A Hon, 1863. június (1. évfolyam, 124-146. szám)

1863-06-16 / 135. szám

135-iksz. Kedd, június 16. Kiadó­hivatal, Pest, Ferencziek terén, 7. sz|fööldszint. Előfizetési díj: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva Egy hónapra.............................1 írt 75 kr. 3 hónapra..................................5 frt----------6 hónapra..................................10 frt-------* Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztés iroda: Perencziek-tere­dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik szám 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Beigtatási díj: 7 hasábos petitsor.............................7 kr. Bélyegdíj minden beiktatásért ... 30 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás m­ellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. SÜT" Az előfizetési díj a lap tulajdonos szer­kesztőjéhez küldendő. gazdasági , ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakosa : Szervitatér, gr. Teleky ház. E lap szellemi részét i­­­‘tő min­den közle­mény a szerkesztőséghez inté­endő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezeket fogadtatnak el HT Előfizetési felhívás „HON“ második félévi és harmadik negyed­évi folyamára. Előfizetési ár: Julius—decemberi % évre 1O ft. Julius—septemberi l/t évre & it. A nDoni szerkesztő és kiadó hivatala. A debreczeni iparkamra nyilatkozata, a bélyeg és illetékrendszabály módosítása ügyében. (Vége) III. Hogy a bélyegrendszabály kezelésével megbízott hivatalos egyének szabatos utasítás hi­ányában a különben is nyomasztó helyzet sú­lyát szintén elviselhetlenné teszik, a mindennapi sajnos tapasztalás bőven igazolja. Ezen körülmény annyira köztudomású, hogy állításunk igazolását bízvást mellőzhetnék. Nehogy azonban elfogult oldalról alaptalan szen­­vedélyesség vádjával terheltethessünk, néhány példát említeni még­sem lesz felesleges. Tudunk oly esetet,hogy egy városban 1863. évi január 30-kán — midőn pedig az 1862-dik évi december 21-kén kelt kegyelmes királyi le­irattal Magyarországra behozatni rendelt bélyeg­­rendszabály a politikai hatóságok utján még ki sem volt hirdetve ■— délelőtti tíz órakor tudatta a pénzügyőrség a kereskedelmi kamrával, hogy ha bezárólag január 31-ik napjáig minden keres­kedői könyv utánbélyegzése az uj rendszabály értelmében be nem fejeztetik, február 1-je nap­jától kezdve — tízszeres birság fog alkalmaztat­ni; — s egyátalában nem a pénzügyi közege­ken múlt, hogy ezen lehetetlenséggel határos kö­vetelés nem teljesítése esetére szóló fenyegetőd­­zés nem foganatosítla­ ott. Továbbá, bárha világosan ki van mond­va, hogy az új rendszabály érvénye csak folyó évi november első napjáig tart, még­is a legna­gyobb kereskedői könyv minden üres lapja után behajtatott a bélyegilleték és pedig azon méltá­nyosan követelhető biztosíték nélkül, hogy azon esetre, ha a mondott rendszabály érvénye folyó évi november első napjával meg fogna szűnni, a nevezett határidőig fel nem használandó üres la­pok után már befizetett illeték vissza fog té­ríttetni. Arra is van példa,­­hogy a hagyatéki tár­gyalás eredménye folytán kiszabott illeték mennyisége, — noha az ellen még feljebb folya­modásnak is volna helye — az örökösöknek csak a végrehajtásra kirendelt katonaság útján jutott tudomásukra, s daczára minden szabadko­­zásnak, s a rögtön teljesített fizetésnek, még a katonai végrehajtás költségeit is meg kellett fi­zetniük. Sőt az is megtörtént, hogy 1860-dik év­ben befizetett illeték miatt jön 1863-dik évben katonai végrehajtás alkalmazva s mind a mellett hogy a pénzügyi hatóság saját tévedését beis­merni kényszerült, az illetőnek a katonai végre­hajtás terheit 24 óráig mégis viselni kellett. Oly eset is fordult elő, hogy a kincstári il­leték lefizetése után több évvel, hibás kiszámí­tással indokolt b kerek összegre szóló egyszerű fizetési felhívás kézbesittetett az örökösöknek, a­nélkül, hogy érdemleges körülménynek tartatott volna, csak egyetlen szóval is fölemlíteni, hogy a számítási hiba tulajdonképen melyik félévnél fordult elő. Ilyen s ehez hasonló sok számtalan a kö­zönség ajkán forgó események után, nem lehet azt nem gyanítani, hogy a bélyegrendszabály kezelői szabatos utasításokkal kellőleg korlátoz­va nincsenek. Fentebbi elég terjedelmes s lehetőleg in­dokolt alázatos előterjesztésük után jelen emlék­iratunkban következő igénytelen nézeteinket kí­vánjuk mély tisztelettel előadni : a) Óhajtanánk, hogy miután jogtani elv szerint a törvény nem tudása nem mentség, — azt pedig, hogy egy ily jogtanulmányi képzett­séggel bíró egyének által is csak a fárasztó ta­nulmányozás s hosszas gyakorlat után elsajátít­ható nem rendszeres törvény szabályait a nagy közönség megtanulhassa, kívánni sem lehet , an­nak rendszeres s könnyen felfogható alakba ön­tése annyival sürgősebben foganatosíttassék, mert a törvények világos szerkezetéhez szokta­tott magyarországi közönség értelmesebb osztá­lyainál is erős gyökeret vervén a kérdéses rend­szabály homályos szerkezetének czélzatossága iránti hiedelem, ennek kiirtására törekedni, az állam tekintélyének megőrzése végett égető szükség, b­ óhajtjuk, hogy az átdolgozandó ide­iglenes bélyegrendszabály lényegét illetőleg ve­zérelvül mondassák ki, hogy miután az államkölt­ségvetésben szükségesnek mutatkozott megtaka­rítás egyedül a kiadási tételek szigorú bírálat folytáni csökkentése által elérhető, s a netalán mégis előállható hiány a bélyegkötelesek túlter­­heltetésével egyáltalában nem fedezhető, annak egyes tételei elviselhető összegekre mérsékelt­essenek. Különösen arra lenne kiváló figyelem for­dítandó, hogy sem anyagi, sem erkölcsi nyere­ményt nem ígérő, hanem inkább csak a társa­dalmi rend érdekében szükségelt ügyletek ezen illeték terhe alól mentesíttessenek, vallásos irá­nyú testületek, úgyszintén közművelődési és jóté­konysági intézetek pedig szorosan saját bel­­ü­gyeik kezelésére vonatkozó minden ügyleteikre nézve teljesen bélyeg- és illetékmenteseknek nyilváníttassanak. Végre c­­sulhatlanul szüksé­ges lenne, egy a pénzügyi hatóságokat korlátozó szabatos utasitás kidolgozása. — Ez pedig ezen utasításban világosan kimondandó lenne: a) Hogy a bélyegtelenül kibocsátott okirat a kelettől számitandó három nap alatt utánbé­­lyegeztethessék, ha hitelt érdemlőleg igazolható, hogy az ügylet oly helyen vagy időben keletke­zett, a­hol és a midőn bélyeget szerezni teljes lehetlenség volt. b) Hogy miután a törvény magyarázására a végrehajtó hatóságok jogosítva nincsenek, kétes esetben a törvényhozás értelmezése bevá­randó. c) Megállapítandó lenne, hogy a kihágások az egyszerű illeték háromszoros összegénél ma­gasabbra terjedő birsággal soha sem büntethe­tők, — oly esetekben pedig, midőn bebizonyit­­tatik, vagy alaposan feltehető, hogy a kihágás nem rész­hiszeműségből, hanem a rendszabály téves értelmezéséből eredt: egyszerűen csak a hiányzó összeg utánpótlása legyen elrendelhető. — Végre d) Mivel a szóban forgó rendszabálynak az államhatóságok tekintélyét valóban lealázó azon intézkedése, — miszerint a birság legtete­mesebb részét jutalmul a kihágást bejelentőnek biztosítja,— sok esetben szándékosan elferdített értelmezésen alapuló helytelen eljárásra szolgál­tathat alkalmat, sőt az is megtörténhetnék, hogy némely, kivált kedvezőtlen anyagi helyzettel küzdő hivatalnok, a kilátásba helyezett jutalom által, a bélyegköteles közönség félrevezetésére irányzott, s legkíméletesebb kifejezéssel élve is, zsarolás színét viselő fogásokra csábíttathatnék : határozottan kimondandó lenne, hogy a kihágási esetek bejelentésére már szolgálati esküjüknél fogva különben is kötelezett államhivatalnoko­kat, bélyegcsonkitásért befolyó bírságokból so­ha és semmi szin alatt jutalomrész,ne illethesse. Határozat. Fent előterjesztett emlékirat egész terjedelmében elfogadtatván, a nagymél­­tóságu magyar királyi helytartótanácshoz pártoló kegyes előmozdítás végett felterjesztetni, s egy­szersmind jegyzőkönyvi közlés alakjában szo­kott mennyiségben kinyomatni, s az érdeklett kereskedelmi és iparos testületeknek megkül­detni rendeltetett. A gazdasszonykodás és háziipar harma­dik kiállítása. Ezúttal harmad Ízben lép ki a magyar gazd­­asszonynk egyesülete ama térre, melyen a he­lyes és okszerű gazdasszonykodást a nemes ver­seny sorompói közé szólítja, hogy bebizonyítva legyen egyrészről, miszerint nemzeti művelődé­sünk és haladásunk ez ágban is a gyarapodás néhány fokával emelkedett, és hogy másrészről alkalom nyujtassék a szorgalmat, munkásságot, és jóravaló törekvést elismerés s a haza színe előtti kitüntetéssel tisztelni meg. A magyar gazdasszonyok egyletét ezen nyilvános kiállítás rendezésénél nem kizá­rólag a miveit külföld példájának utánzása veze­ti, habár ez utánzást is czéljaival s törekvései­vel annyira öszhangzónak találja, hogy e miatt feleslegesnek tart minden mentegetőzést; hanem rendezi különösen s főleg azon kötelesség érzet­ből, melyre a házi ipar fejlesztése, a házi gazd­asszonykodás helyes iránya, s okszerű kezelé­sének terjesztése s megkedveltetése végett vál­­lalk­ozott. Tudva, hogy e szép czél mi által nem érhető el hamarább s biztosabban, mint oly verseny által, melynek sorompói minden tehetség, érte­lem, szorgalom, és akarat előtt nemcsak felvon­va állanak, de az ottani megjelenésre, s az adott nemes példa vonzalma általi hatásra honleányi kötelességénél fogva minden magyar gazdasszony hivatva van, intézzük bizalmas és tiszteletteljes felhívásunkat hazánk minden lelkes gazdasszo­nyához, hogy bennünket e kiállítási őszinte tö­rekvéseinkben küldeményeik, s tettleges részvé­tükkel támogatni, s a mindnyájunkat érdeklő közös siker biztosítására velünk közreműködni szíveskedjenek. Kelt Pesten, máj. 6 án 1868. Damjanics Jánosné, elnöknő. Gróf Zichy Pál Ferenczné szül. Kornis Anna, pártfogónő. Sztupa György, jegyző. Kiállitási programm. I. A kiállítás megnyittatik 1863. October hó 12-én d. e. 9 órakor a köztelek helyiségeiben, (Pesten, üllői uton) és naponkint d. e. 9 órától 12-ig, d. u. 2—5 óráig nyitva marad oct. 20 ig bezárólag. II. A kiállítás czélja lévén az ismeretterjesztés és alkalom a czélszerü beszerzésekre, mi végből a kiállított tárgyak szabad adásvétele mellett na­ponkint sorsolás is rendeztetik. III. Nagyobb ösztönserkentés, buzdítás és a nemes törekvésnek némi jutalmazása végett lel­kes adakozás utján már­is begyült, s még jövő­re begyülendő összegekből minden kiállítandó tárgyra jutalmak tűzetnek ki oly képen, hogy az alább leirt 13 féle kiállítási tárgyak, minden egyes szakjára három, egy pénz, egy arany és egy ezüst okleveles jutalom tűzetik ki, mi az illető biráló-választmány által a legjelesebbnek ítélendő három kiállítási tárgynak fog ünnepé­lyesen kiosztatni. IV. A kiállítás tárgya minden, mi gazdas­­­szonykodási iparhoz tartozhati­e, különösen : 1) Női kézimunkák: varrások, hímzések, min­den néven nevezendő műmunkák, — azontúl kender, len, selyem, ezekből készült fonal­, czérna-szövetek, tekintettel ez utóbbiak mosásá­­sára, s egyebek. 2) Mindennemű gyümölcs üde állapotában, kü­lönösen évszak szerint a szőlő — mindazok be­főzés és párolás, szárítás és aszalás, czukorban jegyereztetés által és egyébként feldolgozva, és eltarthatóságuknál fogva a kereskedelmi forga­lomra elkészítve. b) Minden konyhakerti növény üde állapot­ban, és befőzés s párolás, eczetbe rakás és szá­rítás, 8 egyéb alkalmas feldolgozás által eltart­­hatón értékesítve. c) Vadon tenyésző tápnövények, különösen a gomba, üde állapotban és eltarthatóan értéke­sítve. d) Virágok, a­mennyiben különösen a tárlat feldíszítésére szolgálhatnak — cserepekben és bokrétákban. 3) Eőzetek, szörpök, szeszek, növénynedvek és egyéb házilag készített folyadékok. 4) Kenyerek, kalácsok, minden néven nevez­hető gazdasági- és csemege­sütemények, a mint azok vidékenkint divatoznak, mint : pereczek kétszersültek, pogácsák, lepények, bélesek és hasonlók. 5) Nyers tésztanemű­ek, mint tarhonya s egyéb házi készitmények. 6) Húsfélék eltarthatón feldolgozva, mint ssir, szalonna, sódar, kolbászok és hússajtok, lud­­mell, halak és eff­lék. 7) Fris tej és annak feldolgozása, túróban, vajban, különféle sajtokban, hová a tarkó is so­rol­tatik. 8) Szappan, gyertya házilag készített, kem­é­­nyítő­s egyebek. 9) Méz, csurgatott és lépekben, viaszsejtek­ben és feldolgozva. 10) Házi szárnyasok, úgymint : tyúkok és gyöngytyúkok, kacsák és ludak, galambok, puly­kák és pávák. 11) Hízott s maglásra jó fajvaknak ismert sertések. 12) A házi szárnyasok és sertések hizlalásá­nak eredménye. 13) Gazdasszonykodási és házi iparhoz szük­séges eszközök és gépek, mint : mosógépek, mángolók, vasalók, fonógépek, rokkák, motolok, tilók és szövőszékek, köpülök, sütök, gyaluk és aprító készületek, tojásköltő szekrények, tömő­­gépek és egyebek. V. A kiállítandó tárgyak f. é. oct. 6-ig legké­sőbben a rendező bizotmánynál — a köztelken bejelentendők, hogy a bejelentett tár­gyakhoz alkalmazkodva a kiállítási helyiségek czélszerűen előkészíttessenek, és a tárlat lajstro­ma annak idejében szerkesztethessék. A bejelentésben megnevezendő : a) A kiállító neve, és illetőleg honnét fog a kiállítmány küldetni. b) A kiállítmány leírása : szám — darab — illetőleg Buly szerint, az állatoknak faja, életkora és ivara megnevezendő. c) Kijelentendő : ha valjon eladó-e a kiállít­mány ? ha igen, határozott ára, ha nem, mi tör­ténjék azzal a kiállítás után. d) A kiállításra beküldött, s eladásra szánt tárgyak, ha a kiállítás tartama alatt el nem adat­hattak, a kiállítás bezárásakor árverezés útján fognak eladatni. Megjegyzendő, hogy az eladott tárgyak után a vételi ár, miután abból 10 °­ C a kiállítás költsé­gei fedezésére levonatott, a kiállító tulajdonos­nak adatik át; a megvett tárgyak azonban csak a kiállítás bezárása után szolgáltatnak ki a vevő tulajdonosoknak. VI. Az előre bejelentett kiállítandó tárgyak, a sütemények, üde növények és állatok kivételé­vel October 6 dikán, az utóbbiak azonban a ki­állítást megelőző napon, azaz October 11-dikén küldendők be a kiállításra ily czim alatt : A kiállítást rendező bizottmánynak. A köztelken. VII. A kiállitmányok elrendezése és különö­sen az állatok napi tartása a kiállítást rendező bizottmányt illeti. VIII. A kiállitmányok bírálására szakértő bi­zottmány lesz kinevezve. IX. A kiállítás érdekessége tekintetéből be­csesebb tárgyak kisorsolása rendeztetik, akként, hogy az egyesület részére ajándékozott tárgyak naponkint ki fognak sorsoltatni. X. A kiállítás a közönség számára 10 kr be­lépti díj mellett nyitva áll. Egy sorsjegy ára szintén 10 kr. A választmány intézkedni fog, hogy a kiállí­tás napjain társas kocsik által történhessék a közlekedés. A kiállítási bizottmány tagjai: Hollán Ernőné, Braun Alaj­osné alelnöknek, Simigh Istvánné, Konkolyi Feren­czné, Polgár Zsigáné szül. báró Rudnyánszky, Liszi Isvánné, Grün Jánosné, Kralovanszky Istvánné, Vidacs Jánosné. A kiállítás bel­rendezésével Simigh Istvánné és Konkoly Ferenczné. A kiállítási pénztár kezelésével Hollán Ernő­­né, Braun Alajosné és Polgár Zsigáné, szül. b. Rudnyanszky, bízattak meg. Kelt Pesten május hó 6-án 1863. Gr. Zichy Pál Ferenczné sz. Kornizs Anna, pártfogónő. Damjanich Jánosné, elnöknő. Sztupa György, jegyző. Bizottmányi tagok : Hollán Ernőné, Braun Alajosné, Simigh Istvánné, Konkoly Ferenczné, Polgár Zsigáné, Liszi Istvánné, Grün Jánosné, Kalovanszky Istvánná, Vidacs Jánosné. árak tetemes csökkent volta daczára mindenki tartózkodik a vevéstől. Szép bácskai búza 5.50 krjával kináltatott, anélkül, hogy vevőre talált volna. A búza árak mai jegyzése ezért csak névlegesnek tekinthető. Rozs 2.25—2.70 krjával kelt, a kukoricza üzlete is lanyha volt, csak a z­a­b tartotta meg némileg értékét. A forgalom igen jelentéktelen volt. Meg kell je­gyeznünk, miszerint több hajóteher búza van útban Oláhországból. Az ide érkezett mu­tatványok legkevésbbé sem szépek. Az idő viharos volt, reggel 12, délután 15 fokot mutatott a hőmérő. Közben kissé esőzött is, és az ég este még igen borús volt. A Duna áradéban, 8­­8­­0 felett. Tegnap és ma kikötöt­tek: „Mihály“ Földvárról 5000 r. 900 ár. — Bajáról: „György“ 1405 m. búza, 1250 m. kuk. 750 m. zab; „Nagy Sándor“ 2000 m. búza, 4800 m­. kuk. 3100 m­. zab; „Vidra“ 3200 m. búzával. Győr felé indult „Miklós“ szegedi hajó 7500 m. kukoriczával megrakva. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzéről írm­. 15. —5"/» metalliques 75 85. Nemzeti kölcsön 81.10 Bankrészvény 797.— Hitelintéz, részv. 192.70. Eistel 110.50. Lond.vált. 111.—­ Arany 5­29. Pest, júl. 15. Ha a gabonavásár jelen ál­lapotát a mult hetiével összehasonlítjuk, szembe­tűnő különbséget veszünk észre. Egy hét előtt az emelkedő irány szabadon uralkodott a vásá­ron, ma az irány sülyedő; a múlt héten fogyasz­tók sőt üzérek is vásárlásra siettek ; jelenleg az Gabonaárak Pesten, jun. 15. * Trieszt, jun. 13. F. h.­l­eje óta gabo­­navásárunk folytonos izgatottságban folyt, mely a búza és kukoriczára mutatkozott felette élénk szü­kséglet következtében állott be; ennek okát a Magyarországból érkező panaszokban találhat­juk. Ily körülmények között a gabonaneműek ára tetemesen emelkedett. Búza 11 nap óta 78,000 st, kukoricza 54000 starnyi mennyiség­ben kelt el. Zab szerződésre kerestetett, de a tu­lajdonosok igen tartózkodtak ; forgalma 24000 stra többnyire bánsági termény rúgott. Rozs 40,000, árpa 20,000 st. adatott el. Átalában ezen czikkek iránya is megfelelt a búza és ku­koriczáénak. Helyi készletünk oly jelentéktelen, hogy említésre sem érdemes. — Mai vásárunk, a pesti jelentések határozatlan volta következ­tében, nyugodtan és tartózkodólag folyt.­­ Köln, jun. 12. Búza élénkebb üzletnél sokkal drágább ; novemberre 7 tllr 12 grs; rozs szintén november havábanjátadandó 5 tlir 17 grs. 200 vf. szerint. (R. és S.) Mannheim, jun. 11. A magyar­­országi vetések silány állapotát hirdető jelenté­sek és azon körülmény, hogy készletünk tete­mesen megfogyott, az árak emelkedését és az üzlet élénkülését okozta. — Liszt, keresett és drágább. Kész vidéki búza 133/4, magyarho­ni 13—13,V6 ft 200 vf szerint. ** Hamburg, jun. 12. A búza és rozs üzlete néhány nap óta valamivel élénkebben foly, a többi czikk üzlete lanyha. Helyben át­veendő loncsa a szükséglet nagyobbodása és a készlet csekélysége következtében újólag 1—2 tallérral emelkedett. ** Pária, jun. 12. A megyei gabonavásá­rokon emelkedő lett a gabonaüzlet iránya. A tu­lajdonosok sehol sem szeretnek eladni, jóllehet a vidékekről épen nem érkeznek kedvezőtlen * elöntések a vetések állapotáról. ** London, jun. 12. Mai vásárunkon a búza üzlete nyugodtan folyt, a liszt olcsóbb lett, s esős idő. Alsó austriai mérő sze­rint Súly, font szerint Leg­al­antKözép Leg­magasb ár oszt. ért. Búza bánsági, 85.86.87 5.85 6.— 6.25 „ tiszai és pesti 81.85.86 5.60 5.80 5.90 86.87. 6.­620— „ feh­é­rmegyei 83 84.85 5.70 5.90 G 15 „ bácskai . . 83.84. 5.40 5.70— Házs.................... 77.79.80 5.55 3.65 3.70 Árpa sörnek való 68.69.72 3.— 3.10 8.25­­ takarmánynak 65.67.69 2.75 2.85 2.90 Zab.................... 45.47.49 2.10 2.15 2.20 Kukoricza pesti . 79.82 2.80 2 85 2.95 „ „ bánsági 82.85 3.— 3.10 3.15 Köves ....— 3.­3.30 *— Bab....................— — — — Repete ....— — — — Vidéki tudósítás. (R. 1.) Losonci, jun. 11. Vidékünkön folytonos szárazság uralkodik; őszi vetéseink középszerűen, a tavasziak igen silányul álla­nak ; szénánk épenséggel nincsen, a rétek pedig egymásután legelőül szakadhatnak fel. — Ga­bonavásárunkra bőséges szállítmányok érkez­tek ; az üzlet és az árak iránya szembetünőleg emelkedő. Búza 4.60—5.20; rozs 3.60—4 frt; árpa 3.20—3.60; zab 2;—2.20; kukoricza 3.20—3.60. — A szesz ára emelkedett; foka 55—56 krjával kel. — Borjú párja 4—6 frton kapható; sertés darabja 9 — 12 frt; szalonna 30—32, zsir 40—42 ft. (R. H.) Cservenka, jun. 10. A legköze­lebbi eső vetéseinket meglehetősen helyrehozta, mert a búza állása határunkon általában jól áll, csupán a Tisza mentében fekvő Petrovoszello, Zenta határában egész Szegedig, úgyszinte Sza­badka, és Topolya környékén állnak a vetések silányul, — ellenben a Bánátban úgy látszik a tavalyinál roszabb termés lesz. A zabnak szal­mája nagyon rövid, és hogy a kalásza kifejlőd­hessék, rövid időn esőt igényel, különben e ter­mény rosszul fizetend. Kukoricza és árpa szépen áll. A terményüzlet nagyon élénk, kereskedők, üzérek, a Bánátból, sőr fogyasztók Pest megyé­ből tömegesen sereglenek ide, és veszik a ter­ményeket, mi­által az árak gyorsan emelkednek, annyival is inkább, mert a készlet csekély, és a termelők nem akarják jelenleg terményeiket el­adni. — búza 83 fontos 5—34—47. Zab 1.74—80. Kukoricza 2.67. (B. P.) Marczali, jun. 10. Mind a­mel­lett, hogy Somogy megye egyike hazánk áldot­­tabb vidékeinek, mert a jelen rendkívüli évben is kielégítő termésnek, sőt némely részen még eddig gazdag aratás reményének is örvendhet, a gabona ára nálunk naponta emelkedik . jelenlegi piaczi árak : búza 3.50—4 frt, rozs 2.30—2.40, zab 1.50—1.70, kukoricza 2.40—2.50. Somogy­ban a vetések állása átalában kielégítő; a búza többnyire kitünően szép, a rozs elég gazdag, a repeze — mint már megírtam — Marczali vidé­kén gyönyörű, különösen a marczali gazdaság mintegy 40 hold őszi repczéjénél szebbet kí­vánni sem lehet; a tavaszi gabnafélék némely vidéken ugyan megsinylették a tavaszi száraz­ságot, míg ellenben másutt szépek, s különösen ismét a marczali s baalatonsarki vidéken a­z árpa és zab, úgy mint a takarmánynövények legszeb­bek ; a kukoricza és burgonya szintén jó reményt nyújt; gyümölcsünk — majdnem minden nemű — bőven lesz; de a szőlők termése nem áll úgy, mint a bimbók tavaszi fejlődése mutatta, a múlt évinél mégis legtöbb helyen vigalmasb lesz a szüret; de nem ölt vidámságot gazdáink arcza, midőn a vékony szénaren­deket szemléli; e te­kintetben ugyan mi is szegények leszünk az idén, —s mindamellett mondhatom,hogy a gom­bai, sávolyi, fehéregyházi s még némely bala­­tonsarki gazdák egy-egy hold rétről 4—6 sze­kér előszénát takaríthatnak. így állván tehát a körülmények, Somogyban, istennek hála, nem panaszkodhatunk, — ha a tavaszi időjárásunk egy kissé kedvezőbb, átalán bó esztendőnek vall­hatnánk most a jelent; —a mostani időjárást illetőleg, ez szép csöndes és meleg, — május 24-kén egész nap és egész éjen át, 26 -án ismét déltől másnap reggelig gyönyörű esőzések tán megyeszerte, június 1 én pedig szintén szép csön­des esőzések megyénk több részén voltak, — f. h. 2 án és 3-án hideg éjszaki szelek vonultak át vidékünkön is, de kárt nem okoztak. Az öröm azonban ritkán teljes : junius 4-én Véső és Déd helységek határait a jégverés pusztitá, — leg­közelebb pedig értesülénk, hogy Sörnyén a ke­leti marhavész ütött ki, 48 óra alatt Som­sich Miklós urnak hat ökre esett áldozatául. (Sz. M.) Kula, jun. 10. A gabonaüzlet­ben erősek a hullámzások, az árak mindennap nagyot szöknek, készleteink igen csekélyek. Vi­dékünk különböző helyeit nagy számmal járják be a gabonakereskedők, és mennyit csak talál­nak és kapnak, a következő áron szívesen ve­szik : búza 5.40—5­50 zab 2 ft, kukoricza 2 ft 70 kr, mindamellett, hogy az árak ily nagyra emelkedtek, azok, kik még oly szerencsések készleteik birtokában lenni, nagyon tartózko­dók, reményb­en hogy még magasabb árakat fognak elérni. Ma Zomborból haza érvén, volt al­kalmam a vetések állását szemlélni, mondhatom hogy ezek meglehetős szépen állanak, kivált Szivatztól Zomborig, hol a zab is szép zöld és sürü; a mi határunkban azonban a zab igen silány kinézésű, ritka, és már pirosodni kezd, ha nem kap legrövidebb idő alatt esőt, igen cse­kély zakarazásunk lesz. A szörnyű nagy hőség sok kárt okoz, a legelőt egészen kiégeti. Utólag azon meg­jegyzésem, szomszéd levelező újabb közle­ményére, hogy tessék a szőlőtökét még egy­szer megnézni, avagy csak a szőlőkbe menni, és­ azt fogja tapasztalni, hogy a töke annyit mutat, hogy szőlőgazdáink már 30 év óta nem emlé­keznek ily bő termésre és már is törik a fejeket, honnét fogják a sok hordót venni. Azon tudósí­tást, hogy kevés bor lesz, a szőlők mostani állá­sa szerint a szó teljes értelmében megczáfol­­hatom. A békés megyei gazdasági egyesü­let a rendkívüli mostoha termés által okon­zott aggály s leendő inség és nyomor el­hárítása módjairól tanácskozni, — s az orvoslásra tőle kitelhető rendszabályokat tettleg is foganatositani óhajtván, — fo­lyó hó 20-án szombaton 9 órakor B.­Csa­­bán a kassinóban rendkívüli választ­mányi gyűlést tartand. A­z ez. választmányi tagok hazafias s emberbaráti résztvevő érzete biztosit, hogy e fontos tanácskozásban, amennyi­re lehet , kivétel nélkül meg fognak jelenni. Csabán, jun. 14. 1863. Elnöki megbízásból. Kemény Mihály titkár. Hivatalos értesítések kivonata A („S-ny“ jun. 13 számából.) Haszonbérlet: Baranyam. Szalatnak, Kassai Hrabovszky Anna-féle úri birtok, juh 12 r. 10 ó. egymásután 3 évre. Szegszárd, vá­rosi félévi bormérési jog, egymásutáni 3 évre, aug. 3.,r. 9 ó. Árverés: Sopronm. Rétfalu, ház, föld, jul. 15 d. e. 10 ó. O-Buda ház és kert, a város­házánál, juo. 30 d. e. 10 ó.; Pest ingóságok, molnár u. 11 sz. juo. 18 d. u. 3 ó.; Bács-Bod­­rogm. Temerin, gabonanemüek, jun. 22 d. e. 10 ó.; Hontm. Lakonénje, 400 db. birka, jun. 20 r. 9 ó.; Pestm. Czegléd, ház, aklos kert, erdő, jun. 18 d. e. 10 ó.; Barsm. Csata, juhok, széna, jun. 22; Pest, bolti árak, a viszék helyi­ségében, jun. 17 d. u. 3 ó.; Pest, ingóságok, reteku. 13 sz. jun. 17 d. u. 3 ó.; Pest, ékszerek és régi ezüst pénzek, 3 koronau. 1 sz. jun. 19 r. 9 6.; Buda-erdő, telek, rét és kert, tszki üléste­remben, jul. 3 d. e. 10 ó.; Miskolcz, tagosi'ott nemesi földbirtok, jun. 26. d. e. 10 ó. Csőd: Nográdm. Losoncz, Frank J. el­len julius 28—30, g. ifjabb Farkas Károly; So­mogyin. Nagy Atád, Günsberger János ellen megszüntetett; Jászberény, néhai Schwarcz An­drás neje Fogarasy Mária hagyatéka ellen, julius 6—8, g. Halmay József, Pest, Freund József el­len, julius 18—20, g. Taub Károly. Felhívás: Zemplénin, piszke elé, Bukovszky szül. Klobusitzky Valburga hitele­zői, továbbá kik vagyonára tulajdoni igényt tar­tanak, jul. 6. r. 9 ó., Szeged városa törvényszé­ke elé Kukoveczy­ György hitelezői, s kik vagyo­nára tulajdoni igényt tartanak, julius 24. r. 9­6., Pestm. telekkönyvi törvényszéke elé, gróf Beleznay Ferencz ismeretlen tartózkodásu hite­lezői, jun. 19. r. 9 ó.

Next