A Hon, 1863. május (1. évfolyam, 99-123. szám)
1863-05-23 / 117. szám
117-iksz/Szombat, május 23. Előfizetési díj: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva- Egy hónapra..................................1 frt 75 km. 3 hónapra................................. 5 frt____ 6 hónapra.....................................10 frt-----Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztés iroda: Ferencziek-tere 7ik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-«dik szám 2-dik emelet. Kiadó-hivatal: Pest, Ferencnek terén, 7. sz. földszint. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Első évfolyam 1863. Beigtatási díj: 7 hasábos petitsor . . ......................7 kr Bélyegdíj minden beiktatásért . . . Sokr terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky ház. E lap szellemi részét io>fő mi-ion közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el Első magyar gőzhajózási vállalat menetrende. Pestről Mohácsra : naponként hétfőn kivül b L órakor rege Mohácsról Bajára: naponként hétfőn kivül d. u. 4 órakor. Bajáról Pestre : naponként kedden kívül 4 órakor reg. Esztergomból Pestre: vasárnapon kivül naponk. b'L ó reg Váczra: Pestre: nap hétf. kij. 10 [UNK], é. d. e. Pest ind. 9.55. d. e. 9.30 este. Iszt. „ 12.14. délben, 11.48 é. E.Ujv.n 1.50. d. u. 1.03 éjjel, d. u. 1.51 éjjel, d. u. 4.08 éjjel, este 6— reggel. Czegléd indul 8. 9. est. 9. 7 d. e. Szeged ,, 12.17. éjsz. 3.50 d. u. 7.45. reggel 8— este. 10.24. d. e. 10.49 este. 12.12. délb. 12.51 éjjel. 1.20. d. u. 1.48 éjjel. 2.28. d. u. 3.05 éjjel. 4.37. d. u. 6.27 reggel. Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul. 5.35. d.u. 6.25. reg.lCzegléd indul. 6.29. reg. 6.81 est. Czegléd érkéz. 7.49. este 8.47 reg.|Pest érkéz. 8.45. „ 8.37 est Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Szeged ind. —2.25 éjsz.12.15 d.u* Czegléd érk. —6.29 reg. 6.10 est Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reggel, érk. Bécsbe 1 óra 50 perez délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 30 p. d. n. érk. Pestre 9 ó. 10 p este, Pestről, Temesvár Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40, perez este, érk. Temesvárra 6 ó. 9 p. reg. Baziásra 8 ó. 31 p. reggel. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. reggel, érk. Pestre 6 óra 56 percz reggel. — és etnek — járása. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Buda hd. 6-30 r. 5.15 d.u. SzFeh. 8-m rj-20 este md. 9.50 d.e. — Szőny 1.30 d.u. — Győr 3.11 d.u. 5.35 r. Bruck 5.28 „ 7.54 „ Bécs érkéz. 7.— este 9.27 du. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Fehérv. ind. 8.43 r. — N-Kanisa „ 1.53 d. 10.10 est. Pragerh.érk. 5. 2 d.u.5.8 reg. Pragerh. ind. 9.30 d.e.10.55 e. N.-Kanisa „ 1.19 d.u. 5.12 r. Fehérv. érk. 5.59 . — — vissza. ind. 6.16 r. 6.31 d.u-Pragerhof, Gratz és Pragerhof ind. 5.54 d.u.5.39 r.lGratz __ ______ Gratz érk. 8.55 eBt. 8.34„|Pragerh.érk. 9.6 d.e. 9.22 est, Pragerhof, Nabresiua, Triest, Velencze és vissza. Pragerh. ind. 9.22 e. 9.6 d.e. Steinbrück,, 11.47 é.11.32 „ Nabresina „ 7.32 r. 7.20est. Trieszt „ 8.15 „ 8.12 „ Nabresina „ 8.55 „ 9.50 „ Velencze érk. 3. 6 d.u. 4.30 r. Steinbrückről, Zágrábba és vissza. Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza. Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács ind. 6.32 r. 3.— d.u.1 Üszög ind. 7.30 „ 12.25 dél. Üszög érk. 8.32 „ 5.— „Mohács érk. 9.35 d.e. 2.30 d.u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovakkal vontatva.) Pozs. i.7.—r.ll.—d.e.4.—d.u. Bazin., 8.38„11.30 d.e. 5.38 „ N.Sz. „10.40 de.------7.40 est. Szer. „11.40 de.------8.40 „ Szered ind. 5.30 reg. 2.30 d.u N.Szom. „ 6.40 „ 3.48 ,, Bazin ind. 8.40 r.5.55 r. 5.43„ Pozs. é. 10.10 d.e.7.25 r.7.10e Bécs ind. Pozs. „ Torn. „ Érs. Észt. „ „ Pest érk. Steinbrück Zágráb Sziszek Soprony ind. 5.50 r. 2.— d.u. B.-Ujhely „ 7.25 Bécs érk. 9.20 ind.7.45 r. 5.20 est. „ 9.21 d.e. 6.54 „ n 11-38 „ 9.5 „ „ 12.57 dél------ érk. 4.15 délu.------ind. 5.59 „ 7.10 r. Buda : érk. 8.2 est. 9.l4d.e. 11— d.e. 11. é- 5.56 d.u. 6.26 r. 6.45 est. 6.45 „ 7.46 „ 7.48 „ 3.12 é. 3.12d.u. Pragerhof Jrk.5.39 r. 3.54 Sziszek Zágráb Steinbrück érkéz. 10.50 d. a. Bécs ind. 7.— 5.25 B.-Ujhely „ 9.10 d.e. 7.35 , Soprony érk.10.33 „ 8.58 , Bécs: Bruck Győr Szőny Sz.Fed. Velencze ind. Nabresina „ Trieszt Nabresina „ „ Steinbrück, ind. 4.25 d. u érkéz. 6.59 este: indul. 7.14 „ érkéz. 8.45 „ 3.23 5.24 indul. 6.30 érkéz. 8. 1 indul. 8.16 reg. Bécsi börze május 21-én. Xji efole: Bécsből Pestre: naponként 6 V. órak. reg. Pestről Baja és Mohácsra : naponként 6 órakor reggel. Pestről Eszék Zimonyba: hétfő, szerdán és szombaton 6 órakor reggel, Pestről Orsóva és Konstantinápolyba. Gyorshajó hétfőn 7 órakor reggel. Pestről Paksra: naponként 4. óra délután, ik Tiszán Szegedről Zimonyba : szombaton reg. A. Száván: Sziszekről Zimonyba : hétfőn és csütörtökön 5 órakor reggel. Gabona árak Közleje vasúti menet Alsó austriai mérő szerint. Pente Súly, font szerint Legalant Közép Legmagasb ár oszt. ért. Búza bánsági, .... n tiszamelléki és pesti ** *» fi » „ fehérmegyei. . . „ bácskai .... Rozs.......................... Árpa sörnek való . . . n takarmánynak Zab............................. Kukoricza pesti . . . 1 . bánsági . . Köles.......................... Bab.................0 . Répcze..................... 86.86.87 84.86.86 86.87.88 83.84.86 88.84.86 77.79.80 68.69.72 65.67.69 46.47.49 79.81 82.85 4.20 3.95 4.25 4— 3.85 2.45 1.90 1.80 1.55 2.— 2.25 1.65 4.85 4.15 4.60 4.15 8.95 2.60 2. 1.90 1.60 2.10 2.30 1.80 4.55 4.15 4.60 4.80 4.15 2.60 2.25 2.— 1.65 2.20 2.40 2— Pestről Bécsbe és vissza. Tom. „ 2.35. Pozs. „ 4.45. Bécs évk. 6.83. Hely Nap búza rozs árpa zab kukor. árak osztr. értékben. Szentek .... Máj. 17.3.50;S.601.80;1.851.50;1.602.—2.40 Temesvár . . . , 19.8.60;4.—2.60;1.71 — __1.70)1.762 15;2.26 Mohács .... . 18S.lOjS.352.10)2.25— — 1.S0;1.95 Pozsony .... ( 19.3.20;4.102.25)2.601.60)2.—1.75)1.30 ______ Uj-Verbász . . . n h 3.40;S.452.80;3.20— 1.25;1.351.90:2.— Temesv. erk. 4.46. reg.10.18 est Temesv. ind. 5.20. reg. Baziás érkez. 8.22. — mindennap Baziás ind. — 5.45 d.u. 5.10 r. Temesv. —10.32 este. * Jassenovából Oraviczára ind. 8. reggel, érkezik 10.11 dél.e.vissza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába. Czegléd indul Csaba „ Arad érkéz. Czeglédről Aradra és vissza. — 9.27 dél e.lArad indul — 9.33 dél e. — 3.34 dél u. Csaba „ — 11.59 ., — 5.20 „ ICzegléd érkéz. — 5.31 dél. u. Czeglédről Püspök-Ladányra és vissza. Czegléd indul — 9.27 dél. e. P. Ladány indul — 1.45 dél u. Szolnok „ — 10.27 ., Szolnok „ — 4.44 „ P. Ladány érkéz. — 1.26 dél u. Czegléd érkéz. — 5.41 „ Püspök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P. Ladány indul — 1.58 dél u.l. Várad indul —10. 6 dél e. N. Várad érkéz. — 4.38 „P. Ladány érkéz. —12.48 dél. Püspök-Ladányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és vissza. P. Ladány indul — Debreczen ,, — Tokaj „ — Miskolcz „ — Kassa érkéz. — reg. indul — 5.— — 7.52 — 9.35 dél.e. —10.33 (12.12 . )) finn 1.26 dél u. Kassa 3.— „ Miskolcz 525 „ Tokaj 7.24 este. Nyiregyh. 10.27 éjsz. Debreczen P. Ladány érkéz. — 1.46 „ Gyorsvonatok. 5 °/0-es nem. köles. 100 frtos 5/0-es Metalliques *V»#/6-es „ Comprentpapirlő 1839. évi teljes „ nn ötödr. „ 1854. „ teljes „ 1860. Jan. Sept. ötödr. Jan. Mai Az austriai bank záloglevelei. » 105 Hitelintézeti Dunagőzhajózási „ „ Trieszti „ Eszterházy hg „ Salm Pálffy Clary St. Genois „ Budai „ Windischgrätz 20 Waldstein „ Keglevich 10 „ 6 évre „ » h) » „ A sorsolható Füld tehermentesitési kötelezvények. „ >76_es magyarorsz. 100 frto horvát „ „ „ erdélyi „ „ Sorsjegyek ház. n. 40 40 Juli Juni 28 1 Juli 1 Juni 16 Dec. Dec. Máj. AdottTartott ár ár 81.2081.80 76.40 76.50 68.75 69.— . 16.7517.—158.75154 — 150.50151 — 95.25 95.50 99.—99.05 99.70 99.80. — 104.75105.— 101.25101.75 91.70 92.25 77.77.60 75.75.50 74.26 74.50 134.—134.25 96.5097 — 121.50122 — 98.—99 — 37.75 38.25 36.75 37.25 35.25 35.75 37.—37.25 36.36.50 21.—21.50 23.—23.50 14.50 15— Elsőbbségi kötvények. Osztr. Lloyd Államvaspálya 275 frank Lomb.-velenczei „ 106 ftos Részvények. Hitelintézet 200 frtos Bankrészvény — — Al.austr.esc.bank 500 „ Lloyd 525 „ Dunagőzhajózás „ „ Pesti lánczhíd Északi vasút Állam „ Déli „ Nyugati Tiszai 205.50 frtos 500 frank 350 „ 210 , 200 „ Váltók (8 hóra). Augsb. 100 db német fr.8Vj °/o Hamburg 100 bankmark 4 V.°/i London 10 ft sterling 8% London „ „ látra Páris 100 frank 47. Pénznemek. Korona........................ Császári arany .... Reczés ........................ Napoleon d’or................... Orosz imperiale .... Porosz pénztári utalvány Ezüst............................. Adott ár 92.— 122.— 116— 195.10 797 — 632.— 238. 485.— 393 — 178.70 215.— 253.50 152.60 147 — 98.60 82.60 110.60 110.60 48.86 15.25 5.27*, 5.27 8.86 9.10 1*65 110.25 Tartottár 92.50 122.60 116.60 195.20 798. 634 — 240— 437. 396.— 178.80 215.60 254— 158— 98.70 82.70 110.70 110.60 48.90 15.80 5.28 5.28 8.87 9.12 1... V. 110.50 Az első cs. k. szab. dunagőzhajózási társaság. A személyszállító gőzösök menetrende V ö . fele; Pestről Bécsbe : naponta 6 óra este. Mohácsról Pestre: naponként 5 óra estve. Galaczról Pestre : szombaton reggel. Zimonyból Pestre : vasárnap kedden és pénteken 10 órakor estve. Orsováról Pestre : pénteken virradatkor. Konstantinápolyból Pestre: csütörtökön 3 ó. d. u A Tiszám Zimonyból Szegedre: csütört. délben. A. Száván: Zimonyból Sziszekre: vasárnap és csütörtökön délben. Még egyszer a Tisza szabályozásáról. Válaszul a „Tisza szabályozása és a szárazság“ czimű czikkek szerzőjének. IV. Köztudomású dolog, hogy a Tisza és mellékfolyói a hegyekről, melyeken erednek, hirtelen és nagy eséssel rohannak le az Alföldre, itt pedig alig észrevehető lejtéssel, lassan kigyódzanak tovább. Felső sebes folyásukban tehát sok kavicsot és földet sodornak magukkal, melyet azután ott, hol folyásuk meglassudik, leraknak, s ekkép medreket feliszapolják. — Minthogy felső folyásuk általában sebes, azért hirtelen érkeznek az Alföldre, s ha tavasszal a hegyek hótömegei langy szelek vagy esőzések következtében kissé gyorsabban olvadnak, vizek mennyisége annyira növekedik, hogy medreikből kiáradnak.— Az ország ezen domborzati viszonyai t. i. a hegységek völgyeinek erős lejtőssége s az alföldi nagy medenczének sik táblája, eredeti okai a Tisza és mellékfolyói kiöntéseinek. Már pedig minél inkább kopárodnak el a hegységek az erdőpusztitás következtében, annál sebesebben rohannak le a hegyi patakok, annál inkább dagasztják meg a folyót, melynek medrében egyesülnek, annál több földet sodornak magokkal a hegyekről s tehát annál inkább töltik fel a folyó medrét a síkaságban. — Ezek oly tények, melyeket mindenütt tapasztaltak, s melyeket azért mi sem vonhatunk kétségbe. A Tisza áradásai tehát annyival veszélyesebbé fognak válni, minél inkább pusztítják a forrás csermelyeit és mellékvizeit környező hegységek erdőségeit. — Medre is folytonosan fel fog töltődni az Alföldön, úgy, hogy végre a mostani gátak elégtelenek lesznek , és magasabb s magasabb gátakat kellene épiteni annak partjain, ha megáradt vizét medrében akarjuk megtartani. De ugyanezen okok, melyek miatt a Tisza és mellékfolyói rendesen tavasszal megáradnak, azt is vonják maguk után, hogy a nyári száraz évszakban vizük mennyisége rendkívül megapad; hogy azon folyó, mely tavasszal mértföldnyi szélességre kiterjed s három négy ölnyire felduzzad, nyáron a lapos gőzösöket sem bírja meg. Valóban a Tisza és mellékfolyói nagyon is híven tükröztetik vissza a mi Alföldünk excessivus klímáját. Ha tehát azt óhajtjuk, hogy a szélsőségek, melyek hazánk geographiai fekvésének és domborzati viszonyainak következményei, ne növekedjenek, hanem lehetőleg kisebbedjenek, akkor mindent meg kell tennünk, mi a természeti egyensúly helyreállítására szolgál. S ezt nem csak a folyók közvetlen szabályozásánál figyelembe vennünk, de azt is kerülnünk vagy tennünk kell, mi a szabályozás sikerét közvetve hiúsíthatja meg vagy mozdítja elő. Azért minden módon arra szükség törekednünk, hogy mind az Alföldön s az ármentesitett területeken minél több fa, és pedig nemcsak fűz és ákácz, melyek aránylag csekélyebb párolgási felülettel bírnak, hanem minél több lombos levelű fa ültettessék, s hogy az Alföldet környező hegységek természeti erdőségei se pusztítassanak ki. Az erdőbirtokos ne mondja azt, hogy néhány 100 vagy 1OOO holdnyi erdejének nincs befolyása az ország klímájára, s azért bátran kivágathatja, mihelyt a fát értékesitheti. S az alföldi birtokos ne gondolja, hogy a folyók partjain épitett gátakkal vagy az átvágásokkal már minden meg van téve s ezután az óhajtott szél érett gyümölcse magától hull majd keblébe. Ezek csalódások vagy ámítások, s azoknak, kik a tudománnyal némileg foglalkoznak, annál inkább kötelességök felszólalni, minél kevesbbé vannak közvetlenül érdekelve a dolognál. Hunfalvy János: A só mint szabad kereskedési czikk és a felső tiszai vasút. A fentebbi czim alatt olvastunk egy czikket a „Független“ 103-ik számában, melyben a tiszavidéki vaspálya ki nem épitését a mostani sószállitó társulattal kötött állam szerződvényből és a só árának felemeléséből következteti annak szerzője. E czikk írója azonfelül az „első sótávlati (és nem sószállító) társulat" részére milliónyi évi nyereséget vindikál a felvidék károsodásával. Nézzük e tárgyat közelebbről: A magyarhoni első sótárlati társulat szerződésének nyomán köteles a sót úgy a mármarosi, mint a marosujvári (Erdély) bányáknál, a megszabott áron mázsánként 7 ,ft 48 krajczárjával fizetni; a szállítást, feltárolást, kezelést saját költségén eszközli, s ha szállítás közben szerencsétlenség következik be, ennek 250- öt terheli, s mind e mellett a sót csakis a kormány által szabályozott árakon adhatja el, nem pedig tetszése szerint. Ha a felvidéki lerakodóhelyek közül Tisza-Ujlakot, az Alföldön Makót vesszük például, igen könnyű lesz a milliónyi évi haszont valódi értékére leszállítani. E 26, illetőleg 25 krajczárból kell a hivatalnokokat, szolgákat, raktári béreket, levelezési és irodai költségeket s a t. fizetni, és a szerencsétlenségek 25 ° C-jét viselni, s igen jó év az, ha mázsánként 10 krajczár haszon marad s így el fut ki Tisza-Ujlakon a só megszabott ára.......................... 7 96 A társulat fizeti a só mázsáját 7 48 Szállítási költség.....................— 20 7 68 marad 26 ft kr Makón a só megszabott ára 8 64 A társulat fizeti, só mázsáját . 7 48 Szállítási költség m. Újvártól Makóig ....... — 84 A marosparttól a raktárig . . — 7 8 39 marad — 25 kellene a társulatnak évenkint 10 millió mázsa sót adni, hogy 1 millió haszon maradjon, nem véve tekintetbe a beruházott tőke kamatját. De a felsőtiszai vasút kiépítésére nézve, ha csak katonai szempontból nem fog az sürgettetni, úgy a M.-Sziget felé vezető vasút építését nem egyhamar érjük el. Azon nyersanyagok, amelyek a Tisza felső vidékéről kerülnek a kereskedésbe, nem igen bírnák meg a drágább vasúti szállítást, midőn a vizi út oly közel fekszik elöttük ; más volna, ha a vasút folytatását remélhetnénk Odessa s a Duna torkolatok felé, de e tekintetben Arad-Vöröstorony és Nagyvárad- Brassó között máris élénk a vita, s e vonalak irányát tekintve, a reményről jobb lesz előre — jó időre — lemondani. Hazánk lakosai csak az esetben juthatnának olcsóbban a sóhoz, ha az a bányáknál a külvevőknek ugyanaz áron szolgáltatnék ki, mint a bányavidék lakosainak; t. i. 1859. év máj. 20. óta 5.38 krajczárjával. Mibe kerül a só termelése ? nem lehetne e mindennapi szükséget még olcsóbban adni ? ez iránt az illető bányaigazgatóságok adhatnának kellő felvilágosítást, de a jelen viszonyok közt, a sóárak leszállításához remény nincs. R o e d i g e r Rezső. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi békéről: máj. H7.—5 */• metalliques 76. 55. Nemzeti kölcsön 81.25. Bankrészvény 797.— Hitelintéz, részv. 194.70. foint 110.35. Lond,vált. 110.60. Arany 5.28. Pest, máj. 22. Részletesen borús égnél a hőmérő 15 foknyi melegnél többet nem mutatott. Eső mindazonáltal még be nem következett. Egy ma Mohácsról érkezett hajó, azon hírt hozta, miszerint ott tegnap mintegy két óráig bőven esőzött. A szolnoki vidéken is esett, mint mondják. Vizen ma 3100 m. búza „Gyula“ hajón Tolnáról, 4400 m. „Francziska“ hajón Ercsényről, 850 m. különféle gabonanemü pedig Paksról „Susanna“ hajón érkezett.Győr felé indult „Nagy Lajos" Adonyról 5600 m. kukoriczával. Mai gabonavásárunkon magasabb árkövetelésnél csekélyszerűbb volt a kínálat, s ezért egyik czikk sem örvendhetett valami nagy forgalomnak. Győrött, mint ottani levelezőnk jelenti, nem emelkedett a búza ára. Tegnap néhány ezer mérő 83 fontos bácskai 85 fonttal mérve 3,75 krral adatott el. Páris, máj. 18. Hosszan tartó szárazság után valahára beállt az annyira óhajtott eső és igy nem kell többé rész aratástól tartanunk. Honunk közepetti megyéiben a busa már kalászokat nyer és igen buján tenyész. A vásárok ellenben nem igen látogattatnak, a szállítmányok szinte csekélyek és így a fogyasztók szívesen adják meg a szilárdult árakat. Éjszakán 50 cmtimmel drágább a búza, nyugaton és keleten pedig szilárd az ára, csak a déli megyékben vannak csökkenő félben. Vidéki tudósítások. (G. F.) Putnok, május 19. Tegnapi országos vásárunkon aránylag kevés gabonanemű állíttatott ki, s az majdnem egészen el is kelt; — az árak tetemesen emelkedtek. — A kiállított csekély öszletnek oka leginkább az uralgott folytonos szárazság minek nyomán a termelők silány aratástól tartva, az eladásban visszatartók. Szarvasmarha szép számmal volt, de azért az uralgott átalános pénz szűke miatt, mely a vásáron legkirívóbb színben mutatkozott, igen kevés kelt el, s csupán a hízott ökrök kerestettek. Szőlőnk szépen fakad, s sokat ígér, gyümölcsünk, hacsak valami ártalom még nem éri, nagy mennyiségben lesz. Vetéseink eddig a legszebben diszlettek, de a folytonos szárazság azokat végképen tönkre tette, és elsilányította. A múlt évben alakult „Méhészeti társulatunk“ a reá jött mostoha év daczára, habár sokat szenvedett is. fenáll, és eréllyel küzd a kitűzött czél felé, habár az elemek ellene harcoolnak is ; tagadhatlanul legnagyobb érdeme van benne Ábrahámy Károly elnök úrnak, kinek tevékenysége, s fáradhatlan szorgalma, és gondoskodása ez ügyben a legszebb jövőt ígér, s bizton reménylhedi,hogy ha az idő ez évben kedvezend, mostani jó méheink a múlt évi veszteséget ha nem egészben is, de legalább nagyobb részben pótolandják, és igy méhészetünk, melynek az első évi csapás, legsúlyosabban ártott, diszleni, és virágozni fog. Iparunk, és kereskedésünk a nagy pénzszűke miatt egészen fennakadt, s ha még ez sokáigy tart, a vég pusztulással fenyeget. — Ökör 1 pár 100—130. Tehén 80—120. Bárány 80 kr. 1.60. Bor 5—7 ft. Méz mázs. 40-50 ft. Gyapjú m. 85—105. Bab 3—3.20. Kása 4—4.50. A többi termények piaczi árai a rovatban láthatók. (P. M.) Uj Verbász, máj. 19. Vetéseink állása, a több ízben előfordult esőzések következtében, meglehetősen megjavultak, mondhatni szépen állanak, csupán a legelőnek nem sokat használt az eső, mert az már előbb majdnem végképen kiégett. A zabra nézve szilárdabbnak mutatkozik a hangulat, így legközelebb is mintegy 15,000 m. kelt el 1.35; ellenben a búza inkább hanyatlani, mint emelkedni látszik. — A termények mostani árai a táblázatban láthatók. Vegyes. A A kir. magyar Helytartóság a debreczeni és pesti kereskedelmi kamarához küldött leiratában kijelenté, hogy az ipar és kereskedelmi ügyek eldöntésénél az 1859. dec. 20-ki iparszabályok szolgálnak sinórmértékül. A A pest-budai kereskedelmi kamaránál legújabban panasz emeltetett a városi vám és helydijak önkénytes felemelése iránt, a kamara ezen panaszt orvoslás végett a kir. Helytartósághoz terjeszté fel, azon támogatással, hogy a kereskedelem emelésének érdekében elkerülhetlenül szükséges, miszerint ezen vám, és helydíjak czélszerűen szabályoztassanak és ne önkéntesen emeltethessenek.A nemzeti bank f. h. 20-kán kelt heti kimutatásából kivehető, miszerint a bankjegyforgalom 391.053,624 forint; az érczkincs 105.071,791 ft; a bank ezüstben fizetendő követelései pedig 42 milliót tesznek. F. hó 13-ika óta a bankjegyforgalom 2.585,630, a visszafizetendő államadósság fogytával együtt 2.404,345 frttal, a lombard 430,300 frttal csökkent. A vasutak különbségi árjegyzékei nemcsak gabona és szénre szorítkozik, hanem nagyszámú más czikket is illet, nem kevéssé akadályozván ezeknek kiviteli üzletét. Itt csak az olajkalácsot akarjuk említeni, melynek mázsája a bécs-trieszti vonalon V/1 ki, a budatriesztin pedig mértföldenkint 1V2 krba kerül. Mint egyik bécsi lap értesült több trieszti kereskedőház ezért panaszt is emelt a vasúti igazgatóságnál, melyre az lett a felelet ,miszerint nem képes az igazgatóság az 54. számú árjegyzéket módosítani . A A hamburgi gazdászati kiállításnál, eddig mintegy 500 ló, közöttük 140 csödör, 700 szarvasmarha, és mintegy 17—1800 juh, disznó, és nagy mennyiségű szárnyas jószág jelentetett be. Ezen kiállításnál, több oldalról azon kívánat fejeztetett ki, miszerint nagy mennyiségű állatkiállítással egyszersmind egy állatgyógyászati gyűlés is tartathatnék, annyival is inkább, mert itt, hol különböző vidékről annyi mindennemű állat küldetik be, legkedvezőbb alkalom nyílnék, az általában minden vidéken legújabb dökben mutatkozott marhavész mikénti meggátlása végett, különböző nrsaógaknaak tiirlenninak véleményt cserélni és tanulmányozni, — ennél kedvezőbb alkalom egyhamar aligha fog nnyílni. Reméljük, hogy ez óhajtás teljesítése kellő pártolásra találand. — Az Ausztria számára tervezett Mortonféle tengerentúli gőzhajózási társaságról következőleg nyilatkozik a G. K.: A tervezett társaság 20 milliónyi tőke beszerzése után következőleg fog működni. 1.) A személyi teherközlekedést fogja a Középtenger és Amerika között eszközölni. 2.) Nagyszerű trieszti hajógyárában nem csak a maga, hanem mások számára is fog hajókat épittetni. 3.) A társaság czéljai könnyebb kivitelére, a trieszti kikötő szabályozására a szükséges munkálatokat meg fogja tenni és azonkivül nagyszerű raktárról is gondoskodik. A gőzhajózást illetőleg Trieszt lesz a kiindulási pont és a közlekedés Amerika nyugati partjai, úgymint a szigetekre fog terjeszkedni. Erre szükséges 20—30 1000—3000 tonnás csavargőzös építése, a járatok havonkint kétszer történjenek. A trieszti kikötőmunkálatokat a társaság saját vagyonából fedezi, ha a város bizonytalan időre a szükséges térségeket átengedi. A déli vasúttársaság a közlekedési igazgatásra 6000 frtnyi jutalékot vetett ki, mely az igazgató és a felügyelők között lesz kiosztandó. Ezek pedig az egész jutalékot a roszul díjazott alsóbb rendű hivatalnokoknak engedték át, mi bizonyára igen szép cselekedet. A zimony-fiumei vasút felmérése végett egy belga társulattól kiküldött három mérnök, munkálatait már bevégezte. Azt állítják, miszerint ezen pálya igen csekélyszerű nehézségekkel jár, és 120 milliónál többe alig fog kerülni. Rövid idő múlva lehet elkészíteni és oly jövedelmező lesz, hogy szükség esetében kamatbiztosítás nélkül is haszonnal lehet kiépíteni. A belga követi kamarai, hó 18-án egyhangúlag elfogadta a Poroszországgal kötött kereskedelmi, hajókázási és az irodalmi tulajdonról intézkedő szerződést. Az ügyet jelenti, miszerint a vámegyesületi államok jelenleg hajlandóbbak a franczia-porosz kereskedelmi szerződés elfogadására. Hivatalos értesítések kivonata A („S nyu máj. 21—22. számából.) Árverés: Komáromm. Guta, ingatlanok jun. 16. d. e. 10 ó. Pest, bútorok váczi ut 24. sz. máj. 26 d. u. 3 ó.; Pest, norinbergi diszáruk a viszéknél, máj. 26 d. u. 3 ó. Csödmegszüntetés: Nagy-Szombat néh, Schiller Aloisia hagyatéka ellen; Győr Rosenberg Lajos ellen; Krassóm. Facsét, Deutsch Samu ellen. Felhívás: Somogym. ptszéke elé Singer Jós és neje, Amber Karolina hitelezői, jun. 22 r. 9. o.; Pest, vtszék elé Döderlein Károly alpsi örökösei jun. 11 r. 10.; Palota városszéke elé, néh. Kapocsi Ant. és Kapocsi Katalin hagyatékára igényt tartók, aug. 31 r. 9 ó.; Zalam.iszéke elé, Béda Ferencz, aug. 1.; Pest városszéke elé, Birlein szül. Roth Anna hagyatékára igényt tartók, egy év és nap alatt. Árverés: Fehérm. Réti pusztán, Inotán és Kutiban, ingóságok, jun. 5; Pest, ingóságok, molnár u. 25. sz. máj. 26. d. u. 3 ó., Pest 4000 ftról szóló váltólevél, bálvány u. 6. sz. máj. 29 d. u. 3 ó.