AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 7. KÖTET (A MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1955)

1955 / 1-2. sz. - A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA AGRÁRTUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK AKADÉMIAI NAGGYŰLÉSI ELŐADÁSAI. 1955. MÁJUS 26-27. - SOMOS ANDRÁS: Osztálytitkári beszámoló

OSZTÁLYTITKÁRI BESZÁMOLÓ­K Tudományos Központ létesítése, egész kísérleti hálózatunk korszerű bővítése, a kísérleti intézeteknek megfelelő kísérleti gazdaságokkal való ellátása, az egyes intézetekben folyó rutinvizsgálatok elkülönítése a kutatómunkától, és az újjászervezett Tudományos Akadémián az agrártudományok osztályának életrehívása. Az élenjáró szovjet agrobiológiai tudomány megismerését nagymérték­ben könnyítette a legfontosabb szovjet könyvek magyar nyelvre való fordí­tásának megkezdése, valamint I. E. Gluscsenko szovjet agrobiológus profesz­szornak első magyarországi látogatása. A szovjet irodalom hazai terjesztéséhez kezdettől fogva nagy segítséget nyújtott a Mezőgazdasági Dokumentációs Központ és a Mezőgazdasági Könyv­kiadó. 1950-ben jelenik meg T. D. Liszenko : Agrobiológia, Z. E. Gluscsenko : A növények vegetatív hibridizálása, Jakuskin : Növénytermesztés, V. R. Viljamsz : Talajtan, a földművelés alapjai stb. c. könyvek magyar for­dítása. A kutatási eredmények külföldi ismertetésére a Tudományos Akadémia agrártudományok osztálya megindította az Acta Agronomica, Acta Veterina­ria és később (1954-ben) az Acta Botanica és Acta Zoologica c. idegen nyelvű tudományos folyóiratokat. A hazai érdeklődőket pedig az Osztályközlemé­nyekben tájékoztatja a különböző osztályrendezvényeken elhangzott beszá­molókról. Fentieken kívül még számos folyóirat számol be a különböző tudomány­ágak kutatási eredményeiről. (Agrokémia és Talajtan, Magyar Állatorvosok Lapja, Állattenyésztés, Növénytermelés, Erdészeti Kutatások stb.) A felső­fokú oktatási intézmények tanszékeinek kutatási eredményeit az általuk ki­adott évkönyvekben közlik. A kutatómunka terén bekövetkezett minőségi változás jelei a Tudomá­nyos Akadémia 1950. évi nagygyűlésén rendezett első tudományos üléssza­kán már megmutatkoztak. A nagygyűlés előadásai már bemutatták a micsu­rini biológia hazai elterjesztésében addig elért eredményeket.­­Sedlmayr Kurt : A micsurini biológia alkalmazása a növénynemesítésben. Páter Károly : A villamszi rendszer szerepe a mezőgazdaság fejlesztésében. Horn Artúr : A micsurini biológia elveinek érvényesítése a fiatal állatok felnevelésében.) De ugyanakkor ez az ülésszak megmutatta azt is, hogy a kutatók nagy része még a régi úton halad, nem ismeri eléggé a micsurini biológia lényegét s éppen ezért nem is tudja azt kutatómunkájában helyesen felhasználni. A mezőgazdasági kutatásban bekövetkezett nagyarányú fellendülés, a fejlődés ütemének ugrásszerű meggyorsulása szükségessé­­tette a felszabadulást követő öt év alatt végzett munka széleskörű nyilvános megvitatását, ezért 1950 decemberében megtartották a mezőgazdasági kutatók első országos tanácskozását. A tanácskozás résztvevői több napos vita során megtárgyal­ták a mezőgazdasági tudományos kutatás helyzetét és ezzel komoly segítség­ t.

Next