8 Órai Ujság, 1924. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-01 / 51. szám
. A/i 1 ' / /v^msrtkj^ / /yV j / ^ ? Budapest. 1924 március 1. .4/x Szombat, X. évfolyam. 51 sz, mmmmmmmimmmmmtmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmé ffggjH ragja 'V. v . 'x*vil. * ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Ejty hónapra 20.000 korona, negyedévre 60.000 korona Egyet szám ára hétköznap 1000 K, vasárnap 1200 K Külföldre az eh-fizetés kétperesét számítjuk Ara Ausztriában: hétköznap 2000 psz.tr. korona, vasárnap 2300 osztr. korona SZERKESZTŐSÉG: VUL RÖKK SZILÁRD UTCA 4. SZÁM Telefon József 105—00. J 105—01 J. 105—02. Felelős szerkesztő Dr. NADÁNYI EMIL KIADÓHIVATAL VIII. KER. JÓZSEF-KÖRÚT 5. SZÁM / Telefon József 43. J. 53. J 63. József 23—84* / Budapest, 1924 március 1. Quo Vacas. Irta: Kaas Albert. Tegnapelőtt a szociáldemokrata párt a régi nemzetiségi pártok örökébe lépett. Akik nevükben „magyarországiak“, de nem ,,magyar“-ok, akik a nemzeti eszmében legtöbbször sovinizmust látnak, akik hangos közbeszólásunkban, hivalkodóan nem egyszer hímet varrnak magukra a hazaáruló szóból, szónokot állítottak ki, aki bűnbakul állítja be Magyarország előbbi nemzetiségi politikáját, amely az ország felosztásának és minden bajnak főokozója lett volna. A magyar parlamentben nemzetiségi vita nem most folyt először, de őszinteségében a régiek fölött nem nyert. A nemzetiségi kérdésben burkolni szokták a célt vagy az egész kérdést eszközül használják amelynek érdekében külföldön és bent évtizedekkel ezezelőtt, de most is ferdítés, elhallgatás, vagy hamisítás, logikai ugrások és helyt nem álló általánosítások járják körtáncukat. Régen a nemzetiségek tőrüket a lojalitás tógájának ráncai közé rejtették, ma a történelmi reqiiminációjukkal az intrikának vagy a propagandának állanak szolgálatában. A különös csak az, ahogy a nemzetiségi kérdést a szociáldemokrata párt kezeli. Szónokuk a magyar nemzetet támadta a nemzetiségek érdekében. Kérdezem, miért harmonikus a tót, a román, a szász fajnak a törekvése a szociáldemokrata eszmékkel és miért ellentétesebb ennél a magyar nemzeti gondolat? Mert ha a nemzetiségi aspirációk megértést találhattak a szocialistáknál, vájjon mi a különbség más nemzetiségek és a magyar faj között. Nem hisszük, hogy Magyarország szétdarabolása az elszakított területen élő munkásságnak Romániában, Szerbiában előnyére szolgált volna, sem pedig, hogy a tót Felföldön a cseh hatalmi törekvések érdekében visszaszorított ipar hosszabb időre az odavaló munkásság jobblétét biztosítaná. De mindenesetre tagadjuk és tagadnia kell mindenkinek, aki tárgyilagos akar maradni, hogy Magyarország fölosztását a nemzetiségi kérdés okozta volna. Ha a beteg meghal, sohasem azért hal meg, mert beteg volt, hanem vagy meghűtötték, vagy az orvos nem ismerte föl a bajt, vagy az ápolók hanyagolták el. Az emberek ürügyeket keresnek és könnyen találnak. Hiszen már a háború előtt és a háború alatt forgalomba hozták azokat a térképeket, amelyekbe Magyarország felosztásának a határait is berajzolták. Ausztria-Magyarországot beteg embernek tartotta a nyugati hatalmak politikája, épp úgy, mint Törökországot és hogy a felosztás a nemzetiségek érdekében történt volna, ezt csak azok hihették el, akik Wilson steril és naiv professzori pontjainak megvalósításában hittek, Clemenceau és a többiek semmiképpen sem. Jól mondotta Bethlen István, hogy Ausztriát is felosztották, bár anynyit adott a nemzetiségeknek, hogy már államiságát osztotta föl. Magyarországon pedig az erősebb magyarosító politikát mindig megelőzték a nemzetiségeknek elszakadásra irányuló egyes erősebb támadásai. Lukácsu memoranduma váltotta ki a Bánffy-korszakot. Az orosz rubel elleni védekezésből jártak el a Matica ellen, de nem a tót nép kultúrája ellen. Ha valahol igaz a post hoc. ergo propter hoc, akkor kimutatható hogy a magyar állam sosem volt a támadó fél. Sőt Lukacsu kegyelmet kapott. Vajda Sándor elkeseredett küzdelmet folytat a regna ellen. Jurigát vagy Hlinkát sem találjuk a prágai nemzetgyűlésen a többség soraiban Nem akarom öszszehasonlítani, hogy várjon üldözött-e a magyar állam valakit is magánjogaiban, azért, mert nem volt magyar és hogy milyen helyzetet teremtettek a környező államokban a különböző agrárreformok. Ha a szociáldemokrata párt ma ugyanabba a hajóba ül bele, amibe 1918-ban, hogy szövetkezett a jászistákkal, ma szövetkezni óhajt az októbrista radikálisokkal, ha a magyart imperializmussal támadta Jászi agyrémbe illő kantonaiért, ma pedig a magyar múltat támadja igazságtalanul a soha el nem vett nemzetiségi kultúráért, akkor a szociáldemokrata párt vagy az értelmi meddőségbe kalandozik el, amely egyszer a guilotinnál kötött ki, másodszor a bolsevizmusban jutott révbe, vagy csak taktikázás befelé és megtéveszt kifelé, de mindenképpen megnehezíti az igazi céljnt, a munkásság érdekeinek képviseletét, amelyben több eredményt érhetne , a polgári pártokra gyakorolt befolyásával, ha az igazsághoz tartja magát, mint akár doktrinerség lével akár a radikalizmus falá való kacsintással vagy a meghonosított közéleti dirvnokrsal. _________________________________________________ 1 Ilii Mi siejii,iiÉpsslie itól s lép fiselsie Émí pitiig Siidlísip fí biroság tagjai: IltiRRO’, Saller, Jansen és Shracojch Valás iniies m insfin trading. a ntmwvsag pénzügyi megbzotta is. — Saját tudósítónktól. — A nemzetgyűlés mai ülése teljes csendben folyt le. A képviselők a folyosókon a pénzügyi szanálásra vonatkozó terveket tárgyalták s főként azokat a módozatokat vitatták meg, amelyekkel szerintük légkönnyebben lehet megvalósítani a belföldi kölcsönt, úgy, hogy az ne éreztesse halását károsan a gazdasági életre. Tegnap este a miniszterelnökségen volt nagyjelentőségű tanácskozás Bethlen István gróf miniszterelnök elnöklésével. A tárgyaláson a kormány tagjai közül jelen voltak Walkó Lajos helyettes pénzügyminiszter, Duruváry Géza külügyminiszter, Vass József népjóléti és Bod János közélelmezési miniszter. A tanácskozáson, amelyen résztvett Kállaii Tibor volt pénzügyminiszter is megkezdték a pénzügyi szanálás összes részletkérdéseinek, valamint az erre vonatkozó összes terveknek megbeszélését. A tegnapi tanácskozásokat ma délután folytatják a miniszterközi értekezleten s így a ma délutánra tervezett rendes heti minisztertanács is elmarad. A pénzügyi kérdések megtárgyalása már azért is különösen sürgős, mert a Népszövetség pénzügyi bizottsága a jövő hét elején megérkezik Budapestre. Valószínűleg velük jön Harding, a Népszövetség pénzügyi megbízottja is. A bizottság leginkább azokból a tagokból áll, akik már Londonban is tárgyalták a magyar külföldi kölcsön nevét. A bizottság tagjai Avenol francia, Salter angol, Jansen belga és Strackosch angol délafrikai megbízott, akik közül az utóbbit, mint igen kiváló valutaszakértőt ismerik. A bizottság megérkezése jóval előbb történik, mint ahogy azt eredetileg tervezték volt, s ezért most a kormány kettőzött erővel dolgozik azon, hogy előkészítse a pénzügyi szanálásra vonatkozó intézkedéseket. Tegnap este a miniszteri értekezlet is ezeket a javaslatokat tárgyalta és Bethlen István gróf miniszterelnök ma egész délelőtt folytatta ezekre vonatkozólag tanácskozásait. A tizenkettes bizottság ülése után Walkó Lajos helyettes pénzügyminiszter és nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter keresték fel a miniszterlenököt, akivel hosszasan tárgyaltak. A külföldi kölcsön kérdésével kapcsolatosan politikai körökben arról beszéltek, hogy Kállay Tibor volt pénzügyminiszternek a kölcsön lebonyolítása körül a kormány dnktátori hatalmat biztosít Ez a hír, — jól átformált helyről nyert értesülésünk szerint, — egyáltalán nem felel meg a valóságnak, mert igaz ugyan, hogy Kállay Tibornak, mint a népszövetségi megbízott és a magyar kormány közötti összekötőnek igen fontos szerepe lesz, de semminemű diktátori hatalmat nem biztosítottak részére. Ellenzéki körökben Kállay Tibor megbízásával kapcsolatosan a pénzügyminiszteri tárca betöltésére vonatkozóan ma délelőtt újabb kombinációk merültek fel. A baloldali folyosókon arról beszéltek, hogy az új pénzügyminiszter dr. Bod János közélelmezési miniszter lesz, akivel Bethlen István gróf miniszterelnök erről a kérdésről már napok óta tanácskozásokat folytatott. A hírek szerint olyan kombináció is fél Stresemann a nemzeti érzésről és a felelősségről. A németeknek vissza kell hódítani régi pozíciójukat . Saját tudósítónktól. — Berlin, febr. 29. Dr Stresemann német birodalmi külügyminiszter a sajtóképviselők előtt többek között a következőket mondotta: — A világtörténelem új alakulásáért folyó harc kellős közepén vagyunk Nyíltan megmondom, hogy a birodalomra nézve a legnagyobb szerencsétlenségnek tartanám ha itt amerikai mintára trösztök alakulnának- Ennek meggátlására mindent el fogok követni ami csak tőlem telik, amig felelős állásban vagyok. Aki egy nép vezetését vállalja, annak minden igyekezetével azon kell lennie, hogy a népet közös, vállvetett munkára egyesítse. Szent meggyőződésem, hogy abban a pillanatban, amikor arról van szó, hogy a Rajna-vidék a birodalom kebelében marad-e, a baloldali pártok is habozás nélkül a birodalom egysége mellett álljanak csatasorba. — A nemzeti érzés feltételezi egyúttal a felelősségérzetet is. Amikor Szinovjev által megtudtuk, hogy a szászországi kommunistáknak milyen terveik voltak akkor elhatároztuk, hogy velük szemben teljes erővel felvesszük a küzdelmet. De épen ebben a kritikus időpontban Bajorországban hátbatámadtak bennünket. Ebben a bajor mozgalomban nem lehet felfedezni a felelősség érzetét, ez nem volt egy nagy eszmény támogatása, hanem esztelen, gonosz rombolás. — Elismerem, hogy az a politika, amelyet én, mint birodalmi kancellár képviseltem, némelyekkel szemben kíméletlen vot. De nézetem szerint az állam érdeke magánérdekek felett áll, így parancsoló szükség volt jó fizetési eszközt teremteni, de eközben némely kellemetlenséget is vállalni kellett, mint amelyen a tisztviselők létszámának redukálása. — Ismét vissza kell hódítani régi pozíciónkat a világ népei között, mert erre jogot ad nekünk történelmünk és kultúránk. Nem mi tartozunk a világnak jóvátétellel, hanem a világ tartozik nekünk elégtétellel a mi háborús felelősségünk dazugságáért és mindazért, amit eellenük elkövettek. Már némileg konstatálható, hogy Fraciaország erkölcsi elszigeteltsége mindig teljesebb lesz. Ezért a jövőt illetőleg nem szabad kétségbeesnünk. merült hogy Búd János miniszter venné át a kereskedelmi tárcát és akkor Walkó Lajos maradna a pénzügyminiszter. Ha Búd János vállalja a pénzügyminiszterséget, akkor a közélelmezési minisztérium rövidesen megszűnik, hiszen a jóvátételi bizottság jegyzőkönyve szerint ennek amúgy is be kell következnie.