A Hét, 1982 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1982-03-26 / 13. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! A jövő jegyében Az ifjúság forradalmi, kommunista szer­vezete 60. évfordulóját ünnepelte.­A diák­ság pedig a Kommunista Diákegyesületek Szövetsége megteremtésének 25. évforduló­jára emlékezett. Az ünnepi rendezvény fé­nyét emelte Nicolae Ceausescu párfőtitkár és Elena Ceausescu elvtársnő jelenléte. A fővárosi Sport- és Művelődési Palotában lezajlott ünnepi gyűlés fénypontja a két szervezet kitüntetéséről szóló elnöki ren­deletek felolvasása és Nicolae Ceausescu elvtárs beszéde volt. A Kommunista Ifjúsági Szövetség meg­kapta a Szocialista Munka Hőse címet. Ezt a pártfőtitkár beszédében a következőkép­pen értékelte: „Van most egy olyan Hő­sünk, amely megtestesül ragyogó ifjaink millióinak szívében és elméjében, ifjúsá­gunkban, amely mindig szolgálta a hazát, szolgálta a népet, annak szabadságát és függetlenségét!" A Kommunista Diákegye­sületek Szövetsége elnöki rendelettel az Augusztus 23 Érdemrend első fokozatát­­kapta meg. A pártfőtitkár beszédében a párt és az állam nevében nagyra értékelte az ifjúsá­got és forradalmi szervezeteit. Kiemelte az ifjúság hősi helytállását a nagy forradal­mi osztályharcokban, a társadalmi és nem­zeti felszabadítási eszményekért vívott har­cokban, a szocialista építés arcvonalain. A román nép dicsőséges harci hagyományait minden időkben továbbfolytatta az ifjúság. S ezek a hagyományok a szocialista jövő­vel jegyezték el magukat, amikor a törté­nelem színterére lépett a kommunista mun­kásmozgalom. Egy évre a Román Kommu­nista Párt megalakulása után létrejött az ifjúkommunisták szövetsége is, a párt tar­taléka, a kommunistává nevelés iskolája. „E dicsőséges évfordulón — hangsúlyozta Nicolae Ceausescu elvtárs — méltán hang­súlyozhatjuk jogos büszkeséggel, hogy az első és második világháború közötti nagy forradalmi osztálycsatákban jelen volt a kommunista ifjúság, s rendkívül jelentősen hozzájárult az ifjúság megszervezéséhez és részvételéhez a polgári-földesúri rendszer ellen, a demokratikus vívmányok, az ifjú­ság, az összes dolgozók jogainak megvédé­séért vívott harcban, és határozottan kiállt a polgári-földesúri kormányok nemzetelle­nes politikája, a fasizmus ellen, szilárdan síkraszállt a háború ellen, Románia függet­­lenségének, intenzitásának és szuverenitá­sának megvédéséért.“ A forradalmi átalakulások korszakában is mindenütt jelen volt az ifjúság, helytállt a szocialista építés békés barikádjain. A mindenkori ifjúság önmaga holnapját épí­tette. A pártfőtitkár értékelése: „Mindab­ban, ami hazánkban, a szocialista építés esztendeiben megvalósult, megtestesül az ifjúsági szervezetek, a forradalmi szerveze­tek, az egész ifjúság munkája, alkotó tevé­kenysége: az ifjúságé, mely szoros egység­­ben az egész népnél, a Szocialista Demok­rácia és Egység Frontja keretében töretle­nül valóra váltja a Román Kommunista Párt bel- és külpolitikáját." Nicolae Ceausescu elvtárs beszédében kitért az ország előtt álló jelenlegi felada­tokra, a XII. pártkongresszus kijelölte úton történő előrehaladás kérdéseire, az ötéves terv főbb irányulásaira, és kijelentette: „Hazánk fejlődésének valamennyi kérdése az egész népet érinti, de ugyanúgy tarto­zik az ifjúságra is, amely döntő tényezője a termelési folyamatnak. Éppen ezért e kér­déseket a forradalmi ifjúsági szervezetek­nek szüntelenül szem előtt kell tartaniuk.“ Az ifjúságnak szakadatlanul a jövőt kell szem előtt tartania, a jövőt, megsokszoro­zott, minőségbe váltó feladataival. Ehhez sokoldalú képzettség, alakuló világunkhoz való alkalmazkodó képesség szükséges, az új felismerése és felkarolása. A termelő­erők, a termelési és társadalmi viszonyok mélyreható átalakulása, a tudomány és a technika növekvő szerepe határozza meg a jelen és a jövő világképét. „Az ifjúság ma­­gasztos küldetése — szögezte le Nicolae Ceausescu elvtárs —, hogy tudatában le­gyen ezeknek a forradalmi átalakulások­nak, úgy munkálkodjék, hogy elsajátítsa a szükséges ismereteket és szüntelenül emel­je ismeretszintjét, magáévá tegye a tudo­mány és a technika legújabb vívmányait, s egyben cselekvően részt velaljon a kortárs tudomány és technika fejlesztéséből." Hangsúlyosan előtérbe kerül az ifjúság nevelése, amelynek eszmei alapja a forra­dalmi világ- és életszemlélet, a dialektikus és történelmi materializmus. Ennek során a kommunista ifjúsági szervezet kötelessége a román, magyar, német, szerb és más nem­zetiségű fiatalok testvériségének, szolidari­tásának fejlesztésén munkálkodni, minden­nemű nacionalizmust visszaverni, hiszen a nacionalista megnyilatkozások „mindig is eszközként szolgáltak a reakciós osztályok, a burzsoázia és a földbirtokosság számára a népek, a nemzetek és a nemzetiségek megosztásához és elnyomásához. Az ifjú­ság, nemzetiségi különbség nélkül az ösz­­szes dolgozók testvériségének erősítése le­gyen az egyik állandó törekvés — és azt szemünk fényeként kell védelmezni!” — így hangzott Nicolae Ceausescu elvtárs bizta­tása a Kommunista Ifjúsági Szövetség ün­­nepi jubileumi gyűlésén. Az ifjúságnak, képzettségével, jelentős szerepet kell betöltenie a társadalom anya­gi és szellemi javainak előállításában, de egyidejűleg a szocialista demokrácia szel­lemében részt kell vállalnia, a párt által megteremtett különböző demokratikus fóru­mokon, a szocialista társadalom szüntelen tökéletesítését és fejlesztését szolgáló va­lamennyi intézkedés kimunkálásából és végrehajtásából, az újért folytatott társa­dalmi összefogásból, a demokratikus társa­dalomvezetés formáinak szüntelen kibőví­téséből. A munkásdemokrácia az ifjúság demokráciája is. Az ifjúsági szervezetek átfogó képessége­­ (Folytatása a 3. oldalon) A HÉT Goethe hálának bejárata a weimari Frauenplanon Megfontoltan, határozottan Az EKP Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának március 18-i ülése megvizsgálta a nemzetgazdaság gazdasági-pénzügyi helyzetét s a válla­latok jövedelmezőségének múlt évi a­­lakulását, elemezte az eredményeket, bírálta a hiányosságokat és pontos út­mutatást adott a kormánynak, az illeté­kes minisztériumoknak a gazdasági ha­tékonyság és a műszaki színvonal to­vábbi növelésére. A mérleg ismeretében immár pontosan tudjuk, hogy hol, mi­lyen tevékenységi területen, mely ága­zatokban, illetve alágazatokban sikerült túlteljesíteni, teljesíteni a tervfeladato­­kat, és hol nem sikerült azokat megva­lósítani, hol nem beszélhetünk mennyi­ségi vagy minőségi előrelépésről 1980- hoz viszonyítva. A termelési, a forgalmaztatási és ál­talában az egész gazdasági-társadalmi tevékenység állandó tökéletesítésének alapvető feltételeként 1981-ben is szá­mos új probléma merült fel a terme­lés és a munka megszervezésében, a kutatásban és fejlesztésben, a műszaki haladás ütemében, általánosításában és más területeken. Elmondhatjuk, hogy pártunk alkotóan oldotta meg ezeket a kérdéseket és az érdekeltek túlnyomó részt helyesen értelmezték és követ­kezetesen alkalmazták a központi párt­os állami szervek intézkedéseit, a­­melyek a hibák felszámolását tartot­ták szem előtt. De tudatában vagyunk annak is, hogy egyes lemaradásokat, elégtelenségeket már semmi esetre sem magyarázhatunk kizárólagosan vagy esetenként még túlnyomó részben sem, belső tényezőkkel. A külső gazdasági tényezők, a több éve tartó általános vi­lággazdasági válság, az általános drá­gulás, a kamatláb növekedése stb. nem­zetgazdaságunkra is olyan zavaró hatást gyakorol, amely egyre kedvezőtlenebbül befolyásolja a gazdasági tevékenységet. Fejlődő ország lévén, a világgazdasági válság negatív hatásaival szembeni vé­dekezési eszközeink, lehetőségeink kor­látozottak. De az 1981. évi eredmények mégis a legtöbb területen nemcsak 1980-hoz, hanem a fejlett országokhoz és a világátlaghoz viszonyítva is jelentős előrelépést jelentenek és lehetővé teszik Romániának, hogy tovább javítsa a vi­lággazdaságban elfoglalt helyét. Hiszen világviszonylatban a munkanélküliség méreteit már csak milliókban lehet ki­fejezni, a legtöbb fejlett országban már zéró gazdasági növekedésben sem re­ménykednek, a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem alakulását negatív előjelű, az infláció színvonalát pedig már csak kétjegyű számokkal fejezhe­tik ki. Ilyen körülmények között, az ipari nettó termelés 4, az ipari árutermelés 2,8, a dolgozó személyzet átlagszámá­nak 1,3, a nemzeti jövedelem 2,1 száza­lékos növekedése igen jelentős teljesít­ményként könyvelhető el. A mennyiségi növekedés mellett je­lentősek a minőségi megvalósítások. Tovább léptünk a nemzetgazdaság, el­sősorban az ipari termelés szerkezeté­nek tökéletesítése területén. Az átlagos­nál gyorsabb ütemben növekedett a korszerű, magas műszaki színvonalú, hatékonyan előállított és forgalmazott termékek termelése, újabb lépéseket tettünk az erősen anyag- és energiaigé­nyes termékek kiküszöbölése, illetve korszerűsítése terén. A szerkezeti vál­tozások szempontjából jellemző az is, hogy az üzemanyag, az elektromos- és hőenergia termelése az átlagosnál sok­kal alacsonyabb ütemben, mondhatni jelentéktelen mértékben (mindössze 0,2 százalékkal) növekedett, ez önmagában (Folytatása a 2. oldalon) VORZSÁK ÁLMOS A TARTALOMBÓL: Goethe halálának 150. évfordulóján # Búcsú két baráttól # Várost közönségéről? • öt tudós Weszely Tibor Bolyai* monográfiájáról • A gyermekek rosszak-e, vagy a magyará­zat? Számunk munkatársa­: A. Andris # Batta Zsófia # Benkő Samu # Bözödi György # Dáné Tibor Kálmán # Egyed Péter • Erdélyi Lajos • Fey László • Bochom István # László Ferenc # Lőrinczi László # Löwi Marianna # Márkó Imre # Radó Ferenc # Semlyén István • Sofonea Liviu # Sugár Teodor • Szabó György Pál # Nicolae Teodorescu # Toró Tibor # Vekerdi László # Vorzsák Almos # Weszely Tibor Ára 4 lej

Next