8 Órai Ujság, 1922. december (8. évfolyam, 275-298. szám)
1922-12-01 / 275. szám
Fokozott szigorúságra és még éberebb óvatosságra intse felelős tényezőinket a vakmerő cinizmus, amellyel ismét kérkedik a forradalmiság. Két különböző helyen két beszéd hangzott el tegnap, tele szenvedélyes izgatással és terrorista fenyegetéssel: az egyik Búza Barnáé, aki Károlyi Mihály dicsőségét hirdette, a másik Hébert Edéé, aki részben a külföldhöz való felebbezéssel, részben a felfordulás esélyeivel fenyegetett. Úgy vélné az ember, hogy szabadságot élvező forradalmáraink legföljebb éjjel és akkor is csak álruhában, álszakállal merészkedhetnek ki a kültelkek elhagyatott utcáiba és imhol most az egyik az igazságszolgáltatás, a másik a törvényhozás termében hivalkodik elvetemült tanaival. Hogy mennyire hazug a vád, amely szerint politikai elnyomás alatt nyög a szabad szó, napnál fényesebben mutatja az őszirózsás agitáció és a bolsevista terror kettős szereplésének háborítatlan nyíltsága. Más országokban, ahol féltékenyebben őrzi a társadalom nyugalmát a köztudat, torkukra fojtanák a szót az ilyen legényeknek, akiket pindarosi dalra lelkesít a nemzeti emlékek legnagyobb fájdalma és legégetőbb szégyene. A magyarság türelme talán veszedelemmel jár, másrészről azonban azt is bizonyítja, hogy megalapozott konszolidációnk nem tart a felforgatástól, amelynek szereplői most már inkább szemérmetlenek, mint pillanatnyilag ártalmasak. De a felületes pattanás, ami ma még nem baj, holnapra kárhozattá fajulhat. Ezért kell a legkönyörtelenebbül eljárni minden ellen, ami katasztrófánkat megismételni alkalmas. Az átmeneti állapotban, amelyben leledzünk, ezer seb és ezer gond ernyeszti a nemzetet, a dolog természete szerint sok nyughatatlanságot, sok elégületlenséget keltvén mindenfelé. Erre a mentalitásra spekulál a maroknyi had, amely már egyszer sikerrel rohanta meg az álétt magyarságot. Búza Barnáék nem elégszenek meg Károlyi Mihály dicsőítésével, Hébert Edéék nem az internáltak dolgával törődnek, hanem elsősorban olyan közhangulatot akarnak teremteni, amely megfelelő atmoszférául szolgál visszatérésük számára. Csapjon le az állami hatalom és a társadalmi lelkiismeret minden kísérletre, amely az országot a forradalmiság felé akarja zökkenteni. 8 ELŐFIZETÉSI IHAR: £ig hóra 200 Korona, negyedévre 560 Korán* Egyes példányszám ára 1O Korona Jugoszláviában egy példány: 3 jugoszláv Korona Ara Bécsben fOOO Korona* felelős szerkesztő: Dr. NADÁNYI EMIL. » ■ - SgL L i ^fpéntek, VIII. évfolyam, 275* sí* SZERKESZTŐSÉG: VIII., RÖKK SZILÁRD-UTCA 4. Telefon: Jánef 105-00. J. 105-01. J. 105-02. KIADÓHIVATAL: VIII., JÓZSEF-HURUT 5. SZAK. Telefon: Jener 43. J. 53. J. 63. J. 23-84. Az utódállamok eladhatják a zár alá vett királyi birtokokat A bevételből alapot teremtenek a királyi család ellátására. — Saját tudósítónktól. Paks, november 30. (Magyar Távirati Iroda.) A királyi család birtokainak, illetve a királyi család ellátásának ügyében a nagyköveti tanács elvi megállapodásra jutott, ám ennek alapján most újabb tárgyalások kezdődnek. Az elvi megállapodás lényege abban áll, hogy a királyi birtokok zár alá vétele és a királyi család ellátása között tunátlmot létesítettek, amelyet politikai körökben úgy értelmeznek, hogy a nagyköveti tanács felfogása szerint az utódállamok a zár alá vett birtokokat eladhatják és az eladott birtokok értékéből alapot állítanak fel, amely a királyi család civillistájának fedezésére fog szolgálni. György görög királyi forradalmárok malmában. ii szurime nagy i. fustéal. - Itt olasz feéretei is visszafele élt. Belgrád, november 30. (Wolff.) A belgrádi lapok alhtT jelentése szerint György király azon fáradozott, hogy a görög miniszterek kivégzését megakadályozza s felkérte a jugoszláv és a román követet, tegyenek lépéseket az elítéttek érdekében. A kivégzés után a király azt a kívánságát fejezte ki, hogy elhagyja Görögországot,valójában azonban a király fogoly a palotájában. Páris, november 30. (Wolff.) A Petit Párisien jelentése szerint az a hir terjedt el, hogy az olasz követet visszahívták Athénből. Páris, nov. 30. .Az Intransigeant athéni jelentése szerint a kivédhettél mind férfias magatartást tanúsítottak. Arra a kérdésre, várjon szándékoznak-e utolsó akaratukat tollba mondani, egyikük sem válaszolt. Mindnyájan kifogástalan öltözetben voltak, arcuk sápadt volt. Gunarisz alig gyógyult föl egy lázrohamból és gyöngének látszott. Baltgzzi selyem zsebkendővel letörölte monokliját, melyet azután szemére tett. Sztratosz keserű mosollyal nézte a katonákat, akik a parancsszóra vártak. Azután mereven szegezte tekintetét avesztőhellyel szemben lévő fehér épületre; ebben a házban lakik ifjú felesége György király, — mondja végül a tudósítás. — palotájában jól, hallotta a lövéseket és bizonyára elszomorodva gondolt arra, milyen súlyos következményekkel lesznek ez események hatására. A lausannei tárgyalásokat a görögött nélkül is folytatják. • . ..v Lausanne, nov. 30. Azokat a híreket, hogy Venizelosz az athéni kivégzések miatt lemond, eddig nem erősítették meg. Venizelosz eddig semmiféle nyilatkozatot nem tett és lord Curzon sem volt hajlandó az újságírók kérdéseire nyilatkozni. A törökök azt az álláspontot foglalják el„ hogy a tárgyalásokat folytatni kell még akkor is, ha a görögök elutaznának. Tegnap is az angol és a görög delegátusok távollétében folytak a tárgyalások. Az angolok állítólag kijelentenék, hogy a maguk részéről nem viszik törésre a dolgot. Franciaország nem haragszik a görögödre, Páris, nov. 30. A Temps állást foglal az athéni kivégzések dolgában és kifejti, hogy a franca és angol kormány mindent megtették, hogy a görögöket észretétsék és az athéni véres ítéletek végrehajtását megakadályozzák. Mint- s hogy azonban a görög kormányt. datta, hogy az idegen beavatkozás az ítélet végrehajtását csupán siettetheti, ennélfogva valójában az angol beavatkozás okozta azt, hogy a katasztrófa oly gyorsan történt.. Az angol követ elutazásáról a Temps azt írja, hogy Franciaország mindent megtett Gunarisz és társai megmentésére, de arra már semmiféle oka sincs, hogy Anglia példáját kövesse és mintegy haragudjon Görögországra. A Journal des Débats valósággal Görögország pártjára áll és azt mondja, hogy a kivégzetteket most igazságos tüntetés éri. Könnyelműségük, hiúságuk, gyávaságuk sok ezer görög katona halálát okozta és sok millió embert tett hajléktalanná. Vájjon tiltakozott volna-e Franciaország, ha egy európai haditörvényszék II. Vilmost halálra ítéli és őt, valamint eszközeit kivégzi? Franciaország legyen igazságos önmagával szemben és ne tegyen szemrehányást a görögöknek olyan cselekvésekért, amelyet Franciaország, ha sikertelenül is, maga is akar. Anglia elismeri az új kalifát. London, nov. 30. (Wolff.) A Times konstantinápolyi jelentése szerint a brit főmegbízott helyettese tisztelgő látogatást tett az új kalifánál. Az új kalifát ennélfogva nyilvánvalóan hivatalosan is elismerik. A felkelőit a helyzet urai Nyugat-Tráciában. London, nov. 30. Nyugat-Tráciában, mint a Times Konstantinápolyból jelenti, a felkelők a helyzet urai. Ötezer emberből álló fegyveres banda Dedeagacs felé halad, hogy a népszavazást követelje. El akarták fogni az ir parlament tagjait. London, nov. 30. Mint a Daily Chronicle jelenti, Dublinban összeesküvést lepleztek le, amelynek az volt a célja, hogy az ir parlament nyolcvan tagját elfogják. Az osztrák szocialisták harca a genfi egyezmény ellen. Bécs, nov. 30. (Amtliche Nachrichtenstelle.) Kapcsolatban azzal, hogy a szövetségtanács visszaküldte a genfi javaslatokat a nemzeti tanácsnak, a lapok pártállásra való tekintet nélkül megállapítják, hogy a törvény végleges becikkelyezésének csak elhalasztásáról van szó. A kormánypártok lapjai abból a tényből, hogy a szövetségi tanács nem tagadta meg a teljhatalomról szóló törvény elfogadását, azt következteti, hogy a külföld láthatja, hogy itt a viszszautasítás csupán formalitás, mert a törvények sorsát már a nemzeti tanács legutóbbi szavazása eldöntötte.