8 Órai Ujság, 1920. november (6. évfolyam, 259-282. szám)

1920-11-23 / 276. szám

2 A görög trón Konstantint illeti. Az ítéletet már az ő nevében hozzák. — Népszavazás a királykérdésben. Parte. nov. 22 (A MTI. szikratávirata a budapesti rádióállomás utján.) Rhaikis kommuna pénteken a görög királyság összes törvényszékeihez ren­deletet bocsátott ki, amely szerint ezentúl ]Konsantin király nevében kell ki­­hirdetni az ítéleteket■ Athén utcáin a járókelők megtámadtak néhány fran­ciát, mert vonakodtak Konstantin király arcképét üdvözölni. A lakosság meg­­ülyőződése általában az, hogy a szövetséges kormányoknak nincs elegendő erélyük az akaratuk érvényesítéséhez és hogy egyáltalában nem kockázatos a görögökre nézve, ha nem engedelme­skednek nekik. Zürich, nov. 22. (A Bud. Tud. távirata.) Rhallys mi­niszterelnök a Corriere della Sera athéni tudósítója előtt a következő nyi­latkozatot tette: A görög törvények szerint dinasztikus kérdés nincs: az alkotmány értelmében a trón Konstan­tin királyt illeti meg. Konstantint erő­szakkal űzték el és most visszatér trónjára. Közvetlen érintkezésünk Kon­stantin királlyal különben még nem volt, legutolsó hírünk szerint Konstan­tin király a népszavazás mellett van. Az az egy bizonyos, hogy Konstantin király vissza fog térni. Franciaország és­ Anglia nem fogják ezt ellenezni. Venizelos politikai halott és senki sem tudja őt feltámasztani. A görög nép különben büszke a függetlenségére és nem tűr semmiféle protektorátust. Görögország igyekezni fog barátságos viszonyban élni minden nemzettel, különösen Angliával, Franciaország­­gal és Olaszországgal. Zürich, nov. 22. (A Budapesti Tudósító távirata.) Athéni jelentés szerint Olga anya­­királyné a néphez intézett manifesz­­tumban tudatja, hogy a király távollé­tében átvette a régensséget. Egy másik manifesztumban kijelenti, hogy a zsar­nokság megszüntetése után az alkot­mányos rend helyreállítása az első teendő. Porte, nov. 22. (A MTI. szikratávirata.) A francia lapok élénken foglalkoz­nak a görög kérdéssel. Megállapítják, hogy a párisi és a londoni kormány között teljes az egyetértés abban a te­kintetben, hogly Konstantin király visszatérését elleneznék. A két kor­mány szoros érintkezésben áll egymás­sal, hogy megállapítsa annak az ak­ciónak a módozatait, melyet ebben a kérdésben közösen fognak tenni. A végleges megállapodások a londoni ta­lálkozón történnek meg, ahol Leygues francia és Lloyd George angol minisz­terelnök közvetlenül fogják megbe­szélni, milyen álláspontot tanúsítsa­nak a görögországi eseményekkel szemben. Páris, nov. 22. (A MTI, szikratávirata a budapesti rádióállomás útján.) Athénból jelentik, hogy a kormány döntéséhez képest Konstantin király visszatérése ügyében november 25-én népszavazást rendeznek. SSBBHBBBBB SSSI­ SS B nni'IBSaBB­ BBa ies g«s*’aα T ̋?7:'B!3 BEe)Kos BaBa Ítélet a L­evente- Nagyszeben, nov­ 22. (Damian.) .4 haditörvényszék, mely szombaton ítélkezett a f­evente-vérben. Misek tanárt 25, Schuehot 15, Martont S. Törököt és Reibelt­­5—5 évi kény­szermunkára ítélte. Berkest, Marxot és Scharudát fölmentették. (MTI ) BBBBIg!SBBISI5IBBIDSB!BBBBBBBBBBBBaBBSBBBSaBBBBE;aQBBSBaaBn!S!SB9 Miért lett öngyilkos úr, Fámér árpád. Ki értesítette a mentőket az öngyilkosságról? -f Saját tudósítónktól. — Tegnapi számunkban jelentettük, hogy dr. Pánczél Árpá­­ kaposvári or­vos a .Zsigmond-uttcai Luk­ács fürdő szállodáb­an csütörtökön morfiummal megméh­ezte magát. A nyomozás eb­ben az ü­gyben határ az öngyilkosság iránján m­egin­dult és megállapították, hogy dr. Pinnczél az öngyilkosságot egy másik 30­--32 év­ körüli ember jelenlété­ben követte el, aki ezután az Espla- Bade-szálóból értesítette a mentőket. Az ügy a szombati napon még annyira bonyolult volt, hogy a rendőrség csak tapogatózva nyomozott a rendelkezé­sére áló adatok alapján és úgy lát­szott, hogy dr. Pánczél amerikai pár­bajt vívott a társaságában levő isme­retlennel. Az ügyet dr. Risztics rendőrkapitány­nak osztották ki, aki tegnap megje­lent több detektív kiséretében az Ist­­ván-úti szanatóriumban és ott ki akar­ták hallgatni dr. Pánczél­ Árpádot. A kihallgatás azonban nem járt ered­ménnyel, mert az öngyilkos minden fölvilágosít­ást megtagadott és így az öngyilkosság okát nem sikerült meg­­állapitani. A mai napon sikerült megállapitani, hogy dr. Pánczél Árpád öngyilkossá­gánál egy dr. Féder nevű orvos volt jelen és ez az orvos értesítette a men­tőket Pánczél öngyilkosságáról. Ami­­kor dr. Féder neve felszínre került, a rendőrség elővett egy régi öngyilkos­sági ügyet, amely ezelőtt körülbelül tíz nappal játszódott le egy Damianich­­ulcai házban. Ugyanis a múlt hét ele­jén hirtelen meghalt egy Fédor Ilona nevez­etű budapesti úrilány, de a halál okát csak a boncoláskor sikerült meg­állapítani. Egyesek szerint Féder Ilona öngyilkosságot követett el vőlegénye miatt. Féder Ilonának a Pánczél ön­­gyilkosságánál szereplő dr. Féder or­vos a testvérbátyja és így a nyomozás abban az irányban is kiterjed, hogy Féd­er Bona halála és dr. Pánczél Ár­pád öngyilkossága között nincs-e va­lami kapcsolat. BÜK mm OZG ó i ------ ■ ■ VII., Akapfa­n. 4. Játék a sorssal Frédi és barátnői. Yisrj. a fel­vonásban. SEs 3QS KOMfe'ÖlA EBBE’ Readlete V exalsor. tSSffi RÓTT és SÍEIKBARSz uj műsorukban. Vasárnap á u. előadás. INTIM-ÉS BÁRKI Misiden esz*­, 7 órakor QaleMa Fereres feltésíSével íj Romantika Kalmár—Hát én ,vi operett. juj | KHaxunae. | Bohózat Szeles* Elza tolloptável re Főrendező ur, | Simonyi Dezső felléptével ! »£­ £«£ | Ezüst saivarsan­ozás ! Budapest. VII., Rákócai-út 8­­1. emelet 1. sz Kendői egész nap. w mMrIíj ____- U E jÉ te2eto tarfiai Bpert,Jaz»ef-kerti»3. "^ianoseresairo Kedd, 1920 november 23. A kávésok igazságtalannak tartják az uj zárórarendeletet. Honig szólt kormánybiztoshelyettes a záróráról. / — Saját tudósítónktól. — A hivatalos lapf vasárnapi száma közli a záróra/dj korlátozásáról szóló rendel­etet!­­A­­ ren*delet szerint a nyil­vános étkezőhelyiségeket (vendéglők, korcsmák, italmérő, vagy elárusító­helyek, bárok és más hasonló üzletek kávéházak stb.) a nyilvános szórako­zóhelyeket (színházak, kabarék, moz­gófénykép helyiségek), továbbá az ösz­­szes mulatóhelyeket, felolvasó-, hang­verseny- és más efféle nyilvános ter­meket esti 10 órán túl nem szabad nyitva tartani. A főváros területén levő vendéglők zárórája a belügymi­niszter további intézkedéséig egyelőre éjféli 12 óra marad. Ez a rendelet, mely ma este már hatályba is lép, különösen nagy meg­ütközést keltett a kávésok körében. A kávésok ipartestü­lete ugyanis, amikor a lapokban megjelent a híre, hogy a zárórát meg fogják rövidíteni, kül­­döttségileg felkereste Meskó belügyi államtitkárt, akit arra kértek, hogy a kávéházakra nézve hagyják meg to­vábbra is az éjféli zárórát. Indokolásul felhozták, hogy a külföldön mindenütt a kávéházak tarthatnak legtovább nyitva és különösen indokolt ez ná­lunk, ahol a kávéház nemcsak étkező-, hanem melegedő­hely is. A záróraren­delet a kávéházakra kiterjesztve nem jelentene semmiféle szénmesltakarítást, mert hiszen a kávéházakat este 10 óra után már úgysem kell fűteni, a vilá­gítás dolgában pedig az a helyzet, hogy mindazok, akik tíz órakor kény­telenek lesznek elmenni a kávéházból, otthon fognak világítani, ami nem­hogy megtakarítást eredményez, ha­nem ellenkezőleg, még sokkal nagyobb fogyasztást. Meskó államtitkár a küldöttségnek megígérte­, hogy tekintetbe veszi ezt az érvelést és a záróra rendelet korláto­zásánál tekintettel lesz a kávésok ér­dekeire. Éppen ezért a tegnap megje­lent rendelet óriási megütközést kel­tett a kávésok között, mert abban re­ménykedtek, hogy a záróra újabb kor­látozásánál a kávéházak továbbra is éjfélig tarthatnak nyitva. Különösen meglepte a kávésokat a rendeletnek az az intézkedése, mely a vendéglőknek kivételesen éjfélre szabja meg a zár­óráját, holott a világon mindenütt, ahol záróra van, a vendéglőknek ko­rábban kell zárniuk, mint a kávéhá­zaknak, így volt ez már a békében is, amikor m­ég szénmegta­karít­ás címén való zárórának hire-hamva sem volt. A kávéházak akkor reggelig nyitva maradhattak, holott a vendéglőknek egy órakor már be kellett zárni. Szo­ciális szempontból is tarthatatlannak vélik a rendeletnek ezt a kivitelezését, mert hiszen itt tisztára csak arról van szó, — mondják a kávésok — hogy a színházakból kijövő gazdag emberek kényelmesen megvacsoráz­hassanak. A kávéházak túlnyomó része ven­déglői üzemet is vezet, majdnem min­den kávéházn­ak van vendéglői ipar­­engedélye is és sok kávéházban, pél­dául az Enikőben, a New­ Yorkban és Greshamban külön vendéglői személy­zetet is tartanak, amelyet, ha a záróra rendelet őket is nem sorozza a ven­déglők közé, máról-holnapra el kell hozyújtaniok. A kávésok ipartársulata nevében egyébként Losonczy Gusztáv, ipartársulati alelnök ma felkereste belügyminisztert, hogy informálódjék, várjon a záróra rendelet mennyiben érinti a vendéglői üzemet is vezető kávéházakat és hogy módot keressen a rendeletnek a kávéházkra vonatkozó intézkedései enyhítésére. Az információ azonban nem volt kedvező, amiről a kávésipar társulat a köve­tkező körlevéllel értesíti a kávé­sokat: A budapesti kávésipartársulás értesíti összes tagjait, hogy mindaddig, míg a ren­deletnek a kávésiparra vonatkozó, rendel­­i­eeezései igen módosíttatnak­­ az iratzus ká­­véházak (café-restaurantok is), este titkot tartoznak zárni. Az ipartársulat elnöksége a sérelmes rendelet módosítása iránt­­ a szükséges lépéseket már folyamatba tette. A 8 Órai Újság munkatársának még a rendelet megjelenése előtt alkalma volt beszélni Kánig szénkormánybiz­tos helyettessel, aki ekkor a következő­ket mondotta: 1 .4 záróra újabb korlátozása fel­tétlenül szükséges, nem csak szénmeg­­takarítási, hanem erkölcsi okokból is. Az ország szén dolgában katasztrófá­is helyzetben van, rá vagyunk utalva a külföld szénszállítmányaira. Viszont a külföldön azt látják, hogy amíg őná­­luk tíz órakor zárnak és nálunk, akik állandóan és teljes joggal panaszko­dunk súlyos sztárhiány miatt, még min­dig tizenkét óráig vannak nyitva a nyil­vános helyiségek, talán kevésb­é veszik komolyan panaszainkat. Mi még igy tíz órai zárás mellett is jobban állunk, mint például sok német nagy­város, ahol annyira takarékoskodnak, hogy mint például Frankfurtban még az ut­cákat sem világítják és az emberek kézilámpával járnak. Minálunk a tíz órai zárás azzal fog járni, hogy keve­sebb lévén a villám­fogyasztás a nyil­vános helyiségekben az utcai lámpáit nagyobb fénnyel fognak égni. Csattanó válaszképen hat a tízórás zárórára az alábbi bécsi távirat: A Wiener Sonn- und Montagszeitung jelentése szerint a bécsi községtanács a zárórát egy óráig meghosszabbítja. E­rre az intézkedésre az készteti a vá­ros vezetőségét, hogy a­ villamosműve­ket nagyobb jövedelemhez juttassa. kri­m^:Bonbonier-Kabaré K 7-i*00 Művészi vezető * Kőváry Gyula. .A ka­baré* szezon szenzációja: GYULA. Paizs Elem­ér színdarabja: Felhő Rózsi és Kőváry Gyula brillián* alakítása Kereskedőktől és marjánfelektöl vessünk £ br­illiáns n gilatb­a* 0V39tf7IWaV9 és ezüsttárgyakat lég­­ygy KBL$7 magasabb napi áron ISstr&w* és Tür*B4x, Király-utca 50. FatKány- és egérirtást legradikálisabb ngm­Snfanlfeln^1^0*'011 József bán eszközöl u©^53. Brilliánsokat, gyöngyöket, platinát, ékszereket mindenkinél drágáb­ban O­ ábak­i Cmi! ékszerüzlete Vlt., Király­ u. 5! vesz ezCIwiy o-lll! Toréi templommal s.3racon f i'HBMT'pmiwir '.’Ptter.­K ‚xtai taimxnmmwnmzarKwri'r»T—‚■!‚■` . lse§»agf©t§k I . heti kétszeri használatra. Aján­lj­­atokat „Jó fizetést1 a kiadóhivatalba. Parkssanatárium­ ® S. «S- út nyitva Klimatikus, physikális és Wiétái gyogyhitél.ct, bel* és ide^bete^eKunllL. Vil­lanioa gyógymódok* T­Uc­r­m­a p­e­u­o­fcr­a­n­­­a T­ran )•-f­i­n­i­s »t­i­o. Q­u­a­r­c­i­u­m­a. Szénsavas fürdők. Hízóiig rak Jyje^yrsem magamnak ! firroy igazi ídAehef/ gyapjú szövetből készült araseinoklöiC­ pP , S levelet/ sci-fi ruhát íj^phatók i mAW ELEMÉR. W KÁROLY KÖRÚT M Saját készitéstj A karbid gyertyák 20 és 25 Sí Sstó^ri kis karbid lámpa 50 S szabályozható karbid­ lámpallOS kil­ir­e csepgyös asztali és l­ zz­. fügesolámpák 280 és 340 K *'S visszontels.dóknak nagyban Karbid Láng J.és Fia Budap­est, raht­roa. VXII., József-kínal 4. szám.

Next