AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 41. KÖTET (A MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1982)

1982 / 1. sz. - FELOLVASÓ ÜLÉSEK - Horn Artúr, az MTA rendes tagja 70. születésnapja alkalmából tartott felolvasó ülés - Dohy János: Horn Artúr akadémikus életútja

1* HORN ARTÚR AKADÉMIKUS ÉLETÚTJA DOHY JÁNOS a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, főigazgató-helyettes Mezőgazdasági Főiskola, Kaposvár Mélyen tisztelt Elnök Úr ! Hölgyeim és Uraim ! Nagy megtiszteltetés számomra, hogy 70. születésnapja alkalmából Horn Artúr állami díjas akadémikus, egyetemi tanár eddigi életútját én ismertet­hetem. Horn Artúr 1911. március 24-én született Kairóban. 1934-ben szerzett diplomát a Közgazdasági Egyetem Mezőgazdasági Osztályán. 1935-ben „sum­ma cum laude" minősítéssel doktorált. 1943-ban a Budapesti Műszaki és Gaz­daságtudományi Egyetemen magántanárrá habilitálták. 1952-ben „honoris causa" kapta meg a kandidátusi, majd 1954-ben — doktori disszertációja alap­ján — a mezőgazdasági tudományok doktora fokozatot. 1957-ben levelező tagja lett az NDK Mezőgazdasági Tudományos Akadémiájának. 1961-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta, 1967 óta pedig az MTA rendes tagja. Az alkalmazott állatgenetika terén kifejtett mun­kássága elismeréséül a Brnói Mezőgazdasági Főiskola 1965-ben — a Mendel Centenárium alkalmával — díszdoktorává avatta. Ugyanebben az évben az Angol Szarvasmarha-tenyésztők Szövetsége tiszteletbeli tagjává választotta. 1967-ben a Halle—Wittenberg-i Egyetem díszdoktorává avatta. 1970-ben elnyerte az „Arany tojás" nemzetközi állattenyésztés-tudományi díjat, ame­lyet személyében első ízben kapott szocialista ország tudósa. Ugyanebben az évben az Állattenyésztők Európai Szövetségének (EAAP) — amelynek ko­rábban is elnökségi tagja volt — alelnökévé választották. 1975-ben a Lengyel Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává, 1980-ban pedig a Belga Királyi Orvostudományi Akadémia tiszteletbeli levelező tagjává választották. Tudományos tevékenysége igen széles körű és felöleli a baromfi-, sertés-és szarvasmarha-tenyésztés szakterületét. Az alkalmazott állatgenetikában és különösen a keresztezés alkalmazásával a korszerűbb és gazdaságosabban ter­melő állattípusok kialakítása terén — a tej- és a hústermelés specializációját szolgáló alapozó és alkalmazott kutatásai révén — ért el nemzetközileg elis­mert eredményeket. Feltárta a heterózisjelenség egyes elméleti kérdéseit és az állatpopulációk integrált értékelésének jelentőségét. Mint az Agrártudományi, majd 1963. augusztus 1-től 1980. október 31-ig az Állatorvostudományi Egye­tem tanszékvezető tanára, korszerűsítette az állattenyésztési és alkalmazott Agrártudományi Közlemények 41, 1982

Next