AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 27. évfolyam (1985)
1985 / 1-2. sz. - BUZA JÁNOS: Gabonaárak és áruforgalom a török uralom alatt (Nagykőrös, 1626-1682)
BUZA JÁNOS következtetni lehetett belőlük arra, hogy a parasztság tehetősebb rétege felesleggel rendelkezhetett. A XVII. század forrásokban szegény, számos helységre nézve szinte forráshiányos évtizedeiből éppen ezért különösen fontosak azok a számadáskönyvek, amelyeknek adatai közvetve bizonyítják a paraszti árutermelés — s ezen belül a gabonatermesztés — folyamatosságát. A mezővárosi gabonadézsma A gabonatermesztést közvetett módon igazoló áruforgalmi adatok mellett egyes mezővárosok adó- és számadáskönyvei szórványosan gabonadézsmáról tanúskodó feljegyzéseket is megőriztek. Az utóbbiakból ugyan közvetlen adatokat meríthetünk a mezővárosi lakosság gabonatermesztéséről, de elemzésükre törekedve szinte áthághatatlan akadályokba ütközünk. Addig, amíg a királyi Magyarország dézsmajegyzékeinek feldolgozását már évtizedekkel korábban is mértékadó módszertani tanulmányok könnyítették meg, illetve a dézsma kapcsán az agrárfejlődés fő vonásait tárgyaló, valamint termelékenységi és termelési elemzések születtek, a török uralom alatti mezővárosok autonóm dézsmaszedéséről csupán töredékes források és a feldolgozás korlátait megvilágító kezdeti eredmények állnak rendelkezésünkre.A Nagykőrös XVII. század első feléből származó adókönyveiben viszonylag sok adat maradt fenn a városi elöljáróság által szedett „dézsmáról", de mint arra már a korábbi kutatás rávilágított, a dézsmaszedés helyi kulcsa a török uralom egésze alatt rejtve maradt. A török kiűzésének kezdeti éveiből ismert viszont a szomszédos Kecskemét dézsmarendtartása. Hivatkozva a „régi jó szokásra", 1685-ben úgy rendelkeztek, hogy „A búzának az kecskeméti földön huszada vétessék, az pusztán harmincada. Az árpának, zabnak, ciroknak az kecskeméti földön tizede, az pusztán tizenötöde vétetik be. Az úr rétin való köles tizedéből fog dézsmáltatni."A Kecskemét ez idő szerint legkorábbinak tűnő, 1664. évi, dézsmarendtartása a „búzának huszadán, az árpának, zabnak, ciroknak, tönkölynek tizedén való beszedéséről" tanúskodik. Hasonlóak a későbbi feljegyzések is, és eltekintve attól, hogy a pusztákon termesztett gabona dézsmáját még nem említik, megegyeznek az 1685. évi végzéssel.9 4 Na Bálint: A dézsma adminisztrációja. Levéltári Közlemények 1940—1941. 223—249. Bővítetten és szempontokban is gazdagabban. Uő: A dézsmajegyzékek mint a történeti statisztika forrásai. A történeti statisztika forrásai. Szerk. Kovacsics József. Bp. 1957. 82—118. Az agrárfejlődésre nézve: Pach Zsigmond Pál: Kilenced és földesúri dézsma a XVII. századi Magyarországon. A Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Közleményei 1963. 47—69. A produktivitásra és a termelésre: Zimányi Vera—Makkai László—Kirilly Zsigmondné— N. Kiss István: Mezőgazdasági termelés és termelékenység Magyarországon a késői feudalizmus korában (1550—1580). Agrártörténeti Szemle 1968. 39—93. Kirilly Zsigmondné—N. Kiss István: Adalékok a paraszti gabonatermelés kérdéséhez a XVI—XVII. századi Magyarországon. Agrártört. Szemle 1969. 111—127. 5 Majlát Jolán: Egy alföldi civis város kialakulása. Nagykőrös gazdaság- és társadalomtörténete a megtelepedéstől a XVIII. század elejéig. Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez 51. Szerk. Domanovszky Sándor. Bp. 1943. 115—117. (továbbiakban: Majlát). „Általában a dézsma nem egészen tisztázható elem Kőrös adórendszerében." Majlát: 116. 7 Hornyik János: Kecskemét város története oklevéltárral. Kecskemét 1861. II. 220—221. (továbbiakban: Hornyik). A pusztai földeken vetett tavasziakból tizenötödöt követelt a török a Borsod megyei Felsőtárkány lakosságától. E korábbi adat bizonyítja, hogy a kecskeméti példa nem helyi sajátosság. Kazinczy Gábor (K. G. betűjellel): Adalékok a török—magyar kori bertörténethez. Hivatalos nyomozások a török adós hódítások körül Borsodban a XVII. század I. felében. Magyar Történelmi Tár 1859. 150. Kecskemét város levéltára. Robotlajstromok 2. k. 124/125., illetve: 168/170. Bács-Kiskun Megyei Levéltár. Mikrofilmfelvételei megtalálhatók a Magyar Országos Levéltár Filmtárában, 3396. sz. tekercs (továbbiakban: Kecskemét, robotlajstromok, ill. MOL filmtár, ... tekercsszám). „Anno 1668. Deák Pál uram bíróságában az búzának huszadán, az árpának, zabnak, ciroknak tizeden való dézsmájáról való írás." Kecskemét, robotlajstromok 3. k. 164., illetve „Anno 1669. Nagy István ur bíróságában az búzának 20 dán, árpának, ciroknak és zabnak az dézsmájárul való számtartás." Uo. 230.