AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 59. évfolyam (2018)
2018 / 1-4. szám
158 EITLER ÁGNES Az egykor Nyíregyházához tartozó tirpák tanyavilág forradalmát a tánckutatók által is felkeresett Nagycserkesz példáján keresztül ismertetem. E sajátos szerkezetű településen a budapesti események hatására október 29-én indult el a szervezkedés a Nagycserkesz külterületeként nyilvántartott Tamásbokorban.86 A forradalmi megmozdulás elindítói között többen a hatalom által kuláknak minősített réteg tagjai voltak, mely tényező a megtorláskor - mint ahogyan azt látni fogjuk - súlyosbította helyzetüket.87 Az összegyűlt tömeg Tamásbokorból a község belterületére ment, ahol a tanácsháza előtt felgyújtotta a begyűjtési papírokat, megválasztották a Forradalmi Bizottság tagjait (a Nagycserkeszhez tartozó tizennyolc tanyabokor mindegyike egy-egy küldöttet delegált). A Bizottság hét pontban fogalmazta meg követeléseit, melyből három pont az agrárpolitika reformjával foglalkozott.88 A forradalmi eseményeknek megyei szinten is volt kapcsolódása a bokortanyák világához.89 Az október 26-i nyíregyházi tömegmegmozdulás egyik legfőbb alakja, Tomasovszky András egy alsósimai, nyolcvanholdas, később kuláknak bélyegzett tirpák családból származott, így az 1950-es években saját sorsán keresztül tapasztalhatta az agrárpolitika nagygazdaellenes intézkedéseit: családja kuláklistára került, földjüket tagosították, a lakóépületet pedig kisajátították. Tomasovszky András édesapjával, Mihállyal - aki 1945-től kisgazdapárti képviselő, 1946-1947 között pedig Szabolcs vármegye főispánja volt - az 1956-os forradalom előtt villanyszerelőként dolgozott. A forradalomban apa és fia egyaránt részt vett. Tomasovszky Mihály az FKGP újjáalakításában vállalt szerepet, András pedig a megyei Nemzeti Bizottság vezetőtestületében, az Intézőbizottság tagjaként töltött be vezető szerepet a nyíregyházi forradalom alakulásában.90 1957 januárjától májusig Szabolcs-Szatmár megyében összesen 137 személyt tartóztattak le a népköztársaság elleni bűncselekmény vádjával.91 A nagycserkeszi lakosok ellen folytatott perben 1957 szeptemberében a 12 (tamásbokri, siposbokri, cigánybokri, nádasbokri, bályibokri, lakatosbokri és bundásbokri) vádlottat a Nyíregyházi Megyei Bíróság 1-től 7 évig ter 86 vö. FARKAS 2016. 115. 87 Az 1949-es népszámlálás adatai szerint Nyíregyház külterületi népességének mezőgazdasági keresői közül összesen 127 gazda bírt 25 kat. holdnál nagyobb területtel, amely ismért elvben a kulákká nyilvánítás feltétele volt. 1949. évi népszámlálás. 11. A külterületi lakotthelyek (!) főbb adatai. II. B. Budapest 1951. 62-63. 88 DIKÁN Nóra: Az 1956-os forradalom utáni megtorlás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei dokumentumai. 1/9. A nyíregyházi járás. Nyíregyháza 1996. 134—165. A nagycserkeszi Forradalmi Bizottság agrárpolitikát érintő követelései a következők voltak: „(...) Az igazságtalan földreform reformálását, 5. A beszolgáltatás eltörlését, az adózás mérséklését, valamint szabad sertés biztosítását, 6. A földjuttatásban részesült szegényparasztság földjét tulajdonba hagyni, adóját minimálisra csökkenteni (...).” Uo., 144. Párhuzamként szintén a megye területéről a forradalmi követeléseket megfogalmazó röplapokról lásd 1956 plakátjai és röplapjai. Október 22 - november 5. Szerk. IZSÁK Lajos - SZABÓ József- SZABÓ Róbert. Budapest 1991. 502. 89 A megyei sajtó szövegeiről a forradalom napjaiban lásd 1956 vidéki sajtója. Szerk. IZSÁK Lajos - SZABÓ József- SZABÓ Róbert. Budapest 1996. 90 DIKÁN Nóra: Szabolcs-Szatmár megye. In A vidék forradalma 1956. I. Szerk. SZAKOLCZAY Attila - Á. VARGA László. Budapest 2003. 299-336. 305-312., Tomasovszky Mária-interjú. Készítette Hoffmann Gertrud 1995-ben. 1956-os Intézet OHA, 664 sz. http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/ oha/tomasov.htm. (az anyag letöltése: 2018. szeptember 16.). 91 NÉMETH Péterné: Megtorlás és politikai perek az 1956-os forradalom után Szabolcs-Szatmár megyében. In Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben. Szerk. VALUCH Tibor. Budapest 1995. 501-508., 506.