8 Órai Ujság, 1921. február (7. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-23 / 43. szám
Szerda, 1921. február 23. 0IlJ&iutisMs hány évre szóljon, hogy ezzel is bizonyítsuk, hogy annak hozatalát a szükség diktálta.Erős közigazgatásra van szükség a vidéken, kell, hogy a népet erősen tartsák, mert h nem tudjuk, hogy a magyar állam milyen megpróbáltatásoknak van ■ még kitéve.ívem politikai küzdelmekre, hanem szociális politikai alkotásokra van most szükségünk. A pénzügyi programmról, a pénzügyek tekintetében már megindult a munka. Ma még nincs elég momentum arra, hogy bírálat alá vethessük teljes egészében az eddig elvégzett pénzügyi munkát. Az egész koncepció csak később fog véglegesen kibontakozni és akkor ítélkezhetünk felette. A pénzügyminiszter máris nagy szolgálatot tett azzal, hogy megindította a szekeret és megkezdte a takarékoskodást.Az adóteher egyenlően oszoljék meg a különböző foglalkozási ágak között, de figyelemmel kell kisérrti azt is, vájjon az ingó vagyon nem fog-e olyan védelemben részesülni, amely védelem veszélyét a pénzügyminiszter múltja felidézi, , A közellátás. " A legfontosabb kérdések egyike a közellátás. Itt is az általános szabadság elvét kell szem előtt tartani. Az ■ állam örökös beavatkozásai nem vezethet jóra. Csak egy okos átmenet vezethet a célhoz. Mindenek előtt az igazságot kell szem előtt tartani. Gál Gaszton: Itt vannak a budapesti ellátatlanok. (Nagy zaj.) I Andrássy Gyula gróf: Igen. Budapest éppen az a város, ahol az alkalmazottak legnagyobb része nem tud megélni, ebben pedig a legnagyobb veszedetem van. És ezzel kapcsolatban foglalkozni kell más kérdésekkel is. 1. Addig nem lesz és nem is lehet t rend, amíg a keresztény középosztiáig nem tudja, hogy mi lesz vele is holnap, amíg nincs kenyere vagy lisztje.Ez az állapot csak felfordulással végződhetik. Ebben az intelligens középosztályban van minden forradalom kiindulópontja, ezzel pedig már most kell számolni, hogy meg tudjuk akadályozni a következményeket. A munkáskérdés. Röviden foglalkozik a munkáskérdéssel. Pénzügyi helyzetünk bármenynyire megingott, a munkások anyagi és szellemi érdekeit fel kell karolni. —Kötelessége a Ház minden oldalának és minden magyar embernek, ebben a kérdésben odáig elmennie, ameddig csak lehet. Örömmel üdvözli a szocialista pártnak újra akcióba lépését. — A nemzeti munka teljességéből már eddig is hiányzott az a becses erő, amelyet 3 munkásság képviselt. Azonban egy kellemetlen érzés fogja el, inamikor a munkásságot a mostani felvonulásban, ebben a szövetségben látja. Drozdy Győző: Károlyiék! (Nagy zaj.) Szmrecsányi (haragosan átkiált Drozdy felé): Halljuk! Andrássy: Reméld és hiszi, hogy a murtkéisság tanult a múltból. Ha pedig gerülodik, akkor tudja, hogy amikörb., azokból semmi haszna nem volt. Hogy panaszkodnak fehér terrorról és ha ilyen volt is, ez csak kilengése azoknak a bűnöknek, amelyeket az elragadtatás okozott." Tartózkodnia kell a munkásságnak minden destrukciótól és ragaszkodni kell azokhoz a célokhoz, amelyeket most maga elé tűzött. Harcolnia kell a közszabadságért. Ma sajnálattal hallotta, hogy egyikalapítója a blokknak az államforma kérdésére vonatkozólag azt mondotta, hogy ezzel egyenlőre nem foglallozik, ezt a konszolidáció utánra hagyja. Olyan formában történt ez a nyilatkozat, mintha ma köztársaságról is komolyan lehetne beszélni. De az ő véleménye szerint mindaddig lojális kitartással kell velük dolgoznunk, amíg nem nydulak forradalmi eszközökhöz. Akkor azonban kérlelhetetlen szigorral kell velük szemben eljárnunk. (Helyeslés és éljenzés a Ház minden oldalán.) Az internálások és a korrupció. Az internálási kérdésre vonatkozóan azt mondja, hogy erre vonatkozólag neki is az a véleménye, mint több már ilt,újailó képviselőtárlának, akik sürgős revízió alá akarják vetni ezt a kérdést. A felekezeti kérdésről szólva aggasztónak látja, hogy egyes konkolyhiitők arra törekszenek, hogy a keresztény társadalomban ellentéteket támasszanak. (Helyeslés.) Ennek az aknamunkának súlyos következménye lehetne. Mert, ha nem tudunk vállvetett munkával dolgozni és együttesen elért eredményt produkálni, akkor végünk van. Még egy kérdés van, amellyel foglalkozni kíván és az a korrupció kérdése. Sokan vannak, akik korrupciót emlegetnek és korrupt hibáknak hangoztatásával akarnak az irányzatnak ártani. Felkiáltások a kisgazdapárton! Becsületes, szabad sajtót! Andrássy Gyula: Csakis a legnagyobb nyíltság szüntetheti meg a viszszaéléseket. Felkiáltások: A cenzúra tulajdonképpen a kormányt védelmezi! Andrássy Gyula: Erre a cenzúrát nem is szabad felhasználni. Beszédét úgy, fejezi be, hogy a kormány programmja mindazokkal a kívánságokkal, melyeket most kifejtett, nem találja ellentétesnek, sőt általában határozott haladást lát, a kormány egységesebb, mint volt, a jogrendet erőteljesen helyreállította és jobban meg tudja védelmezni, mint a múltban. Addig, amíg a kormány hű marad azokhoz a jelszavakhoz és ahhoz a programaihoz, melyet maga elé tűzött és vezetni is tudja a nemzetet, mert a nemzet és a pártok elvárják és kívánják, hogy irányítsák őket, és férfias nyíltsággal fogja politikáját követni, addig támogatja a kormányt. A keresztény párton nagy éljenzésselfogadták Andrássy beszédét és az elnök szünetet rendelt el. Szünet alatt a folyosón élénken tárgyalták Anjdrássy csatlakozását. Egyik csoportban Szterényi József báró a következőket mondta: — Nagyon örülök, hogy egy kereszténnyel több van. Végre Andrássy is keresztény lett. ő csak ma lett keresztény. Én már sokkal régebben keresztény lettem. Szterényi kijelentését nagy derültséggel fogadták. Szünet után: Szijj Bálint. Szünet után Szijj Bálint a kisgazdák szempontjából tárgyalja a kormány munkáját. Beszédében részletesen ki fejti, hogy a kisgazdatársadalom a pénzügyminiszter rendeleteit örömmel vette tudomásul, csak azt akarja figyelmébe ajánlani a miniszternek, vigyázzon, hogy rendeleteivel ni ■ lesgyen tönkre egzisztenciákat. Örömmel töltötte el őket az is, hogy a pénzügyminiszter szabad forgalmat ígért. Ezután a közigazgatási reform szükségességét b bizonyítja és kéri a miniszterelnököt, hogy a belügyminisztervádságot mennél előbb oldja meg. Ezután az elnök napirendi indít-ványt tett. Indítványozta, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap, 23-án délelőtt 10 órakor tartsák meg és az ülés napirendjén a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítését, az indítvány- és interpellációs könyv felolvasását s a kormány programmja feletti vitát szerepeltessék. A Ház egyetértett az indítvánnyal s az elnök az ülést háromnegyed két órakor berekesztette. Brilliáns»aran¥érft | legmagasabb napi árat fizetek! Schwarz Dániel ■ Budapest, VI. k©r.3 Anker-köz I. Anker-palota. 1 3 inÉiüsíts iiii! Ilii MrauoL o Mnpil SMitemt silói i8sl!atalB0ilp1,3! Rövidesen fággstezdiriiK a ^MSknyomor snyhiftsÉre szervezett akció. — pyeldre nagysjkír ótá’á kap teljes ellátást. — Hatvanezer magyar fiaÉsfogsly van még Oroszországban. ! ✓ — Saját tudósítónktól. — A diáknyomor eyhitésére szervezett nagyszabású ekkoról nemrég adtunk hírt. Erről az akcióról és általában a Nemzetközi Vöröskereszt Egyesület jelenlegi működéséről megkérdeztük dr. R. de Beding Biberegg bárót, a Nemzetközi Vöröskereszt svájci meghatalmazottját, aki a következő nyilatkozatot tette a 8 Órai Újság munkatársa előtt: — A Nemzetközi Vöröskereszt Egyesület munkálatai jelenleg a következő három részre oszlanak: a diáknyomor enyhítésére szervezett akcióra, a gyermek-akcióra és a hadifoglyok kölcsönös kicserélésére. — A nyomorgó magyar diákok segélyezésére tervezett akció igen szép kilátásokkal indul. Egyelőre négyezer diák teljes ellátásáról van szó. Ezeket a diákokat nemcsak élelmezni fogjuk, hanem ellátjuk őket ruhával, cipővel, sőt talán sikerülni fog lakást is biztosítani. A lakást illetőleg elsősorban a kaszárhatvanezer magyar hadifogoly sínylődik meg Oroszországban. A hadifoglyok kicserélésére irányuló akciónk gondoskodik arról, hogy az Oroszországban szenvedő magyarok mielőbb hazakerüljenek. ooooooo<xx>ooo<óoooc>oo<xxx>cooooooooo<x>ooooö<oooc<x>*öooo*< nyákra gondolunk. Külföldön, Ausztriában, Csehországban és másutt már folyik a diákok ellátása és segélyezése. Rövid időn belül Magyarországon is megkezdődik ez az akció, amelynek érdekében külföldön erős propagandát szervezünk, de gondolunk a vagyonos magyar társadalom áldozatkészségére is. A Budapesten tartózkodó antantmissziók vették — czideiff — a legjelentékenyebb részt az akció megszervezésében. — A budapesti gyermek-akció mr. Bowden és mr. Pedrow kapitány kitűnő vezetésével folyik. — Ami a magyar hadifoglyok kicserélését illeti, jelenleg körülbelül A nemzetgyűlés nem nyúlhat a vármegyei reformhoz. Pestvármegye tiltakozó közgyűlése. Saját tudósítónktól. — Pestvármegye ma délelőtt tartotta meg rendkívüli közgyűlését Preszlu Elemér főispán elnökielatt. Erdélyi Lóránt dr. fej az 1920. évi tiünségvetés népy tételének ismert ütése kapujint javasolja, hogy a tisztviselők emnézményeinek kiegézílésére írif-***—'- pótadó kivetését tartsák fönn a jövőre nézve is. Ezután főreolvassa Patay Tibor dr. indítványát a vármegyei és községi önkormányzat tervbe vett módosítása tárgyában. Miután megállapítja az indítvány, hogy a vármegyei szervezetnek a jelen viszonyok között tervezett megbolygtatását nemzeti veszedelemnek tekinti, akövetkezőkkel zárul: — vármegye közönsége a súlyos kül- és belpolitikai helyzetet szem előtt tartva, a leghatározottabban állást foglal minden olyan időszerűtlen reform ellen, mely a jogfolytonosságot úgyszólván egyedül képviselő törvényhatósági és községi szervezeteknek törvényes rendszerét megbolygatni, vagy átalakítani akarja és ezekkel a törekvésekkel szemben egyértelmű tiltakozássál és állásfoglalását jelenti ki; kívánja, hogy míg a nemzet alkotmányos tényezői az országnak ebben ez egyik legéletbevágóbb kérdésében nem határozhatnak, minden reformtervezet mellőztessék. Az állandó választmány nevében javasolja a főjegyző, hogy az indítványt fogadják el és terjesszék föl a kormányhoz, úgyszintén, hogy a vámjegyék országos értekezletések fölkérésére alakítandó bizottságba Pest vármegye Teleki Tibort és Pálóczi-Horváth Tibort delegálja. Ezután dr. Patay Tibor szólásra emelkedve, megindokolta fölolvasott javaslatát. Beszédében többek között így szólt: — Mi soha személyes politikát nem folytattunk sem ebben, sem más kérdésben. Teljesen mindegy ki legyen a belügyminiszter, milyen legyen a kormány, vagy pedig minő faktor legyen az, amelyik a vármegyei szervezethez hozzá akar nyúlni. Nekünk az az elvünk, hogy a nemzetgyűlés nem az az orgánum, amelyik ehhez a kérdéshez hozzányúlhat. (Úgy van! Úgy van.) Kimutatta ezután, hogy a nemzetgyűlést nem alkotmányos tényező, hanem az antant erőszaka hozta létre, ezért nem tartja hivatottnak a reform megalkotására egyrészt, másrészt pedig különösen azért nem, mert önmaga adott marsrutát saját magának a teendőire nézve. Jóllehet adminisztrációs reformra szükség van kül- és belpolitikai szempontból, különösen helytelennek tartja legjobban bevált állami intézményünknek időszerűtlen megváltoztatását. Figyelmeztet arra, hogy itt nem adminisztrációs, hanem hatalmi reformról van szó. A vármegye a múltban is, a jelenben is alkalmazkodott az idők demokratikus követelményeihez, mindig védelmezője volt a közszabadságnakk, nemcsak a felülről jövő zsarnoksággal szemben, hanem, alulról jövővel szemben is. (Taps.) Végül tiltakozott azon beállítás ellen, mintha a közhangulat kívánná a reformot s kijelentette, hogy a kívülről és belülről fenyegető bolsevizmussal szemben csak a népben meglevő nemzeti érzéssel lehet megküzdeni, aminek évszázadokon át éppen a vármegye volt a fészke. Weicherl Miklós törökbálinti plébános beszélt ezután Patay indítványa mellett. Majd dr. Koncz János csepeli jegyző szólalt föl Patay javaslata ellen és sürgette a reformot. Kovács István rákospalotai luterálnis lelkész a reformtervezet ellen szólal föl. Gaják Géza személyes ügyben szólalt föl, majd a közgyűlés Patay javaslatát kiegészítő indítványtával együtt egyhangú éljenzéssel fogadta el. Biedermeier hálószobák, szalonok, régiségek, műtarc:vak C üstöd a v., Lipót-körut ‘sg. Tíz Ir»lin«sv.á.Tn El.lfi. V., Lipót-körut *A). Telefonszám ‘13-16.