8 Órai Ujság, 1920. november (6. évfolyam, 259-282. szám)

1920-11-25 / 278. szám

Budapet. évfolyam 278^7« ELŐFIZETÉSI ÁRAK: SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SZÜSS KoSI I É“r,'„.' .18 ft””: *8**5 péltnysum ára 2 korona BUDAPEST, IV„ MUZEUM-KOSZT 3. SZ.I Jugoszláviában egy példány, 2 jugoszláv korona. Telefon: József 105—00. J. 105-01, J. 105—02. A vármegyei törvényjavaslatot,amelyet az ország Mzudijsfija következtében már-márvisszavontak, ismét előkeresgétik a pólcról, ahol — mintegy a kocánkjzíse Tajgélos-hegyén —,enyészel, viírfi, a politika ez idétlen újszülöttjét. A féltékeny aggodalom hazafias hevével kelt védelmére a közvélemény a vármegyének, ennek a sokévszázados kismagyar intézméynek, amely vérzivatarok közepette minden hibája dacára mégis csak mindig megmentette egy újabb jövendő számára Magyarországot. És most,amikor a megcsolykított, és koldusbotra került haza a második lUikszmhtm .'küszöbét újból fölveszi acélét haidiburto'. egyik* legnigyobb erőssége, a történelmen alakuló és'' hagyományoktól n megszentelt vármegye, amelynek modern ^•ellembeij. viiló. kifejlesztésétöl függ ndkövetkezénül) sorsa hazánknak. Értsük ms, tehát jól,egymást: fejleszteni kell a vármegyét, nem pedig a feje idejére állítani. Avármegyei törvényjavaslat, amint Ferdinándy belügyminiszter kontemplálja, avezetést a történelmi és intellektuális osztályok kezéből át akarja játszani a szélsőségi-sédemek hatallmi szférájába. Bevalljuk, , hogy amilyen veszedelmes volt a vármegye negyvennyolc előtt, mint az oligarchia fellegvára, éppen annyira kárhoztatjuk azt a törekvőt, amely a magyar állam ősi bástyáját akisgazdáik szekértáborává akarja átformálni. Jaj ennek az országnak, ha adminisztrációja akár egyes kiválasztottak, akár a tömegek zsarnoksága alá kerülne és ha elmulasztanék a pillanatot, amikor a vármegyét írgy történelmi hagyományait, mint a modern evolúció számára még meg lehet menteni, külön veszedelmet rejt magában ae in öregbe verő feltevés, mintha a vármegyei törvényjavaslat ellenzői tulajdonképpen a földbirtokreformot akarnák elgáncsolni. E fontos probléma megoldása elsősorban pénzügyi feltételektől függ és sorsára aligha gyakorolhat befolyást, ha a vármegyét történelmünk és jelen helyzetünk szellemének megfelelőleg kiépítjük. Akik ilyen korteskedő gyanúsítással szélsőséges indulatokra spekulálnak,magában a vármegyében is a demagógiát szeretnék úrrá tenni. Nem tudjuk, hogy a belügyminiszter azonosítja-e magát a javaslattal. Ha igen, akkor nem lehet nehéz a döntés, ha a miniszter tárcájáról avagy az ország életéről van szó. Amerika kiválik az ántantból ! Békeállapot Magyarországgal. — Bécsi tudósítónk tetefonjelentése. — Bécs, nov. 24. Waslaugi célból táviratoztak. A köztársasági képviselők egy csoportja flurding elnök elé munkaprogrammotterjesztett, amelynek főbb pontjai a következők: - a versailesi békeszerződés ducsése, az Egyesült Államok kiválása, az államból, . / dt békeállapot kihirdetése az egykor ellenséges hatalmakkal kongresszusi határozat alapján. . Max Uacher. Hifit bites fiáié a fcmSBfgini uj iSlllKSpíSIFiffiilpFti, $ mmtélgyálélnBh mmt Hall maradni az ism ! ?.c. Korlátai Mtetift. -v^smtfrogrammlőpárakra, fianem a sürgős, országos Gaos jupogyllusára' van szükség. — a Középosztály magmiese / 'egyik isgínük nemzeti foíifttnek. f — Saját tudósitónktóL —* arra a tervezetre vonatk^spa®, mely ■a szomnányzópáxi proumtyaként nyilvánosságra kerü^vfarelést intéztünk lufiét hit Tatos^Jímóhoz. a Nemzeti Kö‘ ''iHil^i, i filmdffnii i akia következőkben volt szives nyilatkozni: — Csodálkozásai: ' :-öt ■•.•egyeneséig megmondoni, weydabcié,«sel otva.«latv. komi az orszá mai súlyoshelyzetében ilyen rendkívüli kiterjedésű és a messze jövőbe kalandozó program tervezésével foglalkoznak azok a tényezők, amelyeknek a legsürgősebb és legközvetlenebb bajok azonnali orvoslásán kellene gondolkozniok. tarrv ilyen munkatervet, aminőt a közzétett nyilatkozat felöld egy békés és boldog, konszolidált és gazdag országban; éli teljesen törvényes és hosszabb időtartamra berendezkedő országgyűlés és egy feladata magaslatán álló kormány talán előírhatna magának de ma Magyarország nemzetgyűlése és kormánya— ha valóban komolyan veszi köteles-.,ségeit— nem próbálkozhatni efféle hangzatos tervek kitalálásával. Végre is nem programlégvárakra, hanem, a sürgős országos bajok miatt nvitására van szükség, tehát egy kormány.., vagy egy kormányzópárt programja csak a legközelebbi, a legégetőbb feladatok megjelölésére vállalkozhat. Egyébként is meggyőződésem, hogy a némzetnyűlés — bárha szuverénnek nevezi is magát— nem mehet túl ■ az 1920-1. t.-c. korlátain és csak abban láthatja föladatait, amiket ez a törvény számára kijelöl. Márpedig ez az — a nemzetgyűlésre nézve mindenesetre alaptörvény, ácsait a legsürgősebb törvényhozási intézkedések elvégzésére jogosítja a nemzeti múlt,i politika és faló élet. — Ahogy ez a programintervezet mégis a legmesszebbmenő töményalkotással, Idvezszölsébe megy bele, abból azt kell következtetnem,hogy akik mögötte állnak,, vagy minősképpen meg akarják hosszabbítani hatalmukat, s az országot teljesen a maguk képére szeretnék átformálni, — amit erősen kellek, hogy lehetséges lenne — vagy pedig — és sajnos, úgy látszik így van — teljesen elszakadtak a való élettől és az igazi közvéleménytől, amely ma egészen más intézkedéseket követel, mint amikről ez a program il ábrándozik. . E programmkészítők mintha elfeledkeznének róla, hogy Magyarország egy háborút vesztett,forradalmakat kiáltott, ellenséges megszállást szenvedett és mindezeken felül még egy gyilkos békével is sújtott szerencsétlen, szegény, elgyöngült állam, amelyet újra talpra kell állítani, amelyben újra meg újra meg kell indítani a gazdasági élet vérkeringését, amelyet vissza kell vezetni a termelő munkához, a társadalmi békéhez és nemzeti erőinek összeszedéséhez. Itt tehát ma azok a tettek sürgősek, azok a javaslatok szükségesek, amikkel '( • • mindezt elérhetjük. ' · A középosztály leromlása, ’ — Ez a programm nem vesz tudomástróla, hogy a béke végrehajtása micsoda rendkívüli megpróbáltatást jelent, nem vesz tudomást róla, hogy pénzügyi helyzetünk immár tarthatatlan , és nem veszitudomásul, — mert nem tudja, vagy nem akarja meglátni —, a nemzet egyik legfőbb erőtényezőjének, a középosztálynak rohamos és napról-napra fenyegetőbb leromlását. A középosztály, amely az igazi gerince az államnak, legszörntjűbb nyomor, a legteljesebb züllés útjára van taszítva és mintha ma iden tényező és minden intézkedés csak ő ellene irányulna, sehol nem lát segítő kezd, amely felemelje. A középosztály megmentése pedig egyik legfőbb nemzeti feladatunk és nem nézhetjük tovább tétlenül, hogy tagjai hogy élik fel egy élet keserves munkájával megtrikaritott lökétüket és hogy adják el ma márutolsó holmijukat, hogy a puszta életüket fenn tudják tartani. Ki kell végre mondani, hogy ha nem jön segítség, éhségbe jut a magyar középosztály, —■ megsemmisülésbe a nemzet történelmi hagyományainak, az értelmiségi szivonalnak, magyar kultúrának hordo-* zója, — mert más osztályérdekek meg* őrlő erejével szemben a politika, a koraiéuuj programmok ma már nemcsak hogy nem tesznek, de már csak neni is ígérnek nekik semmit. Utalok a Budapesti Hírlap tegnapi cikkére, a drágaságról, amiből ez a programm sokat tanulhatott volna. . .Becsületes reálpolitikát. — Az uj programmtervezet nem beszél a drágaságról, nem beszél pénzünk leromlásáról, nem beszél a világ-, forgalomtól való elszigeteltségünkről, a szomszédainkkal való gazdasági forgalom nehézségeiről, hanem csak olyan, általánosságokat hangoztat, amelyeke egy becsületes reálpolitika alapját nem képezheti. Ez a tervezet nem a munkaképességnek a programmja, hanem a tehetetlenségnek a vergődése, amely nem tud vagy nem mer az igazi alkotómunka útjára lépni. Szeretném remélni, hogy az utolsó pillanatban megmozdul az illető tényezők lelkiismerete és végre komolyan hozzákezdenek ama problémák egyes megoldásához, amelyek összeroskadással fenye,jettit, ezt a szerencsétlen országot.