8 Órai Ujság, 1921. április (7. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-12 / 77. szám

t). ÜtoimisA&aKedd, 1921 április 1! Egy évi börtönre ítélték Hoffmann György hadnagyot, Sztupka hadbíró-őrnagy adatai Károlyi Mihályról. — Az októberi lázadás hű képe. — Károlyi lekötötte a szavát, hogy desztuálni fogja az országot. — Sajáttudósítónktól munkájának ellenőrzésére és megakadályozására küldött Magyarországba, szenzációs jelentésekkel számol be Károlyi munkásságáról. Egy ilyen jelentésben elmondja az orosz tiszt, hogy Károlyi levelezett anarchistákkal. Desitsch Jenő nevű szocialista vezérrel, azután egy jó évi büntetést kitöltött svájci egyénnel, Adter Frigyessel, Stark gróf gyilkosával, az amsterdami internacionális komidé elnökével, Livler Lipóttal, több külföldi internacionális érzelmű magyar és külföldi származású újságíróval. Értesítéseket küldött az ellenséges államokba a magyar legbensőbb viszonyokról. Fried Albert ismert palcifistának azt írta, hogy a berni nemzetközi kongresszust feltétlenül meg kell tartani. Az őrnagy ügyész ezután felolvassa, hogy Károlyi milyen nagyösszegű pénzeket fizetett ki újságíróknak is pacifista propagandáét. Károlyi azonban nemcsak az antant-beli államok anarchistáival, kommunistáival tárgyalt, hanem az internacionalista németekkel is. I llllifÉS - i ÉHÉÉ ÉalMÉl. Rendőri nyomozás ttantos tablómmal való visszaéléssel. A toloncügyejta gyakorlata. A katonai törvényszék Sstolfmann György zeiszrüléssel vádolt hadnagy ügyében a fiai napon firtatta és valószínűleg le is fejezi a tárgyalást. Ma az első tanú Éder Rudolf nyugalmazott Buszárczríflel. A vádlottat 1918. óta emeri,k kifogástalani modorú, hazafias viselkedésű vevelis katonának tartok. Ábrahám Dezső tanúvallomása. Következő tanú P. Ábrahám Dezső volt államtitkár. Vádlottat csak arca után ismeri fel. Igen tisztességes, hazafias katonának tartja, aki a nemzeti hadsereg önállósításáért lett a katonatanács tagja .ilyen értelemben cselekedett 1918. októberében, de akkor mindenki hazafias szempontból nacionalista elvektől vezéreltetve tette mindazt, ami akkor megtörtént. — Én — mondja Ábrehám Dezső — teljes meegnyőződéssé állítom mazt is, hogy hazafias mozgalom volt a Károlyi-párt és a Nemzeti Tanács ténykedése. Sajnos, azonban az események túlnőttek az emberek fején és más következett be, mint ami az általános óhaj volt. Az őrnagy-ügyész kérdésére elmondta, hogy egy ízben szembesítették Rüttnerrel azért, hogy felismerje benne a katonatanács tagját. Azt nem tudja, hogy ki volt a hivatalos összekötő a katonatanács és a nemzeti tanács között. Tudomása szerint hivatalos összekötő nem volt a katonatanács és a nemzeti Tanács között. Friedrich István tárgyalt. Kívüle Csernyák játszott nagy szerepet ilyen minőségben. A király vonalit. Katai itt Ferenc államvásári felügyelő a következő fenn, aki elmondja, hogy a kőbányai felsőpályaudvaron, ahol a vádlott is szolgálatot teljesített, ő is szolg.ilatiéterre volt kirendelve. Vádlottát buzgó agilis, kötelességét pontosan teljesítő fiatalembernek ismerte. A király vonata kisiklatásához köze nem lehetett, hiszen ,a király vonata annak idején nem is Kőbányán, hanem Gödöllőről elindulva a rákospalotai körvasúton haladt át, ami Kőbányától négy-öt kilométernyire fekszik. Bajor József állomásfőnök helyettes, a következő tanú, ugyanilyen érte Iránban tesz vallomást. Sztupka őrnagy vádbeszéde. A tanúkihallgatások után Sztupka őrnagy-ügyész tette meg vádinditvántyát. Rendkívüli érdekes hosszú mintegy kétórás beszédben elhangzott vádinditványban a következőket mondotta el: V ) — A katonai jogisolgáltatás noveitszik most nem csak elismeréssel, hanem gáncsolással, rágalommal jár. Ennek dacára az egyedüli büntetőszerv, amely minden politikától mentes fö tétlenül a katonai törvényszék, így van ez külföldön is, elsősorban Franciaországban, ahol politikai körökben mindig a legpártatlanabb, politikával sohasem foglalkozó hatósági katonai büntetőbíróság tárgyal és hoz ítéletet. Sztupka őrnagy ezután hosszasan vázolja az októberi események indokait. Kimutatja, hogy katonai lázadásravezethető az egész vissza. Bebizonyult — mint mondja, hogy az ezeréves Magyarország kifosztására megalakult közkereseti, társaság, amely az állampolgárok adóiból gróf Tisza Isvári vírdijját fizette, az országot bebizonyithatólag megszálló csapatok rendelkezésére bocsátotta, •lehetetlen, hogy bűneiért nem vonassék felelősségre. Mi a bűnöket meg akarjuk torolni, részben már meg is toroltuk, de csek emberek vagyunk és nem rajtunk áll, hogy a megtorlások útján meddig haladhatunk. Politikai színezetű mahinációk folynak be a büntetőjogi felelősségrevonás fáradságos munkájába. Pedig mai tisztán csakis a bűnt látjuk politikától mentesen és elfogulatlanok vagyunk olyan mértékben, mint senki mások. Fájlalja úgymond, hogy a konszolidáció azon fokáit még nem vallunk, ahol a színtiszta igazság diadalmaskodhatik. Hosszakon elbeszéli és leleplezi ezután a fiffrradalom előkészítésének, megszervelésének és a forradalom utáni,időnek még ismeretlen nagy érdekes dírű részleteit. Kimutatja visszamenőleg, hogy a háború második évétől kezdve Károlyi milyen a nemzetet aláaknázó antimilitarista Antant politikájú kémszolgálatokat végzett antant pénzekért, így elbeszéli egy Toch Vilmos nevezetű zsidó vallásű katbolikus papból görög pappá vedlett egyén szenzációs külpolitikai kalandjait, amelyet Károlyi megbízásából kémszolgálat megszervezésére, Károlyi politikájának a külföldön való propagálására elkövetett. Ez a Toch Vilmos, aki 1917-ben mint katonai lelkész 3000 korona reaforzott pénzt elsikkasztott, börtönbe került. Ez a Toch Vilmos volt az, aki 1915-ben még 75.000 koronában élt .Károlyiéktől. Károlyi ezt az összeget az antoniai magyarok pénzéből űzette. Megbízó levéteket adott Tocnak, hogy hivatalos ügyekben hercegeknél, külföldi diplomáciai ügyvivőknél, nagyköveteknél, konzuloknál tárgyalásokat folytasson Károlyi antant politikája érdekében. Mindez hiteles iratok másolataiból tűnik ki. Károlyi becsatolta azokat a hírlapokat, amelyek az ellene való eljárás folyamán az ő destruktív munkásságát bizonyítja. Amerikai újságcikkekkel bizonyította, hogy Károlyi amerikai honfitársait arra buzdítota, hogy ha behívót kapnak hazájuk védelmére, a behívásnak ne tegyenek eleget. Gróf Batthyány Tivadar és mások tanúvallomásaiból kitűnik,hogy Károlyi hosszú idővel a forradalmat megelőzően fogadást tett arra, hogy Magyarország nemsokára köztársaság lesz, amelynek ő lesz az elnöke. Nagyatádi Szabó István és Mayer János vallomásai szerint Károlyi Mihály, akinek Orosházán vagy birtoka volt, óriási pénzekért nem volt hajlandó az orosházai parasztságra,‘ birtokát eladni, hanem később sokkal kisebb összegért fontos itstruktusal együtt Bokányi Schwarl Lajosnak adta el a birtokot. Megállamithat ,is••!' e’ kör elnöke cr. Bisa Miklós naplójából, hogy Károlyi a galileistákkal szoros összeköttetésben volt, célja a hadsereg felhőmulasztása. Az ő társaságából kerültek ki Sugár Tivadarék, Lékay Leitner és más antimilitarista propagandisták, akik később az ő vezetése alatt álló nemzeti tanács hősei lettek- Károlyi pénzelte a szociáldemokrata sztrájkokat, úgy, hogy már maguk a szociáldemokraták sem nézték jó szemmel ezt. Párthatározattal tiltották el tagjaikat a pénzek elfogadásától és Károlyiékkal való együttműködéstől. Mint katona sem állott hivatala magaslatán Károlyi Mihály. Fenyő Miksa vallomásából kitűnik ez. Lanzer-Zermann őrnagy at tiszt, akit a német nagy vezérkar Károlyi — Sajáttudósitónktól. —A főváros közigazgatási bizottágának mai ülésén Kazan László úrbizottsági tag egy interpelláció kapcsán szenzációs lefplezésekkel szolgált a rendőrhatóságainak a lolorg-ügyekben tanúsított meatartása és a bűnügyi nyomozások során a rendőrségi közegek hivatalos hatalom volt, való visszaéléseiről, melyeknél a gyanúsított — sok esetbenártatlan, embereket — válogatóit kegyetlenséggel megkinozták, sőt azokon gyakran teskcsonki.________ — Ticin konkrét esetet jelentett be már eddig is,----mondotta az interpelláló Kazan László dr. — Nádassy főkapitánynak, aki meg is ígérte az ügyek megvizsgálását, mindezideig azonban nem hallott azok elintézéséről s azért kénytelen hivatalos fórum előtt szóvá tenni az ügyet. A botozás — úgymond — sokaknak, magamat sem véve ki. őszinte visszatetszésére már úgyis törvényhozásilag van beiktatva a magyar judikatúra fenyítő eszközei közé s örvendetes, hogy a bíróság a legritkább esetben él ennek a büntetésnek az alkalmazásával. Márpedig lényeges különség van abban, ha a bíróság a lefolytatott bizonyító eljárás után az elkövetett bűncselekmény büntetéséül ítéli meg a botbüntetést, mintha azt hatalmukkal visszaélő rendőrközegek alkalmazzák a nyomozás során olyan brutalitással, amely megszégyenít minden valaha is szóvá tett csendőri vallatást. Előljárnak ezekben az emberkínzásokban egyes délektív szakmák, amelyek a gyanúsítottat úgynevezett „hangfogókba“ viszik, ott drótkötelekkel, gummibotokkal ülik, a kezeit szíjakkal összecsavarják, bajuszát, szakálát szálanként tépik, a bordáját törik , nem tesznek kivételt, mert nőkkel éppen olyan kegyetlenül bánnak, mint férfiakkal. .. A konkrét esetek egészenazaját tudná folerpíteni, s azokat készséggel bocsátja úgy a rendőrkarpány úr, mint a polgármester úr tudomására, amint már eddig is számos ily visszaélést jelentett be, s most csak egy esetet említ meg. Egy büntetlen előéletű, szegény ember, viceházmester, egyébként rokkant katona, a Teleky-téren vett két ócska zsákot, melyekre otthon szüksége volt. Véletlenül lopásból eredő zsákok voltak, melyeknek eredetét a szegény ember nem tudhatta. A lefolytatott rendőri nyomozás után a törvényszék a rendőrségen tett beismerő állomása alapján orgazdaság bűntettéért 1 évi börtönre ítélte el, hiába hivatkozott arra, hogy a rendőrségen ,.ellenállatatlan kényszer" alatt tette beismerő vallomását. A tábla azután csak orgazdaság kihágásátlátta fennforogni s az ítéletet 20 napi fogházra szállította le. Ezután a toloncolási és internálási eljárásnak a képtelenségeire mutatott rá Kazan László dr. azzal, hogy az ily ügyekről szóló két miniszteri rendeletet a rendőrhatóságok félremagyarázzák és azokat önhatalmúlag kiterjesztik. Tisztességes, magasabb intelligenciájú embereket, különösen szakiparosokat, akiknek semmi más bűnük nincs, mint ahogy 1914. óta vándoroltak , az országhíz egyeni sztguktól megfosztják, Pilisre viszik, ott gyökereket ásatnak velük anélkül, hogy lehetővé tennék nekik azt, hogy az ország területét elhagyhassák. Hoszszú hónapokon át tartják ott az ország területéről való kitoloncolásra ítélteket, ami nagy fényűzés szegény, Csonka-Magyarország részéről. — Egy érdekes esetet említ föl az internálási esetek jellemzésére. 191őben Orosz Lengyelországból bevándorolt szabót kitoloncolási eljárás alá vettek. Nem követett el semmi bűnt, öt évig egy házban lakott, hangyaszorgalommal dolgozott, s mindenkép arra törekedett, hogy tisztességes egzisztenciát biztosítson magának. Szerelmes is volt, jegyben járt egy leánnyal, akit feleségül akart venni Miután az ország területének elhagyására kényszerült arra kérte az eljáró rendőrhatóságot, hogy csak időt engedjenek neki, hogy menyasszonyán oltárhoz vezesse. Nem engedtek meg neki, ellenben jóindulatú detektívek megmagyarázták neki, hogy a nősülését úgy is intézheti, hogy később viszszatér s ideiglenes tartózkodási engedélyt kér arra az időre, amié megnősül. A szerencsétlen szót fogadott. Csehországban telepedett meg, ott dolgozott, lakást szerzett s miután mindent rendbehozott, hogy asszonyt vigyen a házhoz. Budapestre jött s úgy amint tanácsolták neki, jelentkezett rendőrségen ideiglenes tartózkodási engedélyért arra az időre, amíg megnősül. Ahelyett, hogy engedélyt adtak volna erre, elfogták s tiltott viszszatérés miatt Filtere vitték gyökeret ásni! Ott ás már hónapok óta, mert vízumot nem tud szerezni s a rendőrsáp ... . Nádassy főkapitánycsak néhány szóval válaszolt az interpellációra s kijelentette, hogy a rendőrség nettó szevéz vízumot, mert, arra berendezkedve nincs, ami pedig a rendőri nyomozást érintő kifogásokat illeti, már megígérte az iterpelláló úrnak, hogy a nála bejelentett konkrét eseteket meg fogja vizsgálni. Az ítélet. Az ornpsvhadbiró-ügyész! byf&le végén minősít fitt zendülés JfiTnieitc dinén cnfdt vádat HoffmaMfT György vádlott éden. A luitonjfL#v£v, ez esetben holttbüntetést ir^de. A vádbeszéd elhangzaV^utjj^ védő tartotta meg félórás befiSffmt, amelyben azt bizonyítgatja, hogy a vádlottnak a forradalom kitörése és lezajlása körül csak mellékes, statiszta szerepe volt. A Btkv. szerint a bűncselekményt egyénileg kell elbírálni, és ilyen egyéni elbírálás alá kevetni Ilosimaius György bűnét is, alárendelt szerepkörére való tekintettel. Néhány percnyi tanácskozás után meghozta az ítéletet, amely szerint Troftmann Guörgyöt nyogvesztésre, érdem- és rendjeleinek elkobzására és ezenfelül egy évi börtönbüntetésre ítéltek. A büntetésbe beszámították vizsgálati fogságát és ennek folytán a vádlottat nyomban szabadlábra helyezték. Az ítéletbe úgy a vád, mint a védelem megnyugodott, ily módon az jogerős.