AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 10. KÖTET (A MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1956)

1956 / 1-4. sz. - SOMOS ANDRÁS: Osztálytitkári beszámoló

SOMOS ANDRÁS 1. A mezőgazdasági kutatás színvonalának fejlődése Visszapillantva az első ötéves tervidőszak során végzett munkákra, kétség­kívül megállapítható, hogy a mezőgazdasági kutatás területén jelentős ered­ményeket értünk el, így pl. növénynemesítőink értékes új fajtákkal gazdagí­tották növénytermesztésünket. Közülük legnagyobb jelentőségűeknek mond­hatók a sopronhorpácsi Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Inté­zet cukor és takarmányrépa fajtái, a martonvásári M 5-ös hibridkukorica­­a Duna—Tisza-közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet paradicsomfajtái (K 363-as, K 42 és a Kecskeméti törpe), valamint a kompolti Mezőgazdasági Kísérleti Intézet hibrid kenderfajtája. A növénytermesztés területén elért eredmények közül legnagyobb értékű a nyírségi táj vetésforgó rendszerének kidolgozása, a Balaton környéki láp­területek hasznosítási módszerének kidolgozása és az édes szudáni cirokfű, valamint a takarmánycirok meghonosítását biztosító agrotechnikai módszerek kidolgozása. A talaj­javítási eredmények közül elsősorban a rossz minőségű homok­talajok javítására alkalmas Egerszegi-féle aljtrágyázási eljárásnak van nemzet­közi viszonylatban is jelentős visszhangja. Az ország genetikus talaj­térképének elkészítése a talaj termőképességével való gazdálkodásunkat és ezen keresztül egész növénytermesztésünket teszi céltudatosabbá. A kertészet terén elvégezték az ország szőlővidékeinek monografikus fel­vételezését és ennek alapján kidolgozták Tokajhegyalja rekonstrukciós tervét. Megállapították több gyümölcsfaj termékenyülési viszonyait. Tisztázták az öntözéses zöldségtermesztés egyes alapvető kérdéseit stb. A növényvédelmi kérdésekkel foglalkozó kutatók kidolgozták a fontosabb rovarkártevők megjelenésének előrejelzésére alkalmas módszereket. Az amerikai fehér szövőlepke és a burgonyabogár új irtási módszerei jelentős mértékben hozzájárulnak az említett kártevők hatékonyabb megsemmisítéséhez. Az állattenyésztési kutatómunkában elsőrendű feladat volt a felszabadulás előtti időszakban viszonylag szűk térre — főleg csak a kis állatok tenyészté­sére — korlátozott kutatási alap kiépítése. A kutatómunka középpontjában elsősorban annak tisztázása állott, hogy a nálunk kialakult fajták alkalma­sak-e a folyton növekvő igények kielégítésére. Az alapvető elméleti kutatá­sok közül az állatgenetikai kísérletek megindulása volt a legnagyobb jelen­tőségű. Jelentős eredményeket értek el kutatóink a hosszú élettartamú szarvasmarha törzstenyészet kialakítása és a magyartarka szarvasmarha további javításához szükséges regenerátorok kiválogatása területén. További eredményekkel gazdagították a több irányú hasznosításra menő juhtenyésztést és nemesítést, valamint az apróállatok tenyésztésének korszerűsítésére irányuló kutatómunka területét.

Next