8 Órai Ujság, 1920. március (6. évfolyam, 53-78. szám)

1920-03-31 / 78. szám

* nem emelik le a dohány eladási árát. Kitől vessik el a trafiksoffot?/ A dohányellátás biztosítva van, 30.000 korosába kerül egy wermázas, külföldi dohány' —saját tudósitónkba. — Az utóbbi időben törfészben is híradás .Jötttélesből arra megy az osztrák kormány tterv belpáre a dohányneműek árának 3#0«*^tar*‘«kos fölemelését. Kapcsolatban e hírekkel nálunk is emlegették, hogy az osztrák példa valószíüleg követésre fog találni és a kormány a monopólium kedvezőbb kihasználása céljából itt is áremelésre készül. A Magyar Királyi Dohányjörmék igazgatóságánál az árfelemelésre és a dohányügyekkel kapcsolatos, egyéb más kérdésekre vonatkozólag a következő felvilágosítást kaptuk: A dohányjövedék igazgatósága egyelőre nem foglalkozik a dohány árainak felemelésével, mert erre ez időszerint semmi okot nem látunk töntörögni. Sajnos azonban, egy jó ideig kénytelenek leszünk az eddigi, szűkre szabott fejadag rendszert feltartani, mert Magyarország dohánytermése csak a megszorított igényeket fedezi. Külföldi exporral meg lehetne ugyan szüntetni a dohányinséget, de viszont a külföldi árakat nem lehet megfizetni. A középfinom, nálunk török dohány néven ismeretes cigarettadohány, a régi 300 koronás árral szemben, most méterilrázsánként ,10.000 koronába kerülne és ebbe még nincs beleszámítva a földolgozás költsége. Tehát, amenynyiben mégis hoznánk be külföldről dohányt, kénytelenek volnánk az árakat 600 százalékkal felemelni. — Igaz Ugyan, hogy aki jobb szivart, vagy cigarettát akar szívni, kénytelen azokat uzsoraáron beszerezni, tehát a rendes ár 5—6-szorosát szetni, a külföldi behozatallal elérnénk, hogy mindenki korlátlanul vásárolhatna dohányneműeket, viszont az eddigi példák szerint, az uzsoráskodás ekkor sem szűnne meg.— A trafik jogok re, ideálására vonatkozólag a dohányjövedék igazgatósága mérsékelt álláspontra helyezkedik. Vm tartjuk helyesnek, hogy az eddigi trafiktulajdonosoktól egy radikális intézkedéssel a jogot megvonják. A jogok megüresettee alkalmával azonban itt jogot csak rokkant katonára, vagy létszámcsökkentés következtében állásába kiesett köztisztviselőre ruházzuk át. A jogok megvonásával foglalkozó körök megfeledkeznek arról, hogy a trafik Csak Budapesten képez önálló kereset forrást, míg vidéken a dohányárusítás ter,többnyire a szatócsból tol, mellékága. Tehát, ha a dohányárusítási jogot a vidéki kereskedőktől megvonnák, nem érnének el vele mást mint azt, hogy az eladásra senki nem vállalkozna, mert tudvalevőleg a dohányárusítás, kis forgalomnál, édes-keveset jövedelmez". Szerintünk e kérdésben nagy elővigyázattal kell eljárni, mert az esetleges bolygatás a dohányárusítás csődjét vonná maga után. A közönségszempontjából is az a telyes álláspont, hogy hagyják meg a trafikokat a régi tulajdonosok kezében, ne tegyenek tönkre ok nélkül exisztenciákat és ne iorygáss amik meg " egy régi bevált rendszer". 2 ■ BHHRBHMSSflKBSSBBeBSIIBHaHH Beigium/Káríalanitása. j Paris, d Tc. 30. Brüsszelből? jelentik: VjgKhun a napokban 510® szárnyas*1300 kecskét, 3200 birkát,1250 loat' és 121 szarvasmarhát Jcnttifclc Njimmetországból. kárpótlásul az ofawi Víz állatokért, amelyeket a németek Belgiumból a háború folvaimán elhurcolták. A vissza-zolgizilalásra a versailkie békeszerződés kötelezte németországot. ■hb*hhsmmh|mhHhb*ihhphhhIhhhhBMí f s rézváros! Hagy Kávéház (RirA.vw* is\ s 'StLizymtte‘\Ut!* sarok.’ £ig*éj*int tliSTMira uo *BUB**r. Rhttffe Ut«t«t VCif0i’fi IlirH IáitAiMi krf»'k «th*t Qfesti rajsa? Maniu támadása miatt oszlatták fel a román parlamentet. V. ’ária, márc. 30. A bukaresti kamara izgalmas üléséről a következőket jelentik a párisi lapoknak: Minthogy Maniu, az erdélyi képviselők vezére, heves támadást intézett Averescu ellen és kijelentette, hogy pártja, amely a kamarában a legszámottevőbb, bizalmatlansággal viseltetik iránta. A miniszterelnök a kamarából nyomban a királyi palotába ment, ahonnan később királyi kézirattal tért vissza, amely elrendelte a Ház feloszlatását. capnot. XID POPDCaXIDD Pallavicioi és Castiglione. Magyar-olasz mérkőzés a nemzetgyűlésen. — Saját tudásitőnk(Gl. Pplloivicini Gróffty őrgróf legutóbbi kuimpelláriója_r amellyel a Foresta tranzskcióig kelle kritika élni, élénken idfllalkottjpan a bácsi sajtót is, miután a Pttéénfarrodta évőleg az osztrák pénzpiaccal is szoros összeköttetést tart fenn. Abból a hatásból, amelyet ez az interpelláció Ausztriában keltett, kétségen kívül meg lehet állapítani azt, hogy az őrgróf balsikereinek számát újból jelentékenyen öregbi lelte. Palavicini felszólalásának kés vész® volt. Egyfelől pénzügyi szempontokból támadta azolasz tőke térhódítását, másfelől személyi kifogásait adta elő ennek a tökének egyes exponenseivel szemben. Ami a tárgyi vonatkozásokat illeti, Pallaviiilli elsősorban a Foresta abbeli működését kifogásolta, amellyel — szerintem— magyar értékeket csempészett ki az országból és milliárdos adóalapot vont el. Az őrsről nyilván megfeledkezett arról, hogy a magyar államnak huzamos idő óta nem állott és nem áll módjában rendelkeznie ama területek felett, amelyeken igen értékes magyar vállalatok működtek, viszont az olasz tőke védelme alatt ezeket a vállalatokat meg lehetetl menteni a szekvesztrálás elöl és biztosítani K- 10.■ mert a üzemek folytonosságát. Lehet, hogy ezeknek a vállalatoknak az osztaléka részben idegen kézre jut, de kétségtelen, hogy a produkció során a magyar érdekek és érdekeltségek részvétele és haszna biztosítva van. És ezért egyáltalán nem csodálkoztunk volna azon, ha a cseh, jugoszláv vagy román képviselőhöz valamelyik tagja támadta volna a maga kormányát azért, mert nem gondoskodott arról, hogy a magyar tőke expozitorái idejekorán kisajátítás alá essenek, de fölöttébb meg voltunk lepetve azon, hogy Pallavicini őrgróf, bár származása szerint olasz, ilyen heves lendülettel fordul a magyar-olasz gazdasági közeledés ellen, amelyre ez idő szerint nekünk talán mégis nagyobb szükségünk van, mint annak az Olaszországnak, amely a békét diktáló hatalmak sorában Pallavicin tárgyi eltévelyedéseit érthetővé teszik azok a személyi momentumok, amelyek fölszólalásának valódi indokait és céljait magyarázzák. Az őrgróf nyomatékosan újall arra, hogy Castiglione ,a Foresta megbizotja, mindössze egy trieszti rabbinus fia. Ez a gyöngéd megjegyzés aligha szól:halott Olaszországnak, ahol épp oly jól ismerik Palladeini őseit, mint amilyen kérései törődnek azzal, hogy Castiglione kinek az ija fia volt. Ott csak azzalőrödnek, hogy ügyes, tehetséges és megbízható képviselője-e * •■•stigliotte annak az érdekcsoportnak, amelyet ide küldte. Pallavicini intő szava nem is Itáliának hangzott el, hanem azoknak a terveit és számításait akarta keresztezni, akik itthon dolgoznak a Foresta koncepcióinak megvalósításán és akik az utóbbi időben a magyar közgazdasági élet területein magasabb mins fokozatokat nyertek el, mint ahogy némelyek megengedhetőnek tartották. Kétségtelen, hogy téved az a pesti pletyka, amely bizonyos meghiúsult tárgyalások mögött és atárgyalások elejtett résztvevői közt keresi Pallavicini informátorait. Kizártnak tartjuk, hogy például Krausz Simonnak, aki hónapok előtt egy nagyobb érdekközösség megvalósításán tárgyalt Castiglionéval, kifogása lehetne a trieszti rabbi fia ellen, csak azért, mert esetleg az új nemzetközi bank vezérigazgatója más lesz. Kizártnak tartjuk, hogy Pallavicini mögött komoly közgazdasági tényezők álljanak, akik őt küldik rohamra a maguk elvesztettálleneséjükért. Pallavicini itt akarta megbénítani jí . .. cmMuMMid Castidlohe. munkáját és nem törődött azzal, hogy ezzel éket is verhet a* u.i cikázó olasz-magyar barátság közé. Akik őt erre buzdították, azok nem lehetnek komoly közgazdasági faktorok, viszont Olaszországban is elgondolkodhatnak azon, vájjon az olasz nemzet kikre legyen inkább büszke. A Csemeg!-Kodexv (Levél a szerkesztőhöz.) jf sín tisztelt Szerkesj^^g! Vastrnap délután ré&Fcettem a Magnar Nemzeti Szaujffsta ünnepi közgyülsén. Jóleső^jwrömmel hallottam hár! PerényiJsigmond elnöki megnyiliját. aujtffv okos és lelkes utmutatiP.si pjjfFitatt rá a mai szertelen közéleti állapotokra és a gyűlölködő viselkedés helyett a nemes vetélkedést és a közérdek önzetlen szolgálatát jelölte meg a nemzeti érzés fejlesztésének alapjául. Az egész ünnepség fölemelő hatását lényegesen megrontotta azonban Axenburger Gyula beszéde és annak különösen egy része. Mint egy negyed század óta gyakorló jogász, megdöbbentem azon a kijelentésen, amit Altenburfler úr büntető törvénykönyvünkkel kapcsolatban tett. Azt mondotta nevezett, ur, hogy büntető törvénykönyvünket azért is reformálni kell, mert annakszerzője Csemegi Károly, saját fajának bűncselekményeit kedvező módon kodifikálta, míg az .Szerda, 1920 március 31. úgynevezett „magyar bűnökre" súlyos büntetési tételeket szabott. Ez a lehetetlen és tudatlan nyilatkozat egy ilyen előkelő társaskörben megjegyzés nélkül hangzott el. Mindenki tudja, hogy a magyar büntetőtörvénykönyv, az úgynevezetett Csemegi-kódex, vagyis az 1878:V. t.-c. egyike a magyar törvényhozás legklasszikusabb alkotásának, amely felöleli azt az anyaggyűjteményt is, amely Deák, Szalay, Pulszky büntetőjogi javaslataiból áll. A Csemegi-féle büntetőtörvénykönyv megalkotásában résztvett, az akkori magyar törvényhozás és jogászvilág szine-java és ez a munka mindig büszkesége lehet, a magyar törvényhozásnak Ezt a törvényt minden nyugateurópai nyelvre lefordították és hasonló törvényhozói alkotásnál mintául szolgált. Ha a törvénykönyv reformra szorul, az indokát csak abban lelheti, hogy négy évtized óta a társadalmi és vajdasági élet olyan új változásokon ment keresztül, amelynek egyes fázisai a büntetőjog/szolgáltatás területére is kihatnak. Dehogy Altenburner úr, — aki a közgyűlési teremben hirtelen szerzett információim szerint egyáltalán nem jogász, hanem egy volt biztosítási tisztviselő és bankigazgató-aspiráns — ilyen az Istóczy-féle nyolcvanas évekbeli pamflettekből ismert szószátyár szólamokkal emlékezzék meg a magyar törvényhozás becsületére váló büntető kódexről, az ellen minden magyar jogásznak tiltakozni kell. Soraim szives közlését kérve, vagyok, stb . . . Aláírás: oooooooooooocooooooooooooo Diplomáciai incidens lengyelország és Jugoszlávia Köz ptt / Zágráb, 30. ,slovenski Narodz siflissel közöl arról/vt diplomáciai,Mémökben nagy föltűnést keltett^rményröl, hogy a lengyíl Vc.rpdtsov rövid idővel ezelőtt villabika belgrádi követéi. A lengyel kormány már több mint érmi éve -írja a lap - kávéjét küldött Belgrádba, anélkül, hogy a szerb kormány szükségesnek tartotta volna Varsóba küldeni a maga képviselőjét. Ez év februárjában azután végre Padics Istvánt megbízta ugyan a szerb kormány diplomáciai ügyeinek lengyel képviseletével, a követ úr azonban, jóllehet már hosszú idő óta Varsóban tartózkodik, mindezideig nem mutatta be megbízólevelét a lengyel kormánynál. A lengyel kormány válaszképpen, a nemzetközi érintkezés diplomáciai szabásainak ily módon történt súlyos megsértéséért. A belgrádi követet viszszahívta és prágai meghatalmazottá nevezte ki. A belgrádi lengyel követség ügyeit ez, idő szerint egy egyszerű követségi tisztviselő vezeti. Az oros határállamok / egyesülése /„Jlns, márc. 30. ritai”földjálldmi, hogy Mosrovics, a cseh köztársaság külügyminisztere közölte a sajtó képviselőivel, hogy a szövetségesek az orosz határszéli államok egyesülését kívánják. Anglia és Olaszország azt kívánja, hogy Finnország, Észtország, Lettország és Litvánia lépjenek szövetségre. Franciaország ellenben ütköző államot akar alakítani Németország és Oroszország között és ezért Lettország, Lengyelország és Románia szövetkezését kiváltja. A lett kormány a két terv közül egyiket sem akarja elfogadni, hanem olyan szövetséget kíván, amely Ukrajnáig terjed. Költségei csökkentése és biztosítási érdekei képviselete céljából forduljon a ■KSSj®** VÉDELMI RT. ____ » biitositottak ré-B ■ ii a I szere tenácsadó fm Ii\b központjábul-lsal- » I 1 #4 1\S gílAiáj: Budapest. HI ■ » M VII,Kisébít.körút SS m Telefon: 95—11. A biztasitottak érdekképviselete