AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 27. évfolyam (1985)

1985 / 1-2. sz. - BUZA JÁNOS: Gabonaárak és áruforgalom a török uralom alatt (Nagykőrös, 1626-1682)

BUZA JÁNOS következtetni lehetett belőlük arra, hogy a parasztság tehetősebb rétege feles­leggel rendelkezhetett. A XVII. század forrásokban szegény, számos helységre nézve szinte forráshiányos évtizedeiből éppen ezért különösen fontosak azok a számadáskönyvek, amelyeknek adatai közvetve bizonyítják a paraszti áruter­melés — s ezen belül a gabonatermesztés — folyamatosságát. A mezővárosi gabonadézsma A gabonatermesztést közvetett módon igazoló áruforgalmi adatok mellett egyes mezővárosok adó- és számadáskönyvei szórványosan gabonadézsmáról ta­núskodó feljegyzéseket is megőriztek. Az utóbbiakból ugyan közvetlen adatokat meríthetünk a mezővárosi lakosság gabonatermesztéséről, de elemzésükre töre­kedve szinte áthághatatlan akadályokba ütközünk. Addig, amíg a királyi Ma­gyarország dézsmajegyzékeinek feldolgozását már évtizedekkel korábban is mér­tékadó módszertani tanulmányok könnyítették meg, illetve a dézsma kapcsán az agrárfejlődés fő vonásait tárgyaló, valamint termelékenységi és termelési elemzések születtek,­ a török uralom alatti mezővárosok autonóm dézsmaszedé­séről csupán töredékes források és a feldolgozás korlátait megvilágító kezdeti eredmények állnak rendelkezésünkre.A Nagykőrös XVII. század első feléből származó adókönyveiben viszonylag sok adat maradt fenn a városi elöljáróság által szedett „dézsmáról", de mint arra már a korábbi kutatás rávilágított, a dézsmaszedés helyi kulcsa a török uralom egésze alatt rejtve maradt.­ A török kiűzésének kezdeti éveiből ismert viszont a szomszédos Kecskemét dézsmarendtartása. Hivatkozva a „régi jó szokásra", 1685-ben úgy rendelkeztek, hogy „A búzának az kecskeméti földön huszada vé­tessék, az pusztán harmincada. Az árpának, zabnak, ciroknak az kecskeméti föl­dön tizede, az pusztán tizenötöde vétetik be. Az úr rétin való köles tizedéből fog dézsmáltatni."A Kecskemét ez idő szerint legkorábbinak tűnő, 1664. évi, dézsma­rendtartása a „búzának huszadán, az árpának, zabnak, ciroknak, tönkölynek tizedén való beszedéséről" tanúskodik.­ Hasonlóak a későbbi feljegyzések is, és eltekintve attól, hogy a pusztákon termesztett gabona dézsmáját még nem em­lítik, megegyeznek az 1685. évi végzéssel.9 4 N­a Bálint: A dézsma adminisztrációja. Levéltári Közlemények 1940—1941. 223—249. Bővítet­ten és szempontokban is gazdagabban. Uő: A dézsmajegyzékek mint a történeti statisztika for­rásai. A történeti statisztika forrásai. Szerk. Kovacsics József. Bp. 1957. 82—118. Az agrárfejlődésre nézve: Pach Zsigmond Pál: Kilenced és földesúri dézsma a XVII. századi Magyarországon. A Ma­gyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Közleményei 1963. 47—69. A produktivitásra és a termelésre: Zimányi Vera—Makkai László—Kirilly Zsigmondné— N. Kiss István: Mezőgazdasági termelés és termelékenység Magyarországon a késői feudalizmus korában (1550—1580). Agrártörténeti Szemle 1968. 39—93. Kirilly Zsigmondné—N. Kiss István: Ada­lékok a paraszti gabonatermelés kérdéséhez a XVI—XVII. századi Magyarországon. Agrártört. Szemle 1969. 111—127. 5 Majlát Jolán: Egy alföldi civis­ város kialakulása. Nagykőrös gazdaság- és társadalom­története a megtelepedéstől a XVIII. század elejéig. Tanulmányok a magyar mezőgazdaság tör­ténetéhez 51. Szerk. Domanovszky Sándor. Bp. 1943. 115—117. (továbbiakban: Majlát).­­ „Általában a dézsma nem egészen tisztázható elem Kőrös adórendszerében." Majlát: 116. 7 Hornyik János: Kecskemét város története oklevéltárral. Kecskemét 1861. II. 220—221. (to­vábbiakban: Hornyik). A pusztai földeken vetett tavasziakból tizenötödöt követelt a török a Borsod megyei Felsőtárkány lakosságától. E korábbi adat bizonyítja, hogy a kecskeméti példa nem helyi sajátosság. Kazinczy Gábor (K. G. betűjellel): Adalékok a török—magyar kori ber­történethez. Hivatalos nyomozások a török adó­s hódítások körül Borsodban a XVII. század I. felében. Magyar Történelmi Tár 1859. 150.­­ Kecskemét város levéltára. Robotlajstromok 2. k. 124/125., illetve: 168/170. Bács-Kiskun Me­gyei Levéltár. Mikrofilmfelvételei megtalálhatók a Magyar Országos Levéltár Filmtárában, 3396. sz. tekercs (továbbiakban: Kecskemét, robotlajstromok, ill. MOL filmtár, ... tekercsszám).­­ „Anno 1668. Deák Pál uram bíróságában az búzának huszadán, az árpának, zabnak, cirok­nak tizeden való dézsmájáról való írás." Kecskemét, robotlajstromok 3. k. 164., illetve „Anno 1669. Nagy István ur bíróságában az búzának 20­ dán, árpának, ciroknak és zabnak az dézsmájárul való számtartás." Uo. 230.

Next