8 Órai Ujság, 1921. február (7. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-26 / 46. szám

*) ■wSzombat, 1921. február 26. ilfen k issil Betölthető-e a számvevőszék elnöksége? Vita a jelölés törvényességéről. A nemzetgyűlés mai ülése. * * — Sa­dt tudósítónktól. ~~ A nemzetgyűlés ajai ülését három-­­ negyed tizenegy órakor nyitotta meg­­ Rakovszky István cincik. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása és léle­sítése után bemutatja Katona Imre képviselő levelét, aki hatheti szabadsá­got kért. A Mag­a szíjadsájjot megadta. Ezután az elnök bejelenti, hogy­ Budai­ovsk­i L­ászló képviselő sürgős jagérpár­lációt jegyzett be, melynek elmond­á­­sára Uibók Attila indítványának meg­­indokolása után, legkésőbb dés keltei­kor kerül sor­ Drózdy Győző mentelmi ügye. N­apirend előtt Drózdy Győző szólal fel mentelmi jogának megsértése ügyé­ben. A képviselőválasztási harcok miatt ellenfelének, Bosnyák Gézának a társasága ellene kért helyen feljelen­­tést tett. Az egyiket dr.­­Kasni Gálb­or tette, a választókerületben történt iz­­gatások és a választók­ jogtalan befo­lyásolása c­mén, a másikat Faragó János gimnáziumi igazgató Pápán- Közvetlenü­l választás előtt őrizetbe vették Nagykanizsán, de viszont ha­­mar, szabadlábra is helyezték, mert nem látták szükségét az előzetes letar­tóztatásnak. Azután ügye a veszprémi ügyészségihez került át, ahol az ügyész szabadlábra helyezé­se mellett döntött és a nyomozást ápr­iisban meg is szün­tették.­­Az ellene emelt vádak között szere­pelt az ,a hogy a tanácsköztársaság­ idején PáPán a házasság intézménye ellen izgató beszédet mondott. Az ira­tokat felterjesztették az Israzsásügyi mi­­niszterhez, aki leküldötte azokat Zala­egerszegre, hogy ott folytassák le a nyomozást emb, mes is történt. Először eredménytelen­­ maradt a nyomozás, azonban az ő felfolyamodására később nyirgis vádiratot adtak be ellene. Akkor i­lusScifiliy miniszteri rendeletre áttet­ték az iratokat a veszprémi törvény­székhez, a főügyésznek azzal az utasí­tássak ’ höszv O: ügyészség tegve ma­miévá a zalaegerxzeai vádiratot. Zeöke Antal: Ki van akkor az igaz­­ságügyi miziszter? Drezda Győző: Tomcsányi. Drezdy Győző: Minthogy az eljárást ellene másodszor is megszüntették, most utánanézett, hogy nem került-e az ügye automatikusan az amnesztia alá, mert felfogása szerint nemzetgyűlési képviselő nem fogadhat el kedveimet. Felkiáltások: Úgy van! Úgy van! Drósdy Győző: Felterjesztést, adtam be ez ügyben az igazságügyminiszterhez és­ erre az lett az intézkedés, hogy má­sították a veszprémi törvényszéket, terjessze fel az ügyet azonnal az am­nesztiára. •felkiáltások: Hallatlan! (Zaj a baloldalon.) Drózdy Győző: Én ezzel mentelmi jogomat látom megsértve. Felkiáltások a baloldalon: Igaza van, úgy van! Drózdy Győző: Ha az ilyen igazság­­talan üldözés a legszélsőbb táborim kerget valakit, azon nem tudnék cso­dálkozni-A Ház az ügyet kiadja a mentelmi bizottságnak. Gombos Gyula és Trehitsch* Lincoln. ( Gombos Gyula válaszol Pallavic,... tegnapi­­beszédére a Trebitsch—Un­­coist-esettel kapcsolatban. El­várt­a ve Ina Pallavicini-től, mint harctéri bajtársától, hogy mielőtt felszólal, megkérdezze őt. Nem tárgyalt Tre- Jazseh­el, különben is már régen is­merte. Az első hírlapi cikk megjele­nése után egy héttel illetékes magyar helyről cikk jelent meg a Temps-ben, mely­ körüjjte, hogy a tárgyalásoknak nincs m és nem is volt komoly al­ap­­juk -Most azért szólal fel, nehogy az a strafi legyen, hogy ő vagy barátai kommolyan tárgyaltak volna ezzel a m­esterrel magyar politikai ügyekre islatkozólag és hogy ne tűnjék fel,­­'Ott mintha Magyarországon mellék­­kertbiántiók volnának. Senki a hatás­kört nem lépi túl itt. Idényéi Pis szólalt fel ezután és azt mondotta, hogy a faluról örökös panaszok hallatszanak és ezek a pa­naszok jogosak is, mert hogy ne em­lítsen mást, február 1-a óta nem osz­tottak ki lisztet, pedig a malmok rak­tárai tele vannak m­­áslisztel. A földbirtokreformot a legsürgősebben és a legnagyobb körültekintéssel kell m­gvalósítani. Ugyanígy sürgeti a közigazgatási reform keresztülvitelét is, mert szükségünk van arra, hogy a falvak lakossága egységessé és erőssé tétessék, felszólalását azzal végzi,­ hogyha a kormány ezeket a refor­mokat nem valósítja meg, akkor nem­csak, hogy nem használ, de árt az or­szágnak. Balla Aladár. Nem hiszi, hogy lenne Európában egyet­len parlament, ahol olyan formában hoznák tudomására a kormánynak a kormányt támogató pártok részéről a támogatás fenntar­­tottságát, mint nálunk. A legut­óbbi szónokok is az érvek egész töm­egével bizonyitoljá­k, hogy mert nem kellene támogatni a kormányt és beszédük vé­gén máris azt mondják, hogy mindezek dacára ideje-óráig tártságállni hágják. Először röviden a közérelmezési kér­déssel foglalkozik. Elmondja, hogy pél­dául a lisztellátás terén azért ennyire rosszak az állapotok, mert a kormány, hogy a barátságos viszony Ausztriával továbbra is felm­aradjon, naponta liszté­tel­lett vagyonokat szállít Bécsbe. Ezután rátér Pallávicini őrstrós teg­napi beszédére és kirttja Pál avienni állásfoglalását a külügyi politikára vo­natkozólag, többek között azt, hogy Pallávicini perhorroszkál­ja ki istort kormányunkat, mert másfelé orientá­lódik, mint Ausztria felé. Sőt később beszéde folyamán még kitanít­ja Hok­i­ért­ is, am­ert az ismert formában nyi­latkozott Magyarországról. Nem tartja indokoltnak, hogy a k­ét pdst ki akarják kapcsolni. Reméli, ho­gy a külügyminiszter meg fogja mondani, hogy mi a felfogása a király kérdésben, mert a kormány tagjai közül egyedül Nagyatádiról tudják, hogy a szabad királyválasztás híve. (Éljenzés.) Ön is te­rmészetesre nemsokára ki akar lökni a kormány tagjai sorából. Nem visel telik uralommal a kormány iránt. Elnök ezután szünetet rendelt el. Bodor György a következő felszó­laló, a rekvirálásdik ellen beszél. Ha Budapestet végigrokozáznák­, nagyon sok felesleges lisztet találnának­ ,­ gabona szabad forgalmának behoza­talát sürgeti, mert különben minden a lánckeresz ködök kezébe kerül. Sür­get­i a közigazgatás reformját. Sze­rinte a dzsentrik voltak azok, akik az országot ilyen helyzetbe hozták. Kuntfiáth Jenő: Ne tessék gyalázni a közigazgatást. Bodor György: Az ipartörvény re­vízióját kívánja. Reméli, hogy a kor­mány meg fogja ezeket valós­lani és igy bizalommal viseltetik a kormány iránt. Pásztor József szólal fel ezután. Látja,­­hogy semmi haszna sin­cs a sok beszédnek. (Taps az egész Házban.) Össz«zará­sra»hivja fel a nemzetgyűlés tagjait, az alkotó munkában. O­rbók Attila indokolja meg­ ezután a lak­áskérdés­ben tett indítványát. A kormány hasson oda minden esz­­közzel, hogy már a tavaszan induljon meg az építkezés. Kéri a nemzetgyű­­­­lést, hogy indítvá­n­yát tűzzék ki tárgya­lásra. Elnök: Kívánja-e a Ház­ a beterjesz­­tő javaslatot. A Ház nagy többsége el­fogadja a tárgyalási indítványt. Tömöri Jenő: Indítványt tett ré­gebben. Pallasscius őrgrófnak a men­telmi bizottság elé való állításáról, mert egy ülésen megsértette a Ház el­nökét.­ Ezt a bejelentést most vissza­vonja. Napirendi vita. Az elnök napirendi indítványt tett, a Ház legközelebbi ülését holnap, 26-árn­ szombaton délelőtt 13 órakor tartják. A napirenden az indítvány és interpellációs könyv felolvasása, az állami számvevőszék elnöki állására való hármas jelölés tagejtése, a kor­­umy program­ja feletti vita folyta­tása és a pénzügyi javaslat tárgyalása fog szerepelni és azonkívül bejelenti, hogy a kÜlügymips­ter holnap (&) vá­laszolni Kisanáth Jenőnek a felvidéki püspökségek illetéktelen betöltéséről elgjoncolt interpellációjára. J­erter Károly: A napirendi­ javas­lathoz kér szót. Részéről készségesen hozzájárulna az elnök Indi­g anyáihoz, ha az állami számvevőszék állá­sára történő hármas kijelölés melej­tése nem­ lenne az alkotmányban kre­­vonatkozóan fenálló törvény feltétlen megsértése. (ügy van, úgy van.) Nem kell részletesebben megindokolnia, hogy minden alkotmánynak pillére a költségvetés és zárószámadás joga. Tekintetbe kell venni azt, hogy a fő­­rendiház­ nem szűnt meg, hanem csak működését szüntette be és felfüggesz­tette tanácskozásaik­at. A főrendiházról szóló törvény ez­­időszerint eltörölve nincsen és min­ddén jog és minden hatáskör, melyet oldig a főrendiház gyakorolt, ha az más szervekre­­szábott át, mi­nden egyes esetben külön törvénnyel volt szabá­lyozandó. Az t­ázsásügyi miniszter azt mondotta, hogy a főrendiház, illetve az országgyűlés jogai automatice szállnak­­ a nemzetggfi­lásre. Lényegileg igaz ez. cis forma tea nem áll. Szeretné ezt magának Tomcsányinak megmondani, aki egyik művében éppen az ellenkező­­it fejti ki ennek az elvnek. A nem­zet­­gyüést éppúgy kötelezi a törvények testsotára, mint bárki mást. Hogy az az elv nem áll meg, éppen, a nemzet­­gyűlés edd­gi működése mutatja. Miért ••Mondota ki a nemzetgyűlés az 1920. I. , k vínyelkkbeji, hogy az összeférhetet­­leiségi törvényt kiterjesztik a nemzet­gyűlés tag­jaira is, még p­edig a régi összeférhetetlenségi törvényt. Miért mondották ki, hogy ugyanaz a men­­'-din. jog illeti meg a nemzetgyűlés :..«..üi», mint a régi országsyük's tag­­ja­it. Miért kellé!! külön törvényben kimondani, hogy a végrehajtó­­hatal­mat ezután a nemzetgyűléssel együtt a felelős minisztérium gyakorolja. Az 1920: XVIII. törvénycikk kifejezetten r­egátl­asítja, hogy a Ház e napolása és berekesztésére vonatkozó királyi hata­lomban foglalt jogok a n­emzetgyűlésre kiterjesztetnek­• Ugyancsak a miniszteri felelősségrevonás kérdéséreől külön tör­vényt hoztak, a nemzetgyűlésnek joga van arra, hogy magát illetékesnek mond­ja ki, de szükség van az érvény­ben levő tömény megvi­tostatására is­­.­ A pénzü­gyi bizotságiban is ez volt a vélemény és Korányi akkori pánzügy­­minszter hiszzájárult ehhez- Hegedűs I.Oránt valószínüleg nem is hívja ezt, m­­ert különben nem járult volna ah­hoz, hogy e kérdést így a nemzetgyű­lés elé hozzák. Figyelmezteti a nemzet­­gyűlést, hogy ne járuljon hozzá a számszéki elnöki állás betöltéséhez, mert ez a nyílt törvénysértés a legna­gyobb felelősséggel jár. Tiltakozik a törvényellenes jelölés ellen és kéri a Házat, ho­gy a kérdést vegyék le a napirendről. Kenéz Béla elnök szólalt fel ezután és utalt arra, hogy a nemzetgyűlés február 19 iki ülésén hozott határozata érdek­ébeny, a holnapi napra tűzte ki a számszéki elnöki állás betöltését. Teleki Pál gróf miniszterelnök: Ez a kérdés nem áll­­teljesen úgy, amint azt Hencz beállította. Ő a maga részéről nem talál benne semmi elvetni valót. Hozzájárulna azonban Hencz indítvá­nyához is- Az igazságü­gyminizter és a pénzügyminiszter nincsenek­ jelen, így tehát ő nem határozhat. Akármilyen módon oldják meg elvben a kérdést, prakti­e ide jutnak, akár holnapra tű­zik ki az elnök indítványa szerint a kijelölés megejtését, akár pedig tör­vényhozás útján fog az megtörténni. Nem látja tehát indokát annak, hogy a Ház miért ne járulhasson hozzá az el­nök napirendi indítványához. Erek­ Károly és Hencz felszólalása után az elsők felteszi a kérdést, váj­jon a Ház elfogadja-e az elnök- indít­ványt, avagy Hencz Károly indítvá­nyát teszi magáévá. A Ház Hencz Károly indítvány­át fo­gadja el.­ ­ 1 A falu panasza!. Sürgős interpelláció a közigaz­­gatási törvényjava­sátról. Budavári László harag­zat közben kezdi Kies beszédét, és sürgős interpel­lációt terjeszt elő a közigazgatási tör­­vényja­vaslatunk a Ház elé való ter­jesztése tárgyában. Azt mondja, hogy ennek a javaslatnak olyannak kell len­nie, amelyik ha­ározottabban érvényre juttatja a keresztény és nemzeti szem­pontokat, mint a most érvényben levő. Kifogásolja, hogy elrendelték a községi képviselőtestületek újjávátosz­­­tását akkor, amikor küszöbön áll az új törvény, ilyen körülmények között a törvény meghozása a lehető legsürgő­sebb. Így újra a virilisták kerülnének előtérbe, pedig ezeknek hatvan száza­­léka nem kivonatos elemekből, áll. — Azt kérdi a minisztertől, tud-e arról, hogy Pestvármegyébben elren­delték a képviselőtestületek új­jáválasz­­tásét és hajlandó-e mennél sürgőseb­ben benyújtani idevonatkozó tör­vényjavaslatát és intézkedni, hogy a választásokat halasszák el Tomcsányi Pál igazságügyminiszter értesült a dologról, de abban­­semmi­féle törvényellenességet nem lát. Sőt a törvény a választásokról ilyen módon is határoz, azonkívül ő a belügyminisz­tert is helyettesit­ és ilyen módon nincs módja a legrövidebb időn belül a köz­­igazgatás­,a törvényjavaslatot előterjesz­teni. A választásokat megakad­ályozni nincs mód. Az új közigazgatási tömény életbeléptével a választások érvénye úgy is megszűnik és új választásokat fognak megejteni. (Helyeslés.) A Ház a miniszter válaszát tudomá­sul veszi. Három órakor az elnök az ülést be­rekeszti. 1 Keresek szennaira egy lehe- I q to!©g Jtulonboiarftiw» flp& ? caino­ian bútorozott ©O Ajánlatoia'fc pBnnivu’szttiso n^ 10!­­i.^›roo la]› MftiU›bIvon­alaba börék. Etcseré.­névi kisfiontijban levő 4 szobás, tiszta, modern, siőkeie lakásoinal lóit; éti fiij rtéilü­. ess hasonlóan tiszta. 4 saob.is belvárosi lakásért. 1,V. kerületben a Dunaparton Bövebbdt .i óindohivatalban* N­SEQ.o’o6­ | Uu.stüees°.meg* kot5. 1 | | utalom annnak, aki Teréz- | I körút 28. szám I. emeletről I I ellopott breitseb­ranz-bundát, 9 § epiccsilla gallérral, előkeriti. I | Telefon 1a0­ S23. 1 1 h­agy 2 szobás killönbajáratú, bútorozott lakást keres a Belvárosban, előkelő ál­ású magá­nyos ember. A lakás lehet ideiglenes is. Megfelelő ajánlat esetén az ár nem határoz. Cim a kiadóhivatal an. fcWMJWJ.gelM­IMWMMlM——PCTfiWMUK—— FireorAm­ Am IX. kerület Kakács-tér X­,5.«,aS.reUltiia 4 sxáta elatUeg-v *zoba konyvé.e­lKUáltva».it. Albertfalva, a­udafok­ közelében levő hasonló lakásra. Csordás János IX. kerü­let, utórep-tér 4. szám.

Next