A Hét, 2006. január-augusztus (4. új évfolyam, 1-32. szám)

2006-01-12 / 1-2. szám

ICH­IM BÁCSI KANYARJA ROMÁN-MAGYAR ÁTJÁRÓK Kiállítás Bartha József Marosvásárhelyen élő képzőművész kiállítá­sát nyitja meg Lázár Eszter a budapesti Liget Galériában (Ajtósi Dürer sor 5. sz.) január 12-én 18 órától. A kiállí­tás címe Kettőzött képek - Mindig más vagyok, és február 9-ig tekinthető meg. A galéria nyitvatartási ideje szerdától hét­főig 14-18 óra között. „Bartha József mediális művész hasonló struktúrákat hoz létre, mint akármelyik mai posztkonceptuális művész bár­hol a világon, csakhogy a mű mást jelent Marosvásárhe­lyen, mint New Yorkban. Ha egy idős hölgy ül egy üres te­remben egy felirat alatt, mely arra szólít fel, hogy ne érint­sük a kiállított műalkotásokat, akkor az Hollandiában egy szikár logikai munka, mely a művészet definíciójával fog­lalkozik. Los Angelesben a multikulturalizmus is eszünkbe juthat (különösen ha a teremőr színesbőrű), Erdélyben vi­szont tudnunk kell, hogy ő a Margit néni és hogy még az ottani és a budapesti magyar nyelvi kontextusok között is feszül valami finom regionális különbség (Margit néni, 2002). Bartha József ezekkel a finom különbségekkel dolgozik. Az ő talált tárgyai és objektjei másként szürreálisak, mint a szür­realistákéi, mindennapiak, de furcsán mindennapiak. „Meg­talált és kitalált” alaphelyzetei furcsán ismerősek valahon­nan­­a korai konceptuális fotóhasználatból? Andy Warhol­­tól? „site-specific” installációkból? a mai fotóalapú, kompjú­­terprinten megjelenő képzőművészeti munkákból?), de iga­zi üzenetük maga a furcsaság, a témának a helyzethez vi­szonyított „illetlensége”. (Beke László) Documenta Kortárs képzőművészeti fesztivál Németországban, romániai vonatkozással Noha a fesztivál csak 2007-ben kerül megrendezésre Kassel­­ben, már előtte egy sor kiadvány jelenik meg, a fesztivál ka­talógusától kezdve, és újdonságképpen a világ képzőművé­szeti sajtójából rangosnak tekintett, mintegy hetven kiad­vány (nyomtatott folyóirat és online magazin) működik köz­re a fesztivált átfogó, „Project magazine” keretében. A Docu­mentăr­ szereplő művészeket és munkáikat bemutató ki­adói tanácsba beválasztották Cosmin Costinaș fiatal román kritikust, aki a kelet-európai térségre, illetve a volt szovjet államokra, észak-európai és kanadai művészekre koncent­rál a projekten belül. A Cotidianul közéleti napilapnak adott interjújában még annyit elárul, hogy a kelet-európai mű­vészek hangsúlyos szerepet kapnak a fesztiválon, de a szexualitást boncolgatja (mint az eXistenz vagy Crash című filmjei), vagy a jelen filmhez kapcsolódóan a múlt, az emlékezés kérdéskörét­ (Spider- Pók). A Cronenberg képi világa, pontosabban az általa alkotott filmes látványvilág pe­dig egyéni, össze nem téveszthető ízt kölcsönöz mindenik alkotásának. Az Erőszakos múlt, mint jópár mai film, képregény-fel­dolgozás, ezért a filmben megjelenő erőszak ábrázolása va­lószínűsíthetően realista lesz. A különleges képességekkel megáldott főhős egy amerikai kisvárosban talán nem csábít moziba, de ne felejtsük el a rendező nevét és a hétvégi mo­zizás élményét! A főbb szerepeket Viggo Mortensen, Maria Bello, Ed Harris és William Hurt játsszák. Hallgatnivaló The Sound of Milano Fashion 4 (2005). Az elmúlt év legjeinek összeállítása már folyik egy ideje, de itt nem ilyen elgon­dolásból választottunk. A Milano Fashion... csak egy a válo­gatás cd-k sorában, viszont meghallgatása feltétlenül aján­lott, ha valakinek tetszenek a részben elektronikus, illetve egyaránt hallgatható és táncolható zenék. Persze a 2 cd hang­anyaga megfelelően változatos ahhoz, hogy ne engedjen meg párszavas jellemzést, ezért szólhatnánk a keletkezési kö­rülményekről, amint gyanítani lehet. Milánóról van szó, ahol két férfi évente válogatja és adja ki az olasz divat aktuális bemutatóihoz kapcsolódó zenei szelekciójukat. Az ered­mény nem annyira felszínes, mint hihetnénk. Míg a koncepció korábban főleg a szambás hangzások felé hajlott, a 2005-ös hanganyag első része („the show”) fő­leg női vokálos, de különböző zenei stílusok hangulatos ele­gye: sambát megelőző lounge és leginkább filmzenés dalok, egészen Aretha Franklin-ig.(Azért belefért Paul Weller is.) A második cd („aftershow”) nyilván a bemutatók utá­ni partira készített, ezen időnként össze is mixelik a számo­kat: valószínűleg itt gondolták azt a készítők, hogy a hall­gatók már nem bírnak ellenállni a késztetésnek, s táncol­ni fognak. Minthogy parti, a house alapok átívelnek az al­bumon, de nagyjából mindent hallani, ami a célt szolgálja: a latinos hangzás mellett meglepő groove-os számokat, a végén pedig régies, ismerősnek tűnő dallamokat mai hang­­szerelésben. Összeségében mindkét cd olyan, hogy amint lejár az egyik, már tesszük is be a másikat... Fényképes beszélgetés A bukaresti Carturesti könyvesboltban (a Patria mozi mel­lett) szintén csütörtökön, január 12-én este fél nyolctól be­szélgetéssel egybekötött fényképalbum-bemutató, a kétkö­tetes album címe RetroVizoare (azaz Visszapillantók), szer­zője az eddig filmkritikusként ismert Alex. Leo Serban. A meghívottak listáján találni többek között Bogdan Ghiut, H. R. Patapieviciet, Andrei Pleşut. A szervezőgárda liternet.ro portál, a partnerek pedig a román kulturális média legjava, úgymint a Dilema Veche, az Observatorul Cultural, vagy a Radio Romania Cultural. Mozi A kolozsvári Arta-Eurimages moziban pénteken január 13-tól vetítik David Cronenberg legújabb, Erőszakos múlt (A History of Violence) című játékfilmjét. David Cronenberg kanadai filmrendezőt talán nem kell sokaknak bemutatni, hiszen már több mint húsz éve gyártja meghökkentő, vitatott filmje­it, melyekben hol az emberi test - gép kapcsolatát, illet­Magazin Megjelent a British Council Romania folyóiratának legújabb száma, az Infobrit. A negyedévente megjelenő kiadvány be­számol Brit Kulturális Intézet által szervezett kulturális ren­dezvényekről, mint az ezév őszén lezajlott brit filmek fesz­tiválja, vagy amelyeken társszervezőként vett részt, mint a Rahova vidék image-építésének projektje, vagy a TM BASE Temesváron rendezett elektronikus zenei fesztivál. A lap az Intézet egyik fontos eszköze a brit kultúra közvetítésében, ol­vasni lehet a Harold Pinter angol (dráma)írónak ítélt Irodalmi Nobel-díjról, illetve interjúkat a Sally Potter és Sir Richard Eyre angol filmrendezőkkel, utóbbi a londoni The Royal National Theatre volt színházrendezője volt hosszú ideig. Végül pedig a New Media rovatban a februártól játsz­ható online-játékra hívják fel a figyelmet, amelyben az In­tézet bukaresti székhelyének virtuális terében kell elfogni egy tolvajt... A kiadvány ingyenes, beszerezhető a British Council ro­mániai központjaiban, vagy letölthető az intézet honlapjáról (http:/www.britishcouncil.org/ro/romania-infobrit.htm). ■ IV/1-2 DIURNUS NAPLÓJA Diumus naplója a www.klubhalo.hu-n olvasható. A naplót nyomtatásban, a szerzővel egyetértésben A Hét szemlézi és közli. Vizsla vagy Rex- avagy mit keresett a Nyomda Ördöge a Giccspalotában Január 10. Talán én voltam az egyetlen baloldali szavazó Magyarországon, akinek egyenesen rokonszenves volt Révész Máriusz. Ügyesnek, ötletesnek tar­tottam. Rátalált az állítás és cáfolat pofonegyszerű technikájára: aki hisz a Fidesznek, annak mondhat akármit, elhiszi. Ő csak azoknak beszélt, akik hinni akartak neki. Ha nehezükre esett, akkor is. És tudta, azoknak aztán mondhatott szinte bármit, elhitték. Szükség szerint ártatlan arcot, gyerekképet, szigorú srácképet vágott, felháborodott angyal­ arcot­­ elhitték. A többieknek viszont hiába is be­szélt, egy szavát sem hitték el. Még az igazat sem, ha ő mondta. Ezért az­tán azokkal, akik nem vették készpénznek a szavait, inkább szóba se állt. Lemondott arról, hogy Gyurcsányt rávegye: szavazzon a Fideszre. Máriusz okos volt. Ebben is igaza volt. Én például meg mertem volna esküdni rá, hogy a Magyar Vizsla oda se szagolt a Fideszhez. Különben is köztudomá­sú, hogy a Fidesz fél a kutyáktól. Főleg a nyomkeresőktől. (Az Élet és Irodalom is kiadhatna egy kutyás mellékletet - nyilván Rex lenne a címe.) Révész Máriusz azt mondta: az a papír, amely nyilvánosságra ke­rült, és amely, úgymond, visszavezethető Rogánig: hamisítvány. Bizony lehet. Amilyen ügyes és szavahihető Révész Máriusz, biztosan gondos­kodott róla. Ha az a papír hamisítvány, elképzelhető, hogy maga Má­riusz készítette és kerülő úton juttatta el Újhelyi Istvánhoz, hogy legyen aztán mit lelepleznie. Tiszta lelkiismerettel állíthatja, hogy hamisítvány, hiszen ezt nála jobban tán senki sem tudja. (Ez persze csak politikai fabula, kitaláció. Én legalább bevallom. Be akartam mutatni, mennyivel eszesebb és agyafúrtabb Révész Máriusz az MSZP sajtószóvivőjénél. Akiről azt sem tudom, kicsoda. Szóval, ked­velem Máriuszt. Dél-Franciaországban, Nimes és Marseille között talál­koztam ilyen kedves gall fiúkkal. Nagy dumások, drága pofák. Lehet, hogy egyetlen szavuk sem igaz, de aranyosak.) III., másnap. Pech. Máriusz kivételesen lebukott. Lám, a fax mégis on­nan indult el, a Giccspalotából­, a Fidesz-székházzá kicsicsázott, tűsarkúra állított, vén Szentkirályi utcai bérházból. Előbb volt némi habogás, lódítás, hogy a Nyomda Ördöge, aki ugye egész más ügyben járt a székházban, en­gedélyt kér, hogy — dehogyis Vizsla- ügyben - küldhessen valami faxot, és épp a Rogántól levetett, a feladói adatokat még ki nem cserélt faxon pötyög­­tetett - de az óvodás kifogások összeomlottak. Csak szegény Deutsch Tamás került az Estében ennél kínosabb helyzetbe, azt se tudta már, mit tagadjon. Az MSZP alelnökét, Újhelyi Istvánt igazolta minden. Bár kár, hogy ekko­ra ütős reklámja tán még soha nem volt politikai kiadványnak, mint ennek a kampánybulvárnak. Nahát. Ilyen olcsón, ilyen hírverést! Igaz, a Fidesz olyannyira kompromittálódott teljesen felesleges hazugságaival, hogy az is minden pénzt megért. Fogalmam sincs, miért kellett megkísérelni elhitetni, hogy a Magyar Vizsla: Fidesz-ügynök. Most már csak azt kellene megtudni, mibe kerültek a teljesen felesleges óriásplakátok, mennyiért ragasztották ki ezeket országszerte, és mit gondol Sólyom László államfő erről a kétségkívül személyeskedő attak-sorozatról. Igaz, ebben is van ráció. Gyurcsány és Kóka jómódú fiatal urakként fog­lalták el mai tisztségeiket - nem kényszerülnek ilyen-olyan manőverekre, hogy titkon egy kis vagyonkát guberáljanak. Érthető, ha megfojtanák őket egy kanál tokaji furmintban. Ettől a pillanattól kezdve a Magyar Vizsla - bármi álljon méregdrága oldalain - Gyurcsánynak korteskedik. Nem is értem, hogyan jutott bárkinek is eszébe a Magyar Vizsláról a Fidesz. Majd a Rexről, arról persze. ■ a hét 2006. január 12.

Next