AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 21. KÖTET (A MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1962)

1962 / 1-2. sz. - HORN ARTÚR: A szarvasmarhatenyésztés iránya és a termelési típus, valamint a fajták és populációk értékelésének módszerei

HORN ARTL­R világkongresszus jellegű volt és mivel kétségtelen, hogy a prognózis tendenciájá­ban a szocialista országokra is vonatkoztatható, úgy gondolom, hogy az szá­munkra is tanulságos. E szerint a prognózis szerint az elkövetkezendő tizenöt évben az egyes állati termékek fogyasztásával és az ezek iránti igény alakulásával kapcsolatosan a következőkkel lehet számolni. Nagymértékben növekvő igény jelentkezik a baromfihúsban és tojásban, növekvő igény marhahúsban és tejszínben. Gyengén növekvő a sertéshúsban, a vajban, sajtban és tejporban, stagnáló a fogyasztási tejben. Ugyanakkor a kenyérgabona-, burgonya- és margarinfogyasztás erős visszaesésével számolnak. Hangsúlyozom, országon­ként is lehet bizonyos eltérés, nyilván van is, de tendenciájában ez a prognózis főbb vonatkozásában általánosítható. Ezzel kapcsolatban érdeklődésre tarthat számot néhány európai ország­ban egyes tejtermékek fogyasztásának alakulása az utolsó esztendőkben. Közis­mert a tejtermék fogyasztás nagyarányú növekedése a szocialista országokban, így hazánkban is a tejtermelést 1924 millió literről 1965-ig 2388 millió literre és a felvásárlást 780 millió literről 970 millió literre, vagyis kereken 21%-kal kívánjuk növelni. A Szovjetunióban a tejtermelés az 1953-as évhez képest 1961-ben 71%-kal emelkedett. Ahol a háború előtt alacsony volt a tejfogyasztás, mint pl. Japánban, ott a háború után megduplázódott. Érdekes a tejfogyasztás alakulása azokban az országokban is, ahol a háború előtt is már sok tejterméket állítottak elő és fogyasztottak. Ezekben is általában mintegy 25%-kal növeke­dett a fogyasztás az első világháború előtti fogyasztással szemben. Meglehetős emelkedést mutat a vaj- és különösen a tejszínfogyasztás. Az I. táblázat mutatja, hogy 1952—53-tól 1960­—61-ig a vaj fejadag pl. az NSzK-ban milyen nagyarányú emelkedést mutat. I. táblázat A vajfogyasztás fejadagjának alakulása az NSzK-ban Amíg 1952-ben még csak 6,2 kg, addig 1961-ben már 8,5 kg volt a fejadag. Hasonló módon alakult az utóbbi években Anglia, Belgium, Hollandia, Ausztria és a többi nyugat-európai ország lakosságának vajfogyasztása. Különösen nagymértékben növekedett a friss tejszínfogyasztás Nyugat-Európá­ban. A következő grafikon pl. Anglia friss tejszín-fogyasztásának alakulását mutatja. Amíg 1954—55-ben még csak 12,3 millió gallon tejszín fogyott, addig 1961-ben 52,7 millió volt a fogyasztás, vagyis több mint háromszorozódott. Év 1952/53 1953/54 1956/57 1958/59 1960/61 kg 6,2 6,8 7,2 7,8 8,5

Next