8 Órai Ujság, 1921. július (7. évfolyam, 142-168. szám)
1921-07-01 / 142. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hír*..., 40 Koron* | Fél élt* .. 240 Korona Segít'i ívre 120 Korona | Előír évre 490 Korona Jugoszláviában eét példány: 3 Jaloszláv Korona Egyes példányf film ára 2 korona SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, IV. MUZEUM-KÖRÚT 3. SE. Telefon: József 105-00, J. 105-01, J. 105-02. Schober ny ,az uj osztrák /kancellár Austria katasztrófáiig / viszonyai közepette segítő együttanakodásra .Szómja fel a sajtót, amelyben a kormányzatkoordinált fzüvességet kkállatja. Nem arzén sablonos beszéd ez, amely tisztelgést igÉr"etikelszerűleg szokott elhangzani, hanem komoly államférfiúi megnyilatkozás, amely az élet és a politikai helyzet megismeréséből származik. A kancellár nem pártember, sohase politizált és a Franzenfing görög palotájába az államrendőrség épületéből lép át, ahol fiatal kora dacára tüneményespályát futott be. Két esztendő előtt életének kockáztatásával védte meg a vörös téboly hordái ellen a parlamentet, ma pedig mint népének választottja, a parlamentarizmus, sőt egész Ausztria megmentésére vállalkozik. Sohasem élt politikáért. Még kevésbé élt meg a politikából. Ma benne központosul népének és az antantnak bizalma. Az ilyen férfiú szavának különösen nagy a súlya. És ha Schober tisztelettel és bizalommal fegyverbarátságát keresi a sajtónak, amely egynémely más országban a gyanú súlya alatt úgyszólván csupán a politika faluvégén talál tűrt sátortanyára, akkor az osztrák határokon túl föl kell figyelniök mindazoknak, akik akár személyes, akár tárgyi okokból akadályokat gördítenek a gondolatok és érzelmek szabad nyilvánítása elé. - ¦ ■ *■■■•■ • A sajtó, egykor Leghatallmasabb fegyverneme a háborút viselő nemzetitek, ma egik leghatékonyabb munkatársa a kormányzatnak a béke fölépítésében. A kancellár, mint az államrendőrség főnöke, már a háború alatt érezte kártékony hatását a sajtó megkötöttségének, tehát méginkább kívánja most a sajtószabadság teljességét, amikor indulatoknak és nyughatatlanságoknak kell mentesítő venerációt nyitni. A háborúban a sírjó lelkesedést öntött, a katonába és kitartó bizalmat az otthon dolgozó polgárba, majd a legelzártabb fiókokból is kicsalta hadikölcsönbe a magánvagyont. Ma adózásra és önzetlen áldozatkészségre kell oktetni az embereket, a lemondás és a munka készségére hangolván a lelkeket. De hogyan felelhet meg enn a hiva^Btak a sajtó, ha megsza^MsV.gátó! és egy re de■H^Li-diák a köV'.véi'méilv szemé. HHwd•!nV.:d;• . v : t láSSUll-'k a -\! • ellenfélVu A főrendek radikálisnak tartják a felsőház reformját. Születés jogint közestlensít senki sem éi a főrendiházba. — Kétszáz tagja lesz az uj íeísoáznak. — Saját tudósítónktól. —A kormány, mint a 8. Órai L'ie'ng már jelentette: még a nyári szünet előtt a nemzetgyülés elé terjeszti a főrendiház reformját. A törvényjavasat tervezete az igazságuk miniszténumian már elkészült és legközelebb ministitusztanács elé kerül A kormány tagjai közül tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszteren kívül, akinek vezetésével készült a javaslat, eddig csak Bethlen István gróf miniszterelnökkel közölték a reform tervezetet, minden valószínűség szerint azonban a minisztertanács igen rövid időn belül tárgyalhatja a főrendiház reformját, úgy, hogy esetleg már a jövő héten abban a helyzetben lesz az igazságügyminiszter, hogy a javaslatot és indokolását beterjesztheti a törvényhozásnak . A javaslat, mint beavatott helyen értesülünk, általában azokon az alapelveken épült fel, amelyeket Irányi Dániel terjesztett elő az 1885. évi VH. törvénycikk megalkotása alkalmából. ..A javaslat igen demokratikus keretekben mozog és általánosságban a választás elvén alapul. Az új főrendiház tagjainak legnagyobb része ugyanis választás útján kerül a főrendiházba, e tekintetben csak akinevezettek és a főrendiházi tagságra állásuknál fogva jogosultak kategóriája kivétel. Az Uj főrendiház összetétele a javaslat szerint hat csoportból alakulna ki: X. a születésjogán, II. országos közjogi vagy egyházi méltóság alapján, XIX. kinevezés alapján, IV. a törvényhatóságok képviselői, V. a mezőgardiasági, kereskedelmi, ipari kamarák és egyéb szaktestületsi, kiküldöttei, VI. az egyetemek ás tudományos intézetek képviselői, .A születés jogán közvetlenül senki sem kerül a főrendiházba. Azoknak a főrangú családoknak teljes korú férfi tagjai, amelyeknek a muldvani örökös főrendiházi tagsági jogosultságuk volt, ezen túl nem lesznek tagjai a felsőházinak, hanem csak főrendiházi tag,'-választók. Ezek a főrendiházi tagválasztók 51 röldes és 10 póttagot küldenek a főrendiházba. A választás úgy történik, hogy az elsőbben megválasztott "tagok fele öt év leteltével kilép és a főrendiházi tagválsztók akikor tíz évre újra választanak is rendes és öt póttagot. A következő öt évben azután az első alkalommal ki nem lépett 27 rendes és öt póttag kerül új választás alá- így tehát a főrendiháznak születés jogán tagjait öt-öt évenként de tíz-tíz évre váltakozva választják meg. Továbbra is tagjai maradnak „ főrendiháznak az országos közjogi és egyházi méltóságok, g tárcsásokés magas állami hivatalok vezetői, úgy, amint az 1885. évi VII. törvénycikk előirja, ezeknek száma azonban több fontos ujabb taggal egészül ki, mint például a Földbirtokrendező Bíróság sírcöka, vagy a Vitézi Szék elnöke. A kinevezett főrendek számát az 1885. évi VII. törvénycikk legfölebb 50-ben állapította meg. Ez a szám most nincs betöltve, mert mindössze 37 kinevezett főrend van életben. .4 kinevezett főrendek számát a jövőre nézve korlátozni fogják, e tekintetben azonban még nincs határozott megállapodás- Legfelebb 30—i0 kinevezett tagja lesZ- a jövőben a főrendiháznak. A főrendiház e tagjait a kormány előterjesztésére a kormányzó fogja alkotmányos jogaiból kifolyóan kinevezni. A jelenlegi kinevezési jogon főrendiházi tagok változatlanul megtartják az új felsőházban is tagságukat.• A törvényhatóságok öt évenként választják a főrendiház tagjait, mégpedig egy-két vagy három tagot, aszerint, hogy az egyes törvényhatóságok területén hány választókerület van. 1. Azok a törvényhatóságok, amelyeknek területén hat vagy ennél kevesebb választókerület van, egy; 3. azok a törvényhatóságok, amelyeknek területén hatnál több, de legfeljebb 12 választókerület van, kettő; 3. azok a törvényhatóságok, amelyeknek területén 12-nél több válos-főkerület van, három tagot küldenek a főrendiházba. Ilyenformán például három tagot küldene Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Budapest. székesfőváros. * /■ A mezőgazdasági, az ipari és kenős,skedelmi kamarák egy-egy taggal feménik képviselve, a budapesti kamarák, azonban esetleg két tagot küldenek * főrendiházba. „Ja a választás öt évet szól. '*/'* ; &' ' é Az 'egyetemek kiküldötteit szintén öt-öt eártendőre választják, leontók képpen agy,egyéb tudományos intézetek és szervezetek kiküldötteit is. A tervezet'szsrinte * főrendülásznak kétazáx és e*y. néhány !•***, -fi így tehát 1 én y~^$L rév^Sébfc múlt főrendiháznak, mert a főrendi, házi tagok számát arányba akarják hozni a képviselők számával. A terve* zet azonban akként van megalkotva, hogy amennyiben az ország egyes területei később felszabadulnak, azokról a választás joga automatikusan kitér,,jed és ilyen módon esettem, a főrendi, ház tagjainak száma még emelkedne- tik1. A kormány a főrendiháznak azt a kívánságát, hogy az új főrendihízi törvényt a választandó új képviselőház és régi főrendiház együttesen átköss* meg, nem honorálhatta, ami a főren, dek egy részében meglehetős elégedet-* fenséget is keltett, annyival inkább#!’ mert a főrendek nagy csoportja a reformot kissé túlságosan száesfeörinekj és radikálisnak tartja. A főrendiházi tagok nagy része azonban, mint a lefolyt értekezleten is nyilvánvaló lett, hajlandó belenyugodni a kormány által tervezett megoldásba s kielégítőnek tartja a reformot, tekintettel arra, hogy meg van benne a biztosítéka, hogy a korszerű átalakítás ellenére a főrendiház történelmi alapjai megmaradnak és az egész új főrendiházat a jogfolytonosság elvének sérelme nélkül fogják megalkotni. .. A kisgazdapártban a főrendiházi reformjavaslata benyújtásának híre meglehetős izgalmat keltett. A párt tagjai közül többen hangoztatták, hogy a főrendiházi javaslatot nem lehet addig tárgyalni, amíg a képviselőválasztói és a törvényhatósági választói jogot, valamint a közigazgatási reformot meg nem alkották, mert a kisgazdapárt erre vonatkozóan már határozottan lekötötte álláspontját. Más oldalról azonban azt állítják, hogy az alkotmány reform javaslatok sorrendjének megállapítása a kormányra tartozik és éppen ezért a kormánytól függ, hogy melyik reformot terjeszti előbb a nemzetgyűlés elé.