A Hon, 1863. január (1. évfolyam, 1-25. szám)
1863-01-22 / 17. szám
Első évfolyam 1863. Beigtatási díj: 7 hasábos petitsor...............................7 kr. Bélyegdíj minden beiktatásért ... 30 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása : József tér, 11. szám, 2-ik emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektő fogadtatnak el. 17-ik sz. Csötörtök, jan. 22. Szerkesztés iroda: Ferencziek tere 7ik seám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik szám 2-dik emelet. Kiadóhivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Előfizetési díj: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva! Egy hónapra ..... . . 1 frt 75 km. 3 hónapra . ... . ... 5 frt------- 6 hónapra....................................10- frt-------- Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számittatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Nyílt levél gr. Széchenyi Ödönhöz. Minden résznak jó oldala is van — azt tartja a közmondás — és csakugyan, igen kellemetlen lábszenvedésemnek is van jó oldala, t. i. az, hogy kedves barátaim sűrűbben látogatnak; köszönet nekik ezért — s így te is, kedves barátom, sok kedves és kellemes órát töltöttél el velem, és pedig nem mind hasztalan fecsegésekkel, de sok hasznos tárgy megpendittetvén, közhasznú vállalatok foganatosithatását tárgyazó beszélgetésekkel, s így többek közt egy kereskedelmi és iparegyesület is jött szóba. Ezen eszmének nagy hordereje ösztönzött engemet, szabad óráimat annak kimerítőbb taglalására fordítani azon feltett szándékkal, hogy ez ügyet neked ajánlom, neked czímezem. Neked pedig azért, mert ifjú nemzetünk sarjadékának kiváló egyike vagy, ki közjólétünk körüli működéseidben erélyességet s fáradhatlanságot állhatatossággal párosítani bírsz. De azért is neked, mert hazánktól annyira szeretett és tisztelt apád fia vagy, ki jól fogtad fel, hogy azon közszeretet, melyben jelenleg részesülsz , még apád érdeme, mi csak egy érdemteljes jövőben válhatik saját érdemeddé. Barátaidtól ezen ismert szerénységed az, mi kereskedik jövődért közös hazánk előtt. Szívből barátod, Károlyi Ede. Egy kereskedelmi és ipar-egyesületről. I. Fejezet. Földtani (telluris) alkotása földünknek olyan, hogy sehol sem képes a földmivelés, és még kevésbé az ipar a civilizált állapotban levő lakóknak minden szükségleteit előteremteni. E hiányt csak a kereskedés pótolhatja, mely szükségképen belőle ered, és viszont, a kereskedés az, mi a haladott gazdálkodást lehetővé teszi, mely fő tényezője a kereskedelemnek. E két testvér csak karöltve haladhat, ha az egyik hátra marad az, úgy a másiknak is akadályozza haladását. Mindenkor a gazdászat és civilisatio által sokszorozott szükségek idézték elő a kereskedelmet. Ennek első fejlődésekor roppant árkülönbségek idéztettek elő a termelési és fogyasztási valódi árak között. E nagy különbség kereskedelmi nyereséggé vált , melyet az azon kori nagykereskedelmi veszélyek óriási léptekben fejlesztettek. De ha nagy volt a nyereség, nagy volt a károsodási veszély is, és épen e jelen civilizáltabb korunknak feladata ezen kereskedelmi koczkáztathatások kevesbítése, hogy mérsékletesebbé válván a nyereség, a termelés árát a fogyasztás árához minél közelebb hozhassa. Olvashattuk a világ történetében a phoeniciaiak, chartagoiak, venetiánusok és genuaiakról, láthatjuk napjainkban is az angol, holland stb. nemzeteknél, hogy ők bár nem dicsekhetnek országuk bő termékenységével, sokkal gazdagabbak, mint sok oly nemzet, melynek országa, dús termékenysége s hasznot hajthatósága által sokkal gazdagabb, sokkal virágzóbb állapotba helyezhetné lakóit. Ennek oka abban rejlik, mert az illetők sokkal nagyobb mértékben sajátjukká tették a más országok terményeiből több hasznot meríteni tudás mesterségét, mint azok, kik termesztettek, s terményeiket kellő haszonnal kezelni nem képesek. Hogy tehát a közvetítő kereskedelmi haszon a termesztő és fogyasztó között a nemzetre egyformábban felosztva maradjon, szükséges a nemzet valódi érdekében működő országos közgazdászati és közipari egyletnek létesülni. A kereskedelem első lépése az anyagok cserélésére való, utána a karavánok és hajószállitmányok, melyek időről időre a népekkel közlekedést szültek, ezek után az országos vásárok, végtére az állandó boltok és raktárak, hol a kereskedők, mint tulajdonosok, mindig önkoczkájokra — de önnyereségükre is — közvetítők voltak a termesztő és consumens között. Itt záródik be a kereskedelem haladásának első epochája, és jellemeznünk lehet csekély felfogásom szerint a kereskedelem új haladási phasisát, melyet bizományos (commission) kereskedelmi névvel ruházhatunk fel. Itt a consumens sokkal szorosabb viszonyba jő a producenssel, mert e viszonyt már nem egy tulajdonos kereskedő képezi, de egy vállalat, mely csekély százalékért a viszonyos biztosítás alapján e közvetítést átvállalja. És így minden kétes kimenetel a közbiztosítás által el lévén hárítva, a termesztő terményének egész árát, a consumens pedig ugyan a terménynek legkisebb árát — a drága közvetítés kiszorítása által — illetőleg kapja és adja meg. Ezt elérhetjük egy kereskedelmi csarnok és bizományos raktár (bazár) által; mi kétségtelenül a lehető legolcsóbb közvetítő, mert általa a lehető legtökélyesebb kereskedelmi viszonyt elértük volna, ha e természetes törekvését a kereskedelemnek a vámrendszer nem akadályozná. A belkereskedés haladási pontját mindemellett e könnyen állapítható kereskedelmi csarnok (bazár) útján így elérve, fordítsuk figyelmünket azon nehézségek felé, melyeket e vámrendszer előidéz; ezeket csakis egy vámmentes szabad kikötő és rakodó intézet alapítása (dock-ok) által győzhetjük le. Ez azon vállalat, mely kereskedelmünket biztos fénypontra emelni képes, s melynek elérése jelen törekvésem. A vámmentes rakodó előnyeit elő sem akarom adni, mert önmagukban is oly kézzelfoghatók, hogy nekik sem magyarázóra, sem szószólóra szükségük nincsen, csakis a kiviteli módokra vonatkozókra kívánok ez indítványomban terjeszkedni. Tagadhatatlan, hogy egyes embereknek ez iránybani törekvései, jelen körülmények között, sikertelenek maradnának. Előbb az egész nemzetnek ez eszmét magáévá kell tennie, és annak nagy jótékony horderejű következése által hatványozott (potencilázott) közakaratával kifejlesztetnie, hogy egy hathatós nyomás fejtetvén ki a körülményekre, az elháríthassa az ellenálló nehézségeket, mert mi egyesek fellépésére engedményeztetni nem fog, az előbbutóbb biztosan el fog érezni, ha milliók higgadt és kitartólag nyilvánult akarata kívánni és követelni fogja. Első föladatunk tehát, e nagy eszme csíráját elvetni, azt keltében ápolgatni, és nemzetünk figyelmét ez eszme érleltetésére fordítani. Kettő itt a kérdés: 1-ső, mikép érleljük az eszmét ? — a második: mikép nyerendünk majd nyilvános kifejezést ez, akkor már megérett eszmének ? II. Fejezet. Az elsőre felelni vélek, ha azt állítom hogy ez eszme a journalistikától helyesen fölfogva és pártolva már is nagy előmenetelt tenne, melyet egy kereskedelmi csarnok (bazar) életbeléptetése azonnali anyagi haszon mellett még bővebben érlelne. Mert bár hazánk határaira szorítva volna, és természetesen amannál sokkal kevesebb haszonnal összekötve, mégis annyiból megfelelne czéljának, hogy a termelőt a consumenssel szorosabb viszonyba hozva, ezeket anyagi haszon mellett e jótékony eszmével megismertetvén, amannak nagy horderejét a közgyakorlati téren fejtegetve, az egész termelő és iparos hazánkkal megismertetné. És igy megszűnhetnék nemzetünk keblében azon hatalmas nemzeti vád, mely előbb-utóbb utat törne magának annál biztosabban, mivel már léteznék egy testület, — egy második gazdasági egyesület, — szóval egy kereskedelmi egyesület, mely az elsőbe némileg beolvadva, egymást viszonyosan gyámolitva, hazánkban határozott állást foglalna, — melyből a nemzet közakaratára támaszkodva — egyesült erővel és biztosabb sikerrel haladna a másod és főczél elérése felé. A második czél a szabad vámmentes pesti kikötő és rakodó alapítása, tagadhatlanul nemzetünk termelésére , iparára és fejlődésének általános haladására — századunk legnagyobb horderejű eszméje, melynek valósulása országos vagyonunk — és anyagi erőnknek hathatós többszörözője volna, mert e vállalat létrehozatalának okvetlen következése egy olcsó és idegen pénzekből alakuló kereskedelmi és előlegező bank (credit mobilier) alakítása, minek következése az ily, külfölddel való szoros összeköttetésünknek folytán egy magyar nemzeti bank alapítása volna. Tekintsük Ázsia és Amerika újabban készült kikötőit, és látni fogjuk mikép nem az ottani lakosok, de a velük összeköttetésbe jött kereskedő népek — főleg Angolország — már önszükségek fedezésétől ösztönözve azonnal bankot alapítanak. Egy ilyen most 3 hete Amerika egyik részében alapult. És így azon pénzforrásokhoz közvetlenül jutna nemzetünk, melyeket most a bécsi pénzpiacz drága közvetítése által, igen is ritkán tud elérni. Szóval önálló és független pénzviszonyokat teremtenénk magunknak, kereskedelmünk függetlenné válnék, önérdekeit saját ereje által biztosíthatná. III. Fejezet: Csekély nézetem szerint az első czél elérésére, mely embrióként a másikat is magában foglalja, csak egy út vezethet, t. i. egy kereskedelmi ipar-egyesület alapítása, mely öregebb testvére, — a gazdasági egyesület nyomdokain haladva, vele karöltve a közczél, az országos anyagi jobblét felé eredzene. Legyen ez egyesületnek is köztelke, melyet kereskedelmi csarnoknak (bazárnak) nevezendünk, — legyenek ennek is fiók egyesületei a megyék fővárosaiban és olvadjanak lehetőleg közös érdekekben a gazdasági egyesületekbe, — ott pedig, hol magánállóságra eléggé képviselve nincsen ez eszme, ott szakosztályképen alakuljon a gazdasági egyesületekbe, egyenes közlekedésre lépvén a pesti ipar és kereskedelmi anya-egyesülettel, melynek egyik szakosztálya az egyesületek közös érdekeiben közös gyűléseket tartana, mely alkalomkor azon még annyira elhagyatott státusgazdászati tér kifejlődésére törekedve életbeléptetni azon eszmét, melyet még csak a minap Podmanitzky Frigyes barátom egy nyílt levelében Károlyi Sándor öcsémnek ajánlott. Ez tagadhatatlan haszoneredménnyel bírna annyiból, hogy így alakulna egy szakértő egyénekből álló és honfias szeretettől indított központ, mely közgazdászati s kereskedelmi országos ügyeinket taglalva, azoknak hiányait és kinövéseit jellemezve s lehetőleg orvosolva, egy ily ügyekben competens közvéleményt képezne.E közvélemény orgánumának fő feladata lenne a közönség figyelmét mindig ezen közérdekű tárgyakra irányozva szakértő tapasztalásai által az ügyet fejlődésében gyámolitani, hogy így a külön két egyesületre (gazdászati egyesület, s ipar- és kereskedelmi egyesületekre) támaszkodva és ezeknek közreműködéseikre számíthatva, mint concentráltabb és hathatósabb közvélemény és köztörekvés nagyobb és terjedtebb kiviteli erővel is működhessék, így a kereskedelem a gazdászati viszonyokon ez pedig a kereskedelmen és igy viszonyosan egymást segítve haladnának. Ennek kivitelére épüljön egy csarnok (bazar) melynek részvényes tulajdonosaitól az arra épített, majd határozandó kiterjedésű részét kibérelvén, ezt termesztmények és iparművek állandó kiállítás- és bizományi raktárának használván, úgy, hogy bárki is termesztményeit vagy iparczikkeit egy csekély és philantropikus alapon kivetett provisio vagy raktári illeték mellett kiállítaná, vagy eladná maga, vagy a bizottmány utján az ipar és kereskedelmi választmány őrködése mellett. Mily előnyöket nyújtana e vállalat mind a bazár részvényesei és tulajdonosaira, mind a termesztők és iparosokra nézve, végre a vevőkre, általános haladási ügyünkre és fővárosunk kellemeire nézve, — ez legjobban megérthető lesz a vállalat részletes leírásában. IV. Fejezet. A kereskedelmi és iparegyesület alapításáról. Ezen magyar ipar- és kereskedelmiegyesület létrehozatala két uton történhetnék, t. i. először : ha akadályok nem léteznének, úgy közgyűlést tartván, abból az alapszabályok kidolgozására bizottmány választatnék , melynek feladata lenne, az általa kidolgozandó alapszabályokat egy alakító közgyűlésnek benyújtani, s e vállalatot életbeléptetni. Ha pedig akadályok miatt ez így nem lenne létrehozható, úgy a második módhoz nyúlnánk, mely ezzel azonos eredménynyel bírna, de megfordított működési alapon nyugodnék. Felszólitanák ekkor honfitársainkat megyénkint, városonkint kerületenkint sőt vidékenkint is, társadalmi összejövetelekre, melyekben minden 50 alapitó tag egy egyesületi képviselőt választana, kik mint küldőik felhatalmazottjai Összejővén, egy tudtokra adandó alkalomkor ez eszme valósulását, mint magán vállalatott, (de igy az egész nemzet közakaratával felruházva) létrehoznák, és igy az előbb emlitett ügyvitelnek kerékvágásába jutnánk. (Folytatása következik.) 1.27 1.50 47.52 1.52 1.60 GEL Joon EL -ár a 1E Bécsi börze január 20-án. PesenVidéken Más P tíczokon Államadósság: 5%-es Metalliques 100 frtos 4’A7o-es „ „ „ Adott ár 75.90 Tartott ár 76.— Elsőbbségi kötvények. Államvaspálya 275 frk. Lomb.-velenczei „ 105 ftos Adott Tartótár 130.50 123.25 Alsó austriai mérő szerint. Legalant Legmagasb 5 Marczali jan. 17. Moor jan. 17. Nyitra ian.17. Wels jan. 18. Prag jan. 16. ár 130.— 122.75 Súly, font Közép ■9 Súly, font Leg-Leg-Súly, font Leg-Leg-Súly, font Leg-Leg-Súly, font Leg-Leg-Súly, font Leg-Legmagasb 66. 767.25 szerintÜ szerint alant magast szerint alant magast szerint alant magasb szerint alant magast szerint alant 5%-es nem. köles. „ Földtehermentesitési kötelezvények. 82.35 82.40Osztr. Lloyd „ „ 93.— 94.— ároszt. ért. ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár osztr. ért. ár oszt. ért. Részvények: 83.86 5%-os magyarorsz. 100 frtos 75.50 76.-Északi vasút 205.50 frtos185.—185.20 Búza bánsági, .... 85.87.88 3.90 4.25 4.38 3.20 3.50— 3.20 3.60 80.87 3.— 3.90_ 4.64 5.— 80.86 4.43 4.92 „ horvát „ „ 74.50 75.-Állam „ 500 frank 235.50236.— „ tiszamelléki és pesti 84.85.86 3.80 3.90 4.—U — — — — — — — — — — — — „ erdélyi ” „ „ Az austriai bank záloglevelei. 73.75 74.25Déli „ 350 „ Nyugati „ 210 , 274.— 153.50 275.— 154.n nn>n „ fehérmegyei. . . „ bácskai .... 86.87.83 83 7.84.85 83’/1.34.85 4.10 3.85 3.75 425 4.5 3.85 4.38 4.15 3.95 • rH KJm — — — — — — — — — — — — — — — 590-es 12 hóra szóló 100 frtos „ 6 évre „ „ „ inn nn „ sorsolható 105 „ 104.’— 100.— 90.— 104150 100.50 90.50 Tiszai „ 201 „ Bankrészvény — — Hitelintézet 200 „ Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 525 „ 147.— 814.— 226.80 662.— 235.— 816! — 226.90 664. 237.Rozs................................................. • 76.78.80 2.55 2.60 2.70 75.80 2.— 2.20— 2.20 2.40 78.82 2.65 2.85_ 384 3.48 77.82 3.41 3.65 Sorsjegyek ház. n. 1839. évi teljes „ Sept. 1.145.25145.75 Dunagőzhajózás „ „ Pesti lánczhíd „ „ 431.— 402.432.— 404.— Árpa sörnek való . . . 68.69.72 2.10 2.15 2.40 68.70 1.80— — 1.60 2.— 68.72 1.60 1.85— 2.28 2.48 68.74 2.61 2.74 » D ötödr. „ „ „ 1854. „ teljes „ Jan. 2. 142.50 92.— 143.— 92.50 Váltók (3 hóra). „ takarmánynak 65.67.68 1.80 1.90 1.95m — — — — — — — — — — --- ■— — — — 1860 » .. . » Mai ” 92 40 93.80 132. 98.— 119.— 35.— 94.50 92.60 94.— 132.25 98.50 120 — 35.50 95.50 Hamburg 100 bankmark 4,/2 °/086.75 87.— Zab.................................... Kukoricza pesti . . . „ „ bánsági . . 45.47.50 1.46 2.30 2.45 1.50 2.35 2.55 1.57 2.42 2.60 bJO 44.50 82.1.40 2.30 1.50 — 1.50 2.10 1.70 2.40 47.50 82.85 1.48 2.10 1.50 2.25— „ ötödr. „ „ „ Hitelintézeti „ Jan. 2. Dunagőzhajózási „ Jan. 18 Trieszti „ „ 1 Budai „ Jan. 3. Eszterházy hg „ Juni 15. Augsb. 100 db német fr.37,% London 10 ft sterling 3% London „ Páris 100 frank „ látra „ 4“/« Pénznemek. 98.— 115.80 115.80 45.90 98.20 115.90 115.90 46.— Köles...............................— — — — c3 __ __ __ ___ ___ ___ Salm „ Jan. „ 37.—37.50 15.75 15.80 3.15 Ph Pálffy 40 Marc. 15. 38.50 39.Korona............................... Bab ......— 2.85 3.— — — — — — — — _ ___ ___ Clary 40 Marc. 15. 35.—35.25 Császári arany..................... 5.58 5.59 Repcze .......................... 7.75 8. 8.25 St. Genois „ Jan. 3. 38.50 39.—Reczés ............................... 5.57 5.59 — — — — — — — — — — — — — — — Windischgrätz 20 Dec. 1. 20 50 21.-Napoleond’or.......................... 9.29 9.31 Waldstein „ Dec. 15. 22.75 23.25Orosz imperiale..................... 9.55 9.57 Keglevich 10 Máj. 1. 16.25 16.50Porosz pénztári utalvány . 1.„7, Comp rentpapirle Jan. 2. 17.— 17.50 Ezüst.................................... 114.50114.75 — Az orsz. magyar gazdasági egyesület évi számvevő közgyűlését f. hó 28-dik napján délelőtti 11 órakor fogja megtartani. — Az igazg. választmány ülése f. hó 24-kén délelőtti 10 órára van kitűzve. Pest, 1863. jan. 15. Az elnökség megbízásából : Morócz István titoknok. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzéről : jan. 21.—5% metaliques 75. 40. Nemzeti kölcsön 82.45. Bankrészvény 815. Hitelintézet 226.80. Ezüst 115. Londoni váltók 116.40. Arany 5.59. Pest, jan. 21. A szél délnyugatról fuj ; az időjárás alig változott; a hőmérő reggel 0, délben 3 fokon állt, 0 felett. A D. víz állása 440 felett. Marseille i tudósítások i. h. 17-dikéről azt jelentik, hogy a búza ára a gyéren érkezett szállítmányok következtében szilárd, az üzlet pedig semmi esetre sem élénk. Bánsági búza Marseilleben 34 fokon kel (160 litres szerint.) Helybeli piaczunk külföldi vevők jelenléte következtében élékebb volt, több ezer mérőnyi forgalomnál az árjegyzékünkben látható árak szívesen adattak meg. 86 és fél fontos búza 4.15, 87 fontos pedig 4.25 krjával kelt. Nehéz jó rozs mérője 2.75 krra tartozik. Bécs, jan. 20. A gabona üzletben nem állt be változás, de már is nagyobb szilárdság vehető észre. Búza néhány részletben Délnémetország és Helveczia számára vásároltatott; 83 — 85 fontos 8.85—90 krval 84—86 fontos Pozsonyban átveendő 4.15 kron kelt. Bécs, jan. 19. (Marhavásár). Fel volt hajtva, magyarhoni 955, galicziai 1044, belföldi 738; összesen 2737 db vágómarha. Bécsi mészárosok 1932, vidékiek 641 dbot vettek meg; a vásáron kívül elkelt 54 db eladatlan 110 db. Vidékre összesen 751 kelt el; Bécsben maradt 1986 db. Darabja átlag 500—670 fontra becsültetett; dbjá*nak ára 125—193, mázsája 24,75—29 frt. (V. K.) Velencze, jan. 17. A búza a 1. héten is megtartotta előbbi árát, a többi gabonanemű kínáltatott ugyan, de csak gyengén kelt. A kender, gyapjú és bőr ára változatlan. Danzig, jan. 18. A gabonavásárunkon beállt javulás nem sokáig tartott, a vevők hangulata igen kedvezőtlen, az árak csökkentek, minek oka a londoni és kölni árcsökkenésekben keresendő. A búza felfele 3 sőt 4 ez. garassal is olcsóbb lett. Rozs kerestetett, ára eddig szilárd volt, de ma ezen termény is 1 grssal olcsóbb. Nagyszemű szép árpa kerestetik, jó minőségű 2 garassal magasabban is kel, rész minőségű kevés figyelemnek örvend. Vidéki tudósítások. (B. T.) Marczali jan. 17. A felsőbb vidékekről hozzánk érkező bágyadt üzleti tudósítások miatt helyi üzletünkben is átalános pangás uralkodik. Semminek sincs kellő jó ára; a gazdaember nem képes miből sem pénzt csinálni, s ha behoz is néha néhány mérő gabonát a piaczra, hogy ezt olcsó áron itt elpazarolja, csak azért teszi, hogy magyar vendégszeretete ellenére menekülhessen bizonyos látogatóitól, kik őt, ha adóját pontosan fizeti, évnegyedenként híven megtisztelni nem szokták. Nagybani gabna-eladás épen nem fordul elő. Mai heti vásárunkra is kevés áru érkezett, s ennek is egy része eladatlan maradt; a búza ára 20 krt esett, ellenben a kukoricza ára annyival fölébb szállt; egyéb termény megtartá jan. 2-ik árát. A jan. 12-kén tartott kéthelyi országos vásárt az eső szakadása elvonta, csak alig néhány darab marha vétetett meg vidéki gazdák s mészárosok által, — az ökör párja 200—280 frton, a fejős tehén díja 50—80 fton; a hizlalt marhákat vissza kellet hajtani, mert a felső vidékről máskor megjelenni szokott kereskedők hiányoztak. Időnk járása uj év óta folyvást tavaszias ; fagy nincs, esős, ködös, s borongós napok váltják egymást; mi nem csekély aggodalmat okoz a mezei gazdáknak, tartván attól, hogy a most elmaradó téli fergetegek a tavaszi napokban fognak majd kíméletlenül tombolni. Csak némely birkás gazdák nyugtatják magukat azon szerencse reményével, hogy szűken bélelt takarmányos pajtajokat legelő nyájaiktól most megkímélvén, ha a tavasz is kedvező leend, széna dolgában nem fognak megfogyatkozni. _ Lapunk tegnapi számával a nyomdában véletlen zavar történjén, rovataink egyes részei összekeveredtek, melyek hovatartozását a t. olvasók megítélésére bizzuk részletes hibaigazitások helyett.J