A Hét, 1985 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1985-01-01 / 1. szám
Hazánk, mindannyiunk javára A kommunisták nagy fórumán, a Román Kommunista Párt történelmi jelentőségű XIII. kongresszusán jogos büszkeséggel vettük számba a szocialista Románia nagyszerű sikereit, egyszersmind teljes felelősséggel határoztunk újabb, nagyarányú gazdasági és társadalomátalakító terveink, országos teendőink felől, minthogy Nicolae Ceausescu elvtárs egyhangú újraválasztásában a párt főtitkárának magas tisztségébe további sikereink legfőbb zálogát látjuk. A gazdaság, a tudomány, az oktatás, a művészeti élet minden területén nagyszerűek az eredményeink, és valóságos megújulásról beszélnek. Ezt a korszakot joggal nevezzük Ceaușescu-korszaknak, hiszen e névhez kapcsolódik a IX. kongresszus óta eltelt viszonylag rövid, de megvalósításait tekintve történelmi időszak minden győzelme a szocialista építésben, s e név fémjelzi a kommunista jövő felé vezető úton kijelölt céljaink helyességét a gazdasági-társadalmi fejlesztésben, az ideológiai-nevelő munkában, az ország külpolitikájában egyaránt. Teljes bizalommal tekinthetünk a következő, hasonlóképpen tevékeny időszak elé, mivel továbbra is Nicolae Ceausescu elvtárs áll a párt, az ország élén, és az ország népének — beleértve az együttélő nemzetiségeket is — szilárdabb az egysége pártunk körül, mint valaha. A. XIII. kongresszus történelmi jelentősége az ott előterjesztett dokumentumokban — mindenekelőtt pártunk főtitkárának nagy fontosságú jelentésére gondolunk —, illetőleg az elfogadott határozatokban rejlik. Nicolae Ceausescu elvtárs azonban méltán domborította ki,hogy az elfogadott határozatok csak kezdetét jelzik egy történelmi folyamatnak, a döntő az lesz, hogy milyen politikaiszervező munkát fejtenek ki a pártszervezetek minden egyes dolgozó mozgósítására a határozatok valóra váltása érdekében. Számunkra is, Hargita megyei kommunisták, testvéri egységben együtt élő és munkálkodó román és magyar ajkú dolgozók számára a kongresszus valamennyi dokumentuma: munkaprogram. A politikaiideológiai és kulturális nevelés széles területén dolgozók számára pedig mindenekelőtt a kongresszusnak az ideológiai program elfogadásáról szóló határozata jelöli ki alapvető teendőinket. Az RKP KB 1982 júniusi plenáris ülésén elfogadott és a párt Országos Konferenciáján jóváhagyott ideológiai program nyert megerősítést és teljesedett ki ezáltal, szerves részeként a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésére és Románia kommunizmus felé haladására vonatkozó egységes programnak. Nicolae Ceausescu elvtárs nagy horderejű jelentésében behatóan, terjedelmes fejezetben foglalkozott a szocialista tudat fejlesztését és az új ember alakítását szolgáló politikaiideológiai tevékenység átfogó kérdéscsoportjával. „Az egész tevékenységet állandóan a dialektikus materialista forradalmi szemléletre, a tudományos szocializmusra — a világ forradalmi átalakításának tudományára — kell alapoznunk. Az ideológiai tevékenység keretében alaposan tanulmányozni kell a termelőerők fejlődésének eredményeként a román társadalomban bekövetkezett változásokat, az új társadalmi szerkezetet, az új termelési és társadalmi viszonyokat" — mondotta Nicolae Ceausescu elvtárs jelentésében. Még egy idézet: „Országunkban egyszer s mindenkorra megoldottuk a nemzeti kérdést a marxista-leninista szemlélet, a tudományos szocializmus elvei alapján és biztosítottuk a haza összes honpolgárainak teljes jogegyenlőségét. Függetlenül a nemzetiségtől, a nyelvtől, amelyet beszélnek, valamennyien egyazon haza fiai, valamennyien Románia Szocialista Köztársaság honpolgárai vagyunk." Mindezekből nyilvánvalóan következnek legfőbb és legsürgetőbb feladataink. Sikeres megoldásukhoz mindenekelőtt az szükséges, hogy a megye kommunistái, összes dolgozói alaposan megismerjék és elsajátítsák Nicolae Ceausescu elvtárs újító eszméit, a XIII. kongresszus összes dokumentumait és határozatait. Ezek szelleméből pedig az következik, hogy valamennyien forradalmárokként cselekedjünk valóra váltásuk érdekében. E forradalmi eszméknek át kell hatniuk a politikaiideológiai és kulturális tevékenység összes területeit, és ebben a magas fokú kommunista felelősséget és igényességet követő munkában van mire alapoznunk, mégpedig azokra a nagyarányú akciókra, amelyek az előző időszakban, a XIII. kongresszus irányelvtervezetének tanulmányozása és megvitatása során bontakoztak ki szerte a megyében. A Hargita megyei pártbizottság a kongresszuson kijelölt teendők szellemében és a már szerzett tapasztalat birtokában máris széles körű akciókat kezdeményezett. A politikai-nevelő munka összes formáit, módszereit, eszközeit felhasználjuk annak érdekében, hogy a pártszervek és -szervezetek irányításával az összes kommunisták, a KISZ, a szakszervezeti és SZDESZ-tagok elmélyülten tanulmányozzák a pártkongresszus dokumentumait a politikaiideológiai oktatás nyújtotta átfogó keretek között. Csak így vethetnek számot a rájuk háruló feladatokkal — ki-ki a saját munkaterületén —, és találhatják meg azok teljesítésének legmegfelelőbb útját-módját. A politikai-ideológiai tömegnevelőmunka — éppen a kongresszuson elhangzott főtitkári jelentés útmutatásainak fényében — új minőségi jegyeket hordoz majd a most következő időszakban. Célja a legmagasabb fokú szocialista öntudat kifejlesztése társadalmunk minden egyes tagjában. BRISÓ KATALIN, az RKP Hargita megyei Bizottságának titkára A kongresszusi dokumentumok újító szellemében ION BITAN Vetés A forradalmi munkásdemokrácia állama (Folytatás az első oldalról) kés forradalmi hangulatban, mely kifejezte egész népünk szilárd elhatározását, hogy megvalósítja a XIII. kongresszus határozatait, plenáris ülést tartott a Dolgozók Országos Tanácsa, tehát a forradalmi munkásdemokrácia egyik legfontosabb fóruma, hogy Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásai alapján megvitassa és jóváhagyja a következő év feladatait kijelölő terveket, programokat, intézkedéseket. A munkálatok során elhangzott számtalan javaslat, a sok munkavállalás „erőteljesen bizonyította — hangsúlyozta Nicolae Ceausescu elvtárs a munkálatok végén mondott beszédében — nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók magas fokú felelősségét, szocialista társadalmunk széles körű forradalmi munkásdemokráciáját“. A hangsúlyozottan munkajellegű tanácskozás, majd a Nagy Nemzetgyűlés törvényalkotó tevékenysége kifejezően példázta az egész nép, az összes dolgozók közvetlen részvételét az ország jelenének és jövőjének alakításában. Szocialista köztársaságunk legmagasabb törvényhozó fóruma — amelynek munkálatain magam is részt vettem — hatalmas lelkesedéssel és teljes egyöntetűségben alapvető fontosságú törvényeket fogadott el további gazdasági-társadalmi fejlődésünk biztosítására. Külön is szükségesnek érzem kiemelni, hogy a vitában felszólalók egyöntetűen nagyra értékelték pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs döntő hozzájárulását a nagy jelentőségű dokumentumok kidolgozásához. Mint egyetemi tanárt és kutatót nagy büszkeséggel töltött el az is, hogy a felszólalók kiemelték tudományos életünk nemzetközi hírű képviselője, dr. Elena Ceausescu mérnök, akadémikus elévülhetetlen érdemeit e törvények kidolgozásában, pártunk tudomány- és oktatáspolitiká- jának alkotó végrehajtásában. A pártfőtitkár kezdeményezésére és irányításával létrejött s a tömegek részvételét elmélyítő forradalmi munkásdemokrácia hatékonyan működik s kedvező keretet jelent a dolgozók hármas — termelői, tulajdonosi, haszonélvezői — minőségének érvényesüléséhez társadalmunk sokoldalú fejlesztésének folyamatában. A forradalmi munkásdemokrácia állama az egész nép közös életének szervezőjeként fejti ki tevékenységét, szorosan együttműködve a szocialista rendszer különböző szerveivel és szervezeteivel. Jogos büszkeséggel állapította meg Nicolae Ceausescu elvtárs a XIII. pártkongresszuson, hogy: „Átfogó demokratikus, a maga nemében egyedülálló kerettel rendelkezünk. A dolgozók tanácsai és közgyűléseik — a vállalati és intézményi tulajdonosok, termelők és haszonélvezők vezető szervei — az ipari, a mezőgazdasági, oktatási, tudományos, kulturális dolgozók megyei tanácsai, országos tanácsai és kongresszusai biztosítják a széles tömegek szervezeti részvételét egész szocialista társadalmunk gazdasági-pénzügyi tevékenységének vezetésében.“ A széles körű demokratikus szerveknek a párt kezdeményezésére és vezetésével kialakult rendszerét természetesen állandóan tökéletesíteni kell. Erre különben legutóbb is figyelmeztetett pártunk főtitkára, midőn hangsúlyozta: „A következő ötéves terv és Románia 2000-ig terjedő távlati fejlesztési célkitűzésének valóra váltása objektív szükségszerűségként állítja elénk az állam szerepének még erőteljesebb növelését a tervezésben, az egész gazdasági-társadalmi tevékenység egységes szervezésében és vezetésében, az egységes országos terv alapján. (...) Hasonlóképpen harmonikusan egybe kell hangolni az állami szervek tevékenységét a demokratikus szervekével.“ Mindebből természetszerűleg következik, hogy szocialista demokráciánk további fejlődésének megfelelően a közügyek intézésében, irányításában valamennyi társadalmi kategóriának jelen kell lennie, mégpedig minél tudatosabban és minél aktívabban. Az erre irányuló nevelő-mozgósító munkában fontos szeren hárul a Szocialista Demokrácia és Egység Frontjára. Ez a fórum már összetételében is kifejezi társadalmunk struktúráját, tevékenységében egyételműen tükröződik rendszerünk széles körű demokratizmusa. Azonban a néptömegek tudatos, aktív részvételével egyidőben éppen a jövőbeli gazdasági-társadalmi fejlődés komplex volta miatt nem csökken, hanem növekszik az egységes állami vezetés szerepe. Köztársaságunkban, „a szocialista társadalomban sohasem tűnik el — hangsúlyozta Nicolae Ceausescu elvtárs a XIII. pártkongresszuson — a tevékenység tudatos szervezését és vezetését, szolgáló funkció. A társadalomnak mindig rendelkeznie kell saját központi szerveivel, amelyek biztosítják a gazdasági-társadalmi tevékenység vezetését, a társadalmi törvényszerűségek alkalmazása alapján, elkerülve az aránytalanságokat, megoldva az ellentmondásokat, biztosítva minden szektor harmonikus fejlődését, a nép anyagi és szellemi jólétének szüntelen emelését.“ Nemzetiségi különbség nélkül az egész nép munkájának eredménye mindaz, amit hazánkban a köztársaság kikiáltásától eltelt időszakban elértünk. E nagyszabású — társadalmat, embert átalakító — munkában pártunk becsülettel teljesítette és teljesíti politikai vezető szerepét, biztosítja a forradalmi munkásdemokrácia államának, a közéleti tevékenység minden területének széles demokratikus rendszerként való működését, népünk alkotó erőinek egyetlen irányba történő összefogását, forradalmi tudatossága szintjének szüntelen emelését. Meg kell állapítanunk, hogy mivel pártunk hozzáértéssel és teljes odaadással szolgálja az egész nép érdekeit, mivel szorosan kapcsolódik a munkásosztályhoz, parasztsághoz, az értelmiséghez, tehát nemzetiségi különbség nélkül az egész néphez, kivívta társadalmunk minden tagja bizalmát. Ez egyebek mellett abban a határtalan lelkesedésben is megnyilvánult, amellyel népünk Nicolae Ceausescu elvtársnak a pártfőtitkári funkcióba történt újraválasztását támogatta és fogadta. Köztársaságunk kikiáltásának harminchetedik évfordulóján, a dinamikus országépítő Ceausescu-korszak huszadik évének küszöbén mi más, mint határozott igen lehet a válaszunk a főtitkár felhívására: „Tegyünk meg mindent, hogy az állami szervek és az új demokratikus szervek tevékenysége állandóan a forradalmi munkásdemokrácia bővítéséhez, a forradalmi munkásdemokrácia államának erősítéséhez vezessenek, minél szélesebb körben fejlesszék a tömegek részvételét az egész társadalom vezetésében, vezessenek a szocialista Románia függetlenségének és szuverenitásának erősítéséhez“. Dr. PÁL ÁRPÁD klövéké legyen a ma embere Az utóbbi esztendőkben számos olyan pártdokumentum jelent meg, amelyből kiviláglik, hogy a szocialista tudat, a tömegek kulturális színvonalának emelése , gazdasági, társadalmi előrehaladásunk egyik legfontosabb tényezője, ugyanakkor a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésére irányuló általános pártpolitika keretein belül a tudományos tisztánlátás igényével határozzák meg a kulturális-nevelő tevékenység sajátos helyét, szerepét és funkcióit, a legigazságosabb, a legméltányosabb társadalom építésének jelenlegi szakaszában. Ezeknek, az új ember formálása szempontjából irányt szabó, nagy jelentőségű dokumentumoknak egyik közös vonása, hogy tudományos pontossággal meghatározzák azokat a csúcsokat, ahová a szocializmust és kommunizmust építő ember tudata, erkölcse, kultúrája, világnézete, tehát összes emberi értékeinek kimunkálásában el kell jutnunk. Nem véletlen — a dolgok ilyenszerű összefüggését véve alapul —, hogy a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének előrehaladásával, a termelőerők gyors ütemű fejlődésével — amelyet különösen a IX. pártkongresszust követő két évtized során tapasztaltunk — szoros összefüggésben, egyre inkább szükségszerűvé vált gazdag kulturális értékeink erőteljesebb, hatékonyabb érvényesítése az új ember kialakításáért folyó sokirányú, komplex nevelőmunkában. A kultúra, a művészet tudat- és erkölcsformáló ereje közismert, viszont sohasem volt ennyire sürgető és időszerű az egész kulturális-nevelő munka tartalmának a politikai, gazdasági és társadalmi célokhoz való igazítása, mint éppen napjainkban, a sokoldalúan fejlett szocialistatársadalom lendületes építésének minden társadalmi réteget aktivizáló időszakában. A tíz évvel ezelőtt, a XI. pártkongresszuson elfogadott program, a szocializmus hazánkban történő építése számos lényegbevágó elméleti, ideológiai kérdésének tudományos tisztázása és megvilágítása közben, félreértve- 1985. január 1 A HÉT 6