A Hon, 1863. február (1. évfolyam, 26-48. szám)

1863-02-26 / 46. szám

46-ik sz. Csütörtök, febr. 26. Ferencziek­ tere­dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik szám 2-dik emelet. Kiadó­hivatal: Pest, Ferencziek terén, 1 sz. földszint. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Első évfolyam 1863. Beigt­atási díj: Előfizetési díj: Pon­tán küldve vagy Budap­esten házhoz hordvcs Egy hónapra ................................1 frt 75 k*. 3 hónapra.....................................5 frt — — 6 hónapra.....................................10 frt--------­Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni Minden pénzjárulék bérmente­sítve kéretik beküldetni. Szerkesztés iroda: Xj­e­f­o­le: Győrből Pestre : Februariusban a pá­ros számú napokon, 7 órakor reggel. Pestről Baja és Mohácsra: hétfőn,szer­dán, csütörtökön, szombaton 7 órakor reg. Pestről Eszékre : hétfőn, szerdán, csü­törtökön 7 órakor reggel. Pestről Zimonyba, Orsóvá és Giurge­­voba : szerdán 7 órakor reggel. Zimonyból Orsóvá és Giurgevoba: pénteken reggel. Esztergom, Vácz Pestre: naponkint reggel 67, órakor. 7 hasábos petitsor...............................7 kr. Bélyegdij minden beiktatásért . .­­ 30 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a laptulajdonos szer­kesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: József tér, 11. szám, 2-ik emelet. E lap szellemi részét illető minden közlel­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Az első cs. k. szab. dunagőzhajózási­ társaság. A személyszállító gőzösök menetrend © Föl­fe­l­é ; Pestről Győrbe : Februáriusban a pá­ratlan számú napokon, 7 órakor reggel. Bajáról Pestre : vasárnap, kedden, csü­törtökön, pénteken 5 órakor reggel. Mohácsról Pestre: szombaton, hétfőn, szerdán, csütörtökön, 6 órakor este. Eszékről Pestre : hétfőn, szerdán, szom­baton 6 órakor reggel. Zimonyból Pestre : vasárnap 6 óra reg. Orsováról Zimony-Pestre: szom.virrad, Giurgevóból Orsova-Pestre: hétfőn Pest, Vácz Esztergomba, naponkint délután 4 órakor. Első magyar gőzhajózási vállalat menetrende. Pest Mohács, vasárnap, kedd, péntek reggel 6 órakor. Mohács, Baja, a fennebbi napon d. u. 5 órakor. Bajáról Pestre, hétfőn, szerdán, szombaton reggeli 4 órak. Pest ind. 7.40. r. 9.55. d.e. 9.30 e. szt. n 9.25. d.e. 12.14.d.ll.4 8é. I.Ujv.„ 10.22.d.e.l.50.d.u. 1.03 é. Torn. „ 10.59.d.e.2.35.d.u. 1.51 é. Pozs. „ 12.29.dél.4.45.d.u.4.08 é. Bécs érk. 1.50. d.u. 6.33. este 6—r. hétfőn és csütörtökön. Czegléd indul 8. 9. est. 9. 7 d. e. Szeged „ 12.17. éjsz. 2. 7 d. u. Temesv. érk. 4.46. reg. 7. 1 est. Temesv. ind. 5.20. reg. Baziás érkez. 8.22. ,, mindennap Baziásind. — 5­45 d.u. 5.20 r. Temesv. „ —10.32 este 10.4d e. Bécs ind. 2.30. d.u. 7.45. reg. 8—e. Pozs. „ 4.33. „ 10.24.d.e,10.49e. Torn. „ 6.01. est. 12.12. d. 12.51é. Érs. „ 6.38. „ 1.20. d.u. 1.48 é. Észt. „ 7.35. „ 2.28. d.u. 3.05 é. Pest érk. 9.10. „ _ 4.37. d.u. 5.27 r. kedd. és pént. Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul. 5.35. d.u. 6.25. reg.ICzegléd indul. 6.29. reg. 6.31 est. Czegléd érkéz. 7.57. este 8.35 reg.|Pest érkéz. 8.45. „ 8.37 est Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Szeged ind. —1.25 éjsz.2.37 d.u Czegléd érk. —6.29 reg. 6.31 este * Jassenovából Oraviczára ind. 8. reggel, érkezik 10.11 dél­e. vis­­sza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába, Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. est. Bécs: indul 7.45 reg.5.20 Bruck „ 9.21 déle. 6.54 Győr „ 11.38 „ 9. 5 Szőny „ 12.57 dél — Sz Fehér érk­ 4'15 dálu­ — S­ z.f­­enér. ind . 59 ^ 7.10 reg. Buda : érkéz. 8.2 este 9.14 déle. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Pragerbof ind. 9.30 d.e. 10.55 este N.-Kanisa „ 1.19 d.u. 5.12 reg' Fehérvár érk. 5.59 „ — Pragerhof, Gratz és vissza Pragerhof indul. 5.54 d.u.5.39 reg.lGratz indul. 6.16 reg. 6.31 d.u Gratz érkez.8.55 este 8.34 „ (Pragerhof érk. 9.6 d e. 9.22 este Pragerhof, Nabresina, Triest, Velencze és vissza Pragerhof ind. 9.22 este 9.6 d.e.Velenczeind.il.— d. e. 11.—éjsz Steinbrück „ 11.47 éjsz. 11.32 „ Nabresina „ 7.32 reg. 7.20est. Trieszt „ 8.15 „ 8.12 Nabresina „ 8.55 „ 9.50 Nabresina „ Trieszt Nabresina „ „ Steinbrück „ 5.56 d. u. 6.45 este 7.46 „ 3.12 ejsz. IS­Velencze érkez.3. 6 d. u. 4.30 reg Pragerhof érk.5.39 Steinbrückről, Zágrábba és vissza. Mohács indul. 6.32 reg. 3.—d. u. [Üszög indul 7.30 „ 12.25 dél. Üszög érkéz. 8.32 Pozsony, Szered ind. 5.30 reg. 2.30 d.u- N-Szem. „ 6.40 „ 3.48 „ Bazin ind. 8.40 r. 5.55 r. 5.43 „ Pozs. érk. 10.10 d.e.7.25 r. 7.10 est. A vasutak járásával kapcsolatban álló posta és más gyorsutazási vállalatokat lapunk szerdai és szombati számaiban láthatni. Lundenburg, Brünn, Prag, Dres­­da, Berlin, Hamburg, hétf. és csőt. 1.30 d.u.— Lundenburg, Krakkau, Lemberg. — Lundenburg Zomb­­kovicze,Varsó,Sz.-Péter-vár,MoS' kau 8.30 este. Wels Salzburg, Müuchen, Stutt­gart, Páris, London.—Wels Pas ö z 1 e K: ti — in e ii e Buda ind. 6.30 reg. 5.15 dél u. SzFeh. érk- 8-33 " 7,20 este ind. 9.50 dél e. — Szőny „ 1.30 délu. — Győr „ 3.11 dél u. 5.35 reg, Bruck „ 5.28 „ 7.54 ,, Bécs érkéz. 7.— este 9.27 délu. Fehérv. indul. 8.43 reg. — N.Kanisa „ 1-53 dél 10.10 este. Pragerhof érk. 5.2 d.u. 5.8 regg. sau,Regensburg,Nürnberg,Frank­furt, Kölln, Brüssel, Ostende, Lon don.—Wels Salzburg,Rosenheim. Insbruek. — Wels Salzburg, Ro senheim, München, Lindau, a Bo denseen át Helvetíába 4.15 d. u Trieszt, Verona, Milano, Turin, Genua 6.30 este. Soprony indul. 5.50 reg. 2.— d. u. B.-Ujhely „ 7.25 „ 3.23 „ Bécs érk. 9.20 „ 5.24 „ 5.25 B.-Ujhely n 9.10 d.e. 7.35 Soprony érk. 10.33 „ 8.58 Pozs. ind. 7.— r.ll.— d.e. 4.—d.u. Bazin „ 8.38 „ 11.30 d.e. 5.38 „ N.Sz. „ 10.40 de.-------7.40est. Szered „ 11.40 de. — — 8.40 . o d ó tek — járá Steinbrück Zágráb Sziszek indul. érkez. indul. érkez. s­e­k­s­a. 4.25 d. u. 6.59 este. 7.14 , 8.45 „ Sziszek Zágráb /Steinbrück Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza. Bécs indul. 7.— Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Nagy-Szombat, Szered és vissza, vontatva.) indul. érkéz. indul. érkéz. 6.26 reg. 6.45 7.48 3.12 d. u 3.54 6.30 reg. 8. 1­8.16 „ 10.50 d. e. 5.— „­­Mohács érkéz. 9.35 d. e. 2.30 d.u. (lovakkal Bécsi börze február 24-én. Gabona-árak Alsó austriai mérő szerint. P­e­s­t­e­n Irányzat J Súly, font szerint Leg­al­ant Közép Leg­magasb ároszt. ért. Búza bánsági..................... 85.87.88 4.20 4.45 4.60 co 0) „ tiszamelléki és pesti 84.85.86 4.10 4.20 4.25 n n­m­­ 86.87.S3 4.30 4.45 4.60 <X> „ fehérmegyei. . . 83 7, .84.85 4.15 4.30 4.40 Ü „ bácskai .... S3.84.85 — — — ~ Rozs..................... 77.78.80 2.60 2.65 2.70 Nm Árpa sörnek való . . . 68.69.72 2. 2.10 2.30 — a takarmánynak 65.67.69 1.65 1.70 1.80 <V Zab.................................... 45.47.50 1.50 1.55 1.65 T3 a Kukoricza pesti ... . 79.81 2.10 2.15 2.25 <15 m „ „ bánsági . . 82.84 2.40 2.45 2.50 o Köles............................... — — — — Bab............................... — 2.95 3.10 3.25 0 Repete .......................... — 7.75 8. 8.40 Hely Nap búza árpa zab kukor. árak osztr. értékben. vasú Pestről Bécsbe és vissza. Czeglédről Aradra és vissza. Czegléd indul — 9.27 dél e. Arad indul — 9.33 dél e. Csaba „ — 3.34 dél u. Csaba „ — 11.59 „ Arad érkéz. — 5.20 „ [Czegléd érkéz. — 5.31 dél. u. Czeglédről Püspök-Ladányra és vissza. P. Ladány indul — 1-45 dél a Szolnok „ —1< 4.44 „ Czegléd érkez. — 5.41 „ Sziszek . . . H. M. Vásárhely N. Kanizsa . . Baja................... Weis ..... 4.20;4.80 3.60;4.10 4.15;4.25 3.70;4.75 4.89:5 30 2.90;3.10 2.50;2.55 2.45;2.50 3.40.;3.60 Czegléd : indul — 9.27 dél. e. Szolnok­­ — 10.27 „ P. Ladány érkéz. — 1.26 dél u. Püspök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P. Ladány indul — 1.58 dél u.[N. Várad indul —10. 6 dél N. Várad érkéz.— 4.38 „­­P. Ladány érkéz.—12.48 dél. Püspök-Ladányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és vissza. 1.S0;2.— 2.40;2.50 2.30;2.52 1.45;1.55 1.60;1.80 1.60;1.70 1.30;1.40 1.30;1.55 2.34;2.40 1.80;2.— 2.30; — 1.95;2.— P. Ladány indul — Debreczen „ — Tokaj ,, — Miskolcz „ — Kassa érkez. — 1.26 dél u. 3­­­. 525 „ 7.24 este. 10.27 éjsz. Kassa Miskolcz Tokaj Nyiregyh. Debreczen indul — 5.— reg. .,­­7­52 „ „ — 9.35 dél.e. „­­10.33 „ —12.12 P. Ladány érkez. — 1.45 Bécsből indulnak gyorsvonatok. Államadósság: 5 °/0-es nem. köles. 100 frtos 5 °/0-es Metalliques n n 47­%-es „ _ T­­n Comp rentpapirle Jan. 2. 1839. évi teljes „ Sept. i » n ötödr. „ n n 1854. „ teljes „ Jan. 2. I860. „ „ „ Mai n n 77 ötödr. „ n n Adott ár 81.65 75.40 65.50 17.— 152.50 149.50 93.— 94.45 95.50 Az austriai bank záloglevelei. 59 *­0-es 12 hóra szóló 100 frtos „ 6 «Svre „ n „ m­­­i­­n T) „ sorsolható 105 „ Földtehermentesitési kötelez­vények. 5'70-es magyarorsz. 100 frtos a horvát a . erdélyi „ Sorsjegyek ház.­a. Hitelintézeti „ Jan. 2. Dunagőzhajózási. Jun. 18 Trieszti „ Eszterházy hg „ Salm Pálffy Clary St. Genois Budai Windischgrätz Waldstein Keglevicb 40 40 20 10 „ 1 Juni 16. Jan. Marc. 15. Marc. 15. Jan. 8. Jan. 3. Dec. 1. Dec. 15. Máj. 1. Tartott ár 81.75 75.50 65.75 17.50 152 — 150. 93.25 94.55 95.60 104.75 100.— 90.— 75.50 74.50 78.— 135. 100.- 122.— 96.50 37.50 38.75 37.25 36.75 36.50 21.50 23.50 17. 76.-75.-73.50 135.20 100.50 122.50 97.— 38. 39. 37.75 37.— 37.— 22. 24.- 17.25 Elsőbbségi kötvények. Osztr. Lloyd Államvaspálya 275 frk. „­­ Lomb.-velenczei „ 105 ftos Részvények. Hitelintézet 200 frank Bankrészvény — — Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 525 „ Dunagőzhajózás „ „ Pesti lánczhíd „ „ 105. — Északi vasút 205.50 frtos 100.50 Állam „ 500 frank 90.50 Déli „ 850 „ Nyugati „ 210 „ Tiszai „ 200 „ Váltók (3 hóra). Augsb. 100 db német fr.37,0/, Hamburg 100 bankmark 471”/ London 10 ft sterling 3% London „ „ látra „ Páris 100 frank 4 °/. Pénznemek. Adott ár QQ --129.50 123.25 221.— 815.­668.— 234.— 439.— 400.— 190.— 234.50 268. 153.50 147.— 97.90 86.90 115.90 115. 45.90 Korona.......................... Császári arany .... Reczés .......................... Napoleon d’or..................... Orosz imperiale .... Porosz pénztári utalvány Ezüst............................... Tartott ár 94.-130.— 123.60 221.20 817.— 670.- 236.- 440.— 402.— 190.20 234.— 269.— 154. 98.— 87.10 116.— 115.90 46. 15.80 5.54 5.54 9.26 9.53 115. — 15.90 5.65 5.55 9.27 1.— 9.56 115.25 Nehány szó a közös — de kiválóbban, a haza felvidéki népe jobblétre emelketése tekintetéből. Quot.........tot ... . Figyelembe véve helyzetünk politikai má­morát, valóban nem is tehetünk jobbat, mint ha azon tért, a­mely még szabadon maradt, tehetsé­günk szerint műveljük. — Mely kötelességünket csak úgy vélem teljesíthetőnek, ha a legczélsze­­rűbb eszközöket eszmecsere útján kikeresvén, azokat lehetőségig alkalmazzuk is. — Ily szem­pontból kiindulva, — szóljunk előbb a P.­N-ban méltán kiemelt „Pest felvidék s miskolcz!“ vasútról, a mely által könnyebben szállíthatván a felvidék productumait, — az alfölddel, élelmi — és más czikkekért könnyebben kicserélheti. Igaz! — közös nagy előny, és okvetlen jó eredményű , de ne tévesszük szem elől azt, mi­szerint azon néposztályra, a­melyen tulajdonké­pen segíteni akarunk, a vasutak csak annyi egye­nes hatást gyakorolnak, amennyiben a vonalak kiépítése alatt a nép számára pénzkereset módja nyittatik. Hozzá­számíthatjuk még azon néhány egyént is, kik a kiépült vonalaknál alkalmaz­tatni fognak. — Tehát, nem segítettünk — csak a tengedhetést időre könnyítettük. — És ez úgy lesz mindaddig, mig azon honfiainkat nem képesitjük emberi igényeiknek szorgalmuk általi folytonos megszerezhetésére. — És ezt egyedül gyáripa­runk fejlesztése által tehetjük.1) Ezt ismerjük a felvidéki nép boldogulha­­tása „sine qua non“-jának. (Gr. K. S. úr is erre fekteti czikkeiben a fősúlyt.) De fájdalom, kisebb­­szerű factorokat, — melyekről szinte tudjuk, hogy nagy előnyére válnak a nemzet átalános fejlődésé­nek, — sem alkalmazhatunk a jelen s hasonló viszonyok között. Azonban itt nem csupán a felvidéki nép érdeke forog kérdésben. — Ezen érdek ha­zánké — az összes nemzeté. Ha a bányá­szat noii me tangere..............kérdését nem em­lítjük is , — tekintsük csupán vasiparunkat, úgy hiszem, nem minden keserűség nélküli érze­lem foghatja el keblünket azon gondolatnál, mi­szerint hazánkat mily jó minőségű és nagy men­­­nyiségű vassal áldotta meg a Gondviselés­­ és nem fordítjuk,nem fordíthatjuk a természet ezen adomá­nyát hasznunkra, kénytelenek lévén nézni ezen jelentékeny iparág fenyves rengését. Ámbár e baj orvosolásának szükségét már régebben belátták törvényhozóink s erélyes hatásuk folytán tétettek a kormány által reményt gerjesztő lépések egy nagyszerű gyár felállítására, de eredménytelenül, mert eddig csak a vasgyár-alakulási szándékról tanúskodó maradványok jelölik a tervezett vasgyár helyét.* 2) Erélyesebben járt el b. Sina, kimondá, hogy Vitoviczon vasgyár legyen, és bűvös gyor­sasággal fel lett állítva. — De quid hoc. Ma adózói vagyunk Stájerországnak, oly czikkek kénytelen megvásárlása által, melyeknél jobbakat vihetnénk mi a piaczra; sőt számtalan oly áruczikket is vásárlunk, mely nyers alakban oda vitt, tulajdon honi anyagainkból készült és értékesítve szállittatik vissza piaczainkra.3) Ha tisztába jövünk a baj holléte, és minősége iránt, azt orvosolnunk kell. — Csakhogy arra vi­­­­gyázzunk, nehogy a baj javulását szinte jelensé­­­­gek által elad­atva, a betegséget magát higyjük or­vosoknak. — A felvidéki vasutakat ily elaltató jelenségeknek tekintem; mindenesetre jó és czél­­szerű azok építése, enyhíti a betegséget, de ez még nem elég. Igaz ugyan, mit Gr. K. S. a „Hon“ feb. 7-ki számában mond, miszerint: „Jobb létünk valódi emelkedése, nyers terményeink piacai» is a Al Utco» ban található, — biztos piaczokat érve magától fog ez emelkedni.“ — s. a. t. de szerintem talán jó lett volna még hozzá tenni, „gyártmányaink és kézmüveink'­ piaczra szállításában, — s. a. t. úgy a tétel, a szóban forgó felvidékre is találóbban lett volna értelmezhető.4) Ámbár a felvidék többnemü nyers termé­nyeket szolgáltat a piezra, azok nem elegendők, hogy kellően fedezhesse szükségeit, és fejleszt­hesse magát mindaddig, míg gyáripara nem lesz. S erre maga a természet is kényszeríteni látszik minket az által, hogy hazánk számára azon nélkü­­lözhetsen kellékeket, melyek a gyáripar létesítheté­­sére szükségesek, jelentékeny minő- és mennyi­ségben leginkább ide halmozta össze. A gróf czikksorozatában akként nyilatkozik, hogy hasznosnak tartaná oly vidéken, hol p. o. a len jól megterem, vászongyárak felállítását, de kétségbe vonja azt, hogy maga erejéből fennállhat­­nának mondván: „de ez magába meg nem élhet, ha rajta nem segítünk.“ Erre azt kell mondanom: ha nem termelhet is gyárvidéke annyi nyers ter­ményt, a­mennyinek feldolgozása eléggé foglalkoz­­hatna,de a haza más vidékeiről könnyen juthat ahoz, úgy hiszem, nemcsak fönnálhat, de a mes­szebb fekvő külföldi gyárakkal is kiált­hatja a versenyt, nem lévén sem oly tetemes szállítási költséget, de a határvám által sem terheltetnék annyira. Elvitázhatlan tény, hogy hazánk a földmi­­velő országok közé tartozik, de hogy mind a mellett a felvidéken a gyáripart szükség életbe­léptetnünk, azt államgazdászatunk, az átalános jobb lét előmozdítása, a nemzettestnek oly része, mely mindaddig, mig ez meg nem történt, az egész­nek aránylagos erőteljes tagját nem képezheti, hangosan követelik. A gyáripart,­­mint a t. gr. a nevezett helyen helyesen megjegyzé, „országos subventió utján elő­segíteni nem lehet“ : — ez, fájdalom, igaz. De le­hetetlen azon reményben ringatni magunkat, hogy majd a kormány önérdeke csonkításával is kölcsönt eszközöl, vagy hosszú annuitások mellett maga kölcsönöz, mint történt Francziaországban az alag­­csövezés érdekében. — Ott mások a viszonyok. *5) Itt ismét, mint mindenben, a nemzetnek ön­magában kell keresni a szükséges tetterőt. Ha majd a nagyszerű országos vállalatok, a­melye­ket létrehozni, jelenleg lelkes honfiaink törekesz­­nek, nagyrészben meglesznek, azt hiszem, ala­­kuland oly országos részvény­társulat, mely a felvi­déki gyáripar életbeléptetését, buzgó feladatául tü­­zeudi ki, és hiszem, hogy a külföld pénzesei sem fogják tőkejiket megvonni oly jövedelmező válla­lattól, a­melynek többnemü gyümölcsei a Dunán és az erdélyi vasúton könnyen lesznek szállit­­hatók kelet piaczaira. Gr. J. *) Igen, de a gyáripar a nagyobb közlekedési utak 5) A kormány útján felállítandó, úgynevezett or­szágos gyárakat,melyek az állam segélyére támaszkodva működnek, közgazdászai tekintetből előnyöseknek nem tartjuk; azok kezelése igen költséges szokott lenni, ha az állam, ugyan a tőkékkel, melyek az ilyféle gyárak felállítására és fentartására szükségesek,magán­zók vállalatait, olcsó kamatozás és kényelmes törlesztés mellett segélyezi, véleményünk szerint, sokkal nagyobb eredményt lehet felmutatni. Szerk. ■­­ Így vagyunk más terményeinkkel is. Szerk. közelében fejlődik leginkább ; ezek mellett az élelmisze­rek sem érhetnek el rendkívül magas árakat, mert a könnyű közlekedés, a­mint az árak annyira emelkednek, hogy a szállítási költségek fedezvék, a távolból ide irá­nyozza a gabonaüzletet, s ez a munkás­osztály javára szolgál főképen. Szerk. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzéről: febr. 25. — 5 % metalliques 75. 55. Nemzeti kölcsön 81. 50. — Bankrész­vény 813. Hitelintézeti részv. 220.40.Ezü­st 115. 10. Londoni váltók 116. 10. Arany 5.64. 4) Hiszen a felvidéki vasutaknak építése kiválólag e miatt történik. Szerk. 1­4V1% törlesztés és kamatra adja ki, a gyárvidéknek *­ 5 * * *) A kormány ilyetén eljárása a közpénztára­t nem károsítja; p. o. a kiosztott tőke 7­7,% törlesztés és kamatba kerül az államnak, és azt az illető gyárosnak Pest, febr. 25. A száraz éjjeli fagy mint látszik, tartós. Nappal a hőmérő 6 fok meleget mutatott ugyan, de a szél hideg. Vízállás 3­­9­­0 felett. Szt. János és Vida bajai 4900 m. búza 3400 m. zab és 800 m. kukoriczával megrakott vontatóhajók, ma Budán kikötöttek. Vásárunk ma búzára és más gaboneműre nézve igen nyugodtan folyt­ az üzlet iránylányba, de a­ fo­rgalom mivel Izovón lxcclv mutatk­ozott­ vá­sárlásra, gyönge volt. A jegyzettük árakon megle­hetősen ajánlottak terményt. L­i­s­z­t, jól kell, árai 20—25 krral maga­sabbak. A pesti hengermalom árjegyzéke a követ­kező : Asztali dara 14.40, királyliszt 13.40, láng­liszt különös 12.60, sütő kivonat 11.50, zsemlye­liszt különös 10.60, másféle 8.60, kenyérliszt első rendű 6.50, másodrendű 5.20 kr. mázsája. Blum János budai gőzmalmának árjegyzéke: Asztali dara 14.50, királyliszt 13.20, dara­ kivonat 22.40, sütő-kivonat 11.30, lángliszt 10.40, zsem­lyeliszt 8.40, kenyérliszt fehér 6.50, fekete 5.40. (W. K.) Bécs, febr. 24. 83—85 fontos búza szerződésre Győrött átadva 4.10 krra tartatott, 4 ftot meg akartak adni. — Néhány nagyobb részlet 78 — 80 fontos rozs, Győrött átadandó 2.80, Pesten átadandó pedig 2.70 krjával adatott el; ugyanott átadandó 80 fontos 2.82Va krnyi árt ért el; mind­ezek a hajózás megeredte után átveendők. Régi repete mázsája 9 ftra tartatott. Egyik magyar nagybirtokos Szentesen átadandó termése mérőn­ként 7 fton adatott el. (G. B.) Bécs. (Nyers és kidolgozott bőr.) A kincstári szerződéseknek nem vola a remény­­lett sikere ; fontos és talpbőr egyaránt lanyhán kel csökkenő árakon. Fekete huzalozott tehén­­b­ő­r sem keresett, csak a silány minőségű kel valamivel élénkebben. Borjúbörböl tetemes kész­letünk van, de nem igen kerestetik, és csak a gyenge helyi iparszükséglet számára kel. A bor­jú­b­ö­r multbeti ára nem csökkent, néhány rész­letet el is lehetett adni. Mindenféle minőségű van piaczunkon és ugyan elegendő mennyiségben is. Báránybör is elég van, 7—8000­ db. jó minő­­ségü a külföld részéröl vásároltatott. Ökörbőr ára állandó, száraz bőr gyenge forgalommal birt. A tehénbőr készletét meglehetősen megfogyasz­tották, egészen száraz alig található, bécsi súlyos bőr 56—60 ftjával jól kelt. Bécs, (Marhavásár) A lefolyt héten 732 db magyarhoni, 957 db galicziai, 639 db német, ös­­­szesen pedig 2328 db marha volt vásárunkon fel­hajtva. Darabjának súlya 490—660 font; falura kelt 658, el nem adathatott 88 db. Mázsájának ára 24.50—28.50, darabjának 130—180 ft. — Borjú 3420 db, fontja 18—28 kr; malacz 318 db,fontja 27—29 kr, középminőségü sertés 303 db, fontja 23 — 25 kr, súlyos 1326 db, fontja 25 — 27 kr. Tegnap pedig 694 db magyarhoni, 993 galicziai, 565 belföldi, összesen 2252 db vala felhajtva. Da­rabjának súlya 500—700 font, ára 128 — 193 ft, mázsája 25,50— 28 ft. * Trieszt, febr. 23. Gabonavásárunk nyu­godt, szombat óta 2000 st. magyarhoni búza 114V2 fontos 6.60 krjával, 2000 st. ibrailai ku­­koricza Dalmátország számára 4 írtjával adatott, el. A csekély készlet következtében a közön­séges olaj ára szilárdabb, finomabb válto­zatlan áron meglehetősen kelt. (B. J.) Worms, febr. 21. Gabonavásárunk a múlt hét óta nem változott. Búzára nézve nem igen kedvező a hangulat, s ezért a múlt heti ára­kon el sem adathatott. A rozs üzlete csökkent árnál nem igen élénk, a vidéki molnárok megle­hetős mennyiségben vásárolták. Szállítmány ke­vés érkezett, az árak átalában változatlanok. Bú­za pfalziai 12—12V2 frt, magyarhoni 1174—12 frt, rozs 100 ko. szerint 9Y2 frt. felvirágzása, adó utján, néhány év múlva a hiányzó 3 °­ C bőven meg fogja fizetni, a gyáros adósága lehajlik, de a gyárvidék gyarapodása és adóképessége állandó. Szerk Vidéki tudósítások, Vásárhely, febr. 22. Két utóbbi he­tivásárunkra sok gabonát hoztak be, s egy hét alatt 1—1 ft. 20 krral emelkedett a búza ára, mit ki­váltképen azon körülménynek tulajdonítunk, hogy idegen üzérek keresik fel eladó gabonánkat. A bú­za nálunk egyszerre oly kapós kezd lenni, hogy fordult elő eset, miszerint egy tulajdonosnak már 4 ft. 25 krt ígértek szép búzájáért, de nem ad­ja. (A gabonaárakat ásd a táblázatban.) Egyéb piaczi árak így állnak: szép tinó borjú párja 24 ft; szalonna mázsája 20—22 ft; a magló ser­tés keresettebb mint a hízott. — A korábbi veté­sek szépek, de a kései mag most is a föld alatt nyugszik, s a beállott hideg éjjelek fagya már is ritkulást okozott több helyütt. A korán elvetett, s tejezésnek indult árpában is sok kárt tett a fagy. (N. M.) Sziszek, febr. 22. A gabonaüzlet e héten nem változott. A búza most is keresett, és mivel a készlet csekély, az eladók szilárdak, s a többféle 5—10 krajczárral drágábban kelt mint a múlt héten. Elkelt 8000 mérő a jegyzett áron. Kukoricza trieszti kereskedők által vásá­roltatott , a Krajna újabb időben, mint fogyasztó lép fel e czikkben, de a­mint látszik, csekélyebb árakat várnak ez oldalról, hogy akkor tetemes vásárlások történhessenek; elkelt 5000 mérő. Zabot Bosniából sokat hoztak, de nem keresik és árában néhány krajczárral csökkent; árufor­galom 6000 mérő (: gabonaárak rovatunkban :) A folyóvizek apadnak. — A szeszt 18 forintjával kínálják, de nem veszik. Bosnyák szilva 7—7.50 üzlet nélkül. (S. J.) Pozsony, febr. 24. A gabonaüzlet múlt heti javulása ismét pangásba esett vissza. Szállítmány elegendő érkezett. Elkelt: 1721 mérő búza, 3.80—4.50; 1383 mérő árpa, 1.40— 2.30 ; 345 mérő kukoricza 2.20—2­35. (R. J.) Baja, febr. 22. A múlt heti gabona­üzlet, a jó hangulat daczára, nem volt élénk és je­lentékeny ; kisebb ősziét búza kelt el (84 fontos) 3.65—3.70. — A többi gabonaneműek szilárdan tartották árukat csendes üzlet mellett. A rakodást a hajókra megkezdették, de az ujonta zord idő aligha meg nem szünteti ismét. (Gabonaárak ro­vatunkban.) (G. J.—K. F.) Esztergom. Az itteni taka­­karékpénztár mult évi kimutatása : a­l­a­p­t­ő­k­e 49.524 ft, a felek betétele jelenleg 840,088 forint, ki van adva kölcsönben 764,886 ft, készpénz a pénztárban 26,621 ft, tiszta jövedelem 4,533 ft. Váltókban forgatott a takarékpénztár 1.873,390 ftot. Gazdasági lapszemle, Győr, febr. 21-én. — Ismét nagy hetivásárt jelenthetünk, melyben a jó búzának ára 5 krral emelkedett, a többi gabnanemek azonban épen nem változtak és nem is kerestettek. — Beszállitatott: búza 3934 mérő, rozs 707 mérő, árpa 854 mérő, zab 900 mérő, köles 66 mérő, bab 96 mérő, ku­koricza 1292 mérő, burgonya 275 zsákkal. Az árak következők : Egy auszt. m. tiszta b. 4.20— 40, közönséges 3.60—4 ft, kétszeres 2.80—3 ft, rozs 2.50 — 70, árpa 1.60—90, zab 1.50—65, ku­koricza uj 2.20—30, köles 1.80—2.10, széna egy mázsa 95—1.10, bor egy akó uj 5—6 ft, mint liszt egy mázsa 9 ft, zsemle liszt egy m. 7 ft, ke­nyér liszt­ egy­ m. 5,50, barna liszt egy m. 4 ft, zsupp 12 font 5 kr. Gy. K. B.-Gyarmat, febr. 23. Tiszta búza pozso­nyi mérönkint 2.90—3 ft, rozs 2.20—2.40, árpa 2—2.10, zab 1.10—1.20, kukoricza 2.10—2.0.2 burgonya 70—80 kr, bab 3—3.20, lencse 3.20, borsó 4 ft, köleskása 5.60—6 ft, pohánka 4—4. 40 krajczár. Losoncz, febr. 19. Tisztabúza pozsonyi mérőnként: 3.64—3 ft, rozs 2.20—2 ft, kétsze­res 2.70—­30, árpa 1.90—38, zab 1.20—1 ft, ku­koricza 2.6, köleskása 4.80, burgonya 85 kr. Benzterczebánya, febr. 16. Tisztabuza alsó ausztriai mérönkint 3.90—20, kétszeres 2.80 —40, rozs 2.40—10, árpa 2—1.70, zab 1.20—1 ft, kukoricza 2­40, burgonya 90 kr, egy iteze bor­só 6 kr, lencse 7 kr. Selmecz, febr. 14. Tisztabuza alsó ausz­triai mérönkint 3.40—25, kétszeres 2.50—40, rozs 2.50—35, árpa 2.10—2 ft, zab 1.30 —15, ku­koricza 2.60—50, burgonya 1.80, KörmöCZ, febr. 14. Kétszeres búza pozso­nyi mérönkint 2.60, köles 5.30, bab 3.40, lencse 3.60, borsó 3.60 kr. F. M. K. Az osztrák nemzeti banknak a magyar igazságszolgáltatás ellen felhozott vádjait a „Sürgöny“ a következő felvilágosítások­kal szállítja kellő értékekre. Bécs, febr. 20. Felemlítettük e napokban azon panaszokat, melyeket az osztrák nemzeti bank a magyarhoni igazságszolgáltatás ellen felhoz s közöltük az ok­mányt, melyben a magyar kanczellária a bank­igazgatóságtól ez ügyben részletes közleménye­ket kért. A bank válasza ma már előttünk fekszik,s az ahhoz mellékelt részletes kimutatásból a követ­kező adatokat merítjük, melyeket olvasóink fi­gyelmébe ajánlunk. A bank 30—35 milliónyi összeget kölcsön­zött Magyarhonbani ingatlan vagyonra. Három év alatt (1860-tól kezdve 1862. év vé­géig) 35 esetben kényszerült adósai ellen a ható­ságokhoz folyamodni. A különben tökéletesen biztosított tőke , mely e pereknek tárgya volt, 1,814,900 ftra rúgott. Nézzük már most az egyes eseteket. Törvényhatósági kezelés alatt vannak: Összesen 59200 „ 7 esetben. A következő esetekben: Folytatása a 4-ik oldalon.) t Az árverezési felté­­­­telek m.ó. august.­1. Torontál . . 8000 ft­ ban tárgyaltattak. Ja határozat még­­ nincs tudva. 2. Krassó . . . 5100 „ 3. Torontál . . 4000 „ 4. Temesvár . . 7600 „ 5. Torontál . . 16000 „ / 6. Ugyanannál 5000 „ [ M. évi dec. óta. 13500 „) 7. Szabadka . . i 4. Arad . . . 88500 „la jövő martiusi ▼an téve. S Az árverezés a évi márt. és ápr­ilisre van kiírva. Az árverezés 1861 ki dec. és 1863­. januárra volt k­iírva. A végrehajtási ár­verés bekebelezé­se 1863. januá­r 24-én megenged­tetett és végreha­jatott. Összesen : 232300 Felebbezések történtek 4 es­e­tben 1 ........... 78750 ft 2 ........... 7000 „ 3 ........... 18800 „ 4. . . . . . 25300 „ Összesen : 129850 „

Next