8 Órai Ujság, 1928. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1928-02-01 / 26. szám
1928 FEBRUÁR 10 MiuisiG SZERDA 3.OLDAL Nem értem, miért kell Magyarországról a külföld számára ilyen hangon beszélni—mondta Bod János pénzügyminiszter Gál Jenő beszédére Erélyesen visszautasította a gazdasági háborúra vonatkozó kijelentéseket — Az egységes párti szónok a teljes valorizációt követelte — A Ház mai ülése (Saját tudósítónktól.) A képviselőház mai ülését féltizenegy óra után nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök. Bemutatja a miniszterelnök átiratát a legutóbb elfogadott törvényjavaslatoknak az Országos Törvénytárban való kihirdetéséről. Napirend szerint következett avalorizációsjavaslat részletes tárgyalása során is tizedik szakasz, amelyhez Gál Jenő szólalt fel. Véleménye szerint a szakaszt ki kell hagyni, mert az megsértése volna az élő törvényeknek. A vasúti fuvarozás közben elveszett áruk megtérítése a vasúti üzletszabályzatban és a berni nemzetközi egyezményben van lefektetve. Ha ezt az elvet most mellőzzük, valósággal gazdasági háborút ikenünk a külföldi államoknak. Dessewffy Aurél megérti, hogy a szónokok támadják a javaslatot, mert súlyos magánérdekeket érint. Kijelenti, hogy" azokért a szártokért, amelyek a forradalmak és a háború alatt, érték a vasutat, a Mávot felelőssé tenni nem lehet. Semmiesetre sem úgy, hogy valorizálva feleljen. Ugyanez a helyzet a magánvasutaknál is. Egyébként elfogadásra ajánlja az előadó által beterjesztendő módosító javaslatot. Lakatos Gyula előadó: Igazat adok Gál Jenő képviselőtársamnak. Zűrzavaros a helyzet Európában, különösen ott, ahol a nemzetközi jog magánjogi vonatkozásai kezdődnek. Ezért a bonyolult helyzetért azonban Magyarország nem okolható. (Helyeslés.) A versaillesi (és Paris körüli békék teremtették ezt az állapotot, amelyből ezek az abszurdumok keletkeztek. (Helyeslés. ) Ezután hosszasabban foglalkozik a trianoni szerződés következtében keletkezett nemzetközi magánjogi bonyodalmakkal és kifejti, hogy a berni egyezmény értelmében a feladó vagy érkező vasútállomás perelhető. Foglalkozik Sándor Pál kritikájával, aki más irányban bírálta a javaslatot. Kijelenti, hogy a kormány hajlandó közeledni Sándor Pál felfogásához. Sándor Pál a vagyoni biztosság terén uralkodó zűrzavart 1920-ban zárja le. A kormány hajlandó ezt a időhatárt kiszélesíteni és az előadó bejelenti, hogy felhatalmazása van egy módosítás beterjesztésére, amely a fuvarozási üzletekből kifolyólag származó pénztártartozások valorizációjának lehetőségét 1922 január 1-től kezdődőleg a MÁV-ra is kiterjeszti. (Helyeslés a kormányzópárton.) Gál Jenő félreértett szavait magyarázza Dessewffy Auréllal szemben és ismételten hangsúlyozza, hogy nézete szerint számtalan zűrzavaros per fog ebből a szakaszból fakadni. Sándor Pál az egységes párt helyeslése közben visszavonja indítványát. Bod János pénzügyminiszter kijeleni, hogy a kormány mindenkor hajlandó a gazdaságilag megindokolt javaslatokat honorálni, amint ezt a jelen példa is mutatja. Nem osztja azonban Gál Jenő felfogását és nem érti, hogy miért kell Magyarországról ilyen hangon a külföld számára beszélni. Kálnoki-Bedő Sándor: A népszerűség miatt! Bod János pénzügyminiszter erélyesen visszautasítja a Gál Jenő által használt hangot és kéri a szakasz elfogadását. A Ház az előadó szövegezésében fogadja el a szakaszt és a határozathozatalnál Sándor Pál is az egységes párttal szavaz. A 14-sik szakasznál Csák Károly szólal fel. Az állami, törvényhatósági és községi pénztartozások átértékelése a politikai és jogi lehetőségek kérdésévé vált. A valorizáció elvi álláspontján áll, de nem ismer egy- vagy ötszázalékos valorizációval megváltható állami becsületet. A teljes valorizáció mellett foglal állást, amely megvalósítandó, mihelyt lehetségessé válik. Nem tudom, — folytatja, — hogy" a mostani valorizációs hangulat mögött nem áll-e valamilyen tőkeérdekeltség. A tőke engem nem tud könnyekre fakasztani." (Helyeslés.) Csák Károly beszéde közben lép a terembe Pásthy Pál igazságügyminiszter, akit néhány napon keresztül betegsége akadályozott meg, hogy részt vegyen a vitában. A belépő minisztert az egységes párt megéljenezi. Csák Károly hosszabban foglalkozik a valorizáció magyarországi problémáival, miután beszédidejének meghosszabbítására nyert engedélyt. Megállapítja többek közt, hogy az ingadozó bírói gyakorlat nem volt képes megnyugtató jogszabályrendszert alkotni. A szakasznál felvetődik a kérdés, hogy" a felek megegyezése mennyiben érvényesüljön. Véleménye szerint a consemus feltétlenül respektálandó és ilyen értelemben terjeszt be határozati javaslatot. Gál Jenő elfogadja Csák Károly javaslatát, amelyet mindenképp helyesnek és célszerűnek talál, mert a felek szerződéses megállapodását nem szabad áttörni. Lakatos Gyula szintén magáévá teszi a határozati javaslatot, amelyhez csupán kiegészítést, javasol. Wolff Károly tisztán logikai szempontból tesz megjegyzéseket, mert ellentmondásokat lát a javaslat szelleme és Csák Károly indítványa közt. Ezt a differenciát azonban az előadó módosítások kiküszöbölik s ezért elfogadja a javaslatot. Kálnoki-Bedő Sándor szerint Csák Károly indítványa nem ad aggodalomra okot. Nem osztja Wolff Károly felfogását és fenntartás nélkül elfogadja a Csák, által javasolt módosítást. Csák Károly rövid felszólalása után Pesthy Pál igazságügyminiszter hangsúlyozta, hogy a magánjogi valorizáció nehéz és fontos kérdés. Ennek a merev és szigorú állásfoglalásnak meg vannak szabva a maga lényeges indokai. Társadalmi téren nem lehetmegengedni, hogy békétlenség álljon túl. Gazdaságpolitikai okok is közrejátszanak, mert a valorizáció megengedése súlyos megrázkódtatásokkal járhat. A bíróságok szemnt pontjából is fontos ez a kérdés, mert ha meg- engednénk a valorizációt, akkor a bíróságok példátlan megrohanásnak lennének kitéve. Éppen ezért kéri, hogy az új 11-ik szakaszt Csák Károly és az előadó módosításával fogadják el. A Ház ilyen értelemben határoz. A 12-ik szaksznál Gál Jenő feleslegesnek tartja a körülmények felsorolását, mert azt a bíróság a gyakorlatban, sokkal jobban tudja mérlegelni. Kálnoki-Bedő Sándor annak a véleményénak ad kifejezést, hogy a felsorolt körülmények éppen a bíróságok tapasztalataiból erednek. Pesthy Pál igazságügy miniszter a bírói gyakorlat kialakítása érdekében kéri a törvényjavaslat e szakaszának változatlan elfogadását. A Ház a szakaszt a bizottság szövegezésében fogadja el. Lakatos Gyula előadó a 12-ik és a 13-ik szakasz sorrendi felcserélését javasolja. Pesthy Pál igazságügyminiszter hozzászólása után a Ház a szakaszt elfogadja. Östör József felszólalásában hangsúlyozza, hogy a magánjogi valorizációs rendezések legkritikusabb szakaszához érkezett a vita. Részletesen és mély jogi képzettséggel foglalkozik a visszaható erő kérdésével és általános érdeklődés közepette modern életből vett példákkal és bírói döntésekkel illusztrálja a problémát. Beszédében arra a következtetésre jut, hogy a bírói prakszis eddig is a visszaható erő álláspontján állott. Östör József nagy tetszéssel fogadott felszólalására Kálmán Jenő válaszolt, aki nem ért mindenben egyet Östörrel. A szakasz generálisan kimondja, hogy nincs átértékelés az olyan pénztartozásoknál, amelyek a törvény életbeléptetése előtt teljesítés útján vagy más módon megszűntek. Kálmán azt a korrektívumot ajánlja, hogy a jogfennartások csak akkor legyenek joghatályosak, ha írásban köttettek ki. A gazdasági és jogbizonytalanság megszüntetésére alkalmasnak látja a szakaszt és erre a szempontra helyezi a fősúlyt. Kálmán Jenő a jogbizonytalanság megszüntetése és a gazdasági konszolidáció alátámasztása érdekében módosítást terjeszt be. (Helyeslés.) Wolff Károly hangoztatja ezután, hogy a bírói kar a valorizáció tekintetében eddig is igen nívós joggyakorlatot folytatott és így nem lehet azt mondani, hogy a bírósági munka a jogbizonytalanságot növelné." (Helyeslés.) Az elnök ezután napirendi javaslatában indítványozta, hogy a Ház holnap délelőtt 10 órakor tartsa legközelebbi ülését. A Ház így határozott. Fitz Artúr jegyz,ő felolvassa Maner János földmívelésügyi miniszter írásbeli válaszát Bodó János egy régebbi interpellációjára és ezzel az ülés délután két órakor véget ért. liliom arcbőre most biztonságban van! Amikor 72 fillérért már egy Esida minőségű, finom darab szappant vehet, nincs rá szüksége, hogy silány, közönséges vagy ismeretlen szappant használjon. Az Esida Favorit-szappan csodásan tiszta és enyhe, habja dús és sűrű, mindvégig pompás illatú. 100 grammos- darab ára 72 fillér ELI DA (Ssszri SZAPPAN De Monzie szénától A rágalmazás miatt egy párisi magyar újságíró letartóztatását és kiutasítását követeli a kötvény hamisítási ügyről irott cikkeit inkriminálja élő magyar újságíró. De Monzie-t tudvalévően egyformán szívélyes barátság fűzi Poincaré miniszterelnökhöz, a francia jobboldali pártok vezéréhez és Herriot volt miniszterelnökhöz és jelenlegi közoktatásügyi miniszterhez, a baloldali kartel vezéréhez. Ezért rendkívül, nagy súlya van annak a feljelentésnek, amelyet a szenátor Benedek Károly, az ismert magyar külföldi hírlapíró ellen a párisi rendőrségen a napokban tett, mert Benedek a Blumenstein-féle kötvényhamisítási ügyről írott cikkeiben azt írta De Monzie-ról, hogy , a ő az a tekintélyes politikus, akinek szerepe volt a hamis lebélyegzésű kötvényeknek a Caisse commune-nél való elhelyezésében. Ezek a cikkek különböző német, osztrák és cseh lapokban jelentek meg és a szenátor csak akkor szerzett tudomást róluk, amikor az Árgus című nemzetközi újságellenőrző vállalat a közleményeket megküldte De Monzie■ nek. A szenátor erre közvetlenül Chiappe párisi rendőrprefektusnál feljelentette Benedek Károlyt rágalmazás és becsületsértés címén és egyben követelte, hogy a hírlapirózi külföldi állampolgárságára való tekintettel azonnal tartóztassák le. A rendőr-prefektus akkoriban meg is ígérte, hogy megindítja az eljárást Benedek Károly ellen. De Monzie szenátor azonban úgy látta, hogy a múlt héten tett feljelentése alapján még nem indult meg eléggé erélyesen az eljárás és ezért most már azt követelte, a rendőrprefektustól, hogy Benedek Károlyt azonnal utasítsák ki. De Monzie sürgetése következtében most már kénytelen lesz a rendőrprefektus állást foglalni abban a kényes kérdésben, hogy egy rágalmazó valótlanságot tartalmazó cikk miatt lehet-e kiutasítani külföldi hírlapírót? Ha Benedek Károly a külföldi újságírók szindikátusához fordul védelemért, úgy a szindikátus foglalkozik majd De Monzie feljelentésével és hivatkozva a francia sajtó és a kritikai jog szabadságára, a szindikátus lépéseket fog tenni abban az irányban, hogy a magyar újságírót ne korlátozzák szabadságában és ne utasítsák ki a francia fővárosból. Benedek Károly egyébként közel húsz esztendő óta él külföldön. A háború idején Génfből és Lausanneból tudósított egy azóta már megszűnt magyar lapot, az utóbbi években pedig Parisban telepedett meg. Akar helybe szóló levelére gyorsan választ? Adja fel a postán „Sürgőseként , díja a rendes díj háromszorosa. Budapesten legkésőbb 4 órán belül kézbesítik. Paris, jan. 31. (Saját tudósítónktól.) A Blumenstein-féle kötvényhamisítási bűnügynek érdekes é piellékhajtása kerekedett, amelynek szereplői a francia politikai élet egyik kiválósága, De Mondie szenátor és volt miniszter és egy külföldön