AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 8. KÖTET (A MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1955)
1955 / 1-2. sz. - NÖVÉNYVÉDELMI ANKÉT - UBRIZSY GÁBOR: A növényvédelmi kutatás újabb eredményei és további feladatai
2* A NÖVÉNYVÉDELMI KUTATÁS ÚJABB EREDMÉNYEI ÉS TOVÁBBI FELADATAI 3 A növényvédelem legfontosabb gyakorlati célkitűzése : műveleti növényeink egészségének, épségének megvédése, tartós biztosítása. S ehhez nemcsak azokat a körülményeket, illetve feltételeket szükséges ismerni, amelyektől a növények egészsége függ általában, hanem azokat az összefüggéseket is, amelyek az egészség megbomlásához, a betegséghez és károsodáshoz vezetnek. Miért tesznek egyik évben nagyobb kárt ugyanazok a kártevő rovarok vagy gombabetegségek, mint a másikban, olyan kérdések, amelyekre csak helyes és széleskörű biológiai, sőt biocönológiai szemlélet alapján válaszolhatunk. A kártevők tömegjelenségei (gradáció), a növényi járványos betegségek, a kártevők egyedszámának megoszlása, az élelmiláncok és a láncolatos fertőzések kialakulása bonyolult kölcsönhatásokon alapulnak a gazdanövény a kártevő, illetve a kórokozó és a környezet dialektikus egymásra hatásában, amelyek feltárása és tudományos magyarázata nagy lépéssel vinné előbbre a tudatos és előrelátó növényvédelmet. A növényvédelmi kutatásnak alapvető törekvése a rendszeresen ismétlődő kártevések és járványok törvényszerűségeinek, és általában a tömeges kártevők életjelenségeinek megvilágításán keresztül a biocönológiai, tehát életközösségi alapon nyugvó korszerű védekezési eljárások kidolgozása. Ugyanakkor hangsúlyozzuk a rezisztencianemesítésben és a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásában rejlő hatalmas, még kiaknázatlan lehetőségeket. A kémiai kutatás a felszívódó és a növényeknek mintegy belső védettséget nyújtó szisztemikus gombaölő és rovarölő készítményekben, az antibiotikumok és fitonoidok terjedő használatában jelöli meg a fejlődés útját. A repülőgép, különböző atomszűrők, a mechanikai és thermomechanikai aeroszol gépek alkalmazása viszont a növényvédelmi technikát forradalmasítja. Életszínvonalunk emelésének egyik legfontosabb láncszeme a mezőgazdaság produktivitásának emelése. Ez viszont a mezőgazdaság egészének harmonikus fejlesztésével függ össze. A harmonikus, tehát valamennyi mezőgazdasági funkciót összhangban tartó fejlesztés, eleve feltételezi a növényvédelemnek az eddigieknél nagyobb arányú, rendszeresebb és szélesebb körű megvalósítását. Úgy gondolom, szükségtelen a növényvédelem átfogó jelentőségéről részletesebben megemlékezni, elég csak arra utalni, hogy a szántóföldi termelés éppen úgy, mint a kertészeti produkció, a minőségi vetőmagtermesztés, az exportképes mezőgazdasági értékek előállítása mind szoros kapcsolatot mutatnak a gyakorlati növényvédelem színvonalával. Ismételten le kell szögeznünk, hogy fejlett és a termelés minden fázisára kiterjedő, tehát komplex védekezések nélkül nincs korszerű mezőgazdasági termelés. A növényvédelem ezen új szemléletéhez néhány megjegyzést kell fűznünk. Jelenleg világszerte biotechnikai módszereket alkalmaznak a műveleti növények kártevői és betegségei elleni küzdelmben. A biotechnikai védelem, mint tudjuk csak a meglevő károsodások korlátozására alkalmas, de nem jelent tartós védelmet, vagy a kártevő tényezők végleges kikapcsolását. Közöttük a vegyi védelem