8 Órai Ujság, 1926. május (12. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-07 / 102. szám

PÉNTEK 8 P OLDAU ÓÍZIUJSÁG — A fővárosi bérmálások rendje. .A fővá­ros templomaiban az idei bérmálások május 14-én kezdődnek és május 26-án végződnek. A bérmálások rendje és a hívek beosztása a következő: Május 14-én a belvárosi főplé­bániatemplomban bérmálkoznak a belvárosi, rókusi,­­Jézus Szive egyházközség, valamint a ferenc- és középferencvárosi plébániák hívei.­­— Május 15-én a lipótvárosi Szent István-bazilikában a lipótvárosi, terézvárosi és dalnokuccai templom híveit bérmálják. — Május 17-én a Karmeliták templomában bér­málkoznak a lőportárdűlői, angyalföldi plé­­bán­iák és a tripoliszi egyházközség hívei. — Május 18-án az erzsébetvárosi plébánia­­templomban bérmálják az erzsébetvárosi és a Regnum Marianum-plébániák bérmálóit. — Május 19-én a Domonkosok templomában lesz bérmálás a Domonkosok, zuglói, her­­minamezői és rákosfalvai plébániák részére. — Május 20-án a józsefvárosi plébániatemp­lomban bérmálkoznak a józsefvárosi, tiszt­viselőtelepi és külsőferencvárosi plébániák hívei. — Május 22-én a kőbányai plébánia­­templomban bérmálják a kőbányai híveket. — Május 24-én a felsővizivárosi Szent Anna­­plébániatemplomban bérmálkoznak az alsó­­vizivárosi, felsővizivárosi és országúti plé­bániák hívei. — Május 25-én az óbudai plé­bániatemplomban szolgáltatják ki a szentsé­get az óbudai, újlaki, szentendrei és békás­­megyeri hívek részére. — Május 26-án a budavári koronázó-főtemplomban bérmál­koznak a várbeli, kelenföldi, tabáni, krisz­tinavárosi, városmajori, budaörsi és buda­­jenői plébániák hívei. A bérmálás a felsorolt helyeken mindig délelőtt 9 órakor kezdődik szentmisével, amelyet dr. Kohl Medárd fel­szentelt püspök mond, aki egyúttal a bérmá­lás szentségét osztja ki. Holnap és holnapután lesz a gyermeknap Holnap reggel ismét megjelennek az utcán a Gyermekvédő Liga Urnái és a hölgyek­nek az a lelkes hadserege, amely a gyer­meknapi gyűjtés nehéz munkáját vállalta. Talán soha nem volt olyan nagy szüksé­günk az elhagyott, támogatásra szoruló apróságoknak a társadalom áldozatkészsé­gére, mint a mai súlyos, nehéz időkben, amikor mindenki a megélhetés gondjaival küzd és amikor a jótékony adományok forrásai is elapadófélben vannak. Azok a fillérek azonban, amelyeket az elhagyott szegény gyermekek megmentésére ad össze holnap a társadalom, a jövendő magyar nemzedék megmentésére szolgálnak és ezerszeresen térülnek vissza a Gyermek­védő Liga áldásos munkássága révén. En­nek tudata és az önzetlen részvét, amely ma sem halt ki a jóérzésű emberek lelké­ből, bizonyára fokozni fogja a nemes célra adakozók áldozatkészségét. A gyűjtés körül a magyar nőtársadalom legelőkelőbb nevei serénykednek. A díszes névsorból, amelyet helyszűke miatt nem közölhetünk, kiemel­jük Bethlen Istvánné grófné nevét, aki a Szervita tér és Kristóf tér sarkán álló urna előtt gyűjt, Walkó Lajosnét (Váci ucca Bachruch előtt), Búd­ó Jánosnét (Ferenciek tere Kovács előtt, Masirevich Fedornét (Petőfi Sándor ucca Harisbazár előtt), Zichy Géza Lipótné grófnét, Bánffy György­­nét, ifj. Mailáth Györgyné grófnét, Raffay Sándornét, Demény Károlynét, Fleissig Sándornét, Urmánczy Nándornét, Rákosi Szidit, Lieber Endrénét, Bíró Kálmánnét, Bády Tivadarnét és több nőegyesületünk hölgy vezetőit. — A jogügyi bizottság ülése. A jogügyi és katonaügyi bizottság dr. Buzáth János al­polgármester elnöklete alatt ülést tartott. A bizottság először az ipariskolák helyi fel­ügyeletéről szóló szabályrendeletet tárgyalta. Az előterjesztést, melyet a közoktatásügyi bi­zottság már elfogadott, dr. Babarczy tanács­­jegyző ismertette a jogügyi bizottságban. Hozzászóltak a javaslathoz Sávolt János, dr. Kiss Jenő, dr. Gál Jenő, Várkonyi Kálmán, dr. Baransky Gyula, dr. Szőke Gyula, Viczián István és Gonda Jenő. A vita körül forgott, hogy azok a tagok, akiket a tanács küld ki a felügyelőbizottságba, csak önálló iparo­sok lehessenek-e vagy pedig iparossegédek is. Bechtner Péter szociáldemokrata bizott­sági tag tett indítványt arra nézve, hogy a ta­nács javaslatával szemben mondja ki a bi­zottság, hogy a felügyelőbizottság tagjai­ként a tanács munkáltatókat és munkásokat egyaránt küldhet ki. A bizottság végül is el­fogadta Bechtner Péter indítványát. Ezután vita nélkül hozzájárult a bizottság ahhoz, hogy a tanügyi személyzet lakbérpótléka olyan legyen, mint a közigazgatási személy­zeté, továbbá hozzájárult a sportügyi bizott­ság megalakításához, majd a laktanyák ta­­tarozási ügyét tárgyalta. Az ügyosztály négy és félmilliárdot kér erre a célra. Várkonyi Kálmán kifejtette, hogy a laktanyákat a kor­mány más célokra használja, tehát a törvé­nyen túlmenően veszi igénybe. A bizottság dr. Gál Jenő indítványát elfogadta, majd hozzájárult az előterjesztéshez is azzal, hogy megadja a kért összeget, nehogy a laktanyák még jobban pusztuljanak, ellenben az összeg visszatérítését fogja kérni a kormánytól. — Betörés egy gyümölcskereskedésbe. Nüté­nek Jenő Erkel ucca 3. szám alatt lévő gyü­­mölcskereskedésében, ma éjszaka betörők jár­tak, akik feltörték az üzletben lévő Wertheim­­kasszát és azt három helyen megfúrták. Mun­kájukat azonban valaki megzavarta, mert anél­kül, hogy a T Wertheim-szekrényből bármit is el­vittek volna, hagyták el az üzlethelyiséget. A rendőrség a betörőket keresi. — Felszentelték az új pécsi püspököt. Pécsről jelenti tudóstónk. Virág Ferencet, a pécsi egyházmegye új püspökét fényes és lé­lekemelő ünnepség keretében tegnap szen­telte föl a pécsi székesegyházban elődje, gr. Zichy Gyula kalocsai érsek. Az egyházi szer­tartáson, amelyen hatalmas közönség jelent meg, részt vett Orsegino Cezare pápai nun­­cius is, aki maga vette ki az új­­püspöktől a szokásos egyházi esküt. Mise után áldást osz­tott az új püspök, majd visszavonult az új püspöki palotába, ahol az egyházi és világi küldöttségek és notabilitások tisztelgését fo­gadta. Délben gróf Zichy Gyula érsek ebédet adott az új püspök tiszteletére. A hivatalos beiktatás időpontját később fogják megálla­pítani. ■I IMMIMI——— m ■■■■■■’—.........................................................................................................................................................................—■■■■■■!! ■■■ i .............................................1 Muzsika 1... A partitúra minden számát föl kellene emlí­teni : minden szám, minden taktus igaz érték itt. Az első felvonásban : a hercegnő belépője („A nagy Napóleon"), Paganini bordalszerű száma („Te vagy az én hazám, te bűvös táj!“) , a hercegnő és Paganini duettje („Mi van itt szí­vemben titkon , hegedűmön dalra kel!“), egy táncos keringő(,,Kis Kató és nagy­ Kató“), azután a mesterien fölépített, drámai erejű finálé, amely hatásosan fejezi be a felvonást. A második fel­vonásban van a partitúra legszebb, legértéke­sebb száma: („Piros ajkad bársonya..."), azután egy vidám duett („Elfog babám a mula­tós vágy") foxtrottszerű ritmusban ; egy blues („Nem szeret úgy téged más!..."), a hercegnő gyönyörű keringője („Szívemben Ámor ...“) és ugyancsak a nagy finálé, amelyben az egész sze­mélyzet énekli a nagy keringőt, a „Paganini" barcaroláját...­­ Muzsika !... i * ! A librettó is nemes veretű. Témájában, feldol­gozásában nívós és drámai. Paganini misztikus figurája érdekel és érdekel az a kaland is­, amelynek hőse ő és Napóleon húga. A misztikus, drámai jeleneteket a humor aranyszálai fonják át. Van a librettónak néhány igen mulatságos alakja, néhány igen sikerült humoros jelenete. A librettó is a vígopera felé hajlik , de amint a komponista nem „operázik", nem téved el az operaszövegek komoly birodalmába, a libretlis­­ta sem teszi azt. Jó operett-szövegkönyv ez, méltó a Mester muzsikájához. Pompás keret Lehár zenéjéhez és pompás alkalom kiváló szí­nészi produkcióra. Van drámai értéke és meg­van az az értéke is, hogy a publikum nyelvén beszél. Tiszta munka: líra, poézis, humor. — színház . . .* Lehár Ferenc mesterművet ragyogó előadás­sal hozza színre a Városi Színház. Leránt­h Vil­mos, a rendező kitűnő érzékkel adott színpadi keretet, nívót, életet a darabnak és a játéknak ; kihozta az operettből mindazt, ami benne érté­kes és fölismerte azt a kötelességet, hogy minden operettsablontól, minden trükktől tartózkodnia kell az ilyen nemesveresű darab berendezésében. Szenzációja az előadásnak a két főszereplő : Alpár Gitta és Nádor Jenő. Szép orgánumuk, énekművészetük és színjátszó készségük diada­lát jelenti ez a szereplésük. Alpár Gitta szebben énekel, mint valaha : líra és drámai erő van az énekében, stílus és nívó abban, ahogyan ezt a gyönyörű muzsikát interpretálja. Amellett — jó színésznőnek bizonyul. Nincs benne semmi az operett-primadonnák édeskedéséből, a figurát, amelyet meg kell formálnia — igazi életre kelti. Hangjának vívóereje, énektudásának művészete szenzációssá teszik ezt a szereplést. Nádor Jenő nem mint operettbonviván arat majd sikert „Pa­ganini" szerepében, hanem­­ mint énekes és mint drámai színész. Hangja gyönyörűen cseng és betölti a hatalmas méretű színpadot és néző­teret. Iskolázottsága, művészi érzéke külön ér­téket adnak ennek az énekes produkciónak, amelyet sikerében hatalmasan támogat Nádor Jenő színészi talentuma és tudása. Senki nálunk Paganini figuráját szebben, jobban, érdekeseb­ben és értékesebben meg nem formálta volna , de külföldi színpadokon is alig akadhat párja ennek a Paganininek. Két vidám szerepben Vígh Manci és Sziklai József járul hozzá a darab és az előadás sike­réhez. Kedvesek, diszkrétek, ötletesek, táncosak. De a kitűnő előadás minden szereplője a helyén van és jól megállja a helyét. Sebestyén Géza igen jól tette, hogy színre­­hozta a „Paganini“-t és jól tette, hogy ragyogó, nívós keretet adott az operettnek és az előadás­nak. Nagy erkölcsi sikere lesz vele neki és a Városi Színháznak s ez erkölcsi siker nyomán ki kell virágoznia a nagy kasszasikernek is. • •• ■ Faragó Jenő. ­ Nem hiányzik a Kúriáról fontos akta. Mint ismeretes, a királyi Kúria épületében néhány héttel ezelőtt nyomozást indítottak egy aktalopási üggyel kapcsolatban. A nyo­mozás első fázisa most lezárult és azzal az eredménnyel járt, hogy szorgos és mindenre kiterjedő vizsgálattal megállapították, hogy három ügydarab hiányzik. Annak megálla­pítása, hogy ez a három ügydarab valóban eltűnt, vagy pedig kisebb akták lévén, csak elkeveredtek a többiek között, véglegesen még nem állapítható meg. Kétségtelen, hogy a három, egyelőre hiányzó ügydarab, jelen­téktelen tárgyánál és tartalmánál fogva is, súlytalan ügyre vonatkozik. Wunderlichné­l meggyógyult, páciense meghalt, meghalt és a ravatalon meggyulladt a holtteste (Saját tudósítónktól.) A sashalmi delejes asz­­szony páciense volt Kiss Antal makói juhász. A hatvanas éveket taposta volna, ha nem ütötte volna meg a szél, de így megbénult nyelvére és lábára az öreg juhászember, akihez szintén el­jutott a sashalmi csoda híre. Ettől kezdve nem volt nyugta s útnak indult ő is Sashalom felé. „Úgy tették a vonatra a nagy darab embert — írja makói tudósítónk — szánalom volt nézni." Mikor visszajött három nap múlva, makkegész­ségesnek érezte magát s a hírek szerint délceg, biztos járással tért vissza lakásába, sőt a pusz­tára is kigyalogolt, hogy utánanézzen juharnak. Hogy-hogy nem, Kiss Antal hirtelen „gyógyu­lása" nem tartott sokáig. A pusztai kirándulás után meghalt, tüdőgyulladást kapott, majd szívszélhüdést, amely megölte. A halál azonban nem tett pontot Kiss Antal furcsa históriájára. A „csodára" ugyan alaposan rácáfolt a juhász hirtelen kimúlása s a Sashalomban kapott dele­jes erő úgy látszik csak Kiss Antal fantáziájá­ban élt és nem testében is, amely csak pár na­pig küzdött a súlyos kórral. A „csodák" a ra­vatalon is tovább kísérték a juhászt, akinek koporsója egy eldőlt viaszgyertyától tüzet fo­gott, amelyet a tűzoltóság oltott el. A makói tudós öregasszonyok persze konokul hiszik, hogy magától gyulladt meg a koporsó... Mert a babona sohasem lesz kiirtható a hiszékeny asszonynépből. — Ötven patikakérelem. A közegészség­­ügyi bizottság hétfőről elhalasztott ülését ma délután fél 6-kor tartja meg. Az ülésen tár­gyalni fognak patikakérelmeket. Huszonegy helyre ötven patikakérelem érkezett be, van olyan hely is, amelyre négyen-öten kértek patikát. Az ügyosztály csak egy patikaenge­dély kiadását javasolja. Tárgyalni fogják ezenkívül az ügyosztálynak előterjesztését arra nézve, hogy olyan kerületekben, ahol még nincs tüdőbeteggondozó, a főváros lé­tesítsen tüdőbeteggondozó-intézetet.­­ Az egységes községi párt új tagja. Az Egységes Községi Párt (Ripka-párt) tegnapi ülésén Kozma Jenő dr. elnök bejelentette, hogy Becskei Bíró Henrik kormányfőtaná­csos, aki a legutóbbi budapesti községi vá­lasztások idején a XI-ik választókerület sza­badelvű pártjának elnöke volt, belépett az Egységes Községi Polgári Pártba. — Hazatért egy holtnak hitt hadifogoly. Sopronból jelentik. A Burgenland egyik kis községét néhány nap óta különös esemény tartja izgalomban. Gludovácz Lajos ácsle­gény, aki a világháború kitörésekor került el a kis faluból, s akiről már azt hitték, hogy meg is halt, 11 évi szenvedés után váratla­nul hazatért az orosz hadifogságból. Gludo­vácz most a falubelieknek színes szavakkal meséli el azokat a kalandos élményeket, amelyeket a hadifogságban átélt. — Péchy László főispán rágalmazási pe­rében ítéletet hozott a debreceni járásbíró­ság. Debrecenből jelenti tudósítónk. A deb­receni járásbíróság tegnap tartotta folytató­lagos tárgyalását abban a rágalmazási per­ben, amelyet dr. Péchy László szatmárme­­gyei főispán indított mádéfalvi Zöld Aladár nyugalmazott csendőrszázados, határrendőr­ségi felügyelő ellen. Dr. Péchy főispán jogi képviselőjének indítványára a járásbíróság zárt tárgyalást rendelt el, amely egész az esti órákig tartott. Az ítélet kihirdetése szin­tén zárt tárgyalás keretében törént. — Halálozás: Szombathelyről jelentik: Szatlmayer János nicki plébános 60 éves korában váratlanul elhunyt. — Nem Megay Lászlót fogta el az éjjel a rendőrség. A reggeli lapokban az a hír je­lent meg, hogy a rendőrség éjszakai bot­rányokozás miatt előállította az éjjel Megay László alhadnagyot, a Somogyi—Bacsó-gyil­kosság állítólagos tettesét. A főkapitányság erre vonatkozóan­ a következő cáfolatot ad­ta ki : „Ma reggel megjelent néhány lap közleményt hoz arról, hogy Megay Lászlót, akit néhány újság a Somogyi—Bacsó-gyil­kosság tetteseként szerepeltet, a rendőrség elfogta. A rendőrség kétségkívül megállapí­totta, hogy az a fiatalember, aki a lapköz­leményekben említett budai vendéglőben botrányt okozott és a II. kerületi kapitány­ságra előállít tiltott, nem Megay László, ha­nem Lukács Lóránt ügynök 1926 MÁJUS 7 Király Színház A legmulatságosabb, a legszebb zenéjű operett Rittyés Kati­ a Ripka főpolgármester az üzemek el­lenőrzéséről és megszüntetéséről. Az egysé­ges községi polgári párt ülésén Ripka Fe­renc dr. főpolgármester a most annyira égető üzemi kérdésről tartott nagyszabású beszédet. Először az ellenőrzés kérdését fejtegette és bebizonyította, hogy a kormány által tervezett ellenőrzőbizottság nemhogy nem jelenti a fővárosi autonómia sérelmét, hanem egyenesen engedményt jelent a mi­niszter részéről, hogy felügyeleti hatáskörét hajlandó megosztani az önkormányzattal.­ Az ellenőrzésnek ezzel a módjával a büro­kratikus hosszadalmasságot is meg lehetne szüntetni. Ami az üzemek fentartását illeti, a vezérelv az, hogy a fővárosnak nem sza­bad üzemek útján saját polgáraival kon­kurálni. Csak a háború előtt inaugurált nagyüzemek tarthatók fenn, amelyeknek szociális hivatásuk van és amelyek enyhí­teni tudják a polgárság terheit. Az üzemek megszüntetése körül erős harcokra van ki­látás, de a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy ez a kérdés radikálisan és véglegesen elintéződjék. Nem minden esetek Éjjel a vonaton Utas embernek mindig akad valami kis úti kalandja. Ilyen a következő eset is. — Éjszaka jöttem haza — mesélte va­laki — a vonat zsúfolva volt. Hatan ül­tünk egy kupéban, köztünk egy lesült arcú, földbirtokos kinézésű ember, aki a barátjával beszélgetett. Elmondta, hogy Indiában volt és mesélgette a kupéban kalandjait. Fölemlítette, hogy egy kobrát visz magával, amelyet a budapesti állat­kertnek szándékozik ajándékozni. A ba­rátja megkérdezte : — Nem félsz ilyen mérges kigyót ma­gaddal cipelni . Nincs attól mit félni — felelte a másik — nagyon erős drótkalickában van. Nézd meg ! Ezzel levett a hálóból egy csomagot és lassan óvatosan bontogatni kezdte. A kö­vetkező pillanatban rémülten kiáltott föl: — Eltűnt !... Hol van ? ... Az utasok ijedten mozgolódtak. Egy már ki is ment gyorsan a fülkéből, de az India-utazó izgatottan szólt rá az útitár­­saira : — Kérem, ne mozduljanak, mert ha véletlenül rálépnek, abból baj lehet. Majd én megkeresem ! Elővette villamos zseblámpáját és ku­­tatgatni kezdett a kocsi padlóján a szo­rongó emberek lábai alatt. — Nincs itt !­­úgy látszik az ülések alá kúszott — mondta egy kis idő múlva — és hozzá­tette: most óvatosan ménjénél ki­kérem, majd én kiszedegetem az ülé­seket. Egy­­pillanat alatt valamennyien kint voltunk. Azután egész Budapestig álltunk a folyosón. Reggel egy vasúti ellenőr n ju­tott be a veszedelmes szakaszba. — Na mi történt bent ? -­á kérdezték izgatottan a kint álldogáló utasok. — Mi történt volna ? Semmi ! — És a két utas ? — Mostanáig nyugodtan aludtak. Amikor Budapesten kiszállt a társaság, az „India-utazó", mosolyogva szólt oda fáradt útitársaihoz : — Legközelebb maguk is vigyenek magukkal „kobrát", ha sokan lesznek éjjel egy kupéban. — A Pázmány Péter Tudományegyetem ünnepélyes közgyűlése. A budapesti kir. m. Pázmány Péter Tudományegyetem alapítá­sának 291 -ik és újjáalakításának 146-ik év­fordulója alkalmából május 12-én d. e. fél 12 órakor saját dísztermében ünnepélyes közgyűlést tart, amelyen dr. Szentmiklósi Márton Rector Magnificus ünnepi beszédet tart. Dr. Ütés József jogi dékán az idei egye­temi pályamunkákról szóló kari jelentéseket olvassa fel, majd a Rector Magnificus ki­osztja a pályázati és szorgalmi díjakat. A közgyűlést megelőzi az egyetemi templomban i. e. 10 órakor tartandó ünnepély­es szent­mise. — A dán követ Budapesten. P. V. Bigler, a Budapesten is akkreditált bécsi dán követ, mint minden évben, az idén is Budapestre érkezett, hogy itt néhány hetet eltöltsön. A követ a Dunapalotában szállt meg.­­ A „Kirty és Kati" a legnagyszerűbb elő­adásban kerül színre a Király Színházban.

Next