AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 7. KÖTET (A MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1955)
1955 / 1-2. sz. - A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA AGRÁRTUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK AKADÉMIAI NAGGYŰLÉSI ELŐADÁSAI. 1955. MÁJUS 26-27. - SOMOS ANDRÁS: Osztálytitkári beszámoló
OSZTÁLYTITKÁRI BESZÁMOLÓK Tudományos Központ létesítése, egész kísérleti hálózatunk korszerű bővítése, a kísérleti intézeteknek megfelelő kísérleti gazdaságokkal való ellátása, az egyes intézetekben folyó rutinvizsgálatok elkülönítése a kutatómunkától, és az újjászervezett Tudományos Akadémián az agrártudományok osztályának életrehívása. Az élenjáró szovjet agrobiológiai tudomány megismerését nagymértékben könnyítette a legfontosabb szovjet könyvek magyar nyelvre való fordításának megkezdése, valamint I. E. Gluscsenko szovjet agrobiológus profeszszornak első magyarországi látogatása. A szovjet irodalom hazai terjesztéséhez kezdettől fogva nagy segítséget nyújtott a Mezőgazdasági Dokumentációs Központ és a Mezőgazdasági Könyvkiadó. 1950-ben jelenik meg T. D. Liszenko : Agrobiológia, Z. E. Gluscsenko : A növények vegetatív hibridizálása, Jakuskin : Növénytermesztés, V. R. Viljamsz : Talajtan, a földművelés alapjai stb. c. könyvek magyar fordítása. A kutatási eredmények külföldi ismertetésére a Tudományos Akadémia agrártudományok osztálya megindította az Acta Agronomica, Acta Veterinaria és később (1954-ben) az Acta Botanica és Acta Zoologica c. idegen nyelvű tudományos folyóiratokat. A hazai érdeklődőket pedig az Osztályközleményekben tájékoztatja a különböző osztályrendezvényeken elhangzott beszámolókról. Fentieken kívül még számos folyóirat számol be a különböző tudományágak kutatási eredményeiről. (Agrokémia és Talajtan, Magyar Állatorvosok Lapja, Állattenyésztés, Növénytermelés, Erdészeti Kutatások stb.) A felsőfokú oktatási intézmények tanszékeinek kutatási eredményeit az általuk kiadott évkönyvekben közlik. A kutatómunka terén bekövetkezett minőségi változás jelei a Tudományos Akadémia 1950. évi nagygyűlésén rendezett első tudományos ülésszakán már megmutatkoztak. A nagygyűlés előadásai már bemutatták a micsurini biológia hazai elterjesztésében addig elért eredményeket.Sedlmayr Kurt : A micsurini biológia alkalmazása a növénynemesítésben. Páter Károly : A villamszi rendszer szerepe a mezőgazdaság fejlesztésében. Horn Artúr : A micsurini biológia elveinek érvényesítése a fiatal állatok felnevelésében.) De ugyanakkor ez az ülésszak megmutatta azt is, hogy a kutatók nagy része még a régi úton halad, nem ismeri eléggé a micsurini biológia lényegét s éppen ezért nem is tudja azt kutatómunkájában helyesen felhasználni. A mezőgazdasági kutatásban bekövetkezett nagyarányú fellendülés, a fejlődés ütemének ugrásszerű meggyorsulása szükségessétette a felszabadulást követő öt év alatt végzett munka széleskörű nyilvános megvitatását, ezért 1950 decemberében megtartották a mezőgazdasági kutatók első országos tanácskozását. A tanácskozás résztvevői több napos vita során megtárgyalták a mezőgazdasági tudományos kutatás helyzetét és ezzel komoly segítség t.