8 Órai Ujság, 1927. július (13. évfolyam, 146-172. szám)
1927-07-01 / 146. szám
Áfa Ék WiwLJB Pl I B Budapest, 1927 julius 1 R*i| rSLLEW Péntek XIII. évfolyam 146. sz. gjS Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. Józai Körút 9,1. em. Telefonszámaink: József 463—06, József 463—07, József 463—08, József 463—09 ELŐFIZETÉSI Alf^^gj S' FÉLÉVRE 14.40 PENGŐ — KUtFO^ctPb|2i!60.A PENGŐ NEGYEDÉVRE 7.20 PENGŐ KÜLFÖLDI|^^180 P^ÍGŐ EGY HÓRA 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE^^B. PENGŐ FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. NADÁNYI EMIL. EGYES SZÁMÁRA: HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYAUDVAROKON 10 FILLÉR. AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 50 CENT, OLASZORSZÁGBAN 1 ÓRA A drágaság Sóhajok hídja a vásárcsarnok, a mészárszék, a péküzlet, a szabóműhely és a cipőbolt, minden helyiség, ahol vesznek és eladnak. Sóhajtozik és kesereg a vásárló és a kereskedő az elviselhetetlen drágaság miatt, mely szinte óráról-órára növekszik, mint egykor a legvadabb infláció napjaiban. Megbízható statisztikai adatok szerint hat hónap alatt huszonöt százalékkal emelkedett mindennek az ára, sőt éppen az elsőrendű közszükségleti cikkeké még ennél is többel. Hiába kutatjuk az okát, sehogyan sem tudjuk megérteni, honnan indult el az az újabb drágasági lavina, csak azt látjuk, hogy itt van és elsöpréssel fenyeget száz meg százezer egzisztenciát. Lefokozott igényekkel vegetál esztendők óta a magyar társadalom óriási többsége, fix fizetésű alkalmazottak, tisztviselők, tanárok, orvosok, ügyvédek és az a sokezer egzisztencia, a különböző R-listák áldozatai, arcmitáid. rroagtik-nétrr-i unják, hogyan táremtik elő a betevő falatot, de ma már eljutottunk oda, hogy a legszerényebb igények is kielégíthetetlenek, a legnagyobb önmegtagadás sem bír versenyt futni a drágasággal. A lelkiismeretes utánjárás csak annyit tud megállapítani, hogy például a főzelékféle tízszeresére drágul, míg a vidékről a fővárosi piacra érkezik, hogy Bécsben olcsóbb a magyar marhahús, mint Budapesten. Ezek az adatok, melyeknek megbízhatóságában nem lehet kételkedni,azt bizonyítják, hogy nem természetes okok idézik elő a drágaságot, gazdasági törvényszerűségek, amelyekkel szemben hiábavaló minden panasz és kesergés. Ennek a drágasági hullámnak, mely nyilván nem is érte még el kulminációs pontját a mai állapottal, kétségkívül mesterséges okai vannak. Nem először látjuk megindulni a drágaság hullámverését,, igazán elmondhatjuk, hogy van már némi gyakorlatunk az efféle megrohanásokban, de soha oly határozottan nem lehetett, megállapítani a drágaság indokolatlanságát, mint éppen most. Amikor’pénzünk,, állandóan zuhant, amikor ujabb és újabb” fedezetlen bankjegy törpégék “'árasztompi el az országot, amikor' még fennálalTaflis a kereskedelem különféle korlátozatpipel'' kellett fogadnunk, hogy ezek iP Bnyezők szükségszerűen drágulást idézjtsek, • elő, noha akkor is pontosan ki lehetett mutatni, hogy a drágulás mértéke mindig jóval túlhaladta a koronaromlás arányát, sőt talán még azt a kockázatot is, melyet a további romlás eshetősége jelentett. Most azonban szilárdan áll a magyar pengő a nemzetközi pénzpiacon és ezt a stabilitást semmiféle veszedelem nem fenyegeti. Az adók sem emelkedtek, sőt több ponton enyhítettek a közterheken. A termés sem ígérkezik gyengébbnek, mint a tavalyi. És mégis minden drágul! Lehetséges, hogy ezúttal sem sikerül pontos diagnózist csinálni a drágulás mesterséges okairól s bizonyítékok birtokában megfelelő szigorúsággal eljárni az árdrágítók ellen, visszaterelni az árakat a normális mederbe. De mindenesetre meg kell kísérelni! Nem szabad elmulasztani egyetlen alkalmat sem, hogy tettenérjék a mesterséges árdrágítást és érdeme szerint bánjanak elveled 1 aranytorlat küld a főváros Romlordnak A hiteltúllépések ügye ismét a holnapi közgyűlés elé kerül (Saját tudósítónktól.) A főváros törvényhatósági bizottsága holnap délután ülést tart, amelynek napirendjén 33 tárgy szerepel, köztük legnagyobb részt költségfedezeti ügyek. A közgyűlésen ismét súlyos kritikát várnak annak a jelentésnek kapcsán, amelyet Liber Endre takáríttok-drog beterjeszteni a múlt esztendőben épített kislakások hiteltúllépéseiről. A kislakásépítkezések lefolytatása, kétségtelznó létri, hogy 54 milliárdra rúg az az összeg, amelyet az előirányzaton felül használtak fel és amelynek minden részletét kivizsgálták, s holnap a közgyűlés véleménye alá bocsátják. Várospolitikai körökben nagy érdeklődéssel tekintenek éppen ezért a holnapi közgyűlés elé, mert nem tartják kizdartnak, hogy a holnapi közgyűlés az utóbbi napokban történt súrlódásokat ismét feleleveníti Az ügyosztályok, illetőleg a tanács ellen ebből az ügyből kifolyólag rosszulási indítvány semmilyen részről sem jött, mindazonáltal nem kétséges,a.,közgyűlés összes pártjai a mgnít.élméről kénytelenek lesznek a hiteltúUépgffi.é$ttnjjjnj3^%elytelenitö véteni iny a kme^gdrti^kiféjt. Kidőlj'értpkességej’Tjesx a holnapi ülés* nek, nogy?'' • Víwon f»ár*Prés Ilovszky János indít- V ványt tenyésztettek be lord Rothermere ■ .^üdvözlése érdekében. Az pidjí'vastyra a sürgősség kimondását fogytó kérni Ugron Gábor igazt a napirend előtt fogja megindokolni, a közgyűlés pedig ■Azonnal tárgyalás alá is veszi. A törvény-trtóság az indítványt minden valószínűség szerint egyhangúan fogadja el és a polgármestert bízza meg, hogy a fővárosnak ezt a határozatát a lorddal megfelelő időben tudassa. Ilovszky János hasonló indítványt terjeszt a közgyűlés elé azzal a kiegészítéssel, hogy a főváros közönsége tisztelete és hálája jeléül aranyfóliát küldjön a lordnak. A közgyűlésre egyébként hét interpellációt jegyeztek be. Vitéz Aladár, a közüzemek tanácsa, Bánóczy László Ady Endre síremléke ügyében, Gál Benő a drágaságról, Horovitz Gábor az üzemi munkások bérmegállapításáról, Csillag Ferenc az 1927—28. évi választói névjegyzékek másolásáról, Kabakovits József a tisztviselők áthelyezéséről és Darvas Gyula a piacokon a vidéki kereskedők árusítási idejének meghatározásáról fognak interpellálni. A fővárosnak a nyári szünet előtt, jövő hétszerdáján lesz legutolsó közgyűlése, melynek egyetlen nagyfontosságú tárgya lesz az üzemek leépítésének kérdése. Ebben az ügyben tudvalevőleg már hosszú hónapok óta folynak a tanulmányozások, megbeszélések s a közgyűlés pártjai között számosan akadnak olyanok, akik teljes erővel az ezernek számának csökkentése mellett foglaltak állást, de nagy azoknak a száma is, akik a községesítési politikának változatlan fenntartása érdekében az üzemredukció ellen nyilatkoznak. Valószínűnek látszik, hogy a jövő, szerdai közgyűlés csak néhány kisebb jelentőségű üzem megszüntetését fogja elhatározni. Hódmezővásárhely törvényhatósági közgyűlése egyhangú határ Tanai Weiheser üdvözölte- lord Rothermeret ** Már eddig 300.000 aláírásnak való íveket küldött szét a Délvidéki Otthon (Saját tudósítónktól.)A Délvidéki Otthonhoz már eddig is Magyarország minden polgármesterétől és alispánjától megkeresés érkezett, hogy az Otthon küldjön megfelelő számú íveket, amelyeken a város, illetőleg a vármegye polgársága aláírásával üdvözölhesse lord Rothermeret. Ma többek között a Máv által kért 400 és a Hangya 1200 ívét vitték szét — ez maga 80.000 aláírást jelentene — továbbá egész seregtestületnek és társadalmi egyesületnek kisebb-nagyobb számú íveket. A Trianon revízióját követelő angol lordot ma már az ország egyik törvényhatósági bizottsága is közgyűlési határozattal egyhangúan üdvözölte nemes elhatározásáért. Hódmezővásárhely törvényhatósági joggal felruházott város mai rendes közgyűlésén ugyanis Soós polgármester lelkes beszéd kíséretében indítványt terjesztett elő lord Rothermere üdvözlésére és a közgyűlés nagy lelkesedéssel egyhangúlag hozzá is jánul az indítványhoz, mire az alábbi táviratot küldték el a lordnak: „A hatvanötezer színmagyar lakosságú Hódmezővásárhely törvényhatósági bizottsága mély tisztelettel és forró hálával üdvözli önben az alkományos, szabad, nagy Anglia kiváló fiát, aki az eltiport ezeréves Magyarország jogainak és tiszta igazságának védelmére felemelte az egész világot átjáró hatalmas szavát. Isteni áldása szálljon önre, úgyszintén Anglia felsősges királyára és a dicső, hatalmas angol birodalomra". A Daily Mail polémiája a kisantant sajtójával (Magyar Távirati Iroda.) Rainwille az Az Igazságot Magyarországnak címen folytatja azoknak a kommentároknak az ismertetését, amelyek lord Rothermere cikkét a középeurópai sajtóban követték. A magyar újságok — írja a londoni lap — csak a hála és elismerés hangján emlékeznek meg a cikkről és a magyar felsőház zajos ovációt rendezett lord Rothermere mellett, amikor Jankovich Béla volt a miniszter a cikket egész terjedelmében felolvasta. A „Daily Itrail1” feljegyzi, hogy Bukarestben nagy riadalmat keltett a nagyjelentőségű cikk, amelyet az „Adeverul“ rövid részletekben közölt. Az „Adeverul“ a cikk ismertetését a következő kommentárral kísérte: — Azok, akik ismerik az angol sajtót, meg fognak lepődni lord Rothermerenek erősen románellenes hangján. Mindenki tudja, hogy testvére, lord Northcliffe segített bennünket megnyerni a háborút és ha figyelembe vesszük, hogy a „Daily Mail“ a világ legelterjedtebb lapja, a cikket nagyon is komolyan kell venni. • A csehszlovák lapok — állapítja meg a londoni újság — hangsúlyozzák, hogy teljesen céltalan lenne Magyarországnak apró engedményeket tenni, mert addig nem lesz megelégedett, amíg határait helyre nem állítják. A prágai „Narodni Ozboroveni“ úgy véli, hogy lord Rothermere egyáltalán nem ismeri a mai realitásokat és nincs tisztában azzal, hogy a trianoni szerződés máris csökkentette az elégedetlen kisebbségek számát. A cikk — mondja tovább a cseh lap ■—tartalmát illetőleg nem érdekes, de érdekes maga: az a tény, hogy egy kimagasló helyet elfoglaló nyugati polgár azt hiszi, hogy a középeurópai veszedelmet ilyen olcsó és silány eszközökkel lehet elhárítani. Külön kiemeli a „Daily Mail“ a bécsi „Reichspost“ kommentárját, amely rámutat arra, hogy lord Rothermere-rel a trianoni szerződés igazságtalanságára nézve egy véleményen van Anglia, Németország, Olaszország, Amerika és Franciaország több vezető elméje is és olyan francia politikusok, mint The Monzie, Jouvenel, Tissier és Paléologue.