8 Órai Ujság, 1920. szeptember (6. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-16 / 219. szám

Bj^P^MWO^ieptemb^J^.t _ Jtf % tsiitttrtSk, Vi. évfolyam 218.ss. ^\. #' —p-^ UfeüUJSflB ELŐFIZETÉSI ARAK; SZESKESZT05EG ES KIADÓHIVATAL: Eíyhífa.. 50 Korona. I Félévre. >, 280 Korona, Egyes példdnyszém ára 2 korona BUDAPEST, IV„ PíUZEUM-KÖBUT 3. SZ. Netfyeíévr® 140 korona. / Eáé.z évre 500 Korona- Telefon: József 105-00. J. 105-01, J. 105-02. Románia mm hajlandó Magyarország javára területi engedményeket tenni* A magyar-román közeledés még kezdetleges stádiumban vám A franciák csak a gazdasági kapcsolat felvételét szorgalmaz- sák* — Nincs szú szövetségi viszonyról — Berlini murJ;atársunk jelentése. — Halál Tisza gyilkosayrtP. — A katonai bí­róság mai ijjffets az elégtétel és megtorlás első dokumentuma azok­kal szemben, akik ledöritötték azt az oszlopot, afnely a pusztuló Magyar- ország határköve-roll, amelytől rété' teglek a forradalom vezérei akkor is, sőt talán jobban, mint valaha, amikor már nem volt'pozitív hata­lom a kezében. Halál a gyilkosokra, akik bérért öltek, akik elsütötték a fegyvert, amelyet mások kerítettek, mások nyomtak a kezükbe és mások su­gallták a bátorságot, a merészséget és ötletet ahhoz, hogy Tisza a for­radalom első napján elnémuljon. A katonai bíróság itéit és megnyitotta az útját a polgári bíróság döntésé­nek. Az első fejezet után pontot te­hetünk, de annál égetőbb és ak­tuálisabb az a követelés, hogy mind. azok lakóijának, akik nem fog­ták, hanem adták a fegyvert, akik tudták, hogy mit cselekszenek és akik nem egyszerű emberölésre szerződtek', hanem megakarták bé­nítani Magyarország erejét, fel akarták rúgni a jogrendet és a ma­gyar alkotmány szivébe irányítot­ták a lövéseket. Halál a gyilkosokra! — minden­kire, aki felelős, aki bűnös, aki ré­szes, aki cinkos abban, hogy Tisza István már nem él és hogy az ő hiányában szabadon száguldlak át az országon az uj talárok, akik ma­gyaroknak hazudták magukat. A katonai bíróság súlyos és gondos munkája szolgálatot tett a konszoli­dációnak, a jogrend uralmának és a megbántott nemzeti öntudat res­taurálásának. Nincs megállás; tisz­tázni kell minden tisztázatlan fon­tot, el kell nyúlni a felbujtókig, le keli leplezni őket, bárkik is legye­nek azok- Az alaptalan és oktalan gyanú némuljon el, az igazság meg­állapításának a fényében, a jogos és bizonyított vád vonja maga után a büntetést. Teljes igazság kell és tel­jes elégtétel, hogy az a külön há­ború, amely Tisza ellen indult és. amely most Tiszáért folyik, véget érjen; kártérítésről nem lehet szó, mert a nemzet kára jóvá nem te­hető, soha nem pótolható és inig ma sem mérhető fel scmmif&e mértékkel. A Tisza halain keli, hogy bezárja a magyar . orscra gédiák sorát és szelleme mind­örökre vétót mondjon a kalandor- politikának, a Ielkiismfei ellenség­nek, a léhaságnak és gyávaságnak a magyar közeiéiben. Seriin, ,zept. 15. Kapesol-aiban a magyar-tóméu közeledésre vonatkozó hírekkel, beavatott cs a francia politikához közelálló héjúról a következő fel­tétlenül hitelt érdemlő értesülést miértéin: — Az európai sajtóban az utóbbi időben kolporíált közlemények nyo­mán oly híreik kerültek forgalomba, mintha a küszöbön álló magyar-román tárgyalások, melyeknek megindulását francia politikai körökben szívesen lát­ják. sőt támogatják, territoriális, kér­désekre vonatkoznának és a Romá­niába bekebelezett erdélyi területré­szek esetleges visszaadását céloznák. A leghatározottabban meg kell állapíta­nom. hog\- ez.a beállítás minden, alapot nélkülöz. Románia, egyáltalában nem mutat haji ondó sáaot árra, hóm’ ezeket a most megszerzett területeket barát­ságos utón a kezéből k:-j;a. — Kapcsolatban ezekkel. a jiirekkel, bizonyos körökben a magyar-román közeledést, amely jelenleg még a köl­csönös tárgyalási hajlandóság és. az i előzetes puhatolódzás állapotában van. úgy akarják feltüntetni, mintha a meg­egyezés és a két állam közötti barát- ■ Sréter István honvédelmi miniszter a nemzetgyűlés' mai ülésén a követke­zőkben válaszolt Fangler interpelláció­jára: — Minden kertélés nélkül el fogom mondani, hogy hogyan került Haltai Becsbe. Szeptember 9-én az Ember című folyóiratból megtudtam, hogy Keltái Bécsben van. A megindított vizsgálat során .« szálak végeredmény-; ben dr. Ulain Ferenc és dr. kenővel Zoltán ügyvédeiéhez vezettek. Megálla-: tűst nyert, hogy János Andor hírlap­iról, akit a hadbíróság augusztus 13-án a. Tisza-pörben kihallgatott, augusztus 36-án izgatás miatt letartóztatták és az ügyészség bőrtör,eben helyezték el. Ezt ságos viszony már befejezett tények volnának. A jelen pillanatban meg ez a felfogás mindeneseire korai és eről­tetett és azt a benyomást kelti, mintha ezeket a híreket bizonyos nem hivata­los túlzó román körök dobnák a köz­véleménybe. azzal a célzattal. hogy igy nyomást gyakoroljanak az erdélyi, magyarság magatartására és az er­délyi magyarokat uj elhatározások elé ái’i'sák. Ami már most a tármedások során Franciaország szerepét il­leti. erre nézve a következőket kell kiielentenem: — Amidőn a francig politikai körök a magyar-román közeledés alakulását a maguk ;részéről jóindulatú figyelem- mel kísérik és azt igyekeznek előmoz­dítani. e fellépésükkel egyedül azt a .célt óhajtják elérni, hogy a két állam között a aazclasáoi kapcsolatok uira- fel vétele mielőbb lehetővé, tétessék, hoav továbbá a bizalmatlanságnak az a léd köre. amelu szinte ellenséges fronttá teszi a maauor-rcmán határt. I eloszoliék és helvét az a békés állapot foolalia el. amelu mellett eoucdül Ic- heíséaes a gazdasági forgalom megin­dulása. Az akarjuk, hogy azok a rop­a János Andort augusztus 28-án sza­badlábra helyezték és 29-én már Bécs­ben is volt. ‘ — Hogy mi történt Jánossal az ügyészségi börtönben, ez az igifcság- ügyminiszjerre tartozik, ő csak annyit kivan elmondani, hovgy János Andor a börtönből, üzenetet küldött IJeltai fele­ségének, amelyben közölte, hogy meg­jelent nála a börtönben egy éjjel egy dr- Báksau nevű ügyvéd, aki Polónyi Dezső dr. iro^ptúrsa. azonkívül ott iárt egy ügyész jsj hogy ki, azt nem tudja és ez urak előtt János Andor kimerítő vallomást lett. amely vallomását ö Írásban is hajlandó megismételni. Köz­pant fontos gazdasági érdekek, ame­lyek Magyarország és az erdélyi terü­letrészek állandó és za\artalan gazda­sági érintkezésének a lehetőségéhez fű­ződnek, végül is kielégülésre találja­nak, hogy ilymódon a gazdasági ujjá- épülcs nagy munkája Kelet-Európábau egy igen fontos lépéssel jusson előre. — A franciák közreműködésének egyedül és kizárólagosán ez a célja és minden egyéb kombináció, amely más­képpen akarja magyarázni a francia politikai körök e kérdésben elfoglalt magatartását, csak üres kombináció, amely a valóságtól távol áll. A fran­ciák éppen ezért semmiképpen sem gondolnak arra, hoav a világsajtóban mesterségesen hangoztatott magyar­román ocrszonál-unio megalakulását óhajtsák, avagy előmozdítsák, de a francia politika aziránvban sem akar bármely félre is nyomást avák--oljü. hoau a két állam között a jövőben, bármely farméiban bizonuos szövetsé­ges viszony jöjjön létre. Hangsúlyoz­nom kell tehát ismételten is, és a leg­nagyobb -vomalékkal. hogy a francia közreműködésnek semmiféle politikai háttere nincsen és tisztán a gazdasági újjáépítés - gondolata vezet bennünket eljárásunkban. ben Jánost szabadlábra helyezték és 8 sietett Becsbe szökni. Holtai, aki mindenáron szintén Becsbe akart menni, ahhoz a módszer­hez folyamodott, hogy felajánikozott Lengyel és Ulain ügyvéd uraknak, hogy ö utána megy Jánosnak Becsbe és János Andor e vallomását írásba1 veszi és plhozza Pestre. Az ügyvédek nem akartak rögtön belemenni Heltai ajánlatába, hosszás tárgyalások után azonban, amelyen Sztupka hadbíró-' őrnagy is részt vett, megegyezlek, hogy Ileltai egy hadnagy kíséretében Becsbe megy. megszerzi Jánostól a vallomást és ezzel a vallomással hazaion Buda­pestre. Útiköltségre Ileltai dr. Lengyel Stétet és Tomcsányl miniszterek a Tisza-f©tárgyalásról. Válaszok Fangier interpellációjára. . . > — Saját tudósilónktól. —

Next

/
Thumbnails
Contents