A Hon, 1863. május (1. évfolyam, 99-123. szám)

1863-05-23 / 117. szám

117-ik­sz/Szombat, május 23. Előfizetési díj: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva-­ Egy hónapra..................................1 frt 75 km. 3 hónapra................................. 5 frt____ 6 hónapra.....................................10 frt-----­Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztés iroda: Ferencziek-tere 7ik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-«dik szám 2-dik emelet. Kiadó-hivatal: Pest, Ferencnek terén, 7. sz. földszint. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Első évfolyam 1863. Beigtatási díj: 7 hasábos petitsor . . ......................7 kr Bélyegdíj minden beiktatásért . . . So­kr terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel Az előfizetési díj a laptulajdonos szer­kesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky ház. E lap szellemi részét i­o>fő mi-ion közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el Első magyar gőzhajózási vállalat menetrende. Pestről Mohácsra : naponként hétfőn kivül b­ L órakor rege Mohácsról Bajára: naponként hétfőn kivül d. u. 4 órakor. Bajáról Pestre : naponként kedden kívül 4 órakor reg. Esztergomból Pestre: vasárnapon kivül naponk. b'L ó­ reg Váczra: Pestre: nap hétf. kij. 10 [UNK]­, é. d. e. Pest ind. 9.55. d. e. 9.30 este. Iszt. „ 12.14. délben, 11.4­8 é. E.Ujv.n 1.50. d. u. 1.03 éjjel, d. u. 1.51 éjjel, d. u. 4.08 éjjel, este 6— reggel. Czegléd indul 8. 9. est. 9. 7 d. e. Szeged ,, 12.17. éjsz. 3.50 d. u. 7.45. reggel 8— este. 10.24. d. e. 10.49 este. 12.12. délb. 12.51 éjjel. 1.20. d. u. 1.48 éjjel. 2.28. d. u. 3.05 éjjel. 4.37. d. u. 6.27 reggel. Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul. 5.35. d.u. 6.25. reg.lCzegléd indul. 6.29. reg. 6.81 est. Czegléd érkéz. 7.49. este 8.47 reg.|Pest érkéz. 8.45. „ 8.37 est Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Szeged ind. —2.25 éjsz.12.15 d.u* Czegléd érk. —6.29 reg. 6.10 est­ Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reggel, érk. Bécsbe 1 óra 50 perez délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 30 p. d. n. érk. Pestre 9 ó. 10 p este, Pestről, Temesvár Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40, perez este, érk. Temesvárra 6 ó. 9 p. reg. Baziásra 8 ó. 31 p. reggel. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. reggel, érk. Pestre 6 óra 56 percz reggel. — é­s e­tn­e­k — járása. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Buda hd. 6-30 r. 5.15 d.u. SzFeh. 8-m­ rj-20 este md. 9.50 d.e. — Szőny 1.30 d.u. — Győr 3.11 d.u. 5.35 r. Bruck 5.28 „ 7.54 „ Bécs érkéz. 7.— este 9.27 du. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Fehérv. ind. 8.43 r. — N-Kanisa „ 1.53 d. 10.10 est. Pragerh.érk. 5. 2 d.u.5.8 reg. Pragerh. ind. 9.30 d.e.10.55 e. N.-Kanisa „ 1.19 d.u. 5.12 r. Fehérv. érk. 5.59 . — — vissza. ind. 6.16 r. 6.31 d.u-Pragerhof, Gratz és Pragerhof ind. 5.54 d.u.5.39 r.lGratz __ ______ Gratz érk. 8.55 eBt. 8.34„|Pragerh.érk. 9.6 d.e. 9.22 est, Pragerhof, Nabresiua, Triest, Velencze és vissza. Pragerh. ind. 9.22 e. 9.6 d.e. Steinbrück,, 11.47 é.11.32 „ Nabresina „ 7.32 r. 7.20est. Trieszt „ 8.15 „ 8.12 „ Nabresina „ 8.55 „ 9.50 „ Velencze érk. 3. 6 d.u. 4.30 r. Steinbrückről, Zágrábba és vissza. Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza. Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács ind. 6.32 r. 3.— d.u.1 Üszög ind. 7.30 „ 12.25 dél. Üszög érk. 8.32 „ 5.— „­­Mohács érk. 9.35 d.e. 2.30 d.u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovak­kal vontatva.) Pozs. i.7.—r.ll.—d.e.4.—d.u. Bazin., 8.38„11.30 d.e. 5.38 „ N.Sz. „10.40 de.------7.40 est. Szer. „11.40 de.------8.40 „ Szered ind. 5.30 reg. 2.30 d.u N.Szom. „ 6.40 „ 3.48 ,, Bazin ind. 8.40 r.5.55 r. 5.43„ Pozs. é. 10.10 d.e.7.25 r.7.10e Bécs ind. Pozs. „ Torn. „ Érs. Észt. „ „ Pest érk. Steinbrück Zágráb Sziszek Soprony ind. 5.50 r. 2.— d.u. B.-Ujhely „ 7.25 Bécs érk. 9.20 ind.7.45 r. 5.20 est. „ 9.21 d.e. 6.54 „ n 11-38 „ 9.5 „ „ 12.57 dél------­ érk. 4.15 délu.------­ind. 5.59 „ 7.10 r. Buda : érk. 8.2 est. 9.l4d.e. 11— d.e. 11. é- 5.56 d.u. 6.26 r. 6.45 est. 6.45 „ 7.46 „ 7.48 „ 3.12 é. 3.12d.u. Pragerhof Jrk.5.39 r. 3.54 Sziszek Zágráb Steinbrück érkéz. 10.50 d. a. Bécs ind. 7.— 5.25 B.-Ujhely „ 9.10 d.e. 7.35 , Soprony érk.10.33 „ 8.58 , Bécs: Bruck Győr Szőny Sz.Fed. Velencze ind. Nabresina „ Trieszt Nabresina „ „ Steinbrück, ind. 4.25 d. u érkéz. 6.59 este: indul. 7.14 „ érkéz. 8.45 „ 3.23 5.24 indul. 6.30 érkéz. 8. 1 indul. 8.16 reg. Bécsi börze május 21-én. Xji efole: Bécsből Pestre: naponként 6 V. órak. reg. Pestről Baja és Mohácsra : naponként 6 órakor reggel. Pestről Eszék Zimonyba: hétfő, szerdán és szombaton 6 órakor reggel, Pestről Orsóva és Konstantinápolyba. Gyorshajó hétfőn 7 órakor reggel. Pestről Paksra: naponként 4. óra délután, ik Tiszán­ Szegedről Zimonyba : szombaton reg. A. Száván: Sziszekről Zimonyba : hétfőn és csütör­tökön 5 órakor reggel. Gabona­ árak K­özleje vasúti­­ menet Alsó austriai mérő szerint. P­e­n­t­e Súly, font szerint Leg­alant Közép Leg­magasb ár oszt. ért. Búza bánsági, .... n tiszamelléki és pesti ** *» fi » „ fehérmegyei. . . „ bácskai .... Rozs.......................... Árpa sörnek való . . . n takarmánynak Zab............................. Kukoricza pesti . . . 1­ . bánsági . . Köles.......................... Bab.................0 . Répcze..................... 86.86.87 84.86.86 86.87.88 83.84.86 88.84.86 77.79.80 68.69.72 65.67.69 46.47.49 79.81 82.85 4.20 3.95 4.25 4— 3.85 2.45 1.90 1.80 1.55 2.— 2.25 1.65 4.85 4.15 4.60 4.15 8.95 2.60 2.­ 1.90 1.60 2.10 2.30 1.80 4.55 4.15 4.60 4.80 4.15 2.60 2.25 2.— 1.65 2.20 2.40 2— Pestről Bécsbe és vissza. Tom. „ 2.35. Pozs. „ 4.45. Bécs évk. 6.83. Hely Nap búza­­ rozs árpa zab kukor. árak osztr. értékben. Szentek .... Máj. 17.3.50;S.60­1.80;1.851.50;1.602.—­2.40 Temesvár . . . , 19.8.60;4.—2.60;1.71 — __1.70)1.762 15;2.26 Mohács .... . 18S.lOjS.352.10)2.25— — 1.S0;1.95 Pozsony .... ( 19.3.20;4.102.25)2.601.60)2.—1.75)1.30 ______ Uj-Verbász . . . n h 3.40;S.452.80;3.20— 1.25;1.351.90:2.— Temesv. erk. 4.46. reg.10.18 est Temesv. ind. 5.20. reg. Baziás érkez. 8.22. — mindennap Baziás ind. — 5.45 d.u. 5.10 r. Temesv.­­ —10.32 este. * Jassenovából Oraviczára ind. 8. reggel, érkezik 10.11 dél.e.vis­­­sza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába. Czegléd indul Csaba „ Arad érkéz. Czeglédről Aradra és vissza. — 9.27 dél e.lArad indul — 9.33 dél e. — 3.34 dél u. Csaba „ — 11.59 ., — 5.20 „ ICzegléd érkéz. — 5.31 dél. u. Czeglédről Püspök-Ladányra és vissza. Czegléd­­ indul — 9.27 dél. e. P. Ladány indul — 1.45 dél u. Szolnok „ — 10.27 ., Szolnok „ — 4.44 „ P. Ladány érkéz. — 1.26 dél u. Czegléd érkéz. — 5.41 „ Püspök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P. Ladány indul — 1.58 dél u.l­. Várad indul —10. 6 dél e. N. Várad érkéz. — 4.38 „­­P. Ladány érkéz. —12.48 dél. Pü­spö­k-Ladányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és vissza. P. Ladány indul — Debreczen ,, — Tokaj „ — Miskolcz „ — Kassa érkéz. — reg. indul — 5.— — 7.52 — 9.35 dél.e. —10.33 (­­12.12 . )) fi­n­n 1.26 dél u. Kassa 3.— „ Miskolcz 525 „ Tokaj 7.24 este. Nyiregyh. 10.27 éjsz. Debreczen P. Ladány érkéz. — 1.46 „ Gyorsvonatok. 5 °/0-es nem. köles. 100 frtos 5­/0-es Metalliques *V»#/6-es „ Comp­rentpapirlő 1839. évi teljes „ n­n ötödr. „ 1854. „ teljes „ 1860. Jan. Sept. ötödr. Jan. Mai Az austriai bank záloglevelei. » 105 Hitelintézeti Dunagőzhajózási „ „ Trieszti „ Eszterházy hg „ Salm Pálffy Clary St. Genois „ Budai „ Windischgrätz 20 Waldstein „ Keglevich 10 „ 6 évre „ » h) » „ A sorsolható Füld tehermentesitési kötelez­vények. „ >76_es magyarorsz. 100 frto horvát „ „ „ erdélyi „ „ Sorsjegyek ház. n. 40 40 Juli Juni 28 1 Juli 1 Juni 16 Dec. Dec. Máj. AdottTartott ár ár 81.2081.80 76.40 76.50 68.75 69.— . 16.7517.—­­158.75154 — 150.50151 — 95.25 95.50 99.—99.05 99.70 99.80­­­. — 104.75105.­— 101.25101.75 91.70 92.25 77.­77.60 75.­75.50 74.26 74.50­­ 134.—134.25 96.5097 — 121.50122 — 98.—99 — 37.75 38.25 36.75 37.25 35.25 35.75 37.—37.25 36.­36.50 21.—21.50 23.—23.50 14.50 15— Elsőbbségi kötvények. Osztr. Lloyd Államvaspálya 275 frank Lomb.-velenczei „ 106 ftos Részvények. Hitelintézet 200 frtos Bankrészvény — — Al.austr.esc.bank 500 „ Lloyd 525 „ Dunagőzhajózás „ „ Pesti lánczhíd Északi vasút Állam „ Déli „ Nyugati Tiszai 205.50 frtos 500 frank 350 „ 210 , 200 „ Váltók (8 hóra). Augsb. 100 db német fr.8Vj °/o Hamburg 100 bankmark 4 V.°/i London 10 ft sterling 8% London „ „ látra Páris 100 frank 47. Pénznemek. Korona........................ Császári arany .... Reczés ........................ Napoleon d’or................... Orosz imperiale .... Porosz pénztári utalvány Ezüst............................. Adott ár 92.— 122.— 116— 195.10 797 — 632.— 238. 485.— 393 — 178.70 215.— 253.50 152.60 147 — 98.60 82.60 110.60 110.60 48.86 15.25 5.27*­, 5.27 8.86 9.10 1*65 110.25 Tartott­ár 92.50 122.60 116.60 195.20 798. 634 — 240— 437. 396.— 178.80 215.60 254— 158— 98.70 82.70 110.70 110.60 48.90 15.80 5.28 5.28 8.87 9.12 1... V. 110.50 Az első cs. k. szab. dunagőzha­józási­ társaság. A személyszállító gőzösök menetrende­ V ö . fe­le; Pestről Bécsbe : naponta 6 óra este. Mohácsról Pestre: naponként 5 óra est­ve. Galaczról Pestre : szombaton reggel. Zimonyból Pestre : vasárnap kedden és pénteken 10 órakor estve. Orsováról Pestre : pénteken virradatkor. Konstantinápolyból Pestre: csütörtö­kön 3 ó. d. u­­ A­ Tiszám Zimonyból Szegedre: csütört. délben. A. Száván: Zimonyból Sziszekre: vasárnap és csü­törtökön délben. Még egyszer a Tisza szabályozásáról. Válaszul a „Tisza szabályozása és a szá­razság“ czimű­ czikkek szerzőjének. IV. Köztudomású dolog, hogy a Tisza és mellékfolyói a hegyekről, melyeken erednek, hirtelen és nagy eséssel rohan­nak le az Alföldre, itt pedig alig észreve­hető lejtéssel, lassan kigyódzanak to­vább. Felső sebes folyásukban tehát sok kavicsot és földet sodornak magukkal, melyet azután ott, hol folyásuk meglas­­sudik, leraknak, s ekkép medreket felisza­­polják. — Minthogy felső folyásuk álta­lában sebes, azért hirtelen érkeznek az Alföldre, s ha tavas­szal a hegyek hótö­megei langy szelek vagy esőzések követ­keztében kissé gyorsabban olvadnak, vi­zek mennyisége annyira növekedik, hogy medreikből kiáradnak.— Az ország ezen domborzati viszonyai t. i. a hegységek völgyeinek erős lejtőssége s az alföldi nagy medenczének sik táblája, eredeti okai a Tisza és mellékfolyói kiönté­seinek. Már pedig minél inkább kopá­rodnak el a hegységek az erdőpusztitás következtében, annál sebesebben rohan­nak le a hegyi patakok, annál inkább dagasztják meg a folyót, melynek med­rében egyesülnek, annál több földet so­dornak magokkal a hegyekről s tehát an­nál inkább töltik fel a folyó medrét a sík­a­ságban. — Ezek oly tények, melye­­ket mindenütt tapasztal­ta­k, s melyeket azért mi sem vonha­tunk kétségbe. A Tisza áradásai tehát annyival veszélyesebbé fognak válni, minél inkább pusztítják a forrás cser­melyeit és mellékvizeit környező hegy­ségek erdőségeit. — Medre is folytono­san­ fel fog töltődni az Alföldön, úgy, hogy végre a mostani gátak elégtelenek lesz­nek , és magasabb s magasabb gáta­kat kellene épiteni annak partjain, ha megáradt vizét medrében akarjuk meg­tartani. De ugyanezen okok, melyek miatt a Tisza és mellékfolyói rendesen tavas­­szal megáradnak, azt is vonják maguk után, hogy a nyári száraz évszakban vi­zük mennyisége rendkívül megapad; hogy azon folyó, mely tavas­szal mért­­földnyi szélességre kiterjed s három négy ölnyire felduzzad, nyáron a lapos gőzö­söket sem bírja meg. Valóban a Tisza és mellékfolyói nagyon is híven tükröztetik vissza a mi Alföldünk excessivus klímá­ját. Ha tehát azt óhajtjuk, hogy a szélső­ségek, melyek hazánk geographiai fek­vésének és domborzati viszonyainak kö­vetkezményei, ne növekedjenek, hanem lehetőleg kisebbedjenek, akkor mindent meg kell tennünk, mi a természeti egyen­súly helyreállítására szolgál. S ezt nem csak a folyók közvetlen szabályozá­sánál figyelembe vennünk, de azt is ke­­­rülnünk vagy tennünk kell, mi a szabá­lyozás sikerét közvetve hiúsíthatja meg vagy mozdítja elő.­­ Azért min­den módon arra szükség törekednünk, hogy mind az Alföldön s az ármente­­sitett területeken minél több fa, és pedig nemcsak fűz és ákácz, melyek aránylag csekélyebb párolgási felület­tel bírnak, hanem minél több lombos le­velű fa ü­ltettessék, s hogy az Alföldet kör­nyező hegységek természeti erdőségei se pusztítassanak ki. Az erdőbirtokos ne mondja azt, hogy néhány 100 vagy 1OOO holdnyi erdejének nincs befolyása az or­szág klímájára, s azért bátran kivágat­hatja, mihelyt a fát értékesitheti. S az alföldi birtokos ne gondolja, hogy a fo­lyók partjain épitett gátakkal vagy az átvágásokkal már minden meg van téve s ezután az óhajtott szél érett gyümölcse magától hull majd keblébe. Ezek csa­lódások vagy ámítások, s azoknak, kik a tudomán­nyal némileg foglalkoz­nak, annál inkább kötelességök felszólal­ni, minél kevesbbé vannak közvetlenül érdekelve a dolognál. Hunfalvy János: A só mint szabad kereskedési czikk és a felső tiszai vasút. A fentebbi czim alatt olvastunk egy czik­­ket a „Független“ 103-ik számában, melyben a tiszavidéki vaspálya ki nem épitését a mostani sószállitó társulattal kötött állam szerződvényből és a só árának felemeléséből következteti annak szerzője. E czikk írója azonfelül az „első sótáv­­lati (és nem sószállító) társulat" részére millió­nyi évi nyereséget vindikál a felvidék károso­dásával. Nézzük e tárgyat közelebbről: A magyarhoni első sótárlati társulat szer­ződésének nyomán köteles a sót úgy a márma­­rosi, mint a marosujvári (Erdély) bányáknál, a megszabott áron mázsánként 7 ,ft 48 krajczárjá­­val fizetni; a szállítást, feltárolást, kezelést saját költségén eszközli, s ha szállítás közben szeren­csétlenség következik be, ennek 250­- öt terheli, s mind e mellett a sót csak­is a kormány által szabályozott árakon ad­hatja el, nem pedig tetszése szerint. Ha a felvidéki lerakodó­helyek közül T­i­­sza-Ujlakot, az Alföldön Makót ves­­­szük például, igen könnyű lesz a milliónyi évi haszont valódi értékére leszállítani. E 26, illetőleg 25 krajczárból kell a hivatalno­kokat, szolgákat, raktári béreket, levelezési és irodai költségeket s a t. fizetni, és a szerencsét­lenségek 25 °­ C-jét viselni, s igen jó év az, ha mázsánként 10 krajczár haszon marad s így el fut ki Tisza-Ujlakon a só meg­szabott ára.......................... 7 96 A társulat fizeti a só mázsáját 7 48 Szállítási költség.....................— 20 7 68 marad 26 ft kr Makón a só megszabott ára 8 64 A társulat fizeti, só mázsáját . 7 48 Szállítási költség m. Újvártól Makóig ....... — 84 A marosparttól a raktárig . . — 7 8 39 marad — 25 kellene a társulatnak évenkint 10 millió mázsa sót adni, hogy 1 millió haszon maradjon, nem véve tekintetbe a beruházott tőke kamatját. De a felsőtiszai vasút kiépítésére nézve, ha csak katonai szempontból nem fog az sürget­­tetni, úgy a M.-Sziget felé vezető vasút építését nem egyhamar érjük el. Azon nyers­anyagok, a­melyek a Tisza felső vidékéről kerülnek a ke­reskedésbe, nem igen bírnák meg a drágább vasúti szállítást, midőn a vizi út oly közel fek­szik elöttük ; más volna, ha a vasút folytatását remélhetnénk Odessa s a Duna torkolatok felé, de e tekintetben Arad-Vöröstorony és Nagyvárad- Brassó között már­is élénk a vita, s e vonalak irányát tekintve, a reményről jobb lesz előre — jó időre — lemondani. Hazánk lakosai csak az esetben juthatná­nak olcsóbban a sóhoz, ha az a bányáknál a kül­­vevőknek ugyanaz áron szolgáltatnék ki, mint a bányavidék lakosainak; t. i. 1859. év máj. 20. óta 5.38 krajczárjával. Mibe kerül a só terme­lése ? nem lehetne e mindennapi szükséget még olcsóbban adni ? ez iránt az illető bányaigazga­tóságok adhatnának kellő felvilágosítást, de a jelen viszonyok közt, a só­árak leszállításához remény nincs. R o e d i g e r Rezső. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi bék­éről: máj. H7.—5 */• metalliques 76. 55. Nemzeti kölcsön 81.25. Bankrészvény 797.— Hitelintéz, részv. 194.70. fo­int 110.35. Lond,vált. 110.60. Arany 5.28. Pest, máj. 22. Részletesen borús égnél a hőmérő 15 foknyi melegnél többet nem muta­tott. Eső mindazonáltal még be nem következett. Egy ma Mohácsról érkezett hajó, azon hírt hozta, miszerint ott tegnap mintegy két óráig bőven esőzött. A szolnoki vidéken is esett, mint mondják. Vizen ma 3100 m. búza „Gyula“ hajón Tolnáról, 4400 m. „Francziska“ hajón Ercsény­­ről, 850 m. különféle gabonanemü pedig Paksról „Susanna“ hajón érkezett.Győr felé indult „Nagy Lajos" Adonyról 5600 m. kukoriczával. Mai gabonavásárunkon magasabb árköve­telésnél csekélyszerű­bb volt a kínálat, s ezért egyik czikk sem örvendhetett valami nagy for­galomnak. G­y­ő­r­ö­tt, mint ottani levelezőnk jelenti, nem emelkedett a búza ára. Tegnap néhány ezer mérő 83 fontos bácskai 85 fonttal mérve 3,75 krral adatott el. Páris, máj. 18. Hosszan tartó száraz­ság után valahára beállt az annyira óhajtott eső és igy nem kell többé rész aratástól tartanunk. Honunk közepetti megyéiben a busa már kalá­szokat nyer és igen buján tenyész. A vásárok ellenben nem igen látogattatnak, a szállítmányok szinte csekélyek és így a fogyasztók szívesen adják meg a szilárdult árakat. Éjszakán 50 cmtimmel drágább a búza, nyugaton és keleten pedig szilárd az ára, csak a déli megyékben vannak csökkenő félben. Vidéki tudósítások. (G. F.) Putnok, május 19. Tegnapi orszá­gos vásárunkon aránylag kevés gabonanemű állíttatott ki, s az majdnem egészen el is kelt; — az árak tetemesen emelkedtek. — A kiállított csekély öszletnek oka leginkább az uralgott foly­tonos szárazság minek nyomán a termelők silány aratástól tartva, az eladásban visszatartók. Szar­vasmarha szép számmal volt, de azért az ural­gott átalános pénz szűke miatt, mely a vásáron legkirívóbb színben mutatkozott, igen kevés kelt el, s csupán a hízott ökrök kerestettek. Szőlőnk szépen fakad, s sokat ígér, gyümölcsünk, hacsak valami ártalom még nem éri, nagy mennyiségben lesz. Vetéseink eddig a legszebben diszlettek, de a folytonos szárazság azokat végképen tönkre tette, és elsilányította. A múlt évben alakult „M­éhészeti társulatunk“ a reá jött mos­toha év daczára, habár sokat szenvedett is. fen­­áll, és erél­lyel küzd a kitűzött czél felé, habár az elemek ellene harcoolnak is ; tagadhatlanul leg­nagyobb érdeme van benne Ábrahámy Ká­roly elnök úrnak, kinek tevékenysége, s fárad­­hatlan szorgalma, és gondoskodása ez ügyben a legszebb jövőt ígér, s bizton reménylhed­i,hogy ha az idő ez évben kedvezend, mostani jó mé­­heink a múlt évi veszteséget ha nem egészben is, de legalább nagyobb részben pótolandják, és igy méhészetünk, melynek az első évi csapás, leg­súlyosabban ártott, diszleni, és virágozni fog. Iparunk, és kereskedésünk a nagy pénz­szűke miatt egészen fennakadt, s ha még ez soká­igy tart, a vég pusztulással fenyeget. — Ökör 1 pár 100—130. Tehén 80—120. Bárány 80 kr. 1.60. Bor 5—7 ft. Méz mázs. 40-50 ft. Gyapjú m. 85—105. Bab 3—3.20. Kása 4—4.50. A többi termények piaczi árai a rovatban láthatók. (P. M.) Uj Verbász, máj. 19. Vetéseink állása, a több ízben előfordult esőzések követ­keztében, meglehetősen megjavultak, mondhatni szépen állanak, csupán a legelőnek nem sokat használt az eső, mert az már előbb majdnem végképen kiégett. A zabra nézve szilárdabbnak mutatkozik a hangulat, így legközelebb is mint­egy 15,000 m. kelt el 1.35; ellenben a búza in­kább hanyatlani, mint emelkedni látszik. — A termények mostani árai a táblázat­ban láthatók. Vegyes. A A kir. magyar Helytartóság a debre­­czeni és pesti kereskedelmi kamarához küldött leiratában kijelenté, hogy az ipar és kereskedel­mi ügyek eldöntésénél az 1859. dec. 20-ki ipar­szabályok szolgálnak sinórmértékül. A A pest-budai kereskedelmi kamaránál legújabban panasz emeltetett a városi vám és helydijak önkénytes felemelése iránt, a kamara ezen panaszt orvoslás végett a kir. Helytartó­sághoz terjeszté fel, azon támogatással, hogy a kereskedelem emelésének érdekében elkerülhet­­lenül szükséges, miszerint ezen vám, és helydí­jak czélszerűen szabályoztassanak és ne önkén­tesen emeltethessenek.­­A nemzeti bank f. h. 20-kán kelt heti kimutatásából kivehető, miszerint a bank­jegyforgalom 391.053,624 forint; az érczkincs 105.071,791 ft; a bank ezüstben fizetendő kö­vetelései pedig 42 milliót tesznek. F. hó 13-ika óta a bankjegyforgalom 2.585,630, a visszafize­tendő államadósság fogytával együtt 2.404,345 frttal, a lombard 430,300 frttal csökkent.­­ A vasutak különbségi árjegy­zékei nemcsak gabona és szénre szorítkozik, hanem nagyszámú más czikket is illet, nem ke­véssé akadályozván ezeknek kiviteli üzletét. Itt csak az olajkalácsot akarjuk említeni, melynek mázsája a bécs-trieszti vonalon V/1 ki, a buda­­triesztin pedig mértföldenkint 1V2 krba kerül. Mint egyik bécsi lap értesült több trieszti keres­­kedőház ezért panaszt is emelt a vasúti igazga­tóságnál, melyre az lett a felelet ,miszerint nem képes az igazgatóság az 54. számú árjegyzéket módosítani . A A hamburgi gazdászati kiállításnál, eddig mintegy 500 ló, közöttük 140 csödör,­­ 700 szarvasmarha, és mintegy 17—1800 juh, disznó, és nagy mennyiségű szárnyas jószág je­lentetett be. Ezen kiállításnál, több oldalról azon kívá­nat fejeztetett ki, miszerint nagy mennyiségű ál­latkiállítással egyszersmind egy állat­gyógyá­szati gyűlés is tartathatnék, annyival is inkább, mert itt, hol különböző vidékről annyi minden­nemű állat küldetik be, legkedvezőbb alkalom nyílnék, az általában minden vidéken legújabb dökben mutatkozott marhavész mikénti meg­­gátlása végett, különböző nrsaógak­naak tiirlenni­­nak véleményt cserélni és tanulmányozni, — ennél kedvezőbb alkalom egyhamar aligha fog nnyílni. Reméljük, hogy ez óhajtás teljesí­tése kellő pártolásra találand. — Az Ausztria számára tervezett Mortonféle tengerentúli gőzhajó­­zási társaságról következőleg nyilatkozik a G. K.: A tervezett társaság 20 milliónyi tőke beszerzése után következőleg fog működni. 1.) A személy­i teherközlekedést fogja a Középten­ger és Amerika között eszközölni. 2.) Nagyszerű trieszti hajógyárában nem csak a maga, hanem mások számára is fog hajókat épittetni. 3.) A társaság czéljai könnyebb kivitelére, a trieszti kikötő szabályozására a szükséges munkála­tokat meg fogja tenni és azonkivül nagy­szerű raktárról is gondoskodik. A gőzhajózást illetőleg Trieszt lesz a kiindulási pont és a köz­lekedés Amerika nyugati partjai, úgymint a szi­getekre fog terjeszkedni. Erre szükséges 20—30 1000—3000 tonnás csavargőzös építése, a jára­tok havonkint kétszer történjenek. A trieszti ki­kötőmunkálatokat a társaság saját vagyonából fedezi, ha a város bizonytalan időre a szükséges térségeket átengedi.­­ A déli vasúttársaság a közle­kedési igazgatásra 6000 frtnyi jutalékot vetett ki, mely az igazgató és a felügyelők között lesz­ kiosztandó. Ezek pedig az egész jutalékot a roszul díjazott alsóbb­ rendű hivatalnokoknak engedték át, mi bizonyára igen szép cselekedet.­­ A zimon­y-f­iumei vasút fel­­mérése végett egy belga­ társulattól kikül­dött három mérnök, munkálatait már bevégezte. Azt állítják, miszerint ezen pálya igen csekély­­szerű nehézségekkel jár, és 120 milliónál többe alig fog kerülni. Rövid idő múlva lehet elkészí­teni és oly jövedelmező lesz, hogy szükség ese­tében kamatbiztosítás nélkül is haszonnal lehet kiépíteni.­­ A belga követi kamarai, hó 18-án egyhangúlag elfogadta a Poroszország­gal kötött kereskedelmi, hajókázási és az iro­dalmi tulajdonról intézkedő szerződést. Az ügyet jelenti, miszerint a vámegyesületi államok jelen­leg hajlandóbbak a franczia-porosz kereskedelmi szerződés elfogadására. Hivatalos értesítések kivonata A („S­ nyu máj. 21—22. számából.) Árverés: Komáromm. Guta, ingatlanok jun. 16. d. e. 10 ó. Pest, bútorok váczi­ ut 24. sz. máj. 26 d. u. 3 ó.; Pest, norinbergi diszáruk a viszéknél, máj. 26 d. u. 3 ó. Csödmegszüntetés: Nagy-Szombat néh, Schiller Aloisia hagyatéka ellen; Győr Ro­senberg Lajos ellen; Krassóm. Facsét, Deutsch Samu ellen. Felhívás: Somogym. ptszéke elé Sin­ger Jós és neje, Am­ber Karolina hitelezői, jun. 22 r. 9. o.; Pest, vtszék elé Döderlein Károly alpsi örökösei jun. 11 r. 10.; Palota város­­széke elé, néh. Kapocsi Ant. és Kapocsi Katalin ha­gyatékára igényt tartók, aug. 31 r. 9 ó.; Zalam.­iszéke elé, Béda Ferencz, aug. 1.; Pest város­­széke elé, Birlein szül. Roth Anna hagyatékára igényt tartók, egy év és nap alatt. Árverés: Fehérm. Réti pusztán, Inotán és Kutiban, ingóságok, jun. 5; Pest, ingóságok, molnár­ u. 25. sz. máj. 26. d. u. 3 ó., Pest 4000 ftról szóló váltólevél, bálvány­ u. 6. sz. máj. 29 d. u. 3 ó.

Next