AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 18. KÖTET (A MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1960)

1960 / 1-2. sz. - MÁTHÉ IMRE - KOVÁCS MARGIT: Réttipológiai tanulmányok a Mátra fennsíkján

RÉTTIPOLÓGIAI TANULMÁNYOK A MÁTRA FENNSÍKJÁN* MÁTHÉ IMRE akadémiai levelező tag és KOVÁCS MARGIT a biológiai tudományok kandidátusa A Mátra hegység rendszeres geobotanikai vizsgálata során, 1957-től a Mátra fennsíkjának rétjeit, kaszálóit és legelőit is behatóan tanulmányozták. Az egyik célkitűzés az volt, hogy a Mátraszentistván, Mátraszentlászló és Mátraszentimre határában elterülő, jelentős gazdasági értéket képviselő hegyi rétek réttípusait botanikai és ökológiai viszonyok alapján megállapít­suk. A területet hozam- és minőségviszonyainak figyelembevételével térké­peztük és a növényzet szukcessziós viszonyainak ismeretében a hozam­növelési és minőség-javítási lehetőségek módjait is igyekeztünk felderíteni. A botanikai felvételezések részletes adatait a területről készülő geobota­nikai tanulmány fogja tartalmazni, itt csak a kiértékelt eredmények jellemző adatai vannak a megfelelő gazdasági vonatkozások kiemelésével. A táj növényföldrajzi jellege, az eredeti vegetáció A hajdani huták (Felsőhuta, Fiskalitáshuta, Ötházhuta, környékén az erdőket régen kiirtották. Már az 1853-as térképlap a lakott helyek közvetlen környékén nagyobb erdőtlen területeket tüntet fel. Azóta ezek az irtásos területek, rétek, az eredeti erdőtakaró ellenében terjedőben vannak. Az utolsó nagyobbszabású erdőirtás a térképlapok tanúsága szerint a század elején és a háború időszakában volt. (1. ábra.) A legidősebb korú réteket a patakvölgyekben találjuk, az egykori hutakhoz az utak itt vezettek. A patakvölgyek eredeti erdőtársulásai a bükkö­sök és a patakkísérő égeresek voltak. Az erdők kiirtása után a megemelkedett talajvízszint következtében a termőhely nedvesebb, vizenyősebb lett. Ezeken a helyeken mocsárréti elemekben gazdag kaszálórétek alakultak ki. A hegyoldalakon az irtás, legeltetés, az egyes területek trágyázása különböző jellegű rétek kialakulására vezetett. Az egykori bükkös és részben gyertyános-tölgyes erdők helyén az északi lejtőkön üde franciaperjés és * Az MTA céltámogatásával készült tanulmány.­ ­ IV. Osztály Közleményei XVIII/1—2.

Next