A Gyógyszerész, 1913 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1913-01-01 / 1. szám

A Gyógyszerész­ kü­lönödése után a zinkchloridot tartal­mazó savanyú vizes folyadékot a választó­tölcsérből lecsurgatjuk vízzel előzetesen megnedvesített szűrőpapiros-filtrumra és hengerüvegbe filtráljuk. A zsiradékos aetheres még négy ízben 30-30 cm3 víz­zel kirázzuk és e vizes folyadékokat az említett szűrőn átfiltráljuk a hengerüreg­ben lévő első szölzedékhez. Az így kapott savanyú zinkchloridos oldatból a zinket bázisos carbonat alakjában leválasztjuk. E végből a savanyú oldathoz addig csepegtetünk nátriumcarbonat- oldatot, míg a folyadék kevergetéskor is zava­rossá válik, majd a zavaros folyadékot a forrásig hevítjük, amikor is széndioxyd fejlődése közben bázisos zinkcarbonát válik ki, amelyet forró vízzel mosva megszárítunk és ismeretes súlyú kis porcellántégelyben, a szokásos módon, hevítés útján zinkoxyddá alakítunk, végül ennek súlyát meghatározzuk. Mivel nagyobb mennyiségű zinkcar­­bonátból vízzel való mosással a nátrium­­só alig távolítható el tökéletesen, a kenőcsből vagy pastából a zinkoxyd meghatározására csak annyit mérjünk le, hogy a kísérlet végén 0150 gr. zink­­oxydnál több ne maradjon. Ez eljárással Büttner teljesen meg­bízható eredményekhez jutott, így 20% zinkoxyddal készült kenőcsök megvizs­gálása során 19 84-19 95 °/0, 10°/0-os kenőcsöknél 10 01-1008%, 5%-os kenőcsök megvizsgálásakor pedig 4'97- 5 04% zinkoxydot mért. Ha a kenőcs vagy pasta keményítőt is tartalmaz, ez suspendálódva a vizes sósavas oldatba jut, de javarésze a folyadék filtrálásakor a szűrőn marad, a szüredékbe jutott kis része pedig a folyadéknak vízfürdőn való hevítésekor oldódik, mire a zinkcarbonát a folyadékból az említett módon le­választható. NEURINBROMID. A neurinbromidról, A. Seeberg kísérletei alapján, E. Schmidt (Bér­. Bp. Ztg. 1912, 682) a következőket ismerteti. A neurint, a­melynek chemiai ösz­szetétele a növényi és állati szervezet­ben, részben szabadon, részben lecithin alakjában, igen elterjedten előforduló cholinéhoz nagyon hasonló, rendszerint A. W. Hofmann adatai nyomán, bromaethyltrimethylammoni­­umbromidból Br. N(CH3)3 C2H4Br., a trimethylamin és aethylenbromid ez additiós termékéből, nedves ezüstoxyd hatására állítják elő. Ha az így kelet­kezett neurin oldatát bromhydrogénsav­­val semlegesítik, a besűrűsített oldatból a neurinnek, ez ammónium-bázisnak Br. N (CH3) 3 CH . CH 3 összetételű bro­­midja: a neurinbromid színtelen hyg­­roskopos lemezkék alakjában lassacskán kikristályosodik. Ez eljárás hátránya az, hogy nagyobb mennyiségű neurinbromidnál ez eljárás útján történő előállításánál, a bromaethyl­­trimethylammoniumbromidnak quantita­tive neurinné való átalakítása végett, a reactiós terméket huzamosabb ideig kell hevíteni, a­mikor azonban, főképen ned­ves ezüstoxyd fölöslegének jelenlétében, a keletkezett neurin, trimethylamin le­­hasadása közben, legalább részben könnyen elbomlik. A marburgi egyetem gyógyszerészi­­chemia intézetében, a neurinbromid nagyobb mennyiségben való előállítá­sára alkalmas eljárás kieszelésére vég­zett kísérletei alapján, szerző a követ­kező, aránylag egyszerű és olcsó eljá­rást ajánlja. Egy molekulasúlynyi bromaethyltri­­methylammoniumbromidot vizes oldat­ban egy mol.-súlynyinál valamivel több baryumhydroxyddal, visszafolyó hűtővel felszerelt lombikban, vízfürdőn, 3 óra hosszat hevítünk, majd a reactiós termék megfiltrált oldatából a baryumot hígított kénsavval óvatosan lecsapjuk A kivá­lóit baryumsulfatról leszűrt enyhe hő­­mérséken csekély térfogatra bepárolog­tatjuk és azt calciumoxydot tartalmazó HO.NZpíl3­­Cn3 nem­­ CH2.CH2.OH hon-ch3­­%M3 ch3 cholin CH. CH­­ 3

Next