A Hon, 1863. január (1. évfolyam, 1-25. szám)

1863-01-22 / 17. szám

Első évfolyam 1863. Beigtatási díj: 7 hasábos petitsor...............................7 kr. Bélyegdíj minden beiktatásért ... 30 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a laptulajdonos szer­kesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása : József tér, 11. szám, 2-ik emelet. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmente­tlen levelek csak ismert kezektő fogadtatnak el. 17-ik sz. Csötörtök, jan. 22. Szerkesztés iroda: Ferencziek­ tere 7ik se­ám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik szám 2-dik emelet. Kiadó­hivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Előfizetési díj: Postán küldve vagy Bud­apesten házhoz hordva! Egy hónapra ..... . . 1 frt 75 km. 3 hónapra . ... . ... 5 frt------- 6 hónapra....................................10- frt--------­ Az előfizetés az é­v folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számittatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Nyílt levél gr. Széchenyi Ödönhöz. Minden résznak jó oldala is van — azt tartja a közmondás — és csakugyan, igen kellemetlen lábszenvedésemnek is van jó oldala, t. i. az, hogy kedves bará­taim sűrűbben látogatnak; köszönet ne­kik ezért — s így te is, kedves barátom, sok kedves és kellemes órát töltöttél el velem, és pedig nem mind hasztalan fe­csegésekkel, de sok hasznos tárgy meg­­pendittetvén, közhasznú vállalatok foga­­natosithatását tárgyazó beszélgetésekkel, s így többek közt egy kereskedelmi és ipar­egyesület is jött szóba. Ezen eszmének nagy hordereje ösztönzött engemet, sza­bad óráimat annak kimerítőbb taglalásá­ra fordítani azon feltett szándékkal, hogy ez ügyet neked ajánlom, neked czímezem. Neked pedig azért, mert ifjú nemze­tünk sarjadékának kiváló egyike vagy, ki közjólétünk körüli működéseidben eré­­lyességet s fáradhatlanságot állhatatos­sággal párosítani bírsz. De azért is neked, mert hazánktól an­­­nyira szeretett és tisztelt apád fia vagy, ki jól fogtad fel, hogy azon közszeretet, melyben jelenleg részesülsz , még apád érdeme, mi csak egy érdemteljes jövő­ben válhatik saját érdemeddé. Barátaidtól ezen ismert szerénységed az, mi kereskedik jövődért közös hazánk előtt. Szívből barátod, Károlyi Ede. Egy kereskedelmi és ipar-egye­sületről. I. Fejezet. Földtani (telluris) alkotása földünk­nek olyan, hogy sehol sem képes a föld­­mivelés, és még kevésbé az ipar a civili­­zált állapotban levő lakóknak minden szükségleteit előteremteni. E hiányt csak a kereskedés pótolhatja, mely szükségké­pen belőle ered, és viszont, a kereskedés az, mi a haladott gazdálkodást lehetővé teszi, mely fő tényezője a kereskedelem­nek. E két testvér csak karöltve halad­hat, ha az egyik hátra marad az, úgy a másiknak is akadályozza haladását. Mindenkor a gazdászat és civilisatio által sokszorozott szükségek idézték elő a kereskedelmet. Ennek első fejlődésekor roppant árkülönbségek idéztettek elő a termelési és fogyasztási valódi árak kö­zött. E nagy különbség kereskedelmi nyereséggé vált , melyet az azon kori nagykereskedelmi veszélyek óriási lép­tekben fejlesztettek. De ha nagy volt a nyereség, nagy volt a károsodási veszély is, és épen e jelen civilizáltabb korunknak feladata ezen kereskedelmi koczkáztatha­­tások kevesbítése, hogy mérsékletesebbé válván a nyereség, a termelés árát a fo­gyasztás árához minél közelebb hozhassa. Olvashattuk a világ történetében a phoeniciaiak, chartagoiak, venetiánusok és genuaiakról, láthatjuk napjainkban is az angol, holland stb. nemzeteknél, hogy ők bár nem dicsekhetnek országuk bő termé­kenységével, sokkal gazdagabbak, mint sok oly nemzet, melynek országa, dús ter­mékenysége s hasznot hajthatósága által sokkal gazdagabb, sokkal virágzóbb álla­potba helyezhetné lakóit.­­ Ennek oka abban rejlik, mert az illetők sokkal na­gyobb mértékben sajátjukká tették a más országok terményeiből több hasznot merí­teni tudás mesterségét, mint azok, kik ter­mesztettek, s terményeiket kellő haszonnal kezelni nem képesek. Hogy tehát a közvetítő kereskedelmi haszon a termesztő és fogyasztó között a nemzetre egyformábban felosztva marad­jon, szükséges a nemzet valódi érdekében működő országos közgazdászati és közipari egyletnek létesülni. A kereskedelem első lépése az anya­gok cserélésére való, utána a karavánok és hajószállitmányok, melyek időről időre a népekkel közlekedést szültek, ezek után az országos vásárok, végtére az állandó boltok és raktárak, hol a kereskedők, mint tulajdonosok, mindig önkoczkájokra — de önnyereségükre is — közvetítők voltak a termesztő és consumens között. Itt záródik be a kereskedelem haladásának első epo­chája, és jellemeznünk lehet csekély fel­fogásom szerint a kereskedelem új hala­dási phasisát, melyet bizományos (commis­sion) kereskedelmi névvel ruházhatunk fel. Itt a consumens sokkal szorosabb viszony­ba jő a producenssel, mert e viszonyt már nem egy tulajdonos kereskedő képezi, de egy vállalat, mely csekély százalékért a viszonyos biztosítás alapján e közvetítést átvállalja. És így minden kétes kimenetel a közbiztosítás által el lévén hárítva, a ter­mesztő terményének egész árát, a consu­mens pedig ugyan a terménynek legki­sebb árát — a drága közvetítés kiszorítása által — illetőleg kapja és adja meg. Ezt elérhetjük egy kereskedelmi csar­nok és bizományos raktár (bazár) által; mi kétségtelenül a lehető legolcsóbb köz­vetítő, mert általa a lehető legtökélyesebb kereskedelmi viszonyt elértük volna, ha e természetes törekvését a kereskedelemnek­­ a vámrendszer nem akadályozná. A belkereskedés haladási pontját mind­emellett e könnyen állapítható kereskedel­mi csarnok (bazár) útján így elérve, for­dítsuk figyelmünket azon nehézségek felé, melyeket e vámrendszer előidéz; ezeket csakis egy vámmentes szabad kikötő és rakodó intézet alapítása (dock-ok) által győzhetjük le. Ez azon vállalat, mely ke­reskedelmünket biztos fénypontra emelni képes, s melynek elérése jelen törekvésem. A vámmentes rakodó előnyeit elő sem akarom adni, mert önmagukban is oly kéz­zelfoghatók, hogy nekik sem magyarázóra, sem szószólóra szükségük nincsen, csakis a kiviteli módokra­­ vonatkozókra kívánok ez indítványomban terjeszkedni. Tagadhatatlan, hogy egyes emberek­nek ez iránybani törekvései, jelen körül­mények között, sikertelenek maradnának. Előbb az egész nemzetnek ez eszmét ma­gáévá kell tennie, és annak nagy jótékony horderejű következése által hatványozott (potencilázott) közakaratával kifejlesztetnie, hogy egy hathatós nyomás fejtetvén ki a körülményekre, az elháríthassa az ellen­álló nehézségeket, mert mi egyesek fellé­pésére engedményeztetni nem fog, az előbb­­utóbb biztosan el fog érezni, ha milliók higgadt és kitartólag nyilvánult akarata kívánni és követelni fogja. Első föladatunk tehát, e nagy eszme csíráját elvetni, azt keltében ápolgatni, és nemzetünk figyelmét ez eszme érleltetésére fordítani. Kettő itt a kérdés: 1-ső, mikép érlel­jük az eszmét ? — a második: mikép nye­­rendünk majd nyilvános kifejezést ez, ak­kor már megérett eszmének ? II. Fejezet. Az elsőre felelni vélek, ha azt állítom hogy ez eszme a journalistikától helyesen fölfogva és pártolva már is nagy előmene­telt tenne, melyet egy kereskedelmi csar­nok (bazar) életbeléptetése azonnali anyagi haszon mellett még bővebben érlelne. Mert bár hazánk határaira szorítva volna, és természetesen amannál sokkal kevesebb haszonnal összekötve, mégis annyiból meg­felelne czéljának, hogy a termelőt a consu­­menssel szorosabb viszonyba hozva, ezeket anyagi haszon mellett e jótékony eszmé­vel megismertetvén, amannak nagy hord­­erejét a közgyakorlati téren fejtegetve, az egész termelő és iparos hazánkkal megis­mertetné. És igy megszűnhetnék nemze­tünk keblében azon hatalmas nemzeti vád, mely előbb-utóbb utat törne magának an­nál biztosabban, mivel már léteznék egy testület, — egy második gazdasági egye­sület, — szóval egy kereskedelmi egyesü­let, mely az elsőbe némileg beolvadva, egymást viszonyosan gyámolitva, hazánk­ban határozott állást foglalna, — melyből a nemzet közakaratára támaszkodva — egyesült erővel és biztosabb sikerrel ha­ladna a másod és főczél elérése felé. A második czél a szabad vámmentes pesti kikötő és rakodó alapítása, tagadhatlanul nemzetünk termelésére , iparára és fejlődésének általános haladá­sára — századunk legnagyobb horderejű eszméje, melynek valósulása országos va­gyonunk — és anyagi erőnknek hathatós többszörözője volna, mert e vállalat létre­hozatalának okvetlen következése egy ol­csó és idegen pénzekből alakuló kereske­delmi és előlegező bank (credit mobilier) alakítása, minek következése az ily, kül­földdel való szoros összeköttetésünknek folytán egy magyar nemzeti bank alapí­tása volna. Tekintsük Ázsia és Amerika újabban készült kikötőit, és látni fogjuk mikép nem az ottani lakosok, de a velük összeköttetésbe jött kereskedő népek — főleg Angolország — már önszükségek fedezésétől ösztönözve azonnal bankot ala­pítanak. Egy ilyen most 3 hete Amerika egyik részében alapult. És így azon pénz­forrásokhoz közvetlenül jutna nemzetünk, melyeket most a bécsi pénzpiacz drága közvetítése által, igen is ritkán tud elérni. Szóval önálló és független pénzviszonyo­kat teremtenénk magunknak, kereskedel­münk függetlenné válnék, önérdekeit saját ereje által biztosíthatná. III. Fejezet: Csekély nézetem szerint az első czél elérésére, mely embrióként a másikat is magában foglalja, csak egy út vezethet, t. i. egy kereskedelmi ipar-egyesü­let alapítása, mely öregebb testvére, — a gazdasági­ egyesület nyomdokain ha­ladva, vele karöltve a közczél, az országos anyagi jobblét felé eredzene. Legyen ez egyesületnek is köztelke, melyet kereske­delmi csarnoknak (bazárnak) nevezendünk, —­ legyenek ennek is fiók egyesületei a megyék fővárosaiban és olvadjanak lehe­tőleg közös érdekekben a gazdasági egye­sületekbe, — ott pedig, hol magán­álló­ságra eléggé képviselve nincsen ez eszme, ott szakosztályképen alakuljon a gazda­sági egyesületekbe, egyenes közlekedés­re lépvén a pesti ipar és kereskedelmi anya-egyesülettel, melynek egyik szak­osztálya az egyesületek közös érdekei­ben közös gyűléseket tartana, mely al­kalomkor azon még annyira elhagya­tott státusgazdászati tér kifejlődésére tö­rekedve életbeléptetni azon eszmét, me­lyet még csak a minap Podmanitzky Fri­gyes barátom egy nyílt levelében Károlyi Sándor öcsémnek ajánlott. Ez tagadhatat­lan haszoneredmén­nyel bírna annyiból, hogy így alakulna egy szakértő egyének­ből álló és honfias szeretettől indított köz­pont, mely közgazdászati s kereskedelmi országos ügyeinket taglalva, azoknak hiá­nyait és kinövéseit jellemezve s lehetőleg orvosolva, egy ily ügyekben competens közvéleményt képezne.E közvélemény or­gánumának fő feladata lenne a közönség figyelmét mindig ezen közérdekű tár­gyakra irányozva szakértő tapasztalásai által az ügyet fejlődésében gyámolitani, hogy így a külön két egyesületre (gaz­­dászati egyesület, s ipar- és kereskedelmi egyesületekre) támaszkodva és ezeknek közreműködéseikre számíthatva, mint con­­centráltabb és hathatósabb közvélemény és köztörekvés nagyobb és terjedtebb ki­viteli erővel is működhessék, így a keres­kedelem a gazdászati viszonyokon ez pedig a kereskedelmen és igy viszonyosan egy­mást segítve haladnának. Ennek kivitelére épüljön egy csar­nok (bazar) melynek részvényes tulajdo­nosaitól az arra épített, majd határozandó kiterjedésű részét kibérelvén, ezt termeszt­­mények és iparművek állandó kiállítás- és bizományi raktárának használván, úgy, hogy bárki is termesztményeit vagy ipar­­czikkeit egy csekély és philantropikus alapon kivetett provisio vagy raktári ille­ték mellett kiállítaná, vagy eladná maga, vagy a bizottmány utján az ipar és keres­kedelmi választmány őrködése mellett. Mily előnyöket nyújtana e vállalat mind a bazár részvényesei és tulajdono­saira, mind a termesztők­ és iparosokra nézve, végre a vevőkre, általános haladási ügyünkre és fővárosunk kellemeire nézve, — ez legjobban megérthető lesz a vállalat részletes leírásában. IV. F­e­j­e­z­e­t. A kereskedelmi és iparegyesü­let alapításáról. Ezen magyar ipar- és kereskedelmi­­egyesület létrehozatala két uton történhet­nék, t. i. először : ha akadályok nem létez­nének, úgy közgyűlést tartván, abból az alapszabályok kidolgozására bizottmány választatnék , melynek feladata lenne, az általa kidolgozandó alapszabályokat egy alakító közgyűlésnek benyújtani, s e vál­lalatot életbeléptetni. Ha pedig akadályok miatt ez így nem lenne létrehozható, úgy a második módhoz nyúlnánk, mely ezzel azonos eredmény­nyel bírna, de megfordított működési ala­pon nyugodnék. Felszólitanák ekkor hon­fitársainkat megyénkint, városonkint ke­­rületenkint sőt vidékenkint is, társadalmi összejövetelekre, melyekben minden 50 alapitó tag egy egyesületi képviselőt vá­lasztana, kik mint küldőik felhatalmazott­jai Összejővén, egy tudtokra adandó alka­lomkor ez eszme valósulását, mint magán vállalatott, (de igy az egész nemzet köz­akaratával felruházva) létrehoznák, és igy az előbb emlitett ügyvitelnek kerékvágá­sába jutnánk. (Folytatása következik.) 1.27 1.50 47.52 1.52 1.60 G­EL Joo­­n EL -á­r a 1E Bécsi börze január 20-án. P­e­s­e­nV­i­dé­k­en Más P tí­c­z­o­ko­n Államadósság: 5%-es Metalliques 100 frtos 4’A7o-es „ „ „ Adott ár 75.90 Tartott ár 76.— Elsőbbségi kötvények. Államvaspálya 275 frk. Lomb.-velenczei „ 105 ftos Adott Tartót­ár 130.50 123.25 Alsó austriai mérő szerint. Leg­alant Leg­magasb­­ 5 Marczali jan. 17. M­o­or jan. 17. N­y­i­t­r­a ian.17. Wels jan. 18. Prag jan. 16. ár 130.— 122.75 Súly, font Közép ■9 Súly, font Leg-Leg-Súly, font Leg-Leg-Súly, font Leg-Leg-Súly, font Leg-Leg-Súly, font Leg-Leg­magasb 66. 767.25 szerintÜ szerint alant magast szerint alant magast szerint alant magasb szerint alant magast szerint alant 5%-es nem. köles. „ Földtehermentesitési kötelez­­­vények. 82.35 82.40Osztr. Lloyd „ „ 93.— 94.— ároszt. ért. ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár osztr. ért. ár oszt. ért. Részvények: 83.86 5%-os magyarorsz. 100 frtos 75.50 76.-Északi vasút 205.50 frtos185.—185.20 Búza bánsági, .... 85.87.88 3.90 4.25 4.38 3.20 3.50— 3.20 3.60 80.87 3.— 3.90_ 4.64 5.— 80.86 4.43 4.92 „ horvát „ „ 74.50 75.-Állam „ 500 frank 235.50236.— „ tiszamelléki és pesti 84.85.86 3.80 3.90 4.—U — — — — — — — — — — — — „ erdélyi ” „ „ Az austriai bank záloglevelei. 73.75 74.25Déli „ 350 „ Nyugati „ 210 , 274.— 153.50 275.— 154.­n n­n>­n „ fehérmegyei. . . „ bácskai .... 86.87.83 83 7­.84.85 83’/1.34.85 4.10 3.85 3.75 4­25 4.5 3.85 4.38 4.15 3.95 • rH KJ­m — — — — — — — — — — — — — — — 59­0-es 12 hóra szóló 100 frtos „ 6 évre „ „ „ i­n­n n­n „ sorsolható 105 „ 104.’— 100.— 90.— 104150 100.50 90.50 Tiszai „ 201­ „ Bankrészvény — — Hitelintézet 200 „ Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 525 „ 147.— 814.— 226.80 662.— 235.— 816! — 226.90 664.­ 237.­Rozs................................................. • 76.78.80 2.55 2.60 2.70 75.80 2.— 2.20— 2.20 2.40 78.82 2.65 2.85_ 3­84 3.48 77.82 3.41 3.65 Sorsjegyek ház. n. 1839. évi teljes „ Sept. 1.145.25145.75 Dunagőzhajózás „ „ Pesti lánczhíd „ „ 431.— 402.­432.— 404.— Árpa sörnek való . . . 68.69.72 2.10 2.15 2.40 68.70 1.80— — 1.60 2.— 68.72 1.60 1.85— 2.28 2.48 68.74 2.61 2.74 » D ötödr. „ „ „ 1854. „ teljes „ Jan. 2. 142.50 92.— 143.— 92.50 Váltók (3 hóra). „ takarmánynak 65.67.68 1.80 1.90 1.95m — — — — — — — — — — --- ■— — — — 1860­ » .. . » Mai ” 92 40 93.80 132.­ 98.— 119.— 35.— 94.50 92.60 94.— 132.25 98.50 120 — 35.50 95.50 Hamburg 100 bankmark 4,/2 °/086.75 87.— Zab.................................... Kukoricza pesti . . . „ „ bánsági . . 45.47.50 1.46 2.30 2.45 1.50 2.35 2.55 1.57 2.42 2.60 bJO 44.50 82.­1.40 2.30 1.50 — 1.50 2.10 1.70 2.40 47.50 82.85 1.48 2.10 1.50 2.25— „ ötödr. „ „ „ Hitelintézeti „ Jan. 2. Dunagőzhajózási „ Jan. 18 Trieszti „ „ 1 Budai „ Jan. 3. Eszterházy hg „ Juni 15. Augsb. 100 db német fr.37,% London 10 ft sterling 3% London „ Páris 100 frank „ látra „ 4“/« Pénznemek. 98.— 115.80 115.80 45.90 98.20 115.90 115.90 46.— Köles...............................— — — — c3 __ __ __ ___ ___ ___ Salm „ Jan. „ 37.—37.50 15.75 15.80 3.15 Ph Pálffy 40 Marc. 15. 38.50 39.­Korona............................... Bab ......— 2.85 3.— — — — — — — — _ ___ ___ Clary 40 Marc. 15. 35.—35.25 Császári arany..................... 5.58 5.59 Repcze .......................... 7.75 8. 8.25 St. Genois „ Jan. 3. 38.50 39.—Reczés ............................... 5.57 5.59 — — — — — — — — — — — — — — — Windischgrätz 20 Dec. 1. 20 50 21.-Napoleond’or.......................... 9.29 9.31 Waldstein „ Dec. 15. 22.75 23.25Orosz imperiale..................... 9.55 9.57 Keglevich 10 Máj. 1. 16.25 16.50Porosz pénztári utalvány . 1.„7, Comp rentpapirle Jan. 2. 17.— 17.50 Ezüst.................................... 114.50114.75 — Az orsz. magyar gazda­sági egyesület évi számvevő közgyű­lését f. hó 28-dik napján délelőtti 11 óra­kor fogja megtartani. — Az igazg. választ­mány ülése f. hó 24-kén délelőtti 10 órára van kitűzve. Pest, 1863. jan. 15. Az elnökség megbízásából : M­o­r­ó­c­z István titoknok. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzéről : jan. 21.—5% metaliques 75. 40. Nemzeti kölcsön 82.45. Bankrészvény 815. Hitelintézet 226.80. Ezü­st 115. Lon­doni váltók 116.40. Arany 5.59. Pest, jan. 21. A szél délnyugatról fuj ; az időjárás alig változott; a hőmérő reggel 0, délben 3 fokon állt, 0 felett. A D. víz állása 4­­4­­0 felett. M­a­r­s­e­i­ll­e i tudósítások i. h. 17-dik­éről azt jelentik, hogy a búza ára a gyéren érkezett szál­lítmányok következtében szilárd, az üzlet pedig semmi esetre sem élénk. Bánsági búza Mar­­seilleben 34 fokon kel (160 litres szerint.) Helybeli piaczunk külföldi vevők jelenléte következtében élékebb volt, több ezer mérőnyi forgalomnál az árjegyzékünkben látható árak szí­vesen adattak meg. 86 és fél fontos búza 4.15, 87 fontos pedig 4.25 krjával kelt. Nehéz jó rozs mérője 2.75 krra tartozik. B­é­c­s, jan. 20. A gabona üzletben nem állt be változás, de már is nagyobb szilárdság vehető észre. Búza néhány részletben Délnémetország és Helveczia számára vásároltatott; 83 — 85 fontos 8.85—90­ krval 84—86 fontos Pozsonyban átve­endő 4.15 kron kelt. Bécs, jan. 19. (Marhavásár). Fel volt hajtva, magyarhoni 955, galicziai 1044, belföldi 738; összesen 2737 db vágómarha. Bécsi mészá­rosok 1932, vidékiek 641 dbot vettek meg; a vá­sáron kívül elkelt 54 db eladatlan 110 db. Vidék­re összesen 751 kelt el; Bécsben maradt 1986 db. Darabja átlag 500—670 fontra becsültetett; dbjá­­*­nak ára 125—193, mázsája 24,75—29 frt. (V. K.) V­elencze, jan. 17. A búza a 1. héten is megtartotta előbbi árát, a többi gabonanemű kínáltatott ugyan, de csak gyengén kelt. A kender, gyapjú és bőr ára változatlan. D­a­n­z­i­g, jan. 18. A gabonavásárunkon be­állt javulás nem sokáig tartott, a vevők hangulata igen kedvezőtlen, az árak csökkentek, minek oka a londoni és kölni árcsökkenésekben keresendő. A búza felfele 3 sőt 4 ez. garassal is olcsóbb lett. Rozs kerestetett, ára eddig szilárd volt, de ma ezen termény is 1 grssal olcsóbb. Nagyszemű szép árpa kerestetik, jó minőségű 2 garassal magasab­ban is kel, rész minőségű kevés figyelemnek ör­vend. Vidéki tudósítások. (B. T.) Marczali jan. 17. A felsőbb vidé­kekről hozzánk érkező bágyadt üzleti tudósítások miatt helyi üzletünkben is átalános pangás uralko­dik. Semminek sincs kellő jó ára; a gazda­ember nem képes miből sem pénzt csinálni, s ha behoz is néha néhány mérő gabonát a piaczra, hogy ezt olcsó áron itt elpazarolja, csak azért teszi, hogy magyar vendégszeretete ellenére menekülhessen bizonyos látogatóitól, kik őt, ha adóját pontosan fizeti, évnegyedenként híven megtisztelni nem szokták. Nagybani gabna-eladás épen nem fordul elő. Mai heti vásárunkra is kevés áru érkezett, s ennek is egy része eladatlan maradt; a búza ára 20 krt esett, ellenben a kukoricza ára annyival fölébb szállt; egyéb termény megtartá jan. 2-ik árát. A jan. 12-kén tartott kéthelyi országos vásárt az eső szakadása elvonta, csak alig néhány darab marha vétetett meg vidéki gazdák s mészárosok által, — az ökör párja 200—280 frton, a fejős te­hén díja 50—80 fton; a hizlalt marhákat vissza kellet hajtani, mert a felső vidékről máskor meg­jelenni szokott kereskedők hiányoztak. Időnk járása uj év óta folyvást tavaszias ; fagy nincs, esős, ködös, s borongós napok váltják egymást; mi nem csekély aggodalmat okoz a me­zei gazdáknak, tartván attól, hogy a most elmara­dó téli fergetegek a tavaszi napokban fognak majd kíméletlenül tombolni. Csak némely birkás gaz­dák nyugtatják magukat azon szerencse reményé­vel, hogy szűken bélelt takarmányos pajtajokat legelő nyájaiktól most megkímélvén, ha a tavasz is kedvező leend, széna dolgában nem fognak meg­fogyatkozni. _ Lapunk tegnapi számával a nyomdában vé­letlen zavar történjén, rovataink egyes részei összeke­veredtek, melyek hova­tartozását a t. olvasók megíté­lésére bizzu­k részletes hibaigazitások helyett.J

Next