A Hét, 1982 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1982-03-26 / 13. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! A jövő jegyében Az ifjúság forradalmi, kommunista szervezete 60. évfordulóját ünnepelte.A diákság pedig a Kommunista Diákegyesületek Szövetsége megteremtésének 25. évfordulójára emlékezett. Az ünnepi rendezvény fényét emelte Nicolae Ceausescu párfőtitkár és Elena Ceausescu elvtársnő jelenléte. A fővárosi Sport- és Művelődési Palotában lezajlott ünnepi gyűlés fénypontja a két szervezet kitüntetéséről szóló elnöki rendeletek felolvasása és Nicolae Ceausescu elvtárs beszéde volt. A Kommunista Ifjúsági Szövetség megkapta a Szocialista Munka Hőse címet. Ezt a pártfőtitkár beszédében a következőképpen értékelte: „Van most egy olyan Hősünk, amely megtestesül ragyogó ifjaink millióinak szívében és elméjében, ifjúságunkban, amely mindig szolgálta a hazát, szolgálta a népet, annak szabadságát és függetlenségét!" A Kommunista Diákegyesületek Szövetsége elnöki rendelettel az Augusztus 23 Érdemrend első fokozatátkapta meg. A pártfőtitkár beszédében a párt és az állam nevében nagyra értékelte az ifjúságot és forradalmi szervezeteit. Kiemelte az ifjúság hősi helytállását a nagy forradalmi osztályharcokban, a társadalmi és nemzeti felszabadítási eszményekért vívott harcokban, a szocialista építés arcvonalain. A román nép dicsőséges harci hagyományait minden időkben továbbfolytatta az ifjúság. S ezek a hagyományok a szocialista jövővel jegyezték el magukat, amikor a történelem színterére lépett a kommunista munkásmozgalom. Egy évre a Román Kommunista Párt megalakulása után létrejött az ifjúkommunisták szövetsége is, a párt tartaléka, a kommunistává nevelés iskolája. „E dicsőséges évfordulón — hangsúlyozta Nicolae Ceausescu elvtárs — méltán hangsúlyozhatjuk jogos büszkeséggel, hogy az első és második világháború közötti nagy forradalmi osztálycsatákban jelen volt a kommunista ifjúság, s rendkívül jelentősen hozzájárult az ifjúság megszervezéséhez és részvételéhez a polgári-földesúri rendszer ellen, a demokratikus vívmányok, az ifjúság, az összes dolgozók jogainak megvédéséért vívott harcban, és határozottan kiállt a polgári-földesúri kormányok nemzetellenes politikája, a fasizmus ellen, szilárdan síkraszállt a háború ellen, Románia függetlenségének, intenzitásának és szuverenitásának megvédéséért.“ A forradalmi átalakulások korszakában is mindenütt jelen volt az ifjúság, helytállt a szocialista építés békés barikádjain. A mindenkori ifjúság önmaga holnapját építette. A pártfőtitkár értékelése: „Mindabban, ami hazánkban, a szocialista építés esztendeiben megvalósult, megtestesül az ifjúsági szervezetek, a forradalmi szervezetek, az egész ifjúság munkája, alkotó tevékenysége: az ifjúságé, mely szoros egységben az egész népnél, a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja keretében töretlenül valóra váltja a Román Kommunista Párt bel- és külpolitikáját." Nicolae Ceausescu elvtárs beszédében kitért az ország előtt álló jelenlegi feladatokra, a XII. pártkongresszus kijelölte úton történő előrehaladás kérdéseire, az ötéves terv főbb irányulásaira, és kijelentette: „Hazánk fejlődésének valamennyi kérdése az egész népet érinti, de ugyanúgy tartozik az ifjúságra is, amely döntő tényezője a termelési folyamatnak. Éppen ezért e kérdéseket a forradalmi ifjúsági szervezeteknek szüntelenül szem előtt kell tartaniuk.“ Az ifjúságnak szakadatlanul a jövőt kell szem előtt tartania, a jövőt, megsokszorozott, minőségbe váltó feladataival. Ehhez sokoldalú képzettség, alakuló világunkhoz való alkalmazkodó képesség szükséges, az új felismerése és felkarolása. A termelőerők, a termelési és társadalmi viszonyok mélyreható átalakulása, a tudomány és a technika növekvő szerepe határozza meg a jelen és a jövő világképét. „Az ifjúság magasztos küldetése — szögezte le Nicolae Ceausescu elvtárs —, hogy tudatában legyen ezeknek a forradalmi átalakulásoknak, úgy munkálkodjék, hogy elsajátítsa a szükséges ismereteket és szüntelenül emelje ismeretszintjét, magáévá tegye a tudomány és a technika legújabb vívmányait, s egyben cselekvően részt velaljon a kortárs tudomány és technika fejlesztéséből." Hangsúlyosan előtérbe kerül az ifjúság nevelése, amelynek eszmei alapja a forradalmi világ- és életszemlélet, a dialektikus és történelmi materializmus. Ennek során a kommunista ifjúsági szervezet kötelessége a román, magyar, német, szerb és más nemzetiségű fiatalok testvériségének, szolidaritásának fejlesztésén munkálkodni, mindennemű nacionalizmust visszaverni, hiszen a nacionalista megnyilatkozások „mindig is eszközként szolgáltak a reakciós osztályok, a burzsoázia és a földbirtokosság számára a népek, a nemzetek és a nemzetiségek megosztásához és elnyomásához. Az ifjúság, nemzetiségi különbség nélkül az öszszes dolgozók testvériségének erősítése legyen az egyik állandó törekvés — és azt szemünk fényeként kell védelmezni!” — így hangzott Nicolae Ceausescu elvtárs biztatása a Kommunista Ifjúsági Szövetség ünnepi jubileumi gyűlésén. Az ifjúságnak, képzettségével, jelentős szerepet kell betöltenie a társadalom anyagi és szellemi javainak előállításában, de egyidejűleg a szocialista demokrácia szellemében részt kell vállalnia, a párt által megteremtett különböző demokratikus fórumokon, a szocialista társadalom szüntelen tökéletesítését és fejlesztését szolgáló valamennyi intézkedés kimunkálásából és végrehajtásából, az újért folytatott társadalmi összefogásból, a demokratikus társadalomvezetés formáinak szüntelen kibővítéséből. A munkásdemokrácia az ifjúság demokráciája is. Az ifjúsági szervezetek átfogó képessége (Folytatása a 3. oldalon) A HÉT Goethe hálának bejárata a weimari Frauenplanon Megfontoltan, határozottan Az EKP Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának március 18-i ülése megvizsgálta a nemzetgazdaság gazdasági-pénzügyi helyzetét s a vállalatok jövedelmezőségének múlt évi alakulását, elemezte az eredményeket, bírálta a hiányosságokat és pontos útmutatást adott a kormánynak, az illetékes minisztériumoknak a gazdasági hatékonyság és a műszaki színvonal további növelésére. A mérleg ismeretében immár pontosan tudjuk, hogy hol, milyen tevékenységi területen, mely ágazatokban, illetve alágazatokban sikerült túlteljesíteni, teljesíteni a tervfeladatokat, és hol nem sikerült azokat megvalósítani, hol nem beszélhetünk mennyiségi vagy minőségi előrelépésről 1980- hoz viszonyítva. A termelési, a forgalmaztatási és általában az egész gazdasági-társadalmi tevékenység állandó tökéletesítésének alapvető feltételeként 1981-ben is számos új probléma merült fel a termelés és a munka megszervezésében, a kutatásban és fejlesztésben, a műszaki haladás ütemében, általánosításában és más területeken. Elmondhatjuk, hogy pártunk alkotóan oldotta meg ezeket a kérdéseket és az érdekeltek túlnyomó részt helyesen értelmezték és következetesen alkalmazták a központi pártos állami szervek intézkedéseit, amelyek a hibák felszámolását tartották szem előtt. De tudatában vagyunk annak is, hogy egyes lemaradásokat, elégtelenségeket már semmi esetre sem magyarázhatunk kizárólagosan vagy esetenként még túlnyomó részben sem, belső tényezőkkel. A külső gazdasági tényezők, a több éve tartó általános világgazdasági válság, az általános drágulás, a kamatláb növekedése stb. nemzetgazdaságunkra is olyan zavaró hatást gyakorol, amely egyre kedvezőtlenebbül befolyásolja a gazdasági tevékenységet. Fejlődő ország lévén, a világgazdasági válság negatív hatásaival szembeni védekezési eszközeink, lehetőségeink korlátozottak. De az 1981. évi eredmények mégis a legtöbb területen nemcsak 1980-hoz, hanem a fejlett országokhoz és a világátlaghoz viszonyítva is jelentős előrelépést jelentenek és lehetővé teszik Romániának, hogy tovább javítsa a világgazdaságban elfoglalt helyét. Hiszen világviszonylatban a munkanélküliség méreteit már csak milliókban lehet kifejezni, a legtöbb fejlett országban már zéró gazdasági növekedésben sem reménykednek, a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem alakulását negatív előjelű, az infláció színvonalát pedig már csak kétjegyű számokkal fejezhetik ki. Ilyen körülmények között, az ipari nettó termelés 4, az ipari árutermelés 2,8, a dolgozó személyzet átlagszámának 1,3, a nemzeti jövedelem 2,1 százalékos növekedése igen jelentős teljesítményként könyvelhető el. A mennyiségi növekedés mellett jelentősek a minőségi megvalósítások. Tovább léptünk a nemzetgazdaság, elsősorban az ipari termelés szerkezetének tökéletesítése területén. Az átlagosnál gyorsabb ütemben növekedett a korszerű, magas műszaki színvonalú, hatékonyan előállított és forgalmazott termékek termelése, újabb lépéseket tettünk az erősen anyag- és energiaigényes termékek kiküszöbölése, illetve korszerűsítése terén. A szerkezeti változások szempontjából jellemző az is, hogy az üzemanyag, az elektromos- és hőenergia termelése az átlagosnál sokkal alacsonyabb ütemben, mondhatni jelentéktelen mértékben (mindössze 0,2 százalékkal) növekedett, ez önmagában (Folytatása a 2. oldalon) VORZSÁK ÁLMOS A TARTALOMBÓL: Goethe halálának 150. évfordulóján # Búcsú két baráttól # Várost közönségéről? • öt tudós Weszely Tibor Bolyai* monográfiájáról • A gyermekek rosszak-e, vagy a magyarázat? Számunk munkatársa: A. Andris # Batta Zsófia # Benkő Samu # Bözödi György # Dáné Tibor Kálmán # Egyed Péter • Erdélyi Lajos • Fey László • Bochom István # László Ferenc # Lőrinczi László # Löwi Marianna # Márkó Imre # Radó Ferenc # Semlyén István • Sofonea Liviu # Sugár Teodor • Szabó György Pál # Nicolae Teodorescu # Toró Tibor # Vekerdi László # Vorzsák Almos # Weszely Tibor Ára 4 lej