AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 9. KÖTET (A MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1956)

1956 / 1-3. sz. - MÁTHÉ IMRE: Vegetációtanulmányok a nógrádi flórajárás területén, különös tekintettel rétjeinek, legelőinek ökológiai viszonyaira. (Székfoglaló előadás)

1» VEGETÁCIÓTANULMÁNYOK A NÓGRÁDI FLÓRAJÁRÁS TERÜLETÉN 3 Talaj földrajzilag KREYBIG [45] tájbeosztása szerint a flórajárás az „Északi dombvidék dombos hegyes tájegységén és a Gödöllői Dombvidék tájegységén" terül el. Talajai az erdőtalajok típusához tartoznak. Természetadta termékeny­ségük rendkívül különböző ; függ ez az anyakőzet minőségétől, a kilúgzódás mértékétől, a talajszelvényt alkotó rétegek vastagságától és főként televény­tartalmuk mennyiségétől és minőségétől. A táj homoktalajai között KREYBIG 4-féle minőséget különböztet meg, úm. televényben szegény és televényben gazdag savanyú homokot, és televényben szegény és televényben gazdag meszes homokot. A vályogos és agyagos talajokat mésszel való telítettségük és víz­gazdálkodási tulajdonságaik alapján értékeli. Az Északi Dombvidék leggyen­gébb természetes termékenységű területe a Cserhát. Talaja majdnem teljes egészében erősen savanyú, alig 1—2% televényt tartalmazó, 20—30 cm tele­vényes rétegvastagságú, tápláló anyagokban szegény, nyirok­talajú terület. A nyirokréteg alsó része sokszor gleges is. Nagyobb tengerszint­ feletti helyeken az altalaj már közel a felszínhez gyakran köves, sziklás. Ugyancsak általában gyengébb termékenységűek a Pécel—Gödöllői lösz- és homokdombok talajai is. Az erősen tagolt dombos felszín lassan megy át a Duna—Tisza közi homokhát homokjába. A változatos felszín nagy lehetőséget ad az eróziónak. Ez a táj is eredetileg erdős volt. Ahol az erdőket kiirtották, a csapadék állandóan a völgybe mossa a televényes talajfelszínt. Az erodáltság a lejtőkön gyakori , így e táj talajai gazdag ásványi tápanyagkészletük mellett is általában gyengébb termé­kenységűek és csak ott alkalmasak mezőgazdasági termelésre, ahol még meg­felelő humuszréteg maradt a felszínen. A terület vízrajzi viszonyairól LÁNG [52] a völgyek, medencék morfológiai ismertetése során ad áttekintő tájékoztatást. Éghajlati viszonyait tekintve, a Nógrádi flórajárás igen változatos. Míg a Börzsöny aránylag csapadékos, a Cserhát már jóval szárazabb. Az Ipoly­medencében 600 mm körüli az évi csapadékmennyiség. A HELLMANN-féle hányados általában több mint 2,5, de a 3-at sehol sem éri el. Az Ipoly vízgyűjtő területén a csapadék maximuma májusra esik. Igen száraz a Zagyva völgye : Salgótarján alatt az évi csapadék mennyisége már a 600 mm-t sem éri el, sőt egyes helyeken az 550 mm-t sem (HAJÓSY [20]). Gödöllő környékének éghajlata már részben átmenetet mutat a közeli Alföld klímajellege felé (VÁLÓCZY [102]). KÖPPEN klímabeosztása szerint Cf b x képlettel jellemezhető. (Vagyis mérsé­kelten meleg éghajlat uralkodik [C], nyáreleji esőmaximummal és télvégi minimummal [A], de átlagban minden hónap csapadékos [/], a legmelegebb hónap középhőmérséklete 22 C° alatt van, a négy leghidegebbé 10 C° alatt marad [6].) Gödöllő évi középhőmérséklete 50 éves átlagban 9,3 C°, a Cserhát belsejében fekvő Terényé 9,4 C°. Növényklíma-vizsgálatokat is végeztünk e területen, így PRÉCSÉNYI [72] a Gödöllő környéki Szárító-puszta legelőjén 4 asszociációban : Cynodontetum, Brometum tectorum, Mesobrometum és Festucetum sulcatae Anthoxanthum odora-

Next