8 Órai Ujság, 1921. február (7. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-24 / 44. szám

V . sk szigetet magának vindikálja. A herceg Lloyd George útján értesül Olaszország követeléseiről: az angol minszterelnök információkat kér a kérdéses területek nemzetiségi viszonyairól, mire a herceg megjegyzi, hogy Triesztben annyi olasz nincsen, mint Marsevieben. Sormino követelései alapján, amelyek Ausztria szemében teljes!*betette* nek, — a francia kormány negatív választ ad Károly király levelére. És bár a herceg még nem látja reménytelennek a helyzetet, látni fogjuk, hogy Sornino vétója Olaszország követelő mértéktelensége volt az oka annak, hogy a háborút győzőnek, legyőzöttnek egyaránt nyomorúságára még másfél esztendeig folytatni kellett. A második bécsi utazás, — Károly király minden jóakarata ellenére — sem járhatott ez judn eredménnyel. Sonnino követelései mind mértéktelenebsek lettek, ------- míg a Czernin nehézkes diplomáciája Ribot-t magát is a terv ellen fordította. Hiába mondjaLécben Károly, hogy „a békét minden áron meg kell kötni", — ennek a három diplomatának rövidlátó, szenvedélyes, nem öredő politikája miatt a háborút folytatni kellett. De Sixtus herceg könyvéből kitűnik, hogy a helyzetet megértő francia és iigói politikusoknak: Pain carénál, Lloyd Georgenak, Jules Cambonnak. Painlvének megegyezett az a véleménye, hogy Károly király lépése telve volt elszánt békeakarattal és hogy az is monarchia, amelyet a tárgyalások folyamán koncipiáltak: az európai békének legszükségesebb biztosítéka, amelyet meg kell őrizni a bomlástól és visszahelyezni abba a szerepbe, amelyet évszázadokon által belöhük. De sajnos, az osztozkodásban csak a szenvedélynek van ereje, — et dormi at sapiential - fi hadi fialra Sásaim Kopanjaága, febr.Sfl! A legutóbbi komoly zavargásokról Kronstadlibán a fnyí Iayef; közelebbi részleteket közölnek...Mint a lapok egybehangzó jelenekből kitűnik, a zavargások főfésjje 5fmaga Kronstadl. A matrózok krémjeiE moszkvai küldöttségük letififfoztatására és a ki nem elégítő éjlelmiszeremiatt is nagy elégedetlenséguralkodva és ezért a matrózok elhatározták, hogy a köztípusi szovjetnek megtagadják az engedelmességet. A matrózok aszovjetben megválasztott vezetőjükkel élükön letartóztatták a balti flotta parancsnokát. Midőn válaszképen a moszkvai szovjet beszüntette az élelmiszerszállítást, több ízben Pétervárra irányították a csatahajók ágyúit. A finn sajtó megállapítja, hogy a balti flotta a kommunista eszméket nem vallja már magáénak. A matrózok legnagyobb része ki is lépett a kommunista pártból. A rendkívül vallásos matrózok nemzeti érzésűek és nemrégiben felszólították a pátervári metropolitát, hogy tartson istentiszteletet a hajók fedélzetén. tSAIOIst A Biedermann szerződés újra a Ház előtt Hegyeshalmy válaszol Sándor Pálnak. — Sándor Pál újabb támadása. — Rassay és Barta Szabó bizalmatlanok a kormány iránt. A nemzetgyűlés mai ülése. — Saját tudósítónktól. — A nemzetgyűlés mai ülését t 1t óra- s kor nyitotta meg Rakovszky István el-nök. A tegnapi ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után az indítvány- és interpellációskönyvet olvasták fel. Ezután a mentelmi bizottság előadója tett jelentést, hogy a bizotság a rágatással vádolt Sziráky Pál, a rágalmazással vádolt Vértes Vilmos, Zákány Gyula és becsületsértéssel vádolt Ujváry Géza és Drózdy Győző ügyében az el ?járást befejezte. A bizottság jelentését a Ház elé terjeszti. j Elnök: A kereskedelemül, miniszter úr kíván szól ani. ^ Hegyeshalmy kereskedelemügyi mini®ter beterjeszd a védjegyoltalomról rendelkező törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot ,és kéri, hogy az osztályok mellőzéséről • adja ki a Ház együttes tárgyalásra a pénzügyi, igazságügyi és közgazdasági bizottságnak Ezután folytatják a korai-ag programmja felett megindított vitát. Az első szónok Rassay Károly, aki beszédét azzal kezdi, hogy először is Andrássy Gyula grófnak tegnap elmondott beszédére vonatkozólag előadja megjegyzéseit. Mindenki örömmel üdvözölte Andrássy grófnak akiivitásba való lépését és örömmel, látják, hogy végre félretette a duzzo- s gás politikáját, el kell felejteni neki a másfél évi tétlenséget Az az osztály, amely lefoglalta magának évtizedeken keresztül a politikát, akkor hagyta ott a polgárságot, amikor az országnak a legnagyobb szüksége volt a vezetésre. Andrássy Gyula gróf azt mondotta, hogy a politikában való aktív részvétel nincsen nagyon ínyére most, de legyen meggyőződve Andrássy arról, hogy ők sem azért vannak itt, mert ízlésüknek és politikai igényeiknek megfelel, hanem azért, mert az ország érdekében minden mellékkörülményt félretéve dolgozni akarnak. Ha van valami kifogásérni való Andrássy be-szédében, az az, hogy előadásában csak a Uránál maradt és visszahőkölt a konkrétumoktól. Ezután rátér a kormány pro grammja felett megindult vitára. Elmondja hogy olyan kormány programmja felett vitatkozni, amely már két hónapja teljesíti a végrehajtó, sőt a kivételes hatalmat, a törvényhozást is, felesleges. Legyen már vége egyszer a kivételes habzomnak és térjünk át a normális életre. A nemzetgyűlést szuverénnek tudják, és akik ezt nem vették komolyan eddi sem, azok éppen a kormányok voltak. Ez a kormány már születése pillanatában megtagadta a parlamentarizmus elvét. Ereki Károly: Megmondották, hogy diktátor van közöttük, a kivételes hatalommal kormányoztak és nem törödtek a nemzettel. Rassay: Mikor a pénzügyminiszternek nem volt pártja, akkor lemondott. Bár lemondott volna a többi is. A miniszterelnök egy pózzal az angol alkotmányra hivatkozva, beadta a kormány lemondását és megtöltötte az új kormányt olyanokkal, akiknek sem pártbeli, sem érzelmi közösségük nem volt a nemzetgyűléssel. Felkiáltások a baloldalról: Úgy van! Rassay: Ez az egy tény alkalmas volna arra, hogy bizalmatlanul nézze a kormány működését. Azután hosszasan beszél a kormány megalakult jóval kapcsolatban a kormányzóért létrehozásáról, és hivatkozik a miniszterelnöknek e körül kifejtett tevékenységére. Szerinte a nemzetgyűlések első feladata lett volna az altatmiányjogi problémák megoldása. A belügyminiszter bejelentette a Háznak, hogy a vármegyékre vonatkozó törvényjavaslatot beterjeszti. Arra a kérdésre, hogy mikor fogja ezt tenni, azt felelte,h hogy lehetőleg rövid időn belül, méliért az ügyben még mindig nem történt semmi. Tegnap azonban Pest vármegye bizottsági ülése határozati javaslatot fogadott el, amelyet a legnagyobb megütközéssel olvas. Ez a határozati javaslat a teljes forradalom. A nemzetgyűlésre egyszerűen rámondja, hogy nem alkotmányos, hogy azt az ántánt hozta létre, és igy nem is fogadják el határozatait és azok ellen a törekvések ellen, amelyekkel a vármegye autonómiáját akarták megtagadni, a legerélyesebben szembe száll. Milotay István: Ez csak magányé- remény. Rassay Károly. A királykérdésről szólva ezután hosszasan kifejti, hogy ezt a kérdést nem lehet kikapcsolni a nemzetgyűlésből. Mikor az 1920 évi első törvénycikket hozta a nemzetgyűlés, magának tartotta fenn a megoldás jogát. Kifogásolja, hogy a legitimisták azok, akik ebbe a kérdésbe a személyiség kérdését, is belevitték. Utal egy amerikai lapban megjelent közleményre, amelyben megírták, hogy Dvorcsák meglátogatta IV. Károlyt Svájcban és két óra hosszat beszélt vele. Felkiáltások a keresztény párton: Joga van hozzá! Rassay: A tudósító megírta, hogy Magyarországon a hataimat gyakorló képviselők vissza akarják hozni IV. Károlyt és ez meg fog történni ez év júniusa és szeptembere között. Ugyancsak szól Beniczky kijelentéséről, ak kijelentette, hogy csakis a felsőház bíróságának tartozik felelősséggel, mint miniszter, s ezáltal nyíltan megtagadta azt a törvényt, amely a miniszteri felelősségről szól. Károlyi József gróf főispán esetéről is beszélt, aki ellentétté: került a fenálló álamrendde, és nem a kormányzótól, hanem a királytól nyert főispáni kinevezéséhez tartja magát. A miniszterelnök fejegyezte, hogy felmenteti, de eddig még nem történt meg. Kérdezem fa van-e mentve már apósából? Felkiáltások: Nagyon jól érzi magát! Ereki Károly: Mi szól hozzá a többség? A kormány ígéretei Rassay: Ugyancsak szertbehelyezkednek a mostani áiarcrenddel azok a határozatok, amelyeket Pest vármegye törvényhatósági bizottsága hozott. Sőt Andrássá is kétségbevonta, hogy a nemzetgyűlésnek tulajdonképpen joga volna államjogi problémák megoldásához. A pénzügyi politikáról szólott, majd kifejtette, hogy a király kérdésben való halogató politika miatt bizalmatlan a kormánnyal szemben. Elnök: A miniszterelnök úr kivan szólani. Teleki Pál gróf miniszterelnök: Beterjeszti az 1915—16. évi zárszámadást és kéri a Házat, adja ki ezt a zárszámadást vizsgálóbizottságnak. Beterjeszti ezenkívül Magyarország egyesített címerének magánosok, vállalatok és intézetek használati díjának felemeléséről szóló törvényjavaslatot.. A Ház mindkét indítványt tudomásul veszi és kiadja a megfelelő bizottságnak. Barta Szabó József szólal fel ezután és elmondja pártjának a kormány programmjára vonatkozó véleményét. Nem tud bizalommal tekinteni a kormány működésére, mert nem lát elég garanciát arra, hogy a kormány végre is hajtsa azokat az intézkedéseket, amelyre az országnak a jelen körülmények között szüksége volna. Ezután áttér a cenzúra kérdésére, amelyről azt mondja, hogy a mai formában nem tartható fenn, mert tisztán egyéni érdek vezérli. A debreceni esetről is megemlkezett. Szerinte súlyos sérelem érte a hatóságok is a rendőrség részéről azoknak tapintatlan el járása folytán a protestantizmust. Kószó István: Baltazáron esett csak sérelem, nem a protestantizmuson. Barla-Szabó István: A jövő iránt bizalmatlansággal viseltetik. Most, mint a kormányt támogató párt tagja, elfogadja a kormány programmját. Ezután Rakovszky István elnök napirendi javaslatot tesz. A nemzetgyűlés holnap csütörtökön, 24-én délelőtt tíz órakor tartja legközelebbi ülését. A kereskedelmi miniszter válasza Sándor Pálra is. Szünet után Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter válaszol Sándor Pál interpellációjára. Sándor interpellációja előtt Hermann Miksa sürgős interpellációjára már válaszolt e kérdésben és már akkor több oldalról megvilágította az egész ügyet. Ennek dacára is szükségesnek tartotta Sándor hogy idehozza ezt a kérdést a Ház elé. A vádak, melyeket emelt alaptalanok! Meg kell állapítani, hogy csak azokat a vádakat sorolta fel, melyeket előzőleg már a napilapok is hoztak, sőt még nem is az összesek, és új vádat nem hozott. Szerinte az állam ezzel a szerződéssel kárt szenvedett. A másik visszaélés, amit felhoz, az, hogy állítólag nem tartották be a szállítási szerződések megkötésénél előírt követelményeket. Ezek a támadások alaptalanok Az adott viszonyok között nem lehetett szerződést megkötni másképpen. Az üzlet megkötéseikor a márka hat korona volt, de Sándor kilencet számított interpellációjakor és igy kimutatta, hogy az ország háromnegyed milliárd feát szenvedett. Nem tudja megérteni, hogyan lehet ennyi kárt kimutatni, amikor a teljes szállítási összeg hatszáz millió koronát tesz ki, vagy ha kilenc koronát számítulk, akkor klencszáz milliót. Hogy ehet ebből kétszázötven millió a kár. Mit szállítanak le és mit káp ezért a pénzért a MÁV. Sándor Pál beszédében először megdicsérte a minisztert és az államtitkárt, azután ledéreltnek és még ennél is rosszabbaknak nevezte őket. Az ő dicsérete is csak szemforgatás volt. Be akarták mártani ez ügyben őt, főleg a sajtó. Az egész kampánynak, melynek értelmi szerzője Sándor Pál, nem volt más célja, mint a keresztény irány befeketítése. Sándor Pál interpellációjára pontonként válaszolva azt mondja, hogy hajlandó minden tisztességes zsidóval üzletet kötni, aki az államnak tisztességes ajánlatot tesz. Nem tudja, honnan vette Sándor, hogy Wolf zsidó. Az ő információja az, hogy épp oly fajkeresztény, mint amilyen fajzsidó Sándor. (Derültség, taps a jobboldalon) A képviselő úr támadta az akkori minisztert, hogy miért kötötte ki a szerződésben az art márka valutában. Nem tudja, mit gondolt Sándor, mi M Magyar-Bémgr Kisimrilt azonnali belépésre kerestetik. Cím e lap kiadójában. Csütörtök, 1921. február 24.