8 Órai Ujság, 1928. április (14. évfolyam, 76-98. szám)
1928-04-01 / 76. szám
ÁRA 10 FILLÉR FŐSZERKESZTŐ: Dr NADÁNYI EMIL EGYES SZÁMÁRA: HELYBEN VlD£Kv UDVAROKON 10 FILLÉR. AUSZTRIÁBAN JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSzÁG OLASZORSZÁGBAN 1 LÍRA ^ Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. József-körut 9,1. em. TitlerMsz^iam^^József 46^^6^JózseN 6^^7^József[63^^8, József 44 1 FÉLÉVRE NEGYEDÉVRE EGY MÓRA ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.60 PENGŐ 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ Gazdasági optimizmus Felfelé megy a nemzet, egyenletesen és biztosan a gazdasági megerősödés útján és ez az állandó haladás ad okot az optimizmusra — mondotta Bod János pénzügyminiszter tegnapi beszéde során, amellyel lezárta a költségvetés általános vitáját. Hogy ez az optimizmus jogosult, azt egész sereg számadattal bizonyította a pénzügyminiszter, számadatokkal, melyek azt mutatják, hogy a megcsonkított ország túljutott a gazdasági krízis mélypontján és a regenerálódás útjára tért. Ez az optimizmus azonban nem zárja ki, hogy a pénzügyminiszter felismerje gazdasági életünk bajait is, amelyek még sok jóakaratot, még több energiát igényelnek, hogy ne akadályozzák továbbra is az újjáépülés menetét. Ezek közül legelső helyen a hitelkérdést említette meg Bod Jónos pénzügyminiszter, mindjárt hangoztatva is, hogy minden erőfeszítésnek legelsősorban ennek a problémának a megJSeS-11 irányulnia. Szó sincs róla, a magas kizsterhek elég súlyosan nehezednek gazdasági életünkre, az egyénre éppúgy, mint a termelésre, iparra, mezőgazdaságra, kereskedelemre, de a közterheknél is sokkal nyomasztóbb a nehezen megszerezhető és súlyos kamattételekkel terhelt hitel. Az adózás terén, a pénzügyminiszter bejelentése szerint, további enyhítések várhatók, amint erre az államháztartás egyensúlyának veszedelme nélkül alkalom nyílik. De sokkal közvetlenebb, gyorsabb és egyetemesebb gazdasági előnyökkel biztat, ha rövidesen sikerül megoldani a hitel problémáját. Erről a kérdésről sok szó esett a költségvetési vitában, súlyos panaszok hangzottak el, amelyeket feltétlenül orvosolni kell s remélhetőleg sikerül is orvosolni, mert ez a fundamentuma egész gazdasági életünk gyógyulásának. A pénzügyminiszter részletesen felsorolta beszédében azokat az intézkedéseket, melyek az ipari és a mezőgazdasági termelés megerősítésére hivatottak. Beszámolt az eddigi beruházásokról ézt jelentette azt is, hogy legközelebb már újabb törvényjavaslattal járul az országgyűlés elé, mely további beruházásokat tesz lehetővé. De az állami beruházások gazdasági, szociális és kulturális szükségességének elismerése mellett joggal mutatott rá a pénzügyminiszter, hogy teljes egészében mégsem lehet az államra hárítani a gazdasági reorganizálás feladatát. A háborút követő idők nemcsak nálunk, hanem az egész világon olyan kulturális, szociális és gazdasági problémák megoldását hárították az államra, amelyek a háború előtt jórészt a magángazdaság kötelezettségei közé tartoztak. Ám, ha az állam ezeket a terheket át is vállalta, ez nem jelentheti azt, hogy a magángazdaság most már mindent az államtól várjon. Igenis, a magángazdaságnak több iniciatívával, a változott, viszonyokhoz való alkalmazkodással kell kivennie részét az újjáépítés munkájából, mert másképpen nem állhatunk már a nemzetek versenyében, mert enélkül a magángazdaság nem segíthet önmagán, de nem segíthet a közös munkában sem, melyet ez állammal együttesen kell végeznie! Katasztrofális földrengést jeleztek ma éjfél a szeizmográfok, de 15 óra jött er a rengő Valószínűleg a Földközi-tenger medencéjében rendült meg megint a Föld (Saját tudósítónktól.) A budapesti és a szegedi, a prágai és a bécsi földrengést jelző készülékek az elmúlt éjszaka egy óra után földrengést jeleztek. Szegeden és Budapesten a készülékek éjjel 1 óra 27 perckor mozdultak meg és 24 percig voltak működésben. Az előrengés 1 óra 27 perctől 1 óra 29 percig és 45 másodpercig, a főrengés 1 óra 29 perc és 45 másodperctől 1 óra 40 percig, az utórengés pedig 1 óra 40 perctől 1 óra 50 percig tartott. Az Inga maximális kilengése meghaladta a 130 millimétert. A bécsi központi meteorológiai és geodinamikai intézet készülékei — mint Bécsből jelentik — éjjel 1 óra 33 perckor jelezték a súlyos földrengés kezdetét. A legnagyobb kilengés kelet- nyugati irányban 150 milliméter volt. A rengés 2 óra 30 perc után szűnt meg. A földrengés fészke körülbelül 1400 kilométernyire lehet Bécstől. Prágában — mint onnan jelezik — éjfél idán egy óra 30 perc és 25 másodperckor jelezték az állami geofizikai intézet készülékei az erős földrengést Prágától mintegy 1400 kilométer távolságra. A rengéshullámok déli és délnyugati irányból érkeztek. Bár a földrengést jelző készülékek katasztrofális földrengésről adnak hírt, csodálatosképpen eddig még sehonnan sem érkeztek jelentések, hogy hol mozdult meg a föld és milyen pusztításokat végzett. Minthogy déli és délnyugati irányban 1400 kilométerre történhetett a földrengés, valószínű, hogy megint a Földközi-tenger medencéjében, esetleg Máltában, vagy Szicíliában következett be ismét valami mérhetetlenül súlyos katasztrófa. Lapzártakor jelentik Hamburgból, hogy az ottani földrengéskutató állomás készülékei az elmúlt éjszaka szintén jeleztek rendkívül heves földrengést. Az első hullám egy óra 34 perckor indult meg. A földrengés fészke körülbelül 2200 kilométerre lehet Hamburgtól, míg a budapesti állomás 1000 kilométer távolságból jelezte a földrengést. Budapesten egyébként éjjel 1 óra 32 p. és 27 mp.-kor mozdultak meg a műszerek, amelyek maximális kitérése 71 milliméter volt. A földmozgás Budapesten 1 órán át tartott. Március 30-én este 10 óra 40 p. 27 mp.-kor egy előrengés előzte meg, 31-én 6 óra 17 p. 27 mp.-kor egy utórengés követte az említett földrengést. Dühöngési rohama szimulált a törvényszék előtt József, a Turulmászó ----------- p.u m M ---------- Azt hitte, hogy orgazdasággal vádolt édesanyját is elitélték A elnök jóságos szavaira lecsillapodott és bocsánatot kért (Saját tudósítónktól.) Rendkívül izgalmas jelenetek színhelye volt ma a büntetőtörvényszék Sehirilla-tanácsának tárgyi léteme. A törvényszék egy nagyszabású lopás és orgazdaság bűnügyét tárgyalta, amelynek vádlottaja Garaba József és Krause Gábor foglalkozásnélküli egyének voltak. Kraiuc már több ízben volt büntetve, Garabánakc a neve pedig akkor vált közismertté, amikor a közelmúltban felmászott a Ferenc József-híd Turulmadarára, ahonnan csak a tűzoltóság és rendőrség mozgási ára után tudták leszedni. Garabát akkor beszállították a, angyalföldi elmegyógyintézetbe. Az elmegyógyintézeti megfigyelés azonban megállapította, hogy nem elmebajos, csak terhelt, akinek már fiatalkorában is sokat meggyűlt a baja különböző hatóságokkal. A bizonyítási eljárás befejezése után a törvényszék ítéletében megállapította a vádlottak bűnösségét . Krause Gábort két évi fegyházra, Garaba Józsefet pedig 10 hónapi börtönbüntetésre ítélte el. Az orgazdasággal vádolt szereplők kisebbnagyobb büntetésekkel szabadultak, és amikor az elnök ismertette Garaba József, ugyancsak orgazdasággal vádolt édesanyjára vonatkozó ítéletet, Garaba felugrott a vádlottak padjáról éktelenül kiáltozni kezdett és ökleit rázta. — Ne sírj anyám, ne sírj! — kiabálta — nem engedem az anyámat! A rendőrségen megvertek! Ezeket kiáltotta teli torokkal Garaba, amikor pedig a két őr meg akarta fékezni, elkezdett dühöngeni és nekik támadt. Schirilla Rehil tanácselnök és a tanács tagjai nyugodtan nézték Garaba dühkitöréseit, Kullmann Sándor ügyészségi alelnök pedig nyomban intézkedett, hogy még két fogházőr jöjjön fel az ügyészségi fogházból, akiknek azután sikerült megfékezni a dühöngő embert. Közben az elnök szünetet rendelt el Ezalatt Garabát megvasalták és most már bilincsek közt teljesen nyugodtan viselkedett. — Divatba jött, hogy egyes vádlottak a bíróságok jóindulatával és atyai szívével visszaélve, őrültségi jelenetet rögtönöznél — kezdte a tárgyalás megnyitása után Schirilla tanácselnök. — Én tudom, — folytatta — hogy Garaba nem elmebajos, hanem csak hálátlanságból viselkedett ilyen megengedhetetlen módon a bíróság előtt. Akik azonban a jövőben ezt meg fogják engedni maguknak, azokkal szemben gondoskodni fogunk megfelelő megtorlásról. Érdekes, hogy tulajdonképpen az ítélet kihirdetése után derült ki, hogy Garaba feleslegesen rendezte a jelenetet, édesanyját, aki miatt rendezte az egész siránkozást és üvöltözést, az orgazdaság vádja alól fölmentették. Amikor Garaba végül megértette az ítélet indokolásából, hogy anyját felmentették, lecsillapodott és normálisan viselkedett, úgyhogy a perorvoslatokra való figyelmeztetéskor már az ő ellene szóló ítéletben is megnyugodott. Végül is Garaba és védője bocsánatot kért a bíróságtól.