8 Órai Ujság, 1929. június (15. évfolyam, 121-146. szám)

1929-06-08 / 127. szám

SZOMBAT 8. OLDAL UPvurAG SZÍNHÁZ A Volga-bár — A Vígszínház operettújdonsága. — A vígszínházi desszert mindig kitűnő. A szezon nagy menüje után az idén is zenés vígjáték a csemege, amelyet Félix Gondola és Harsányi Zsolt tálalnak fel ízlésesen és ízletesen. Nevez­hetnék operettnek, mert hiszen a meséjet — ope­rettmese, a felépítése — operett-szcenárium, a szereplői — operett-figurák, a muzsikája pedig — operettzene a javából; de ha a színlap zenés vígjátékot mond, maradjunk mi is ennél a meg­határozásnál, amelyhez még csak azt sem kell hozzáfűzni, hogy nyári zenés víg­játék; mert ez a kedves, végtelenül mulatságos, aranyos darab csöppet sem emlékeztet a naf­talinra. Félix Gandera ötlete nem egészen új: a leány, aki hercegi papája könnyelműsége révén rossz anyagi viszonyok közé kerül: fiúnak öltözik és munkába áll. Elmegy sofiernek és­­ a gazdája beléje szeret; természetesen, csak miután műértő szemmel fölfedezte benne a leányos kontúrokat. Ekkorra már a szerelem kölcsönös és­­ a soffer­­kisasszony jószívvel mondja ki a boldogító igent. A hagyományos dióhéjba szorítva így fest a Volga-bár meséje, amelyet az elmés dialógus, a vidám helyzetek sora, a vígjátéki bonyodalom epizód­kísérete, a nagyszerű figurák légiója és a furcsa orosz miliő kerekít mulatságossá és avan­zsáltat pompás játékká. A nyári ízt egy pilla­natra sem érezzük, viszont a — főpróbán! — percenként felharsogó kacagás azt mutatja, hogy a játék tetszik és kell a közönségnek. Tetszik és kell; mert jól mulat rajta; mert Harsányi Zsolt kitűnő fordítása megszázszorozza a játék derűjét; mert a darab zenéje: csupa kedves, pattogó, finom és ötletes szám; — kü­lönösen a Tamási Pál, az Yvaán, a V. de Cres­cendo chansonjai, kupléi és táncai, továbbá: az eredeti spanyol tangó és az ugyancsak eredeti orosz balalajka-szám. Tetszik és kell a közönségnek, mert a szín­padi produkció grandiózusan jtt és derűsen kel­lemes. Azzá teszi az ötletes rendezés: Góth Sán­dor és Bródy István kitűnő munkája; a karmes­ter: Stephmidesz Károly ízlése és tudása; a táncmester: Rott Ferenc nagyszerű táncfantá­ziája, a díszlettervező: Vörös Pál palettájának ezeregy színe és a Vígszínház nagyszerű művészi felkészültsége, komoly munkája, régi tradíciója és új akarása. De azzá teszi főleg: a szenzációsan jó elő­adás. Titkos Hana, mint soffőr: kedves, vidám, derűs, szellemes, mutatós; mint grande dame: ragyogó, fölényes, szép, elmés és hódító. A figura, amelyet megformál, tökéletes. A soffőr: minden szimpátiát leköt, a dáma: minden csodá­latot. Nótáit finom szordínóval, de rendkívül elmésen énekli és táncait csodás készséggel járja. Az előadás lelke, középpontja, a siker legfőbb biztosítéka ő. Mellette a Góthné Kertész Ella humorral teljes, végtelenül mulatságos, pompás karikatúraszámba menő bártulajdonosnője, Lázár Mária ragyogó démonja, Tassy Mária, Kürthy Sári, Kende Paula és Esterházy Ilona külön­­külön és az együttesben is jellegzetes és kitűnő figurája; Góth Sándor tökéletes emigráns orosz hercege, Rajnay Gábor kedves és nagyon mulat­ságos Teddyje; Gárdonyi Lajos, Hajmássy Mik­lós, Bárdi Ödön és Dózsa István értékes szerep­lése biztosítja a darabnak, az előadásnak és a Színháznak a nagy téli sikert nyáron. Faragó Jenő. Péchy Erzsi három évre a Fővárosi Operettszín­­ház primadonnája Két napja írták alá azt a szerződést, amelly­el Ben Blumenthalnak a Fővárosi Operettszínházra vonatkozó bérletét egy magyar pénzcsoport veszi át s ezzel együtt természetesen Faludi Sándor marad a bérlet egész tartama alatt a színház igazgatója. Ez az új helyzet most már módot nyújt Barudi Sándornak, hogy társulatát — legalább is fontosabb tényezőiben, — ne egy esztendőre szervezze meg, hanem hosszabb időre kösse le azokat a tagokat, akiket színháza szá­mára különösen értékesnek tart. Elsőnek ezek között Péchy Erzsivel kezdett tárgyalásokat, amelyek során tegnap megegyezésre is jutott. Pécsy Erzsi tegnap este aláírta szerződését, amely három esztendőre a Fővárosi Operettszínházhoz köti s így a legközelebbi esztendőkben a színház primadonnakérdése kitűnő megoldást talált. Faludi Sándor igazgató egyébként más szerző­déseket is perfektuált ma és más tárgyal­ásokat is folytat szerződtetési célzattal. Egy komoly opera vidám epilógusa A ,,L­iomhull­ás“ — a bíróság előtt. Melocco Győző, írói néven Rudnay Győző Cser­­vinka Henrik zeneszerzővel „Liliomhullás" című operát írtak, amelyet a Városi Színház színre is hozott, de csak öt estén ment a darab, azután lekerült a műsorról. Melocco Győző Szalay Jó­zsef dr. ügyvédje útján 14.500 pengős kártérítési pert indított Sebestyén Géza igazgató ellen, az­zal az indokolással, hogy az operát nem a meg­beszélt időben adatta elő. A kereset a premier előtt kelt, de a színrehozatal után is tovább folyt a per, amelyben Sebestyén igazgató azzal véde­kezett, hogy kizárólagossági joga volt az opera szm­rehozatala kérdésében az időpont tekinteté­ben határozni. A per során a felperes 10.000 pengővel leszállította igényét s az elmaradt tan­­tiemek fejében 4500 pengőt követelt csak bírói úton megítélni. A mai folytatólagos tárgyaláson ez az összeg is leapadt 198 pengőre, amelyet Ho­­selitz Árpád dr., Sebestyén Géza ügyvédje haj­landó volt nyomban kifizetni. Az ügyvédnél azon­ban csak 60 pengő volt s bont ajánlott a többi fejében. A másik ügyvéd vonakodott ezzel be­érni, mire Hoselitz dr. megjegyezte: — Én a maga helyében elfogadnám a bont, pedig nekem háromszor annyi vagyonom van, mint magának!... — Igen, az lehet, de háromszor nulla, az nulla... — válaszolt nagy derültség közben az ügyvéd, aki ennek ellenére végül is elfogadta a bont. A kis intermezzo után, amellyel tulajdon­képpen már az anyagi követelés kiegyenlítést is nyert. Nyíri Zoltán dr. törvényszéki bíró ítéleté­ben elutasította a felperesi keresetet azzal az indokolással, hogy Sebestyén Géza igazgató tet­szés szerinti időben­­hozhatta színre az operát, amely egyébként meg is bukott. — Városi Színház. Beethoven „Fidelio“­­ját iktatta műsorába a Városi Színház. Ez a tény egymagában a színház dicsérendő és ko­moly művészi ambícióját bizonyítja, — de egy Fidelio előadáshoz egymagában még a leg­nemesebb igyekezet sem elég. A Városi Szín­ház művészgárdája és zenekara, sajnos, nem rendelkezik még azokkal a tradíciókkal, ame­lyek a Beethoven-opera előadásához elmarad­­hatatlanul szükségesek,­­ de nélkülöznek egy olyan feltétlen auktoritású szaktekintélyt is, akinek egyéni tudása pótolhatná a hiányzó hagyományokat. így tehát nem is szabad en­nek a „Fidelio“-nak abszolút értékét bírál­nunk, hanem azt a munkát, amely az elő­adást lehetővé tette. Ebből elsősorban a be­tanító és vezénylő Komor Vilmos vette ki ré­szét, aki mindent el is követett, hogy nagy feladatát megoldja. Fidelio­ Leonorát Radnai Erzsi énekelte, aki hangilag és alakjánál fogva is illúziót keltő, stílusos produkciót nyújt. Florestanban Szedő Miklós jubilál: 25-ik operaszerepét énekli friss hanggal, jó stílus­­érzékkel. Marcellinát Kőszegi Teréz énekli ízléssel és nagy muzikalitással. Rocco szere­pében Vermes szép hangja, Pizzaroban Pa­jor művészete arat sikert. Jaquinot a fiatal Köves, a minisztert Welser énekli, mindketten sikerrel. (dr. k. m.) — A „Mit susog a fehér akác...“ 25-ik elő­adása. A Budai Színkör csak a napokban kezdte meg szezonját és ma már jubileumi ünne­pet ül. Az első újdonság, a „Mit susog a fehér áriád ” jut el ma este a huszonötödik előadás ünnepéhez, ami nemcsak az operett életképessé­gét mutatja, hanem dícséretét zengi az előadás­nak is, amely valóban igen jó, tetszetős és ha­tásos. A jubiláns estén természetesen ugyanazok játszók az Erdélyi-Szánthó operett főszerepeit, akik a premieren sikerre vitték a darabot és azóta is magasan hordják a siker standardját: Fabinyi Kató, Somogyi Nusi, Érczkövy László, Kertész Gábor, Ferenczy Károly, Békéssy István és a darab rendezésében is kitűnt Sik Rezső. A Kapuzárás a Kamaraszínházban. Az idén kissé sokáig várat magára ugyan a ká­nikula, de, hogy eljön, nem lehet kétségünk benne, hiszen megindult már a színházak kapuzárása, amit a kánikula előjelének szokás tekinteni általános felfogás szerint. Ma a Nemzeti Színház Kamaraszínháza fejezi be szezonját Csiky Gergely a „Nagymama“ című vígjátékával és Hevesi Sándor igazgató a si­került szezon után is szükségesnek tartotta, hogy megvitassa a Kamaraszínház tagjaival az elmúlt szezon tanulságait. Társulati ülés volt tehát ma délelőtt a Kamaraszínház szín­padán, amelyet egyébként a jövő héten okku­­pálni fog Alapi Nándor Országos Kamara­színháza, hogy vidéki sikeres turnéja után a főváros közönségének is bemutassa hat napon át népszerű társulatát.____________________ — Reményi-díj a Zeneművészeti Főiskolán. Tegnap délután tartották meg a Zeneművészeti Főiskolán az ezidei „Reményi-díj" -ért folyó hegedűsversenyt. A versenyen résztvevő negyed­éves növendékek egytől-egyig kiváló tudásról tettek tanúságot. Az 1600 pengő értékű díjat, egy „Reményi"-féle hangversenyhegedűt, a dr. Hubay Jenő főigazgató elnöklete alatt a tanári karból alakult Jury Végh Sándornak, Zsolt Nán­dor tanár kiváló növendékének ítélte, Bach: Bourréjának és a Brahms hegedűversenyének művészi előadásáért. — A Tejút. Milánói tudósítónk írja: Az Arcimboldi színház most hozta színre G. Bevi­­lacqua egyfelvonásosát, amelynek elme: Tejút. A mulatságos, de izgalmakban sem szegény kis darabnak a cselekménye egy asztrológusnál ját­szódik le, aki abból él, hogy hiszékeny embertár­sainak a sorsát a csillagokból olvassa ki. Az asztrológus nagyon népszerű ember és fogadó­szobája előtt egymásnak adják a kilincset a láto­gatók. Egy napon egy komor férfi jelenik meg előtte, aki a következőket mondja: — Rövidesen itt lesz ön előtt egy asszony, az én barátnőm, aki meglehetősen hiszékeny és ba­bonás természetű. Már többször megpróbáltam faképnél hagyni, mert már unom. De eddig min­dig sikerült neki újra a nyakamba akaszkodnia, mert a kártyavetők, a szellemidézők, a tenyér­olvasó jósnők és egyéb jövendőmondók mindig kijelentették előtte, hogy hamarosan újra helyre­áll közöttünk a béke. Na már most, egy órával ezelőtt újra összevesztem vele. Kétségbeesve ro­hant el s egyenesen ide siet, hogy öntől kérjen tanácsot. Figyelmeztetem tehát: mondja neki, hogy azt olvassa ki a csillagokból, a tejút ra­gyogásából, hogy a mi szerelmünknek végérvé­nyesen befellegzett. Ez esetben meg fog nyugodni és békében fog hagyni... Az asztrológus a látogató villámló tekinteté­ből és parancsoló hanghordozásából megértette, hogy itt a kívánság megtagadásáról szó sem lehet. A férfi erre elvonul a színről. Egy perccel később már ott van a nő. Az asztrológus a kapott utasítás szerint nagy pátosszal elmondja, hogy a szerelmi históriának immár végeszakadt, s a csillagok tanúsága szerint az idillt nem lehet újrakezdeni. Az asszony kétségbeesik, de tudja, hogy a sors ellen hiába küzd. De kijelenti, hogy ezek után nincs rá nézve értelme az életnek, öngyilkos lesz, de mielőtt meghalna, egy revol­vergolyóval hűtlen szerelmesét meg fogja ölni. A férfi, aki nem távozott el, hanem csak elrej­tőzött, ekkor előlép. A nő előkapja revolverét, céloz. Az asztrológus közbeveti magát és rémü­letében leleplezi a cselszövést. A nő hirtelen megvígasztalódik. Ha a szerelmi történet foly­tatását nem a végzet teszi lehetetlenné, akkor az már az ő dolga, hogy a történetnek folytatása legyen. Erősen belekapaszkodik a férfi karjába és együtt távoznak az asztrológustól. A darab, amelyben egymást érik a komikus jelenetek, nagyon tetszett a premier közönségének és a sze­replőket többször a függöny elé hívta. Színházak műsorai: Napi műsorok MAGY. KIR. OPERAHÁZ: Aida (Lauri Volpi vendégfelléptével, bérletszünet, felemelt helyárak; V). — NEMZETI SZÍNHÁZ: Lear király (-1 8). — KAMARASZÍNHÁZ: A nagymama (K. 39—40. évadzáró előadás (V48). — VÍGSZÍNHÁZ: Liliom (8). — KIRÁLY SZÍNHÁZ: Diákszerelem (V*8). — MAGYAR SZÍNHÁZ: Vetélytársak (8). — VÁ­RO­SI SZÍNHÁZ: Fidelio (Al bérlet­­ti(8). — FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ: A pók (8). — BUDAI SZÍNKÖR: Mit susog a fehér akác ((8). — ROYAL-ORFEUM: Nagy nyári kabaré Szőke Szakáll vendégfelléptével. Helyárak 50 fillértől kezdve 5 pengőig. Kezdete 149-kor. — BEKETOW­­CIRKUSZ (Telefon: Lipót 919—35). Naponta este 4 órakor: Kautzky medvéi nagy műsorral. Minden csütörtök, szombat délután 4 órakor előadás fél­­helyárakkal. Minden vasár- és ünnepnap d. u. 4 órakor előadás, gyermekek félhelyárakat fizetnek. Délután és este egyenlő műsor. Heti műsorok MAGYAR KIRÁL­YI OPERAHÁZ. Szombat: Walkür (Wagner ciklus II., Manowarda József vendégfelléptével, kezdete fél 7 órakor, C bérlet). Vasárnap: A szevillai borbély. (B. bérlet.) NEMZETI SZÍNHÁZ. Szombat: A velencei kal­már. Vasárnap: A windsori vígasszonyok (K. 39.). VÍGSZÍNHÁZ. Szombat, vasárnap: A Volga-hár. KIRÁLY SZÍNHÁZ. Egész héten, minden este: Diákszerelem. Vasárnap délután: Gyurkovics fiúk. A Rákosi-féle szinizekcla vizsgaelőadása, fél 1­4 órakor, rendkívül mérsékelt helyárakkal. Vasár­nap este: Diákszerelem. MAGYAR SZÍNHÁZ. Egész héten minden este: Vetélytársak. VÁROSI SZÍNHÁZ. Szombat: Cornevillei ha­rangok. Vasárnap délután: Denevér. (Karszemély­­zet jutalom játéka.) Este: Cigánybáró. Hétfő: Faust (D. bérlet). FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ. Egész héten minden este: A pók. BUDAI SZÍNKÖR: Egész héten, minden este. ..Mit susog a fehér akác . . .“ ROYAL-ORFEUM: Nagy nyári kabaré Szőke Szakáll vendégfelléptével. Helyárak 50 fillértől 5 pengőig. Kezdete fél 0 emkor VETÉLYTÁRSAK MINDEN ESTE MAGYAR SZÍNHÁZ 1929 JUNIUS S Ingyen autó a Svábhegyi Cukrászdához és vissza, ha 1 pengő 50 fillérért uzsonnázik Kérjük József 376—15 felhívással elő­jegyeztetni, hogy páratlan kedvezmé­nyünket mikor kívánja igénybe venni FILM fii­­lorenci fyegetiás Elisabeth Bergner-film az Ufóban. Egy csodás színésznő csodás produkciója ez. Elisabeth Bergner nemcsak Németországnak, de egész Európának egyik legtalentumosabb, leg­jobb, legszínesebb komédiása, aki a színpadon gyönyörű dikciójával hat és játékának drámai erejével; a filmen: leegyszerűsített gesztusaival, szemének kifejezésteli játékával, kifejező eszkö­zeinek nagyszerű skálájával. Ebben a filmszin­­műben: maga az élet, örvendünk neki és el va­gyunk ragadtatva tőle. Maga a filmdráma is kedves, színes és hatásos. Az Ufa egyik legszebb és legértékesebb produkciója. És az Elisabeth Bergner partnere: Conrad Veidt. És Florencet látjuk, a vörös liliom városát, a csodás rózsa­­kerteket, az Arao hídját, ahol Dante Beatrice­­vel találkozott, a Palazzo Pittit, a Pianza, ebei Signoriáit, ahol Savanarola máglyája állt és a zegzugos, tarkabarka utcákat... festői helyek a filmfelvevő kamara számára: gyönyörű ez a film; élmény, igaz élvezet; olyan szép, hogy ne­héz lesz tőle a szívünk, miért nem tudunk mi is ilyet produkálni. A másik nagy film: „Sárga karmok között‘ ‘: kínai kaland, érdekes, egy kissé vad fantáziájú. Kitűnő ezúttal is a Ma­gyar Filmiroda híradója; olyan, mint egy jó újság: mindent meglát, mindent elmond. A kö­zönség kitűnő ösztönére vall, hogy a tegnapi elő­adások mindegyike zsúfolt ház előtt folyt le az Ufában. Hiába, ahol jót és művészit produkál­nak, ott van publikum. Az esti előadáson egyik páholyban Hevesi Sándort, a Nemzeti Színház direktorát láttuk, amint fenntartás nélkül gyö­nyörködött az Elisabeth Bergner nagyszerű mű­vészetében. fi­ vasöklü Jim — Csuklyás kísértet — A Tamara bemutatója. — Két fordulatos cselekményű, jól megrendezett film szerepel e­ héten a Tamara nyári mozi mű­során. A Csuklyás kísértet című német film, sze­relem és kaland változata, amelyben Dorothea Wick és Adalbert Schletow, a Volga-Volga is­mert főszereplője, nyújtanak kitűnő alakítást. A vasöklű Jim című hatásos színműben viszont Molly King adja tanújelét tehetségének. Jók a híradók is. — Házasság, özv. hallerkői vitéz Haller Pálné grófné sz. sédeni Ambrózy Terézia leánya Judith és törökszentmiklósi Demeczky Jenő és neje, nemes Nováky Charlotte fia Antal m. kir. honvédszázados június 8-án, délután 7 órakor, a belvárosi főplébánia templomban tartják eskü­vőjüket. Szepessy Horváth Irénkét, az Emericana Thiria corporatiójának kisasszonyát sándorosi Szepessy Árpád gépészmérnök, a Magyarság rádiórovat vezetője és nejének, winterfeldi Win­­ter Margitnak leányát, szombaton f. hó 8-án vezeti oltárhoz Jovanovics Döme ny. ezredes és felesége, Fürdők Gizella fia, Jovanovics Emil okt. gépészmérnök. Az esketési szertartást No­­vák István apátplébános végzi. — Jutányos gyermekfényképek Kossak Utó­dánál. — Holnap, 8-án délután lesz a jótékony­célú m. kir. állami sorsjáték húzása. Főnyere­mény 30.000 pengő, további nyeremények 20.000 pengő, 15.000, 10.000, több 5.000 pengő, 2500, 2000, 1000 pengő stb. készpénz. Ha még nincsen államsorsjegye siessen venni, darabja csak 3 pengő, félsorsjegy 1.50 pengő, mindenütt kap­ható. — ROZGONYI gyermekképei jutányosak. gerelőW Cirkusz Kautzkymedvéi Telefon: Lipót 919—35 Este 8 és d. u. 4 órakor Két különbejáratú utcai goba­­­ii in—i m mm ni ii ummuamamm elegánsan berendezve, telefon- és fürdőszoba­­használattal azonnal kiadó Telefon Aut. 262—24

Next