A Hon, 1863. február (1. évfolyam, 26-48. szám)

1863-02-14 / 36. szám

36-ik sz. Szombat, febr. 14. Előfizetési díj: Postán kü­ldve vagy Budapesten házhoz hordva. Egy hónapra...............................1 frt 76 k». 3 hónapra ...... . . 5 frt — — 6 hónapra.....................................10 frt--------­ Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik bekü­ldetni. Kiadó­hivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Szerkesztés iroda: Ferencziek­ tere­dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik szám 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Első magyar gőzhajózási vállalat menetrende. Pest Mohács, vasárnap, kedd, péntek reggel 6 órakor. Mohács, Baja, a fennebbi napon d. u. 5 órakor. Bajáról Pestre, hétfőn, szerdán, szombaton reggeli 4 órak. Pestről Bécsbe és vissza. Pest vnd. 7.40. r. 9­55. d.e. 9.30 e. "szt. „ 9.25. d.e. 12.14.d.ul.48 é. •Ujv.„ 10.22.d.e.l.50.d.u. 1.03 é. Torn. „ 10.59.d.e.2.35.d.u. 1.51 é. Pozs. „ 12.29.dél.4.45.d.u.4.08 é. Bécs érk. 1.50. d.u. 6.83. este 6—r. Lundenburg,Brünn,Prag, Dres­­da, Berlin, Hamburg, hétf. és csőt. 1.30 d.u.— Lundenburg, Krakkau, Lemberg. — Lundenburg Zomb­­kovicze, Varsó,Sz.-Péter-vár, Mos­kau 8.30 este. Wels Salzburg, Müuchen,Stutt­gart, Páris, London.— Wels Pas ö z 1 e Is: e vasúti — menete P. Ladány indul — 1.45 dél u Szolnok . — 4.44 „ Czegléd érkez. — 5.41 „ sau,Regensburg,Nürnberg,Frank fúrt, Kölln, Brüssel, Ostende, Lon don.—Wels Salzburg,Rosenheim. Insbruck. — Wels Salzburg, Ro senheim, München, Lindau, a Bo denseen át Helvetíába 4.15 d. u Trieszt, Verona, Milano, Turin, Genua 6.30 este. Bécs ind. 2.30. d.u. 7.45. reg. 8—e. Pozs. „ 4.33. „ 10.24.d.e.l0.49e. Torn. „ 6.01. est. 12.12. d. 12.51 é. Érs. „ 6.38. „ 1.20. d.u. 1.48 é. Észt. „ 7.35. „ 2.28. d.u. 3.05 é. Pest érk. 9.10. „ 4.37. d.u. 5.27 r. kedd. és pént. Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul. 5.35. d.u. 6.25. reg. Czegléd indul. 6.29. reg. 6.31 est- Czegléd érkéz. 7.57. este 8.35 reg.­­Pest érkéz. 8.45.­­ 8.37 est-Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8. 9. est. 9. 7 d. e. Szeged „ 12.17. éjsz. 2. 7 d. u. Temesv. érk. 4.46. reg. 7. 1 est. Temesv. ind. 5.20. reg. Baziás érkez. 8.22. „ mindennap Baziás ind. — 5­45 d.u. 5.20 r. Temesv.« —10.32 este 10.4 de. Szeged ind. Czegléd érk. ■ 1.25 éjsz.2.37 d.u­­­ 6.29 reg.6.31 este * Jassenovából Oraviczára ind. 8. reggel, érkezik 10.11 dél.e. vis­­­sza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába. Pü­spök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P. Ladány indul — 1.58 dél U.M­. Várad indul —10. 6 dél e. N. Várad érkez.— 4.38 „­­P. Ladány érkez.—12.48 dél. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. ind. 6.30 reg. 5.15 dél u. érk. 8.33 n ind. 9.50 dél e. 7,20 este — „ 1.30 délu. „ 3.11 dél u. 5.35 reg. „ 5^8 „ 7.54 „ Bécs érkéz. 7.— este 9.27 délu. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Fehérv. indul. 8.43 reg. — N.Kanisa „ 1.53 dél 10.10 este. Pragerhof érk 5.2 d.u. 5.8 regg. Pragerhof, Gratz és vissza. Pragerhof indul. 5.54 d.u.5.39 reg.lGratz indul. 6.16 reg. 6.31 d.u. Gratz érkez.8.55 este 8.34 „ |Pragerhof érk. 9.6 d.e. 9.22 este. Pragerhof, Nabresina, Triest, Velencze és vissza. Velenczeind.il.—■ d. e. 11.—éjsz Nabresina „ 5.56 d. u. 6.26 reg. Trieszt „ 6.45 este 6.45 Nabresina „ 7.46 „ 7.48 Pragerhof ind. 9.22 este 9.6 d.e. Steinbruck „ 11.47 éjsz. 11.32 „ Nabresina „ 7.32 reg. 7.20est. Trieszt „ 8.15 „ 8.12 „ Nabresina „ 8.55 „ 9.50 „ Steinbrück,, 3.12 éjsz. 3.12d. u. 4.30reg Pragerhoférk.5.39 reg. 3.54 Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács indul. 6.32 reg. 3.— d. u.1 Üszög indul 7.30 „ 12.25 dél, Üszög érkéz. 8.32 „ 5.— „­­Mohács érkéz. 9.35 d. e. 2.30 d.u Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovakkal vontatva.) Pozs. ind. 7.— r.ll.— d.e. 4.—d.u. Bazin „ 8.38 „ 11.30 d.e. 5.88 „ N.Sz. „ 10.40 de.-------7.40 est. Szered „ 11.40 de.-------8.40 „ Szered ind. 5.30 reg. 2.30 d.u N-Szom. , 6.40 ,, 3.48 Bazin ind. 8.40 r. 5.55 r. 5.43 Pozs. érk. 10.10 d.e.7.25 r. 7.10 est. A vasutak járásával kapcsolatban álló posta és más gyorsutazási vállalatokat lapunk szerdai és szombati számaiban láthatni. Buda SzFeh Szőny Győr Bruck d­é­s­e­k k­i járása. Steinbrück Zágráb Sziszek indul. érkéz. indul. érkéz. 4.25 d. u. 6.59 este. 7.14 , 8.45 „ Bécs: indul 7.45 reg.5.20 est. Bruck „ 9.21 déle. 6.54 . Győr „ 11.38 „ 9. 5 „ Szőny „ 12.57 dél­e — Sz.Fehér. 4.1K5ndély­ ~ ~ ind. 5.59 „ 7.10 reg. Buda : érkéz. 8.2 este 9.14 déle. Pragerhof ind. 9.30 d.e. 10.55 este- N.-Kanisa „ 1.19 d.u. 5.12 reg. Fehérvár érk. 5.59 . — Steinbrückről, Zágrábba és vissza. Sziszek indul. “8'“ ISS­Steinbrück érkez. Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza. Soprony indul. 5.50 reg. 2.— d. u.1 B.-Ujhely „ 7.25 Bécs érk. 9.20 3.23 5.24 6.30 reg. 8. 1 „ 8.16 „ 10.50 d. e. Bécs indul. 7.— „ 5.25 B.-Ujhely „ 9.10 d.e. 7.35 Soprony érk. 10.33 „ 8.58 Az első cs. k. szab. dunagőzhajózási­ társaság. A személyszállító gőzösök menetrende, Xi o fe 1 o . Győrből Pestre : Februáriusban a pá­ros számú napokon, 7 órakor reggel. Pestről Baja és Mohácsra: hétfőn,szer­dán, csütörtökön, szombaton 7 órakor reg. Pestről Eszékre : hétfőn, szerdán, csü­törtökön 7 órakor reggel. Pestről Zimonyba, Orsóvá és Giurge­­voba : szerdán 7 órakor reggel. Zimonyból Orsóvá és Giurgevoba: pénteken reggel. Esztergom , Vácz Pestre : naponkint reggel 6­­/2 órakor. F­öl­fe­l­e ; Pestről Győrbe : Februariusban a pá­ratlan számú napokon, 7 órakor reggel. Bajáról Pestre : vasárnap, kedden, csü­törtökön, pénteken 5 órakor reggel. Mohácsról Pestre: szombaton, hétfőn, szerdán, csütörtökön, 6 órakor este. Eszékről Pestre : hétfőn, szerdán, szom­baton 6 órakor reggel. Zimonyból Pestre : vasárnap 6 óra reg. Orsováról Zimony-Pestre: szom.virrad, Giurgevóból Orsova-Pestre: hétfőn. Pest, Vá cz Esztergomba, naponkint délután 4 órakor. Gabona-árak P­e­st­e­n Alsó austriai mérő szerint. Súly, font szerint Leg­al­ant Közép Leg­magasb Irányzat ároszt. ért. Búza bánsági, .... 85.87.88 4.10 4.40 4.55 1m „ tiszamelléki és pesti 84.85.86 3.90 4.5 4.20u­ n n n n 86.87.89 4.25 4-40 4.55 „ fehérmegyei. . . 837,.84.85 4.10 4.25 4.35 N m „ bácskai .... 83 ■­,.84.85— — — Rozs............................... 76.78.80 2.60 2.65 2.70 Árpa sörnek való . . . 68.69.72 2. 2.10 2.30 CG „ takarmánynak 65.67.69 1.65 1.70 1.80 Zab.................................... 45.47.50 1.45 1.50 1.60 Kukoricza pesti . . . 79.81 2.16 2.20 2.25 C­s „ „ bánsági . . 82.84 2.40 2.45 2.50 Köles...............................— — — — Bab................................— 2.95 3.10 3.250 Repcze ..........................— 7.75 8. 8.20 Hely Nap búza­­ rozs árpa zab kukor. árak osztr. értékben. Czegléd Csaba „ Arad érkez. indul — Czeglédről Aradra és vissza. 9.27 dél e.­Arad indul — 9.33 dél e. 3.34 dél u. Csaba „ — 11.59 „ 5.20 „ [Czegléd érkéz. — 5.31 dél. u. Czeglédről Püspök-Ladányra és vissza. Czegléd : indul — 9.27 dél. e. Szolnok­­ —10.27 ., P. Ladány érkéz. — 1.26 dél u. Győr............................. Febr. 11. 4.40;5.— 2.60:2.80 l.S0;2.— 1.50;1.«0 2.20;2.30 Eger......................... » u. 3.20;1.85 2.20; — 1.60;1.70 1.30; — 1.80; — Debreczen . . . » 10. 2.80;3.20 2.10; — 1.45;1.55 1.40;1.45 2.15;2.40 Web........................ „ 10. 4.70;5.10 3.34;3.54 2.27;2.50 2.26;1­52— Prag............................ » w. 4.34;4.65 3.20;3.43 2.15;2.60 1.55;1.61~ Pü­spök-Ladányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és vissza. P. Ladány indul­­ Debreczen „ Tokaj ,,­­Miskolcz „ Kassa érkez.. 1.26 dél u. 3— „ 525 „ 7.24 este. 10.27 éjsz. Kassa Miskolcz Tokaj Nyiregyh. Debreczen indul — 5.— reg. „­­ 7-52 „ „ — 9.35 dél.e. „­­10.33 „ 12.12 P. Ladány érkez. —• 1.45 Bécsből indulnak gyorsvonatok. Velencze érkez.3. 6 d. u. Bécsi börze február 12-én. Államadósság. Adott Tartott Adott Tartott ár ár Elsőbbségi kötvények. ár ár 5 °­ C-es nem. köles. 100 frtos 82.­82.10 Osztr. Lloyd 275 frk. 93.— 94.— 5 °­ C-es Metalliques „ „ l'Alo­es „ f) „ 75.75 75.80Allamvaspálya „ „ 130.—130.25 66.— 66.25 Lomb.-velenczei „ 105 ftos 123.25123.75 Comp rentpapirle Jan. 2. 17.— 17.50 Részvények: 1839. évi teljes „ Sept. 1.155.—155 50 » n Ötödr. „ n n 1854. „ teljes „ Jan. 2. 1860. „ „ „ Mai „ „ „ ötödr. „ „ „ 151.50 92.50 92.40 94.20 152.— 92.75 92.50 94.30 Hitelintézet 200 frank Bankrészvény — — Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 525 „ 224.— 815.— 674.— 240.— 224.10 816.— 676.­241.— Az austriai bank záloglevelei. Dunagőzhajózás * „ 429.—430.— 59/o-es 12 hóra szóló 100 frtos ---.--­---­---Pesti lánczhid „ „ 400.—402.— n 6 évre „ „ „ 104.50104.75Északi vasút 205.50 frtos187.30187.40 » 10 „ n „ » 100.—100.50Állam , 500 frank 235.—235.50 „ sorsolható 105 „ 90.— 90.50Déli „ 350 „ 272.50273.— Föld tehermentesitést kötelez­ Nyugati „ 210 , 153.50154.­vények: Tiszai „ 200 „ 147.— 5 °­ 0-es magyarorsz. 100 frtos a horvát „ „ 75.­74.50 75.50 75.­Váltók (S­hóra). n erdélyi „ „ 72.50 73.­Augsb. 100 db német fr.8'/,%97-80 97.90 Sorsjegyek ház. n. Hamburg 100 bankmark 4'/17686.80 86.90 Hitelintézeti „ Jan. 2.136.40136.60 London 10 ft sterling 3 °­, 115.80115.90 Dunagőzhajózási „ Jun. 18 Trieszti „ „ 1 100.— 122.— 100.50 122.50 London „ Páris 100 frank „ látra „ 47» 115.80 45.85 115.80 45.90 Eszterházy hg „ Juni 16. Salm „ Jan. „ 95.— 37.25 96.— 37.75 Pénznemek. Pálffy 40 Marc. 15. 39.—39.50 Korona................................ 15.80 15.85 Clary 40 Marc. 15. St. Genois „ Jan. 3. 36.— 36.50 Császári arany..................... 5.55 5.56 36.75 37.—Reczés ............................... 5.54 5.56 Budai „ Jan. 3. 36.50 37.—Napoleond’or.......................... 9.28 9.29 Windischgrätz 20 Dec. 1. 21.50 22.—Orosz imperiale..................... 9.55 9.58 Waldstein „ Dec. 15. 23.50 24.-Porosz pénztári utalvány . I.?,1­. l.„ Keglevich 10 Máj. 1. 17.— 17.25 Ezüst.................................... 114.75115.— Visszatekintés. VI. Lássuk miként nyilatkozott a „Pest- Budai kereskedelmi kamara“ (1860. máj. 10-kén) jelentésében, melyet a belü­győr­­ségnek felküldött „a törvénykezési eljárás reformja“ és „a csődrend­szer revisiója“ felett: „A forgalomra nézve a hitel majd ugyan annyi fontossággal bir mint a pénz, de ez csak gyors és biztos törvénykezési eljárás mellett virulhat. Ez az osztrák álla­mokban mindenfelé hiányzik és naponkint szaporodnak a panaszok minden vidékről, hogy jogához egyedül igen hosszú és na­gyon költséges úton juthatni. A­ki a ha­lasztások, közbenszólások és felebbezések tömkelegében jártas, az bízvást igazoltak­nak fogja mondani az emelt panaszokat.“ „Újabb időben ez a formalitásokkal halmozott rendszer a kereskedelmi törvényszékeknél is oly nagy mértékben fészkelte magát be, hogy általa a váltónak legfőbb tulajdona — a gyors igazságszol­gáltatás — képzelődéssé vált.“ „Váltókeresetek, melyeknek be­fejezésére az egész év szükséges, nem rit­kaságok többé, hiszen gyakran hónapok, után hónapok múlnak el, míg az utolsó stádiumon, a végrehajtáson, át lehet ha­tolni. Tudunk eseteket, midőn már a teljes érvényre emeltetett végrehajtási ítélet két­szer, háromszor fölebbeztetett a magasabb törvényszékre, csak hogy kifárasztassék a hitelező.“ A kamara még más helytelen­ségekre is figyelmeztetett, és kijelentette, hogy a törvénykezési eljárásnak reformja sürgetés szükség. Az akkor divatozó osztrák csőd­rendtartás revisiója iránt a kamara ugyanakkor következőleg nyilatkozott: „Azon panasz, hogy a bukottak felett ren­delkező határozatai a törvénynek nem ele­gendő szigorúak, el van terjedve a keres­kedő világban, és a­mint látszik alapos. A csődnyitás által a csa­lárdul bukó fél, a ki vagyo­nának legjobb részét ideje korán félre­takarította, a legjobb eszközt találja a személyes fogság elkerü­lésére ; miglen azon szerencsétlen a ki képes tartozását ingatlan vagyon ál­­al fedezni, de nem teremthet elő a lejárt váltó fizetésére készpénzt, személyes szabadságát koczkáztatni kénytelen.“ „Hasonlóképen helytelen az, hogy a büntető törvényszékek a vizsgálatot, a bu­kás indokai iránt, nem rögtön, hanem néha egy egész évvel később kezdik meg, és a bukottnak időt engednek, a vizsgálat ered­ményét hatásnélkülivé tenni.“ Kérdést intézünk mindazokhoz, a­kik nincsenek elfogulva, a panaszok, a­melyek mindenfelé emeltetnek a törvénykezési el­járás és csődrendszer ellen, a jelen percz­­ben, nem szükséges visszhangjai-e az idé­zett kereskedelmi kamara jelentésének, a­melyből egyes szakaszokat közlöttünk, és a­melyek akkor az osztrák törvénykezési rendszert és törvényeket és most a ma­gyart illetik ? De nem az analógia az, a­mi legfeltűnőbb, nem lep meg minket az okos­kodás ugyanazonossága, hanem az, hogy a kereskedői kar oly hamar elfelejtette az 1857—69. évszakot nyomasztó viszonyai­val, hogy megfeledkezett miként 1860— 61-ben átmeneti időszakot éltünk, és hogy az 1862-ik évben bekövetkezett, de már előre látott krízist, a magyar törvények­nek terhére rójja. Ha valaki, a törvényszigoruságnak daczára, fedve a homály és sötétség által, lopást követ el, csakugyan nem lehet a homályt és sötétséget, hanem a tettest „kell“ elitélni. Ha léteznek egyé­nek, kikben nincs erkölcs és oly csekély a becsületérzés, hogy nem borzadnak vissza, visszaélni mások bizalmával, és mások pénzén folytatnak pazar életet, avagy más­nak vagyonát mindenféle furfangok által sajátítják el, akkor a romlás azon egyénekben van, de nem azon tör­vényben, a­mely őket nem sújthatja, mert nem túl szigorú és némi hián­nyal bír.­­ Ily egyének által meg fog a bizalom gyö­kerében ingattatni, és fájdalom — ebben egyetértünk kereskedői testületünkkel — ez megtörtént. Mi is szükségesnek véljük váltó és ke­reskedelmi törvényeink kiegészítését, na­gyobb szigor bevitelét, egyátalán azok átdolgozását, úgy, hogy más kereskedő nemzetek törvényeivel öszhangzásban le­gyenek ; szükségesnek véljük azt, hogy ez után a kereskedésben a hűséget és hitelt érvényesítsük, de ez ne történjék a d­rog útján, hanem tegye az alkotmányos tör­vényhozás. Mi a hitel szilárdítását nem keressük egyedül a személyes fogság elrendelésé­ben, hanem más, kereskedőinket illető tör­vényekben, s ezekre további visszatekinté­seinkben fogunk utalni. Az adós börtönözéséről. (Vége.) b) Oly esetekben, hol a hitelező arany, ezüst­­pénz, vagy egyéb tárgyakban, állami vagy más értékpapírokban avagy árukban kézi záloggal ele­gendően elláttatik. Megtörténhetik ugyan, hogy a kielégítési végrehajtásnál az eladott kézi zálogért bejövő összeg a hitelező követelését teljesen nem fedezendő — ámde a hitelező lévén a kézi zálog értékének első megbírálója, tőle függött annak belértéke arányához mért összeget kölcsönözni , ha tehát vigyázatlan lenne, csak önmagát rövidí­tené meg. Egyébiránt nincs oda kötelezve, hogy keresetét (a sommást kivéve) a zálogon túl ne ter­jeszthesse. c) Oly esetben, hol a hitelező csak ingóságok­ból nyerhet kielégítést, mindenekelőtt a kielégí­tési végrehajtást vélnék megkisértendőnek.­­ És csak ha kiderülne, hogy követelésére nézve nem nyerhet kielégítést, vagy épen vagyoneltitko­­lás gyanittathatnak, akkor legyen jogosítva a sze­mély ellen is intézhetni a végrehajtást. d) ellenben, ha oly esetek merülnek fel, hol, mint p. o. kereskedőknél, a még ma virágzó hír­ben álló kereskedő ellen, az egész készletet elnye­lő biztosítási végrehajtások jó lelkű hitelezők ki­játszására intézve lenni látszanak, sőt a rögtöni csődnyitás által igazoltatnak : ott, a biztosítás ál­tal megelőzött egyes hitelező kérelmére is, kivé­telkép a csődnyitással együttesen az adós szemé­lyének azonnali letartóztatása is el lenne rendel­hető. Valamint ott is, hol minden igazolható ok nélkül az adós, ki legtöbbször váltóra nyert áruk­kal szerelte fel kereskedését, ezt hitelezői kielégí­tése előtt, ezek érintése nélkül akár idegenekre, annál inkább, ha rokonaira alattomban átruházta. Végre ott is alkalmazhatónak tartjuk az adós sze­mélyének letartóztatását, hol a lezálagolt jogok­nak kielégítési árverezését az adós közben vetett folyamodványokkal, ezután pedig gyakran roko­nai vagy mások nevében támasztott igénykerese­tekkel gátolja, s ily konok eszközökkel jó lelkű hitelezője felett zsarnokoskodik. e) Meghatározandó volna mindazonáltal egy bizonyos összeg, például hazánkban 20 ft. a. é. tőke, melyen alól a végrehajtási fogság nem alkal­maztathatnék. Ezt azon okból vélnök tanácsolt­unk, mivel ezen összegen aluli végrehajtások leg­inkább a szegény sorsú iparosokat vonnák el tűzhe­lyeiktől, és sok szegény családot fejétől megfoszt­va, sodornának még nagyobb ínségbe. Ezek volnának igénytelen nézeteink e kérdés felett. És ha a magyar váltótörvény visszaállítása­kor az országbírói értekezlet által azon ilynemű módosítás nem tétetett, azt his­szük, oka az, hogy a törvénynek érintetlenül lett visszaállításá­val akkor az ország egyértelmű óhajtásának adott kifejezést, — melyet a kereskedelmi testületnek jelen volt legjelesbjei is helyeseltek. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzéről: febr. 13. —5 %metalliques 76. — Nemzeti kölcsön 81. 90 — Bankrész­vény 816. Hitelintézet részv. 224.50 E­züst 114. 75. Londoni váltók 115. 50. Arany 5.53 Ve Pest, febr. 13. Ma erős szél állt be, délután esőzött. A hőmérő nappal 5 foknyi melegséget mutatott. A Duna vízállása 6' 1­­0 felett. Búzára nézve a hét végén éppen oly szilárd a hangulat mint elején volt. A forgalom ma kisebb mennyiségekre szorítkozott a bejegyzettük árakon. Más gabonanem, csökkent áron is ne­hezen volt eladható. A helybeli pályafőnél lera­kott nagyobb részlet bánsági kukoricza 2.40 krjával ajánltatott. Etetésre való jobb minőségű árpa nagyobb részletének mérője 1.70 kron kelt. A franczia megyei vásárokról érkező legújabb tudósításokból, kivesszük, hogy búzára nézve szilárdabb a hangulat, ára helyenkint magasabb. Pest, A heti marhavásáron volt. 659 ökör 80 fttól — 310 ftig. 206 tehén 75 fttól — 170 ftig. 128 borjastehén 80 fttól 165 ftig. 2000 sertés 17 krtól 22 krg — fontja. Mázsája a húsnak 22 ft — 23 ft 50 — krajczár. K. H. Bécs, febr. 12. A gabonatulajdonosok drágábbra tartják terményüket, és azért alig való a gabonának forgalma. Jó szesz 44 Va kr. forgal­ma nem igen való, üzlete majd tökéletesen pang. A gyapjú, a gyapjukelmék rész üzlete következ­tében egészen elhanyagoltatik, tehát forgalma sem volt, árai pedig bizonytalanok. Frankfurt, febr. 10. Kész búza ára valami­vel csökkent, szerződés alig köttetik a legutóbbi árakon. Kész rozsnak valamivel olcsóbb áron gyenge forgalma vala. Magyarhoni, parton átve­endő rozs 200­0 fontja 9V2 forintjával adatott el. L. Basel, febr. 8. A gabonaüzlet a 1. héten csak a fogyasztásra szorítkozott. Buza vásárunkon ma 28 centime-mel olcsóbb. Bajor búza 29—29 W» frtra tartozik, jó minőségű magyarhoni 28 V3 frk. H. Berlin, febr. 11. (Gyapjú) Az éppen most bevégzett gyapjúárverés még utolsó órájában is váratlanul kedvező sikerrel járt, és mint látszik az eladóra nézve igen kedvezőleg ütött ki. A han­gulat azon nagy eladások által, melyek az utolsó napokban történtek és melyekről legközelebbi tu­dósításunkban fogunk jelentést tenni, lehetőleg élénkült. A jó minőségű könnyű pomerániai és hannoveri gyapjúknak aránylag magas áruk valt, t. i. 67—73 tallér, a közép minőségűek 58—66, silányabb 50—55 talléron kapható. Bodor gyapjú keresett, ára 44 —61 tallér. Vidéki tudósítás. (M. J.) M.-Tapolcsány, febr. 5. Az orszá­gos vásár oly silány volt, hogy nincs mit róla írni annál egyebet, miszerint mind a termesztőket, mind a kereskedőket egészen elkedvetleníté a nagy pangás. A gabnaüzletben kevés a hozatal, az ár­­iránylat sülyedésben van , időjárásunk lanyha, s felváltva esős; a vetések szépek, az utak nagyon roszak. A gabonaárak így állnak: 78—83 fnt búza 2.80—3.40; —75—80 fnt rozs 2.40—60; —67— 69 fnt. árpa 1.40—55; —45—49 fnt. zab 1.10— 30; — bab 2.40; köles 2 ft o. ért. a mérő. — A szeszre igen kevés üzleti kedv tapasztalható, foka 50—55 kr, a bor sem kapós, akóját 4—5 ftjával adogatják. A marhavásár népes volt, s az árak így ala­kultak: ökör párja 180—260 ft, tehén p. 60—100 ft, borjú dbja 5—10 ft disznóhús mázsája 15—17 ft, ökörbör párja 30—34 ft, lóbör p. 14—15 ft, egy­nyiretü juhbör p. 3—3.10, kétnyiretű p. 1.80 —2. A ló- és ökörbör meglehetősen jól kelt, de a juhbörökre rész volt a vásár. Vegyes. — A budai takarékpénztár 1863 január havi forgalmának ki­mutatása: Bevétel: Készpénz-marad­vány 1862. deczember 31-ről ft 98,185.28, 5 °/o­kos betételek 611,219.07. Kölcsön visszafizetések ingatlan javak után 4,995.— Kölcsön visszafi­zetések értékpapírok után 48,050. — Kölcsön visszafizetések váltók után 817,033.28. Kölcsö­nök után befizetett kamatok 29,819.72. Kölcsö­nök után beszedett díjak 1,222.34. Visszafizetés a házépítési számlák után 210.42. Összesen ft­1,609,735.11. Kiadás: Visszafizetett 50/o be­tétesek és tőkésített kamatok 417,580.32. Kifi­zetett 5 °/o folyó kamatok 215,13. Kölcsönök in­gatlan javakra 11­85,750.— Kölcsönök értékpapí­rokra 52,565. — Kölcsönök váltókra 874,787.76. Hitel­intézeteknél letett tőkék 75,000.— Külön­féle költségek 861.53. Hivatalnokok s szolgák fizetése 786.66. Váltókölcsönök után visszatérí­tett kamatok 15.93. Egyleti ház építésére tett fizetések 811.42. Előlegezés perköltségekre 370.60. Összesen 1,508.744.35. Készpénz-maradv. jan. hó 31. 100,990.76. — A nemzeti bank febr. 11-kén kelt heti ki­mutatásából kivesszük, hogy a bankjegyforgalom jan­uár 28-adika óta 6.522,463, a váltótárcza 3.819,636, a lombard 344,800, az államadósság ezüstzálogra 793,550, az állam általános adóssága 238,549, a beváltandó papírok értéke pedig 1.583,618, fttal csökkent. Bankjegyforgalom 412. 377.004; az ezüstkészlet 105.070,606 fi­t. Első évfolyam 1863. Beiktatási díj: 7 hasábos petitsor...............................7 kr. Bélyegdíj minden beiktatásért ... 80 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a laptulajdonos szer­kesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: József tér, 11. szám, 2-ik emelet. E lap szellemi részét illető minden közlel­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kimutatása budapesti lánczhid jövedelmének 1863. jan. hó 1-től—31-ig. 562,200 átkelt gyalog személytől 2 uj krjával 11,244 frt. Jármüvektől, továbbá te­herhordó gyalogoktól, szabadon hajtott vonómar­hától 10,849 frt 699/10 kr; 1037 db szarvasmar­hától 88/10 és 9 ujkrral 91,25%o) 5066 apró ba­romtól 35/10 krral 177.31; 30,532 akó bor és egyéb szeszesitalok adója 7 ujkrral 2137.24; különféle vámilletéki megtérítésekből 1461.47. Összesen: 25960 frt 975/1o kr. A budapesti alagút jövedel­meinek januárhavi kimutatása. 52,363 gyalog 2 krjával 1047.26 ; 398 talyiga és targoncza 3’/2 krjával 13.93; 4206 egy lovas ko­csi 5Va krjával 231.33; 5922 kétlovas 101/2 kr­jával 621.81; büntetési pénzek stb. 2­17V, ki. Összesen 196. 50 l/t kr. — Az alsóausztriai mezőgazdászai egyletnek f. hó 11-dikén tartott ülésében Neumann Ferencz tudor értekezést olvasott fel a mezőgazdászat vi­szonyáról a politikához, mely rendkívüli tetszést aratott. Az értekező különösen Angolhon mező­gazdászai viszonyait tanulmányozta és összeha­­sonlitó Ausztriáéval. — Ha ezen értekezés ki fog nyomatni, azonnal közlendjük olvasóinkkal. — Mint halljuk a hitelintézet igazgató ta­nácsa a részvényesek márczius 30-kán tartandó ülésében 7 frtnyi felosztalék (superdividende) ki­osztását fogná indítványozni, e szerint minden részvény után a f. évre 17 frt fog járni. — F. h. 28-kan 4 órakor d. u. a Ll­o­y­dtár­sul­a­t évi közgyűlését fogja tartani. — Egyik bécsi lap a következő pályakérdést tűzi ki: Bécsben hol történik a legélénkebb üzlet a börzén: a bécsi kereskedelmi csarnokban, vagy Fetzer kávéházában ? mivel már néhány nap óta az olvasható a börzei jelentésben: a börzén üzlet nem vala a börzén kívül jelentékeny eladások történtek.“ Gazdasági lapszemle, Nagy Kanizsa, feb. 9. Az időjárás nálunk eddig igen szép tavaszias volt, csak most kezd a keleti szél dühöngni, és borult esőzésre mutat; eddig utaink jobbultak, de észre is vehetni a gab­­naszállításokban. Somogyból egy hét óta temér­dek kocsi fordult meg piaczunkon, az árak is va­lamivel jobbultak, de mind a­mellett még külföld­ről nagyobb rendeléseket nem kaptunk, jobb ára­kat nem igen remélhetünk, mert a kivitel igen csekély helyekre szorítkozik. A gabona­árak következők: Búza 4—4. 25. Rozs 2. 50—60. Árpa 2. 30—50. Zab 1. 50—70. Kukoricza 2. 20—40. Hajdina 2. 10—30. Repcze 7—8. Bab 3. 50. Burgonyának mérője 1. Széná­nak mázsája 2. 80. Szalma 1. Méz, lépes 17. Só 10. 50. Fa 10. 50. Tölgy 7. Bor. uj 3—4. ó 8— 10 frt. N. Becskerek, febr. 9. Gabonaüzletünk hosszabb idő óta tartó nyugvásából az utóbbi na­pokban ismét felüdült, mint ez közönségesen a ha­józás megnyitásakor; a forgalom azonban nagyobb kiterjedést nem nyerhetett, miután vidéki vevők­nek még mindig hiányában vagyunk s a nyerész­kedés is tartózkodó a vételben. Vidékünk készlete igen csökkent, a kis termesztő kezében alig van valami, a nagyobb pedig jobb körülményeket vár­ván be, az alant jegyzett piaczi árakon nem haj­landó áruját eladni. Búza 3.70—3.90, kétsze­res 3.10—3.20 árpa 2.10 zab 1.60, köles 1.60, kukoricza 1.75—1.80. Utolsó baromvásárunk mind eladók, mind vevők részéről gyengén volt látogatva s eredménye is silány volt, a fölhajtás csak igen cse­kély számú volt, a minőség is a középszerűségen felül volt, az árak mégis alábbszálltak. O—g.

Next