8 Órai Ujság, 1928. március (14. évfolyam, 50-75. szám)
1928-03-01 / 50. szám
ÁRA J0 FILLÉR XIV. év^^|im 50. sz. ||j^ Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. József körút 9. 1. éra. Telefonszámaink: József 463—06, József 463 07, József 463 08, József 463—09 FÉLÉVRE NEGYEDÉVRE EGY HÓRA ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.60 PENGŐ 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ FŐSZERKESZTŐ: DR. NADÁNYI EMIL LA. VÉS SZAMAKA. KJELIBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYAUDVAROKON 10 FILLÉR. AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN. JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR. FRANCIAORSZÁGBAN 60 CENT. OLASZORSZÁGBAN 1 LÍRA H Horthy Miklós Ma nyolc esztendeje választották Magyarország kormányzójává nagybányai Horthy Miklóst, az akkor újonnan alakult nemzeti hadsereg fővezérét. A háború dúlása, forradalmak és ellenforradalmak tatárjárása után foglalta el a kormányzói széket, amely körül egy államilag, társadalmilag, pénzügyileg és gazdaságilag dezolált ország ezer problémájának árja hullámzott, kietlen áradat, amelyet megfékezni, levezetni, úgy látszott, emberi erő számára lehetetlen feladat. Aznap, amidőn Horthy Miklós államfő lett, tulajdonképpen állam sem volt. Együtt ült ugyan a nemzetgyűlés, de ezenkívül hiányzott az állami élet minden attribútuma, politikai, gazdasági és közjogi feltétele és maga a nemzetgyűlés, pártocskák és szertelen személyi ambíciók tülekedésének színhelye, távolról sem biz- látott azzal, hogy a forrongó káoszból szilárd és tartós, politikailag, gazdaságilag és társadalmilag rendezett államot teremt. Horthy Miklósnak államfői méltóságába való beiktatása után első dolga volt manifesztummal fordulni a nemzethez, amelyben programjául szabta az állam belső rendjének, a jogbiztosságnak, a törvények uralmának helyreállítását, a termelés lehetőségének és folytonosságának biztosítását. Bosszú és gyűlölet helyett, amely ezekben az időkben uralkodó princípiuma volt a magyar közéletnek, a béke, a kiengesztelődés, a megértés igéjét hirdette ez a manifesztmn s a gyötrődő nemzet felfigyelt ezekre a szavakra s hinni kezdett a gyógyulásban, bízni kezdett a feltámadásban. Amit Horthy Miklós kormányzó első manifesztumában fogadott, azt pontról pontra be is váltotta. Az ő bölcsességének, higgadtságának, a legnagyobb viharok és veszélyek között is megőrzött nyugalmának köszönhető, hogy ma, kormányzásának nyolcadik évfordulóján, egy olyan nemzet hódolhat első polgára előtt, mely állami és társadalmi rendjének biztos révéből tekinthet a jövő felé. Az elmúlt nyolc esztendő megmutatta, hogy az isteni gondviselés olyan férfiút küldött az országnak legválságosabb óráiban, akiben nemcsak akarat és jószándék volt visszavezetni a nemzetet arra az útra, melyet történelmi múltja jelölt ki, hanem bátorság és kitartás, bölcsesség és erő is. Ez a kitartás, ez a bölcsesség, ez az erő teremtett rendet, békét, nyugalmat a gyűlölet és meghasonlás helyén, ez építette fel azt az új Magyarországot, mely csonka határai között is megbecsült tagjává lön a nemzetek családjának. Munkával és vasszorgalommal szerezte vissza ez a nemzet azt a tekintélyt és megbecsülést, amelyet elraboltak tőle a forradalmak és a rágalmak, de hogy itt dolgozni lehetett, az egyes egyedül Horthy Miklós energiájának és bölcsességének érdeme. Ezért van, hogy a mai évfordulón meghatott szívvel, mélységes tisztelettel fordul a nemzet a budai palota felé, ahol nyolc esztendeje munkálkodik egy szerencsétlen ország feltámasztásán nagybányai Horthy Miklós, akinek alakját az eljövendő történelemírás kétségkívül a nemzet legnagyobb hőseinek galériájába fogja helyezni. ” Az osztálysorsjáték mai húzásának eredménye a 4. oldalon Minden szónok bizalommal fogadta a költségvetést a pénzügyi bizottság mai vitájában Bettnlén István gróf. A kormányt a vámtárgyalásokmár egyetemes nemzeti szempontok vezetik Nem forszírozzák a magas ipari vámokat — Bod pénzügyminiszter a magyar pénz stabilitásáról (Saját tudósítónktól.) A képviselőház pénzügyi bizottsága ma Ivády Béla elnöklete alatt ülést tartott, amelyen folytatta az 1928— 29. évi költségvetés tárgyalását. A kormány tagjai közül résztvettek az ülésen Búd János pénzügyminiszter és Kerrmann Miksa kereskedelmi miniszter, később pedig Klebelsberg Kimó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter is. Az ülésen megjelent a pénzügyminisztérium részéről Jakab Oszkár h. államtitkár, a költségvetési osztály vezetője és több szakreferens. Gödi Gaszton volt a vita első szónoka. A kormánynak a költségvetésben kifejezésre jutó működéséről beszélt és rámutatott arra, hogy súlyos probléma a középosztály és a földbirtok eladósodása és ezért figyelmébe ajánlja a kormánynak, hogy a gazdasági élet megsegítésével igyekezzék a bajokat orvosolni. Adatokat sorol fel annak bizonyítására, hogy az eladósodásnak oka nagyrészt az adók magassága és kifogásolja, hogy adórendszerünk nem eléggé áttekinthető. A kikészítés leple alatt félgyártmányokat csempésznek az országba. Ezután a tisztviselőkérdésre tért át Gaál Gaszton. Kifogásolja a tisztviselői kar nagy létszámát és a túlzott centralizációt a közigazgatásban, majd a takarékosságról beszélt és sürgeti annak a törvénynek a végrehajtását, amely a megszállt területekről átjött nyugdíjasok jogigényéről szól. Egyébként haladást lát a költségvetésben, úgy a beruházások tekintetében, mint általában a pénzügyi politika terén és ezért a költségvetést elfogadja. Az általános vita következő szónoka Bíró Pál volt. Bíró Pál hangsúlyozza, hogy az ellenzék előszerettei használjaki a kormánnyal szemben azt, amit a trianoni helyzet okozott, mert tulajdonképpen Trianon az oka azok,nak a nehézségeknek és bajoknak, amelyeknek megjavítására minden erejével küzd a kormány. " . Megállapítja, hogy növekvőben van az országban a fogyasztóképesség, amely pedig a gazdasági teherbíró képességet mutatja a legsúlyosabb közszolgáltatási terhek mellett is. Helyteleníti azt a pesszimisztikus hangulatot, amelyet be akarnak vinni a köztudatba. Tiltakozik Gaál Gasztonnak a vádja ellen, mely szerint a nagyipar a külkereskedelem passzivitására törekszik. A mezőgazdaság fejlesztése szempontjából elsősorban a termények értékesítésének megszervezését tartja fontosnak. Szükséges, hogy az állam az export finaszírozását a maga feladatának tekintse és ezt a feladatát egy exportbank alapításával tegye lehetővé. Az új piacok megteremtésével kapcsolatban utal arra, hogy nyugaton, de főleg keleten sokkal nagyobb az ellárkozási tendencia, mint nálunk, ahol a vámpolitika terén a középutat követjük. A vámok egy részének a lefaragása megtörtént anélkül, hogy a mezőgazdaságnak vagy iparnak –ebből valami haszna lett volna, holott az a cél, hogy a mezőgazdaság érdekei a hozott áldozatoknak megfelelően kielégítést nyerjenek. Hangsúlyozza, hogy helytelen az a pesszimizmus, amely egyes szónokok beszédeiben kifejezésre int. Bízik a nemzet nagy jövőjében és bízik a kormányban, hogy ez a pesszimizmus nem válik valóra. A költségvetést legjobb meggyőződése szerint fogadja el. Sándor Bál a következő szónok: Azzal kezdi beszédét, hogy amilyen mértékben, optimista a költségvetéssel szemben, éppen olyan pesszimizmus tölti el a jelenlegi társadalmi állapotok folytán, amelyek szemben állnak a büdzsével. Örömmel látja, hogy az államháztartás rendben van, de nagy baj, hogy a magánháztartások nincsenek rendben. Ezen segíteni kell. Nem tartja helyesnek, hogy a feleslegeket beruházásokra fordítják. Helyesebb volna, ha ezeket adócsökkentésekre fordítanák, vagy pedig arra ■törekednének, hogy ilyen feleslegek egyáltalában ne álljanak elő. Hangsúlyozta ezután a kormány beruházási programjának jelentőségét és fontosságát és kiemelte, hogy a kormány az utolsó négy évben 800 millió pengőt fordított beruházásokra, ami évenként 200 millió pengőt jelent, szemben a békebeli 150 millió millió pengővel. Meggyőződése szerint jobb gazdasági politikát szociális szempontból tekintve sem tudna semmiféle kormányzat folytatni, ami a mai helyébe lépne. A a M miniszterelnök felszólalása Gróf Bethlen István miniszterelnök rámutatott: arra, hogy a mezőgazdaság helyzete azért vált nehezebbé, mert a közös vámterület megszűnt, a monarchia felbomlott. A kormánynak nem volt szándékában a magas ipari vámok forszíroznia. Az autonóm vámtarifa nem,a kormány politikájának volt a kifejezője; e téren az OMGE és a GyOSz kiküldötteinek tárgyalása alkalmával jött létre megegyezés, amely az autonóm vámtarifában csúcsosodott ki. A bennünket körülvevő államokban belpolitikai szempontokból bizonyos hangulatváltozás következett be és így ezek az államok nem voltak hajlandók — főként agrárius körük nyomása alatt — azokat azengedményeket megtenni, amelyekre valamennyi érdekeltség és a kormány is számított. A magyar kormány más politikát nem követhet, minthogy, amennyiben szükség mutatkozik erre, néhány vámtételt a bekövetkező tárgyalások után — megvizsgálva a mezőgazdaságra és a fogyasztásra gyakorolt hatását —a revízió alá veszi. Biztosította a bizottság tagjait arról, hogy a kormányt a tárgyalásokban egyetemes nemzeti szempontok vezetik. Bod János pénzügyminiszter válaszolt ezután azegyes felszólalásokra. Hangsúlyozta, hogyha magyar pénz értéke nemcsak nálunk, hanem az egész világon a legnagyobb stabilitásnak örvend és ezt mindenütt a világpiacon kivétel nélkül az öszszes pénzügyi és gazdasági körök elismerik. A pénzügyminiszter rámutatott arra, hogy