A Hon, 1863. április (1. évfolyam, 74-98. szám)
1863-04-01 / 74. szám
74-ik sz. Szerda, ápril 1. Előfizetési díj: Postán küldve vagy Budapesten házhozhordve Egy hónapra................... . . 1 frt 75 k*. 3 hónapra..................................5 frt----------6 hónapra..................................10 frt-------Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentsítve kéretik beküldetni. Szerkesztés iroda: Ferencziek-teredik szám, földszint, Szerkesztő lakása: Országút 18-dik szám 2-dik emelet. Kiadóhivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP Beigtatási díj: 7 hasábos petitsor.............................7 kr Bélyegdíj minden beiktatásért ... 30 km terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: József tér, 11. szám, 2-ik emelet E Up szellemi részét illető minden közlelmény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. ______ _ . ■ ---- T. évnegyedes előfizetőinkhez! Kérjük azon tiszt. előfizetőinket, kiknek előfizetésük m. hó végével lejár, megrendeléseiknek minél előbbi megnyitására, hogy a lap további megküldése fennakadást ne szenvedjen. A „Hon“ szerkesztője és kiadótulajdonosa. Országbírói körlevél az összes váltótörvényszékek elnökeihez. A nmlgii m. kir. kúria a váltótörvénykezésre vonatkozólag többrendü ülésében a következő, fennálló hazai törvényeinkben gyökeredző elveket állapította meg, melyeket a megvizsgálása alá terjesztendő ügyekben követni fog; jelesen: 1. A magyar váltótörvénykönyv I. R. 99. §-a szerint, a váltó, ha el nem fogadtatik, vagy csak részben fogadtatik el, „a mennyiben elfogadva nincsen,“[az óvástétellel azonnal lejárván, a 154. §. szerint pedig ily esetben a váltótulajdonosnak egyenesen készfizetési viszkeresethez lévén joga, ezen szakaszoknak az I. R. 102. §-ának összetartásából, mely utóbbi szerint, ha az adós csőd alá esett, a váltót a bukott értéke gondviselőjének kell fizetés végett bemutatni, következik, hogy az elfogadónak csőd alá jutása esetében a váltó az elfogadó irányában lejártnak tekintendő, az előzők tehát egymás irányában azonnal viszkeresettel élhetnek. 2. Tekintve a váltótörvénykönyv II. R. 214. §-át, mely szerint, ha az idézendőknek tartózkodása nem tudatik, az idézés a váltótörvényszék kapuira szegezendő, meg nem jelenése esetében pedig számára gondnok rendelendő és összevetve ezen szakaszt a váltótörvénykönyv II. R. 47. s az ideigl. törvényk. szabályok I. R. 166. §-ával, a váltóhitelező elhalt váltóadósának előtte ismeretlen örökösei megidéztetése végett a felhívt 214. § alkalmazását az illető váltótörvényszéknél szorgalmazhatja. 3. A váltóperekben hozott marasztaló határozatok és végrehajtási végzések a váltótörvénynél későbbi telekkönyvi rendelet 84. 92. stb. §§-ai értelmében a beperelt adós telekkönyvezett ingatlan vagyonára, a váltójog veszélyeztetése nélkül bekebeleztethetnek, illetőleg előjegyeztethetnek. 4. A váltóhitelező kérelmére a végrehajtási foglalás, a váltótörvénykönyv II. R. 150. §-a szószerinti szövegével s szellemével egyezőleg, az elmarasztalt váltóadósnak mind ingó, mind ingatlan vagyonára ugyanazon váltótörvényszéki végzésben elrendeltethetik és ez esetben az illető alispáni hivatal vagy városi tanács az elrendelt végrehajtásnak akkép leendő eszközlése végett megkeresendő, hogy a végrehajtást az ingatlanokra csak akkor sikeresitse, ha az ingók nem elégségesek vagy épen hiányoznak. 5. Tekintetbe vévén, miszerint hazai törvényeink, különösen a H. T. K. II. R. 68. s III. R 28. czimei, Mátyás VI. decret. 29., Ulászló I. de eret. 89. 90. és 91. czikkei és az 1840. IX. t. ez 41. §-a szerint az adóssági fogság alkalmazható az arra nézve az adós állapotához képest fennállott különbség pedig az ideig. törv. szabályokban kimondott jogegyenlőség folytán megszűnt, sőt a bűnvádi eljárást illetőleg ezen szabályok III. R. 2. §-ában a nemesek elleni eljárásnak nem nemesekre leendő kiterjesztése világosan kimondatott, tekintetbe vévén továbbá, miszerint a váltó kötelezettségnek a vtk. I. R. 1. §-ában megállapított fogalmából következik, hogy a váltóhitelező késedelmes adósa irányában kevésbé szigorú kényszer eszközökkel, csekélyebb biztosítékokkal ne bírjon, mint a köztörvényi hitelező ; tekintve végre, hogy a Btk. N. R. 191. §-a értelmében az ingatlanokra vezetendő végrehajtás elrendelése, habár a polgári törvények átalános rendelete szerint az illető birtokbíróság által eszközlendő, mégis a váltótörvényszékre bízatott*. a váltóhitelezőnek jogában áll, a vagyoni végrehajtás sikertelensége esetében, vagyis kielégítési alap hiányában, adósa személyének saját, azaz a hitelező költségén leendő birói letartóztatása végett az eljáró váltótörvényszékhez folyamodni, mely azt elrendelvén, az illető alispánt vagy városi birói hatóságot annak olykép leendő eszközlése végett tartozik megkeresni, hogy ha a hatósági tisztességes fogságban letartóztatott adós 15 nap alatt hitelezőjével ki nem egyezkednék, aláírásával is ellátandó jegyzőkönyvbe felveendő esküt tegyen le arra, mikép hitelezője elöl semmi vagyont el nem titkolván, még személyes keresményének egy harmadát is hitelezője kielégítésére fordítandja; ha pedig ezen esküt letenni vonakodnék, a hitelezőnek joga fennmarad, adósa személyének további letartóztatását az illető bírónál szorgalmazni; nemkülönben, ha adósa a letett eskü megszegésével keresményének illető részét hitelezője kielégítésére nem fordítaná, vagy bármikor kitűnnek, miszerint hitelezője kijátszása végett vagyonát eltitkolá, az utóbbinak jogában marad szorgalmazni azt is, hogy az ilyen részhiszemű adós „mindazon bűntársaival együtt, kik a vagyon eltitkolásánál vagy más káros cselekvényeknél tudva és szándékosan közremunkálnak“, mint csalók, az 1807. XII. t. cz. s egyéb hazai törvényeink alapján bűnvádi eljárás alá vétessenek. Nehogy ezen elvek nem-ismerése miatt a . . . . . váltótörvényszék eltérőleg eljárván, az illető feleknek esetleg tétenes hátrányt s hasztalan felebbezési költségeket okozzon, azokról.......... kellő tudomás s további intézkedés végett értesíteni kívántam. Pesten, 1863. évi böjtmáshó 26-ik napján, réseket minden vonakodás és késedelem nélkül foganatosítani, és ebbeli eljárásukban az érintett jank záloghitel-osztályának 1856. évi mart. 20-án egfelsőbb jóváhagyás mellett kihirdetett alapszabályait szem előtt tartani szoros felelősség terhe alatt kötelességüknek ismerjék. Ezen utasítás eredményének biztosítására és a megingatott országos hitelnek innen várható szilárditására legújabban a magyar udvari kanczelária részéről rendeltetett, hogy a megye kormányzója ezen utasításnak minden egyes előforduló esetbeni pontos megtartására személyesen felügyeljen és az abban netalán észrevett szabálytaanságot, törvénytelenséget, késedelmezést vagy részrehajlást, valamint azon tisztviselőt is, kit ebbeli kötelesség mulasztás vagy sértés terhel, azonnal a magyar kanczelláriának feljelentse. Azonkívül személyesen felelősekké tétettek a törvényszékek elnökei azért, hogy a fent említett végrehajtási eljárásban valamint a törvényszék, úgy a kiküldött törvényszéki tisztviselő által is, a fent hivatkozott alapszabályokban a bank záloghitel-osztályának legkegyelmesebben engedélyezett kiváltságok szorosan megtartassanak, és a végrehajtást szenvedő fél által benyújtott beadványok, melyek elintézése az érintett alapszabályok értelmében a bécsi cs. k. országos törvényszék illetékességéhez tartozik, az ország bíróságai által érdemleges tárgyalás nélkül egyszerűen vissza- és illetékességükhöz utasíthassanak. E tekintetben a törvényszékek és ezek elnökei különösen figyelmeztettek, hogy, fennállván a nemzeti bank záloghitel-osztályának birodalomszerte, és így Magyarországban is kihirdetett alapszabályai, a többször említett záloghitel-osztálynak adósai elleni végrehajtásra nézve az országbírói értekezlet határozataiban foglalt, a végrehajtásról szóló 127. és következő §§-ok csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben a nemzeti bank záloghitel-osztályának alapszabályai erre nézve más — ettől különböző kivételes eljárást elő nem írnak. Nevezetesen az árverési feltételek megállapítása a bécsi cs. k. orsz. törvényszéket illetvén, és ez iránti határozat már a végrehajtási árverés elrendelése alkalmával hozatván, ezen feltételeknek az árverés eszközlésére megkeresett magyarországi bíróság általi újólagos megállapítása, úgy az e végetti tárgyalás egy részről feleslegesnek, másrészről pedig a megkeresett bíróság illetékességéhez nem tartozónak nyilváníttatik. A körirat továbbá megjegyzi: „Az árverési határnapok kitűzése iránt már a törvény maga rendelkezvén, a feleknek e feletti kihallgatása, úgy ezen kérdésnek hosszas tárgyalása csupán a végrehajtás ok nélküli elhúzására szolgáltatna alkalmat. „Hasonlóképen a kielégítési sorrend megállapítása magával az elrendelt árveréssel szoros összeköttetésben nem lévén és akármi rendben állapíttassák meg a vételárbeli kielégítés, ez az árverésre befolyással nem bírhatván, a kielégítési sorrend feletti tárgyalás, — melynek következetesen csak az árverés foganatosítása után lehetne helye, — az árverés eszközlését nem gátolhatja. „Végül a végrehajtás alá vett inatlanra nézve még a harmadik személy által bejelentett tulajdoni igény sem függesztheti fel az árverés foganatosítását, ha csak a bejelentett igény a telekkönyben feljegyezve nincsen, és ha az igénylő jogait magában a keresetlevélben nyilvánosságra nem hozza, és az árverésből eredhető kárának máskénti pótolhatlanságát be nem bizonyítja.“ A budai takarékpénztári részvény-egylet f. hó 28-kán d. u. 3 órakor, hivatalos helyiségein Paulovics László budavárosi polgármester országfejedelmi biztos jelenlétében tartotta meg évi rendes közgyűlését , melyen a közfelkiáltással megválasztott elnök, gr. Nádasdy Lipót ur ő excjának éljenekkel fogadott lelkes megnyitó beszéde után, kapriorai Wodianer Albert igazgató ur az intézet állapotáról következő hivatalos jelentést terjesztett elő: „Tisztelt gyülekezeti Mielőtt a lefolyt 1862-dik évi üzletkezelésről jelentésemet előterjeszteném , fontosságánál fogva legelöl kell a tisztelt gyülekezetnek tudomására adnom, hogy a cs. kir. Apostoli Felsége 1862. évi September hó 8-án 10,863. udvari szám alatt kelt legfelsőbb határozatával, alapszabályainkat azon alakban, melyben azokat legutóbb módosítva felterjesztettük, legkegyelmesebben megerősíteni méltóztatott. E legmagasabb kegy szilárd alapra fektető intézetünket, s annak jogszerű fennállását jövendő időkre is biztosítván, gazdag segélyforrást állandósított a gazdásza, ipar és kereskedelem számára ; miért is, meggyőződve, hogy a t. gyülekezet érzelmét tolmácsolom csak, indítványozom , miszerint az igazgató-választmány bízassák meg, hogy a magyar kir. udvari főkanczellár, gróf Forgách Antal ur ö nagyméltóságához, kinek a királyi kegyelmen kívül leginkább köszönhetjük alapszabályaink megerősítését, föliratot intézzen , melyben pártfogásáérti hálánk nyilvánítása mellett ö nagyméltósága egyszersmind megkérendő, hogy legmélyebb hódolat és hálánkat a cs. kir. Apostoli Felségének trónzsámolyára letenni kegyeskednék. Hazafiui örömmel említem meg a régóhajtott „Magyar földhitelintézet“ létrejöttét, s úgy hiszem, hogy ezen intézet működése folytán üzletünk egy uj ággal szaporodni fog, s ezáltal a tér is tágasabb leend, melyen intézetünk a közjó előmozdítására tevékeny lehet. Áttérve intézetünk működésére, megelégedéssel terjeszthetem elő, miszerint a közönség bizalma intézetünk iránt a múlt évben örvendetesen növekedett; nevezetesen az 1861. évi decz. hó végével kimutatott.......................... 5338328 ft 96 krnyi betétesek, uj betétesek által januárban.......................... 344813 „ 20 „ tadta meg Az intézet kezelése alatt levő összes vagyon a mérleg szerint 6,327,015 ft 78 krra növekedett, mely összegből az ingatlanokra . . . 2381674 ft 40 kr. 2477357 „ 10 „ 724556 „ 22 „ 103000 „ — „ 180000 „ — „ 100000 „ — „ . 23194130301 összesen 6327015 ft 78 kr. E vagyon forgatása 39,206 ft 42 krnyi tiszta jövedelmet eredményezett, melynek kétharmada, kerek számban 25,000 ft — egy-egy részvény után 25 ft — évi osztalékul kifizettetik; egy harmada, azaz 12500 ft az alapszabályok 43. és 46. §- aihoz képest, felerészben a tartaléktőke szaporítására, felerészben pedig a múlt évi közgyűlés határozata értelmében, a házépítési költségek törlesztésére fordítandó részen. Az előterjesztett kimutatványok szerint a leszámítolási üzlet a múlt évben kevesebbet jövedelmezett, mert a köztudomású kereskedelmi krízis, a legnagyobb óvatosság mellett is, nem hagyta érintetlenül intézetünket, az igazgató választmány azonban mindamellett sem akarta a tartaléktőkét igénybe venni. A múlt évben az elemi csapások által hazánkban okozott károk némileges enyhítésére a választmány a) az árvíz által károsult magyarországi lakosok felsegélésére 500 ftot, b) a budai tűzkárosultak javára 500 ftot, c) a budai szegények számára, tekintet nélkül a vallásfelekezetre 500 ftot adományozott azon reményben, hogy ezen eljárást a tisztelt közgyűlés utólagosan helybenhagyni fogja ; továbbá: a múlt évi közgyűlés határozatához képest: d) a nemzeti színház magánpénztára javára tett 1000 forintos alapítványnak első részlete fejében 200 ftot, e) a Széchenyi szoborra szentelt 500 ftnyi járulék második részlete fejében 250 ft fizettetett ki, és f) a losonczi evang. hitközség templomtornya felépitéséhez 50 fttal járult; ezen felül g) a budai nőegyletet 100 fttal, h) a pesti nőegyletet 100 fttal i) az izraelita kórházat 100 fttal, j) a kereskedelmi kórházat 100 fttal, k) az evang. árvaintézetet 100 fttal, 1) a gyermekkórházat 100 fttal indítványozza gyámolitani. Ezekhez járul még: m) a nemzeti színház magánpénztára javára befizetendő második részlet 200 fttal, miáltal intézetünk összesen 2800 ftot fogott áldozni honi intézetekre, emberbaráti s kegyeleti czélokra, miről a jelentés az alapszab. 46. §-a értelmében a mint egy magyar kir. helytartó tanácsnak előterjesztetni fog. Intézetünk örvendetes gyarapodása s az ennek folytán újból szervezett ügyrend, szükségessé tették a munkaerő szaporítását; ennél fogva a választmány Szégner Géza urat 600 ft rendes fizetés s 200 ft pótlékkal, Schmidt László urat 400 ft rendes fizetés s 200 ft pótlékkal hivatal-segédekké, s Niedermayer László urat tiszteletbeli segédül nevezte ki; továbbá: Schwarzmayer Henrik, Anker Lajos s Nagy Károly segéd urak illetményeiket kétszáz forintnyi évi pótlékkal szaporitá ; Nagy Imre gyakornok ur számára évi ösztöndíjul 200 ftot rendelt, s Érti Antalt 420 ft évi fizetéssel második hivatalszolgának fogadta fel. Végül a jegyző rendes évi fizetését 200 forinttal, pótlékát 100 forinttal javítatni indítványozza. Alapszabályainkon némi módosítás eszközlése találtatott szükségesnek; minélfogva a választmány megbízásából van szerencsém indítványozni , miszerint a nagy méltóságú magyar kir. helytartó-tanácshoz folyamodvány intéztessék iránt , a)hogy az intézet, kormányhatóságilaggedélyezett társulatok által kibocsátott papírokra, melyek a pesti piaczon biztos árfolyammal birnak, és igy minden perczben értékesithetők, előlegezéseket adhasson; b) hogy előlegezhessen oly áruczikkekre, melyek romlásnak kitéve nincsenek; c) hogy az alapszabályok 100-ik §-a, mely szerint, „a nagy választmány tagjainak, a mennyiben nincsenek az igazgató választmányban, kötelességük , hogy közülök egyegy betűrendben, naponként felváltva, az üzleti órák alatt a hivatal helyiségeiben mint választmányi biztos jelen legyen s a hivataloskodás fölött őrködjék,“ e tételének „a mennyiben nincsenek az igazgató választmányban“ eltörlése által megváltoztatván, a napibiztosi kötelezettség az igazgató választmányi tagokra is ruháztassék át; továbbá: hogy e szakasz a következő toldalékkal: „Akadályoztatása esetében minden választmányi tag köteles magát egy 98185 „ 28 másik választmányi tag által helyettesíttetni“ bővíttessék. Végül felkérem még a tisztelt közgyűlést, miszerint: 1. az alapszabályok 70. §-a értelmében indítványokat tegyen; 2. a folyó 1863. évi zárszámadások megvizsgálására bizottmányt nevezzen; 3. a mai közgyűlési jegyzőkönyvet hitelesítő bizottságot nevezze ki, és 4. a választmányi testület megújítását az alapszabályok 87. §-a értelmében eszközölje.“ A közgyűlés a feliratnak önmaga gr. Forgách Antal m. kir. udvari főkanczellár úrhoz leendő felterjesztését kitörő lelkesüléssel elhatározván, az igazgatói jelentés többi indítványát egész terjedelmében helybenhagyta; továbbá a f. é. zárszámadások megvizsgálásával Fröhlich Frigyes, Mank Mér és Szelestey János urakat , a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésével gróf Nádasdy Lipót ur önmagát, Rudnyánszky Ferencz és Szelestey János urakat bízta meg; s a választmányba: Rebly Adolf, Balássy Antal, Brüll Miksa, Fromhold Károly, Glatz János, Kohen J. J., Karlovszky Zsigmond, Rijácz Ignácz, Koppély Fülöp, Légrády Sándor, Schernhoffer Károly, Vörös József és Walheim János urakat választotta meg. Opiczky János, egyleti jegyző, az en- februárban.......................... 243251 „31 „ martiusban.......................... 327355 „56 „ áprilisben.......................... 439357 „11 „ májusban.......................... 435910 „ 17 „ júniusban.......................... 367892 „ 84 „ júliusban............................... 523545 „ 99 augustusban..................... 312792 „ 42 „ septemberben..................... 258283 „ 31 „ octoberben.......................... 419506 „ 24 ,. novemberben..................... 434121 „ — „ decemberben.................... 381175 „ 4 „ Összesen :9820333 ft 15 krra szaporodtak, melyekből levonva a januárban .......................... 331405 ft 93 kr februárban.......................... 197977 „ 68 „ martiusban ....... 401178 „ 60 „ áprilisben ...... 301134 „ 33 „ májusban............................... 286554 „ 46 „ júniusban.......................... 376816 „ 55 „ júliusban.......................... 426497 „ 62 „ augustusban..................... 257381 „ 57 „ septemberben..................... 360539 „ 7 „ octoberben.......................... 287702 „ 43 „ novemberben..................... 376363 „ 7 „ decemberben.................... 370796 „ 32 „ összesen3974 47 ft 63 krra rugó visszafizetéseket, a betétesekre .................... 5851985 ft 52 kr. marad , ide számítva az év első felében.................... 117856 „ 48 krral a második felében . . . 129521 „ 66 krral tőkésített kamatokat, kiderül, miszerint a felek összes követelése . . .6099363 ft 66 krt tett, s az 1861. évbelit 761,034 ft 70 krral hac) váltókra .... c) előlegezésekre . . . d) jelzálogi utalványokra e) a hitelintézetnél . . az escompte-társulatnál g) az egyleti házra . . h) különféle követelésekben van tőkésítve és i) készpénzül fenmaradt . . 3741 A „Sürgöny“ nemhivatalos részéből. Bács, mart. 27. L. Folyó évi február 18-án kibocsátott udvari körrendelvénnyel utasítva lettek az ország valamennyi bíróságai, hogy az osztrák szabadalmas nemzeti bank adósai ellen a bécsi cs. k. országos törvényszék által hozott végrehajtási vég Táv Távirati t . börzéről: márt. 31 irat. dósitás a bécsi —57« metalliques 75. 85. Nemzeti kölcsön 81. 30. — Bankrészvény 796. Hitelintézeti részv. 204.60. Ezüst 111.— Lond. vált. 111.80. Arany 5.34. Első évfolyam 1863. hoz a következő távirat érkezett: A mai gabonavásáron a búza 1, árpa 1—2, a zab ára pedig 7a shillinggel csökkent. Az idő borús. * Pária mart. 28. A liszt 50 centimel-mel csökkent, a gabonaárak nem igen változtak. A búza ára eleinte 50 dms-mel emelkedett, de későbben a szép időjárás következtében ismét csökkent. Legjobb 34—35 frk, középszerű 32—327a frk. 120 kgrm szerint. — Rozs nem igen hozatik, 115 kilogramjáért szívesen adtak 25 centimes-mel többet, jelenlegi ára 201/» frank. Árpa erősen ajánltatik, legjobb 100 kilogramja 17—177a, 15—16 frk. Pest, mart. 31. Az idő szellős, de a nap süt. A vizállás nem változott, ma 510 felett. „Bertha“ adonyi 600 m. búzával megrakott hajó, ma kikötött nálunk. „Rozália“ Kulán 5100 m. búzát és 100 m. kukoriczát felvett vontatóhajó Győr felé utazott át. Mivel galnavásárunkon ma nem voltak külföldi vevők jelen, a búza üzlete csak a fogyasztás szükségletére szorítkozott, többnyire változatlan áraknál. Egyik helybeli műmalom 5000 m. 87—88 fontos bánsági búzát vásárolt 4,55 kilával három havi időre. A többi gabonaneműnek forgalma épen nem volt, s ezért a bejegyzettek árak inkább névlegeseknek tekintendők. (W. K.) Bécs, mart. 30. Búza kivitelre alig kerestetik. 86 fontos Sziszeken átadandó 4.30 krjával kelt készpénzben. Sziszeken átveendő 877a —88 fontos 4. 60 krra tartozik ; 4.55 krt könnyen lehet kapni. Néhány ezer mérő bajon levő és Győrött átveendő 77—79 fontos rozs 2.55 krjával vétetett át. Felső ausztriai 48 — 50 f zab 1.60 kron ajánltatik. magyarhoni 45—4ß fontos 1.62 kra tartatik. Néhány részlet repete Érsekújváron 7 írtjával vétetett át. (Marhavásár.) Ma 2430 db ökör volt felhajtva, mázsájának ára 23—27 ft lett. (P. H.) Prága, mart. 28. Az idő a héten át hűvös és esős, de a vetéseknek kedvező volt. Vetéseink gyönyörűen állanak, a búza és rozs már kikelt, és a repete nagyon is sűrűen áll. Mindenütt szántanak, vetnek, ámbár szigorú utótéltől tartanak, mely a vetéseket igen könnyen tönkre tehetné. Gabona és terményvásárunkon még mindig pang az üzlet és nem gondoljuk, hogy rövid idő alatt élénkülni fog. Búzát nem igen vásárolnak külföldre nem kel semmi, a helyi fogyasztás pedig a tetemes készletet csak kis mértékben veszi igénybe, s ezért természetes, hogy az árak mind inkább sülyednek, mérője néhány nap óta 5—10 krral csökkent. — Rozs is lett hanyagolva 78—79 fontos 3 fton kapható, szintúgy járt az árpa, legjobb minőségűt 2.65 krjával bőven lehet vásárolni Zab mázsája 2.85 krral erősen kínáltatik, de vevő alig találkozik. Ma elkelt 2367 mérő búza, 81— 87 fontos 4.40—4.79, 757 mérő 76 82 fontos rozs 3.03— 3.22, 1236 mérő árpa 67 — 79 fontos 1.49—271,467 mérő 48—52 fontos zab 1.58— 1.63 krjával. A komló üzlete pang, az árak névlegesek. A repetevetések kedvező állása nyomást gyakorolt, az árak mérőjét alig lehet 770 forintnál drágábban eladni; ugyanezt mondhatjuk a repeteolajról, áprilisre 347», őszre 31’2 forinton kelt. A szeszüzlet iránya még mindig bizonytalan, a szükséglet csekélysége következtében fokának ára 38 krajczárra sülyedt. Június—augusztusra 43 kijával köttetett. — A nyers és kidolgozott bőr egyaránt rész kelete nyomasztólag hat a tulajdonosokra, kik készleteiket nem igen hajlandók nagyobbitani, minek az lett a következménye, hogy az árak mindinkább csökkennek. — A gyapjú üzlet a 1. héten is rendkivülileg roszul folyt, ezen körülmény, mint szinte az agip csökkenése is, nyomást gyakorolt az árakra. (G. M.) München, mart 28. A búza, mivel szállítmányok nem igen érkeznek, 8 krral magasabban kelt. Forgalma 3054 säffel, jó termény 345—350 fontja 20—207» ft, silány 336—340 fontja 19—1971 ft* — Jó minőségű rozs 5árral drágább, forgalma 1082 säffel 280—290 vf, 127» —12V2, 300—310 váltóforint, 13—137» forint. Az árpa ára alig változott. Forgalma 6418 seffel, 265 —190 váltóit, 1072—113/» ft* A zab forgalma 2954 säffel volt, ára 7,12. Vas 120 vfontja 45 —467» ft. Borszesz 90 °/o 297*> szesz 19- 1972 pálinka 50% 872 ft, bajor akó (60 pint) szerint hordó nélkül. (W. W.) Straubing, mart. 28. Időjárásunk a lefolyt héten szép volt. Vásárunkon sok vevő volt jelen, de mivel ezek csak olcsón akartak venni, a termesztőknek engedniök kellett. Legjobb búza 1872> ®lső rendű 18, silányabb 177s, 17 fton kelt. Rozs minősége szerint 103/»—1172 ft, helybeli árpa 9 —10 ft, zab 53/»—7 frt säsfele. * Hamburg, mart. 28. Vásárunkon a lefolyt héten igen kedvező üzlettel bírtak a gyarmatáruk, fogyasztás és üzérkedésre tetemes mennyiségü kelt el. A zsirnemüek üzlete alig változott : csökkent áron sem akarják vásárolni. A gabonavásár nyugodt, a hangulat, mint látszik igen lanyha. Londonból, mart. 30-áról a „P. Vegyen. — Mint a Lloyd jelenti, városunk polgárai méltányolván az iparbank alakítása czélszerüségét, a meghatározott részvényeken felül írtak alá, és így már nem fogadható el több aláírás. Az alapszabályok kidolgozásában városunk több értelmes kereskedői is vettek részt és eszerint várható, miszerint minden várakozásnak tökéletesen meg fognak felelni. A Szabadkán, f. hó 22-én, az alföldi vasút felállítása iránt Trefort Ágoston elnöksége alatt számos földbirtokosok jelenlétében tanácskozmány tartatott, melyben ezen vasútvonal felállítása és szüksége , valamint hasznossága eléggé élénk színekkel ecseteltetett s vitattatott meg. A Mint Brassóból értesíttetünk, a selyemtenyésztés ott most általános figyelmet ébresztett, és minthogy kiválólag a legfinomabb milánói faj selyembogarakat tenyésztik, melyek mind olasz, mind Francziaországban a legkedveltebbek, itt már eddig is tetemes megrendelések érkeznek, — úgy legközelebb Avignoból nagyobb mennyiségű erdélyi pete vétetett meg. — Az erdélyiek ha ezen tenyésztési ágat el nem hanyagolják, e tekintetben nagy jövedelmi forrásra számíthatnak. A F. év mártius 30-án tartatott Bécsben a „Sperl“ teremében, gróf Barkóczy elnöklete alatt, a hitelintézet idei közgyűlése. A számadási és vizsgálati jelentések, valamint a választmány előteresztése egyhangúlag elfogadtatott, anélkül, hogy valaki az elnöki felhívás következtében is, szólani kívánt volna!!! A A Drávától Zágrábig vezető vasútvonal építési előmunkálatainak megengedése. A cs. k. kereskedelmi minisztérium, a középponti igazgatósággal egyetértőleg, Körös vármegye vasúti bizottmányának előterjesztett kérele nyomán egy évi tartamra megengedte, hogy a Drávától, Legrád, Kopreinitz és Körösön keresztül Zágrábba vezető vasútvonal építési előmunkálatait elkezdhesse, azonban kikötötte, hogy, miután azon hely, hol a Mura a Drávába beomlik, stratégiai tekintetből fontos pont, ezen hely kimérése a katonai hatóságok közbenjöttével történjék, — és hogy ezen vonal felépítésénél a déli vasúttársaságnak elsőbbsége leend. A A Czegléd és Debreczen közti vegyes vonatok szaporítása. A közelgett debreczeni vásár miatt ápril 7-től bezárólag 22-ig, a jelenleg rendesen közlekedő személyvonatokon kívül Czegléd és Debreczen között, mindkét irányban, naponta még egy vegyes vonat induland meg, és pedig Czeglédtöl Debreczenbe 10 óra 8 percz este, s Debreczenböl Pestre 8 óra 33 percz este. Ezen menetek egybekötnek Pest, azon vonataival, melyek Pestről 5 óra 35 p. d. u. és Czeglédröl Pestre 6 óra 29 p. reggel indulnak. A A déli vasúttársaság közgyűlése Folyó évi ápril 28-án tartatik Párisban a déli vasúttársaságnak ez évi rendes közgyűlése, mely alkalommal tárgyaltatni fog e társaságnak két független társaságra leendő feloszlatása. Ezen feloszlás a számadási évnek berekesztése után azonnal foganatosittatik. És ezen feloszlás után az osztrák déli vasúttársaság gyűléseit rendesen Bécsben fogja megtartani. A Angolhonból, múlt évben kivitt czikkeknek öszves értéke, majdnem ugyanazon mennyiségre rúgtak, mint 1861-ben. A kivitel 1862-ben tett 124,137,812 L. és a tavalyi 125,102,814 Livert. Hivatalos értesítések kivonata A („S-ny“ márt. 30—31. számából.) Árlejtés: Pest, a városi Redoute épületben előállítandó lakatos munkára vállalkozni szándékozók 50 krral ellátott írásbeli ajánlataikat Redoute építési irodába (szinház u. Redoute épület 2-ik emelet) ápr. 9-ig bemutassák; Pest, pestkassai államút mentében Aszód közelében indítványba hozott biztonsági karfák előállítása s munkatétel biztosítása végett, a nyilvános szóbeli árlejtés a mérnöki hivatalnál Pesten a megyeépület 2-dik emeletében április. 18. d. e. 9 ó. fog megtartatni. Árverés : Buda, vízivárosi ház, ápr. 17. d. e. 10 ó. a tkönyvi hatóság üléstermében; Buda, szőlő, a tkönyvi hatóság üléstermében, ápr. 10. r. 10 ó.; Pest, ingóságok, szerb u. 5. sz. ápr. 9. d. e. 9 ó.; Barsm., Tild, úrbéri állományok, máj. 7. r. 10. ó.; H.-M.-Vásárhely, ház, föld, a város közházánál, ápr. 14. r. 9 ó.; Debreczen, ház, Teleki u. 2173 sz. apr. 21 d. u. 3 ó.; Szathmárm. Rozsály, ingatlanok, máj. 8. r. 11 ó.; Buda, zugliget, Ferenczhalom, 199. sz. ingóságok, apr. 24. d. u. 3 ó.; Pest, ingóságok, 2 szerecsen u. 4. sz. 2-ik em. apr. 10. d. u. 3 ó.; Pestm. Bogyiszló, ház, szántóföld, külsőtelek, kert, apr. 23. d. e. 9 ó.; Pest, bútorok, Práter u. 18. sz. apr. 10. d. u. 3 ó.; Pilis, szőlőkön kivül foglalt zálogos birtoknak 12 évi haszonvétele, szeszgyári gépek, apr. 28. d. e. 9 ó.; Primontor, ingatlan vagyon, ápr. 2. r. 8 ó.; Pest, ház, a városi hivatalban, áp. 28. d. e. 10 ó.; Pest, bútorok, szesz- és sörgyárhoz megkivántató gépek, kazánok, kádak s egyéb készletek, sör és pálinkaszesz hordóstól, kukoricza, rozs, árpa, fa, szekerek, hintók, lovak, gazdasági eszközök, az angyalmezei sorházban ápr. 8. d. e. 9 ó. Csőd: Baja, néb. Jandó Fér. hagyatéka ellen, ápr. 8—10. g. Gyurinovics Mátyás.