8 Órai Ujság, 1926. május (12. évfolyam, 98-120. szám)
1926-05-07 / 102. szám
PÉNTEK 8 P OLDAU ÓÍZIUJSÁG — A fővárosi bérmálások rendje. .A főváros templomaiban az idei bérmálások május 14-én kezdődnek és május 26-án végződnek. A bérmálások rendje és a hívek beosztása a következő: Május 14-én a belvárosi főplébániatemplomban bérmálkoznak a belvárosi, rókusi,Jézus Szive egyházközség, valamint a ferenc- és középferencvárosi plébániák hívei.— Május 15-én a lipótvárosi Szent István-bazilikában a lipótvárosi, terézvárosi és dalnokuccai templom híveit bérmálják. — Május 17-én a Karmeliták templomában bérmálkoznak a lőportárdűlői, angyalföldi plébániák és a tripoliszi egyházközség hívei. — Május 18-án az erzsébetvárosi plébániatemplomban bérmálják az erzsébetvárosi és a Regnum Marianum-plébániák bérmálóit. — Május 19-én a Domonkosok templomában lesz bérmálás a Domonkosok, zuglói, herminamezői és rákosfalvai plébániák részére. — Május 20-án a józsefvárosi plébániatemplomban bérmálkoznak a józsefvárosi, tisztviselőtelepi és külsőferencvárosi plébániák hívei. — Május 22-én a kőbányai plébániatemplomban bérmálják a kőbányai híveket. — Május 24-én a felsővizivárosi Szent Annaplébániatemplomban bérmálkoznak az alsóvizivárosi, felsővizivárosi és országúti plébániák hívei. — Május 25-én az óbudai plébániatemplomban szolgáltatják ki a szentséget az óbudai, újlaki, szentendrei és békásmegyeri hívek részére. — Május 26-án a budavári koronázó-főtemplomban bérmálkoznak a várbeli, kelenföldi, tabáni, krisztinavárosi, városmajori, budaörsi és budajenői plébániák hívei. A bérmálás a felsorolt helyeken mindig délelőtt 9 órakor kezdődik szentmisével, amelyet dr. Kohl Medárd felszentelt püspök mond, aki egyúttal a bérmálás szentségét osztja ki. Holnap és holnapután lesz a gyermeknap Holnap reggel ismét megjelennek az utcán a Gyermekvédő Liga Urnái és a hölgyeknek az a lelkes hadserege, amely a gyermeknapi gyűjtés nehéz munkáját vállalta. Talán soha nem volt olyan nagy szükségünk az elhagyott, támogatásra szoruló apróságoknak a társadalom áldozatkészségére, mint a mai súlyos, nehéz időkben, amikor mindenki a megélhetés gondjaival küzd és amikor a jótékony adományok forrásai is elapadófélben vannak. Azok a fillérek azonban, amelyeket az elhagyott szegény gyermekek megmentésére ad össze holnap a társadalom, a jövendő magyar nemzedék megmentésére szolgálnak és ezerszeresen térülnek vissza a Gyermekvédő Liga áldásos munkássága révén. Ennek tudata és az önzetlen részvét, amely ma sem halt ki a jóérzésű emberek lelkéből, bizonyára fokozni fogja a nemes célra adakozók áldozatkészségét. A gyűjtés körül a magyar nőtársadalom legelőkelőbb nevei serénykednek. A díszes névsorból, amelyet helyszűke miatt nem közölhetünk, kiemeljük Bethlen Istvánné grófné nevét, aki a Szervita tér és Kristóf tér sarkán álló urna előtt gyűjt, Walkó Lajosnét (Váci ucca Bachruch előtt), Búdó Jánosnét (Ferenciek tere Kovács előtt, Masirevich Fedornét (Petőfi Sándor ucca Harisbazár előtt), Zichy Géza Lipótné grófnét, Bánffy Györgynét, ifj. Mailáth Györgyné grófnét, Raffay Sándornét, Demény Károlynét, Fleissig Sándornét, Urmánczy Nándornét, Rákosi Szidit, Lieber Endrénét, Bíró Kálmánnét, Bády Tivadarnét és több nőegyesületünk hölgy vezetőit. — A jogügyi bizottság ülése. A jogügyi és katonaügyi bizottság dr. Buzáth János alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott. A bizottság először az ipariskolák helyi felügyeletéről szóló szabályrendeletet tárgyalta. Az előterjesztést, melyet a közoktatásügyi bizottság már elfogadott, dr. Babarczy tanácsjegyző ismertette a jogügyi bizottságban. Hozzászóltak a javaslathoz Sávolt János, dr. Kiss Jenő, dr. Gál Jenő, Várkonyi Kálmán, dr. Baransky Gyula, dr. Szőke Gyula, Viczián István és Gonda Jenő. A vita körül forgott, hogy azok a tagok, akiket a tanács küld ki a felügyelőbizottságba, csak önálló iparosok lehessenek-e vagy pedig iparossegédek is. Bechtner Péter szociáldemokrata bizottsági tag tett indítványt arra nézve, hogy a tanács javaslatával szemben mondja ki a bizottság, hogy a felügyelőbizottság tagjaiként a tanács munkáltatókat és munkásokat egyaránt küldhet ki. A bizottság végül is elfogadta Bechtner Péter indítványát. Ezután vita nélkül hozzájárult a bizottság ahhoz, hogy a tanügyi személyzet lakbérpótléka olyan legyen, mint a közigazgatási személyzeté, továbbá hozzájárult a sportügyi bizottság megalakításához, majd a laktanyák tatarozási ügyét tárgyalta. Az ügyosztály négy és félmilliárdot kér erre a célra. Várkonyi Kálmán kifejtette, hogy a laktanyákat a kormány más célokra használja, tehát a törvényen túlmenően veszi igénybe. A bizottság dr. Gál Jenő indítványát elfogadta, majd hozzájárult az előterjesztéshez is azzal, hogy megadja a kért összeget, nehogy a laktanyák még jobban pusztuljanak, ellenben az összeg visszatérítését fogja kérni a kormánytól. — Betörés egy gyümölcskereskedésbe. Nütének Jenő Erkel ucca 3. szám alatt lévő gyümölcskereskedésében, ma éjszaka betörők jártak, akik feltörték az üzletben lévő Wertheimkasszát és azt három helyen megfúrták. Munkájukat azonban valaki megzavarta, mert anélkül, hogy a T Wertheim-szekrényből bármit is elvittek volna, hagyták el az üzlethelyiséget. A rendőrség a betörőket keresi. — Felszentelték az új pécsi püspököt. Pécsről jelenti tudóstónk. Virág Ferencet, a pécsi egyházmegye új püspökét fényes és lélekemelő ünnepség keretében tegnap szentelte föl a pécsi székesegyházban elődje, gr. Zichy Gyula kalocsai érsek. Az egyházi szertartáson, amelyen hatalmas közönség jelent meg, részt vett Orsegino Cezare pápai nuncius is, aki maga vette ki az újpüspöktől a szokásos egyházi esküt. Mise után áldást osztott az új püspök, majd visszavonult az új püspöki palotába, ahol az egyházi és világi küldöttségek és notabilitások tisztelgését fogadta. Délben gróf Zichy Gyula érsek ebédet adott az új püspök tiszteletére. A hivatalos beiktatás időpontját később fogják megállapítani. ■I IMMIMI——— m ■■■■■■’—.........................................................................................................................................................................—■■■■■■!! ■■■ i .............................................1 Muzsika 1... A partitúra minden számát föl kellene említeni : minden szám, minden taktus igaz érték itt. Az első felvonásban : a hercegnő belépője („A nagy Napóleon"), Paganini bordalszerű száma („Te vagy az én hazám, te bűvös táj!“) , a hercegnő és Paganini duettje („Mi van itt szívemben titkon , hegedűmön dalra kel!“), egy táncos keringő(,,Kis Kató és nagy Kató“), azután a mesterien fölépített, drámai erejű finálé, amely hatásosan fejezi be a felvonást. A második felvonásban van a partitúra legszebb, legértékesebb száma: („Piros ajkad bársonya..."), azután egy vidám duett („Elfog babám a mulatós vágy") foxtrottszerű ritmusban ; egy blues („Nem szeret úgy téged más!..."), a hercegnő gyönyörű keringője („Szívemben Ámor ...“) és ugyancsak a nagy finálé, amelyben az egész személyzet énekli a nagy keringőt, a „Paganini" barcaroláját... Muzsika !... i * ! A librettó is nemes veretű. Témájában, feldolgozásában nívós és drámai. Paganini misztikus figurája érdekel és érdekel az a kaland is, amelynek hőse ő és Napóleon húga. A misztikus, drámai jeleneteket a humor aranyszálai fonják át. Van a librettónak néhány igen mulatságos alakja, néhány igen sikerült humoros jelenete. A librettó is a vígopera felé hajlik , de amint a komponista nem „operázik", nem téved el az operaszövegek komoly birodalmába, a libretlista sem teszi azt. Jó operett-szövegkönyv ez, méltó a Mester muzsikájához. Pompás keret Lehár zenéjéhez és pompás alkalom kiváló színészi produkcióra. Van drámai értéke és megvan az az értéke is, hogy a publikum nyelvén beszél. Tiszta munka: líra, poézis, humor. — színház . . .* Lehár Ferenc mesterművet ragyogó előadással hozza színre a Városi Színház. Leránth Vilmos, a rendező kitűnő érzékkel adott színpadi keretet, nívót, életet a darabnak és a játéknak ; kihozta az operettből mindazt, ami benne értékes és fölismerte azt a kötelességet, hogy minden operettsablontól, minden trükktől tartózkodnia kell az ilyen nemesveresű darab berendezésében. Szenzációja az előadásnak a két főszereplő : Alpár Gitta és Nádor Jenő. Szép orgánumuk, énekművészetük és színjátszó készségük diadalát jelenti ez a szereplésük. Alpár Gitta szebben énekel, mint valaha : líra és drámai erő van az énekében, stílus és nívó abban, ahogyan ezt a gyönyörű muzsikát interpretálja. Amellett — jó színésznőnek bizonyul. Nincs benne semmi az operett-primadonnák édeskedéséből, a figurát, amelyet meg kell formálnia — igazi életre kelti. Hangjának vívóereje, énektudásának művészete szenzációssá teszik ezt a szereplést. Nádor Jenő nem mint operettbonviván arat majd sikert „Paganini" szerepében, hanem mint énekes és mint drámai színész. Hangja gyönyörűen cseng és betölti a hatalmas méretű színpadot és nézőteret. Iskolázottsága, művészi érzéke külön értéket adnak ennek az énekes produkciónak, amelyet sikerében hatalmasan támogat Nádor Jenő színészi talentuma és tudása. Senki nálunk Paganini figuráját szebben, jobban, érdekesebben és értékesebben meg nem formálta volna , de külföldi színpadokon is alig akadhat párja ennek a Paganininek. Két vidám szerepben Vígh Manci és Sziklai József járul hozzá a darab és az előadás sikeréhez. Kedvesek, diszkrétek, ötletesek, táncosak. De a kitűnő előadás minden szereplője a helyén van és jól megállja a helyét. Sebestyén Géza igen jól tette, hogy színrehozta a „Paganini“-t és jól tette, hogy ragyogó, nívós keretet adott az operettnek és az előadásnak. Nagy erkölcsi sikere lesz vele neki és a Városi Színháznak s ez erkölcsi siker nyomán ki kell virágoznia a nagy kasszasikernek is. • •• ■ Faragó Jenő. Nem hiányzik a Kúriáról fontos akta. Mint ismeretes, a királyi Kúria épületében néhány héttel ezelőtt nyomozást indítottak egy aktalopási üggyel kapcsolatban. A nyomozás első fázisa most lezárult és azzal az eredménnyel járt, hogy szorgos és mindenre kiterjedő vizsgálattal megállapították, hogy három ügydarab hiányzik. Annak megállapítása, hogy ez a három ügydarab valóban eltűnt, vagy pedig kisebb akták lévén, csak elkeveredtek a többiek között, véglegesen még nem állapítható meg. Kétségtelen, hogy a három, egyelőre hiányzó ügydarab, jelentéktelen tárgyánál és tartalmánál fogva is, súlytalan ügyre vonatkozik. Wunderlichnél meggyógyult, páciense meghalt, meghalt és a ravatalon meggyulladt a holtteste (Saját tudósítónktól.) A sashalmi delejes aszszony páciense volt Kiss Antal makói juhász. A hatvanas éveket taposta volna, ha nem ütötte volna meg a szél, de így megbénult nyelvére és lábára az öreg juhászember, akihez szintén eljutott a sashalmi csoda híre. Ettől kezdve nem volt nyugta s útnak indult ő is Sashalom felé. „Úgy tették a vonatra a nagy darab embert — írja makói tudósítónk — szánalom volt nézni." Mikor visszajött három nap múlva, makkegészségesnek érezte magát s a hírek szerint délceg, biztos járással tért vissza lakásába, sőt a pusztára is kigyalogolt, hogy utánanézzen juharnak. Hogy-hogy nem, Kiss Antal hirtelen „gyógyulása" nem tartott sokáig. A pusztai kirándulás után meghalt, tüdőgyulladást kapott, majd szívszélhüdést, amely megölte. A halál azonban nem tett pontot Kiss Antal furcsa históriájára. A „csodára" ugyan alaposan rácáfolt a juhász hirtelen kimúlása s a Sashalomban kapott delejes erő úgy látszik csak Kiss Antal fantáziájában élt és nem testében is, amely csak pár napig küzdött a súlyos kórral. A „csodák" a ravatalon is tovább kísérték a juhászt, akinek koporsója egy eldőlt viaszgyertyától tüzet fogott, amelyet a tűzoltóság oltott el. A makói tudós öregasszonyok persze konokul hiszik, hogy magától gyulladt meg a koporsó... Mert a babona sohasem lesz kiirtható a hiszékeny asszonynépből. — Ötven patikakérelem. A közegészségügyi bizottság hétfőről elhalasztott ülését ma délután fél 6-kor tartja meg. Az ülésen tárgyalni fognak patikakérelmeket. Huszonegy helyre ötven patikakérelem érkezett be, van olyan hely is, amelyre négyen-öten kértek patikát. Az ügyosztály csak egy patikaengedély kiadását javasolja. Tárgyalni fogják ezenkívül az ügyosztálynak előterjesztését arra nézve, hogy olyan kerületekben, ahol még nincs tüdőbeteggondozó, a főváros létesítsen tüdőbeteggondozó-intézetet. Az egységes községi párt új tagja. Az Egységes Községi Párt (Ripka-párt) tegnapi ülésén Kozma Jenő dr. elnök bejelentette, hogy Becskei Bíró Henrik kormányfőtanácsos, aki a legutóbbi budapesti községi választások idején a XI-ik választókerület szabadelvű pártjának elnöke volt, belépett az Egységes Községi Polgári Pártba. — Hazatért egy holtnak hitt hadifogoly. Sopronból jelentik. A Burgenland egyik kis községét néhány nap óta különös esemény tartja izgalomban. Gludovácz Lajos ácslegény, aki a világháború kitörésekor került el a kis faluból, s akiről már azt hitték, hogy meg is halt, 11 évi szenvedés után váratlanul hazatért az orosz hadifogságból. Gludovácz most a falubelieknek színes szavakkal meséli el azokat a kalandos élményeket, amelyeket a hadifogságban átélt. — Péchy László főispán rágalmazási perében ítéletet hozott a debreceni járásbíróság. Debrecenből jelenti tudósítónk. A debreceni járásbíróság tegnap tartotta folytatólagos tárgyalását abban a rágalmazási perben, amelyet dr. Péchy László szatmármegyei főispán indított mádéfalvi Zöld Aladár nyugalmazott csendőrszázados, határrendőrségi felügyelő ellen. Dr. Péchy főispán jogi képviselőjének indítványára a járásbíróság zárt tárgyalást rendelt el, amely egész az esti órákig tartott. Az ítélet kihirdetése szintén zárt tárgyalás keretében törént. — Halálozás: Szombathelyről jelentik: Szatlmayer János nicki plébános 60 éves korában váratlanul elhunyt. — Nem Megay Lászlót fogta el az éjjel a rendőrség. A reggeli lapokban az a hír jelent meg, hogy a rendőrség éjszakai botrányokozás miatt előállította az éjjel Megay László alhadnagyot, a Somogyi—Bacsó-gyilkosság állítólagos tettesét. A főkapitányság erre vonatkozóan a következő cáfolatot adta ki : „Ma reggel megjelent néhány lap közleményt hoz arról, hogy Megay Lászlót, akit néhány újság a Somogyi—Bacsó-gyilkosság tetteseként szerepeltet, a rendőrség elfogta. A rendőrség kétségkívül megállapította, hogy az a fiatalember, aki a lapközleményekben említett budai vendéglőben botrányt okozott és a II. kerületi kapitányságra előállít tiltott, nem Megay László, hanem Lukács Lóránt ügynök 1926 MÁJUS 7 Király Színház A legmulatságosabb, a legszebb zenéjű operett Rittyés Kati a Ripka főpolgármester az üzemek ellenőrzéséről és megszüntetéséről. Az egységes községi polgári párt ülésén Ripka Ferenc dr. főpolgármester a most annyira égető üzemi kérdésről tartott nagyszabású beszédet. Először az ellenőrzés kérdését fejtegette és bebizonyította, hogy a kormány által tervezett ellenőrzőbizottság nemhogy nem jelenti a fővárosi autonómia sérelmét, hanem egyenesen engedményt jelent a miniszter részéről, hogy felügyeleti hatáskörét hajlandó megosztani az önkormányzattal. Az ellenőrzésnek ezzel a módjával a bürokratikus hosszadalmasságot is meg lehetne szüntetni. Ami az üzemek fentartását illeti, a vezérelv az, hogy a fővárosnak nem szabad üzemek útján saját polgáraival konkurálni. Csak a háború előtt inaugurált nagyüzemek tarthatók fenn, amelyeknek szociális hivatásuk van és amelyek enyhíteni tudják a polgárság terheit. Az üzemek megszüntetése körül erős harcokra van kilátás, de a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy ez a kérdés radikálisan és véglegesen elintéződjék. Nem minden esetek Éjjel a vonaton Utas embernek mindig akad valami kis úti kalandja. Ilyen a következő eset is. — Éjszaka jöttem haza — mesélte valaki — a vonat zsúfolva volt. Hatan ültünk egy kupéban, köztünk egy lesült arcú, földbirtokos kinézésű ember, aki a barátjával beszélgetett. Elmondta, hogy Indiában volt és mesélgette a kupéban kalandjait. Fölemlítette, hogy egy kobrát visz magával, amelyet a budapesti állatkertnek szándékozik ajándékozni. A barátja megkérdezte : — Nem félsz ilyen mérges kigyót magaddal cipelni . Nincs attól mit félni — felelte a másik — nagyon erős drótkalickában van. Nézd meg ! Ezzel levett a hálóból egy csomagot és lassan óvatosan bontogatni kezdte. A következő pillanatban rémülten kiáltott föl: — Eltűnt !... Hol van ? ... Az utasok ijedten mozgolódtak. Egy már ki is ment gyorsan a fülkéből, de az India-utazó izgatottan szólt rá az útitársaira : — Kérem, ne mozduljanak, mert ha véletlenül rálépnek, abból baj lehet. Majd én megkeresem ! Elővette villamos zseblámpáját és kutatgatni kezdett a kocsi padlóján a szorongó emberek lábai alatt. — Nincs itt !úgy látszik az ülések alá kúszott — mondta egy kis idő múlva — és hozzátette: most óvatosan ménjénél kikérem, majd én kiszedegetem az üléseket. Egypillanat alatt valamennyien kint voltunk. Azután egész Budapestig álltunk a folyosón. Reggel egy vasúti ellenőr n jutott be a veszedelmes szakaszba. — Na mi történt bent ? -á kérdezték izgatottan a kint álldogáló utasok. — Mi történt volna ? Semmi ! — És a két utas ? — Mostanáig nyugodtan aludtak. Amikor Budapesten kiszállt a társaság, az „India-utazó", mosolyogva szólt oda fáradt útitársaihoz : — Legközelebb maguk is vigyenek magukkal „kobrát", ha sokan lesznek éjjel egy kupéban. — A Pázmány Péter Tudományegyetem ünnepélyes közgyűlése. A budapesti kir. m. Pázmány Péter Tudományegyetem alapításának 291 -ik és újjáalakításának 146-ik évfordulója alkalmából május 12-én d. e. fél 12 órakor saját dísztermében ünnepélyes közgyűlést tart, amelyen dr. Szentmiklósi Márton Rector Magnificus ünnepi beszédet tart. Dr. Ütés József jogi dékán az idei egyetemi pályamunkákról szóló kari jelentéseket olvassa fel, majd a Rector Magnificus kiosztja a pályázati és szorgalmi díjakat. A közgyűlést megelőzi az egyetemi templomban i. e. 10 órakor tartandó ünnepélyes szentmise. — A dán követ Budapesten. P. V. Bigler, a Budapesten is akkreditált bécsi dán követ, mint minden évben, az idén is Budapestre érkezett, hogy itt néhány hetet eltöltsön. A követ a Dunapalotában szállt meg. A „Kirty és Kati" a legnagyszerűbb előadásban kerül színre a Király Színházban.