizsákmányolását akarja. Az osztrákok nem tudták betartani a békeszerződésnek a bankjegyekre vonatkozó rendelkezőéért. Ezen azonban nem lehetett változtatni és nekünk is meg kellett csinálnunk, hogy külön válasszuk a leivel végzett pénzjegyet a le nem bélyegzettől. A különválasztás csak előnyös a magyar pénzre. Most már a lebélyegzés napjától kezdve a magyarifjú árfolyama emelkedett a külföldön. Térméészetes azonban, hogy egy* szerv nem javulhat meg :• közgazda* sági helyzet, ez a javaslat az első lépés, mely a rekonstrukció munkája felé vezet. (Helyeslés.) Ezután részletesen ismerteti a jegybankrendszereket és a fedezettel bíró és részleges fedezettel bíró bankjegykibocsátási módokat. Korányi Frigyes: Az első lépés a kibontakozásra az kell hogy legyen ,hogy a papírpénz gyártóm megszűnjön. A valutát csak úgy lehet javítani, ha az egész nemzet magába száll, komolyan megfogja a kalapácsot, megszorítja az ekeszarvát és végül tényleg munkához fog. (Helyeslés a Ház minden oldalán.) — Kaphattunk volna külföldről egy nagyobb arány kölcsönt, azonban feleslegesnek mutattuk ennek a kölcsönnek a felvételei, mert ilyen munka mellett, ami ma van Magyarországon, megint az történt volna, hogy az arany kiszivárog a legrövidebb idő alatt és mi csak egy ujabb kölcsönnel terhelten néztük volna pénzünk újabb leromlását. (Helyeslés.) .A pénzügym miniszter a rendelett krilizs íróiról. Koráftyi J' -tvs: Sokan hosszúnak tartják? a rermelet eredményének megmutat !ira/.iS.i r. Népi lehet azonban várni egy ilyen nagyszabású pénzügyi rendelkezéstől, hogy egy-két hét alatt rekonstrukciót teremtsen. Az ország összezsugorodott- Az egész nép kizárta, sara lesz szükség, hogy segítsen rendbehozni az államháztartást. Nagyon jól tudja, hogy ez a rendelet, mint általában az államháztartásra vonatkozó rendelkezések, nem igen népszerű. Ami kritika elhangzott, jogos és helyes volt. Sokan e rendelkezést összetévesztik a devalvációval. Devalváció az lett volna, ha leszállítjuk a pénz mai értékét a régivel szemben. Ez nem történt meg, sajnos azonban a pénz magától derülálódik, mert más a vásárló ereje az országban, mint külföldön. Nem tudtuk pénzünk értékét semmiféle mai pénzhez hozzászabni, nem lehetett megállapítani egy stabil pontot a pénz értelményeknek. Legyen biztosíték arra, hogy ez a lakosság egy részére nem fog lehetetlen terheket róni. A kommün ott fogja felütni fejét, ahol nincs érzék a szociális eszme iránt. Most a szociális egyensúlynak tért kell nyerni. Ma az a legsúlyosabb baj, hogy nincs társadalmi szolidaritás az egyes osztályok között nálunk Ezt a társadalmi szolidaritást kell megteremteni, ez legyen a legsürgősebb probléma. A társadalmi szolidaritás jellegzetessége hiányzik a törvénynél is. Nem sikerül: mindenkit egyenlő mértékkel megert ami az egyiknél nélkülözhető, az a másiknál nélkülözhetetlen. Lehetetlen, hogy egyforma mérték érjen mű. Romosokat, akik számára nem sok, ha két milliójukból egyet elveszi, de katasztrófa a szegény polgári ér, munkásoszályra, ha százaiból a fele elvesz. Elnök: Budavári László képviselő következik felszólalásra, Budavára kéri, hogy felszólalását az idő rövidsége miatt a legközelebbi ülésen tarthassa meg. Ugyanezt kéri Bencze Gábor is. Elnök a vitét berekeszti s az ülést öt percre felfüggeszti, tőkére. Meg kell várni, míg az egész világon megkezdődik a pénz értékének megszilárdulása. Akkor majd meg tudjuk szabni a pénznek az állandó értékét s akkor elkövetkezhetik jegybankunk "fölállítása is. Sokatt bizonyos új adók kivetését is követelték. Megjegyzem ezekre a kritikai fölszílalásokra, hogy jelszavak összeállításával még nem lehet programot csinálni. Nem adhatunk kész pénzügyi programot oly országnak, melynek se területét, se vagyoni képességét nem tudommegállapítani. A kormányt nem ,kell biztatni azon terhek megállapításánál, amelyeket a nemzetnek elkell viselni a konszolidáció kedvéért. Tudom, hogy hazaárulás, ha valaki, amikor tehet, a rá váró kötelezések alól kibújik, éppen ezért oly törvényjavaslattal foglalkozom, amely az államkincstár ellen elkövetett vétségekre külön büntetéseket fog kiszabni. A binkjefiv-initiacionegatív tényezője a drágulásnak. A drágulás ezért egész biztosan el fog maradni, amikor ez az infláció megszűnik. A bankjegy lebélyegzés lehetővéfogja tenni, hogy újabb füvpskölcsön fölvételét elkerüljük. A kényszerkölcsön, amit a felülbélyegzés útján valósítottunk meg, már egy konszolidált kölcsön, amely nem rontja többé valutánkat. jf' Nem bélyegítje le a postapénzt. ,, A popffipénzt azért nem bélyegezzük le, iugy az ujabbi üzérkedéseknek elejét,,verjvük. Mi a tisztviselőket postapénzzel fizetjük és jg v ha lebélyegezttök azt, a tisztviselők lehetetlen helyzetbe kerülnének. A pénzügyminiszteri állás megköveteli, hogy az ország hogy jön a pénzügyminiszternek. Ha nincs bizalma iránta, csapja el. — Már szeptemberben elhatároztuk, hogykényszerkölcsönt fogunk végrehajtani. Hosszú ideig a megfigyelés álláspontján voltunk. Azzal vádoltak meg, hogy titokban csináltuk a rendeletet és mégis mindenki tudta.• Meg kell jegyeznem, hogy lehet ellen ilyen nagyszabású akciót 18-án elhatározni és 19-én reggelre kidobni a rendeletül, előzetes tárgyalások kellettek, legalább százezer nyomtatványt kellett készíttetni. Az emberek százai tudtak róla, akiket én nem ellenőrizhettem A közgazdasági szakségiiak a maguk észjárása szerint tudták, hogy a kényszerkölcsön elmaradhatatlan. Egy interpelláció révén szó volt arról, hogy a lebélyegzés nem szociális intézkedés. Kijelenthetem, hogy nem is készült annak, nincs meg ez a jellege, de iparság van benne. A kormány gondoskodni fog arról, hogy külön rendelkezésekkel védjékazoknak az érdekeit, akik erre rászorultak. Ismételten hangsúlyozom, hogy a bevont pénz nem veszett el és az ár- Korányi pénzügyminiszter beszéde.