A Hon, 1863. szeptember (1. évfolyam, 198-222. szám)

1863-09-16 / 210. szám

210-ik sz. Szerda, szeptember 16. Előfizetési dij : Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva . Egy hónapra.........................................1 frt 76 kr. 8 hónapra...........................................5 frt — — 6 hónapra............................................10 frt------Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7-dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik szám, 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Kiadóhivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Első évfolyam 186 Beigtatási dij : 7 hasábos petitsor...............................17 kr. Bélyegdij minden beiktatásért.....................3. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A házi ipar, mint a közvagyonosság fő forrása in. Hazánk földje évenkint körülbelől következő mennyiségű termény tömegeket szolgáltathat a házi iparnak : húsz millió mérő búzát, háromszázezer m. tenkelyt, tizennégy millió m. kétszerest, huszonhárom millió m. rozst, tizenöt millió m. árpát, harmincz millió m. zabot, harminczegy millió m. tengerit, háromszázezer m. hüvelyes veteményt, tizenöt millió m. burgonyát, háromszázezer mázsa lent, egymillió mázsa kendert, egymillió mázsa len- és kendermagot, tizenhat millió akó tehéntejet, két millió adó kecsketejet, háromszázezer mázsa gyapjút stb.— Szolgáltathat , mert ezek legnagyobb részét felhasználja s felhasználhatja a házi ipar. Csupán a szövetanyagok, bornemüek egy része és a felesleges termények tartoznak a szó szorosb értemében a gyáriparhoz. De sok olyan nyers anyag'C4 terem még hazánk földje, melyet itt nem is emliténk p. o. fanemüeket, fünemüeket, zöldségféléket, húsféléket stb. melyek felhasználása szintén a háziipar köréhez tartozik. Ezen nyerstermények nagyobb része a „ háztartás“ igényeit fedezi; gazdiszonyaink, cselédeink kezén megy át, vagy a nép háztartására fordittatik. Méltánylandó erélyt, ügyességet, szakavatottságot fejtenek ki gazdasszonyaink a közvagyon eme kincseinek szétosztásában, feldolgozásában, értékesbitésében stb. Szakavatottságot, minőt csupán az „izlet“ képes kifejteni; mert bármennyi tudományos ismeretet szereznénk a szerves lények igényeiről , a tápczikkek alkatrészeiről,a növény vagy gazdászati vegytanról, stb. mégsem tudnánk csak egy ebédet sem úgy elkészitni, mint ők. Számtalan ága van azonban a házi iparnak, melyet a gyári ipar vagy a divat hazánkban mindinkább háttérbe szorít. Ilyen a házi vásznak gyártása, szappan, gyertya, keményítő stb. készítése, (melyeket a gyáripar s a tejgazdászat, gyümölcskezelés, varrás, stb, melyet a divat szorít háttérbe, és pedig nem ok nélkül akkor, ha azon időt és erőt, melyet a házi ipar igényelt, czélszerűbb helyre fordíthatjuk.— De ez ritka eset. Ritka eset, kivált a pórnőnél, hogy valami hasznosabbat tehetnének, mint a házi ipar gyakorlatát, és mégis ép ezek nem felelnek meg kellőleg hivatásuknak. Koszul, hanyagul és minden „takarékosság“ nélkül dolgozzák fel a jó nyersanyagok legnagyobb részét. Hazánk nyers terményeinek nagy része a hasznos házi állatok tartására fordittatik , de azon házi iparokat,melyek által ezek értékesbitetnek, alig ismerjük. A nyugat-európai háztartásoknál már sok ily házi ipar divatozik, melyek gyakorlata közgazdászati szempontból is jelentékeny. Szénát, szalmát szecskává vág ; apróra zúzza kézi malmán az abrakot; aprózza a burgonyát, répát, tököt, s füleszti a takarmányt a rendes cseléd ott; mig nálunk még minden ilyes munkától vonakodik — ha parancsolva van is— mi ritka eset... pedig az állattartásban és tenyésztésben csupán az ily házi iparok életbeléptetése által léphetünk előbb. Nem tudjuk kellően felhasználni mindenhol még a nyári napokat sem; annál kevesebbé átéli nappalokat s hosszú estéket ; pedig ez 4— 5 hónapra tehető. Mennyi szép eredményt fejthet ki ennyi idő alatt egy nemzet — ha mindenki mindig keresi a munkát, ha mindent javitni, értékesbitni törekszik. Alig van oly gazdasági termény, mit értékesbiteni ne lehetne. Nyugateurópában a nagyobb gazdák lisztképen bocsátják forgalomba gabnáikat, a kisebbek kenyerekké sütik, vagy feldolgozzák száraztésztának. Sok czélszerű eszközöket, kosarakat, bútordarabokat stb késdtnek a nép családjai gályákból vagy fákból; szőnek és fonnak mindenféle szövetanyagból — igaz, annyi fáradsággal, hogy ha addig másnak pénzért dolgoztak volna, ezen pénzért megszerezhetnék mit maguk gyártottak, de nem mindig lehet pénzzé tenni az időt— kivált hazánkban — hol ezt néha még az „illem“ is korlátozza. Nem mondom, hogy búzánkat mind makarónivá alakítsuk, s az értéktelenül heverő fákból mindből kakukos órát és fapapucsot csináljunk. De — mégis kell valamit csinálnunk. Mit ? Ezt határozza meg az értelmes családfő, igényeihez, tehetségeihez, körülményeihez képest. Ki kevesli a gazdászati ipar aprólékos foglalkozásait, lépjen a gyári ipar terére. Itt százszorozhatja vagy ezerszeresítheti munkája által kivált a vasnemüek értékét. Egy mázsa vasból például, ezer frt értékű finm aczél szerszámokat , 100 ezer frt ára pennát, tűt, gombot, borotvát vagy aczélrugót készíthet. Nem fokozhatjuk annyira fel házi ipar által a föld nyers terményeit, mint a gyári ipar által, és mégis jelentékenyebb tényezője ez a közvagyont, skodásnak — mert: „a meglafearitásnál kezdődik a szerzés;“ — és a házi ipar műtételei alá eső vagy eshető nyersanyagok tömeges összes értéke sokkal nagyobb mint a gázi iparé — melynek nagyobb része csupán a házi ipar feleslegének kifolyása. Mikép honosítsuk és népszerüsitsük mindkét ipart hazaszerte ? Ez a főkérdés. Sokkal több kedvet mutatna népünk gyermekei iskoláztatásához, ha azok ott az írás és olvasáson kívül valamely hasznos házi ipart is tanulhatnának. Sokkal több gyakorlati eredményt mutathatnának gymnasiumi növendékeink, ha ott (mint Belgiumban) a „humánus“ tantárgyak mellett valamely házi vagy gyáripar gyakorlatában is oktatást nyernének. De leginkább hat a példa — mely különben ezen említett tényezőket épen nem zárja ki — mert hisz ezek is a „példaadás“ elvén alapulnak. Ismerjük el a gyári és házi ipar fontosságát — szép hivatását s tekintélyét. Méltányoljuk az értelem és szorgalom müveit, vívmányait minden irányon. Legyünk méltányosak azok iránt, kik „munkások“ után becsületesen élnek “— ne 8inből, hanem szivből. Lássunk munkához az ipar vagy házi ipar terén minél többen , és a kellő eredmény nem fog elmaradni. Egy téveszme van még, mely az ipar minden ágai iránt bizalmatlanságot kelt leginkább azoknál, kik az ipar-pályára hivatvák. Azt hiszi kivált a nép : „csupán addig kell ott az ember, mig valamely gépet ki nem találnak, mely munkáját elvégzi.“ Ezt hitték az angol, belga, franczia stb. munások is régóta. De évenkint ezernyi uj meg uj gépek lépetnek életbe — és mégis évenkint növekedik az iparral foglalkozók száma átalában. Ha volna oly ország, melynek népei a gyártott czikkeket elfogyasztani vagy eladni nem birnák ; egy-egy gép feltalálásakor annyi ember maradna élelem nélkül, mennyinek munkáját ezen gép helyettesíti. — De igen távol vagyunk még ezen tetőpont elérésétől, kivált hazánkban; és Európán kivül majdnem 1000 millió lélek van, mely a gyáripar terményeit élvezni s megvenni képes, így a gépek életbeléptetésével arányosan terjednek és népszerűsödnek az iparczikkek — annyival inkább, mert mindinkább olcsó a kiállítási költség — az eladási ár. A gépek tehát, melyek a munkások terhének egy részét önvállaikra vagy vaskarjaik közé veszik, tulajdonképen a munkásokért dolgoznak — olcsóbban állítják elő a közösen előállítandó czikkeket és nem kivánnak dijt fáradságukért.— Csupán a gyártulajdonosok vádolhatók, ha ezen közös nyereményből a munkásokat kizárják. így vagyunk a gépek életbeléptetésére nézve a gazdászat terén is. A közvagyon gyarapításának eszköze minden gép; más-más foglalkozást igényelhet életbeléptetésekor, de nem veszi el a munkás osztály kenyerét, kivált itt, hol foglalkozásai czélja nem az emberi hiúság és szeszés, hanem a valódi szükségek vagy a művelődés igényeinek kielégítése. Naponta nagyobb tért fognak fel a közmunkálódás mezején a gépek — naponta nagyobb foglalásokat tesz a gyáripar a házi ipar terén — de egyik sem szoríthatja le teljesen saját teréről a másikat — sőt segédkezet nyújtva egymásnak, közösen előmozdítják a közvagyonoskodást — melynek határait nem ismerjük. Nem üres okoskodások, hanem tények ezek, melyekről Nyugateurópa népeinek viszonyait átpillantva meggyőződhetünk. Nyugateurópában több mint 100 millió embererővel dolgoznak már csupán a gőzgépek ; számtalan könnyebbitések történtek félszázad óta a szövetek s vasnemüek gyártásában; a gyártmányok nagyobb részének ára 7a> y8, ennyire leszállt — bár az arany és ezüst, érez mesés mennyiségben árasztatott el, kivált Angliában... és a népek jóléte biztosabb alapokra lön fektetve ; sőt mindinkább emelkedett, miszerint p. o. Angliában e század elején 112 fontst. esett, és mostanában 206 ft.st. esik jövedelemképen minden lélekre... Ilyen eredményeket vivhat ki az „iparszellem.“ — Ennek természetes első nyilvánlata a házi ipar — melynek gyakorlatát a legmostohább viszonyok sem korlátolják, sőt épen igénylik. Kubinyi Lajos. Post, sept. 15. Ma <artatott a köztelek termében, báró Prónay Albert 8 cm. elnöklete alatt a Szent-Ist- Víín kőszénbánya társulatnak közgyűlése, mely egyszersmind alapitó gyüléte volt a pest-losoncz beszterczebányai vaspálya társulatnak. A számos tagból álló gyülekezet előtt legelébb is a Szent-István ki'szénbánya társulat vasúti bizottmányának jelentése olvastatott fi, melyek tartalmát olvasóink a Szt. István társulat 31 augustusi közgyűléséről adott tudósításunkból ismerik. Eztán a cs. k. engedménynek, mely a kőszénbánya társultnak vaspálya-társulattá való átalakulását lehetővé teszi, olvastatik fel néhány pontja. Korizmics László ur a két társulat egyesültének, melyéé , ezek szerint többé semmi útjában nincs, nyilvánitását javasolja, mi általános helyesléssel fogadtatik,mire elnöke nagyméltósága kimondja az egyesülést. Havas igazgató ő m. jelenti, hogy a vasúti bizottmány az alapszabályokra nézve tervet készített, melyet egy választmány által meg kellene vizsgáltatni. E választmány nézeteit a holnapután tartandó közgyűlésen előterjesztené, mely határozna felttek, hogy az alapszabályok mielőbb ő felsége elé vitethessenek szentesítés végett. Erre elnök úr javaslata szerint kilencz tagból, kik közöl három vasúti bizottmányi tag és hat részvényesből álló választmány képeztetik, mely a tervezett alapszabályokat rev isió alá veeni, s azután a folyó hó 17-én tartandó közgyűlésen előadandja alelnök urnak betegeskedése miatt eme tisztéről lemondását, ki is azt elfogadtatni kéri. Méltányolván a közgyűlés alelnök urnak tisztérőli eme lemondásnnak okul szolgált sajnos körülményt. Indítványba hozatván, miszerint a helybeli szövössel sikeresebb előmozdításához mi sem járulhatna inkább, mint a vinczellérek szakavatott kiképzése, e részbeni teendőkre nézve felhivatik az egylet figyelme és intézkedése. A közgyűlés áthatva lévén a tett indítvány alapossága és közhasznúságáról, egyelőre elhatározta , miszerint az egyleti kertész mellé eddigi fölfogadtatni kellett napszámosok helyébe kertész óa vincellérekké magukat kiképezni óhajtó két helybeli ifjú (kik pécsi szőlömivesek gyermekei legyenek) fogadtassák fel, kik az egyleti kertész oldalán foglalatoskodjanak és igy gyakorlatilag az okszerű kert és szölömivelést magokévá tévén, majdan mások által az e részbeni kiképeztetés terjeszthetése végett felváltaBaanak. R. 1. A baranyamegyei pécs-kárászi kert és szölészeti egylet Daróczy Zsigmond kanonok és egyleti elnök ur elöülése alatt f. év augusztus hó 11. tartott közgyűlés hogy az egyesület részére ajándékozott tárgyak naponként ki fognak sorsoltatni. X. A kiállítás a közönség számára 10 kr belépti díj mellett nyitva áll. Egy sorsjegy ára szintén 10 kr. A választmány intézkedni fog, hogy a kiállítás napjain társas kocsik által történhessék a közlekedés. A kiállítási bizottmány tagjai : Hollán Ernőné, Braun Alajoana alelnöknek, Simigh Istvánné, Konkoly Ferenczné, Polgár Zsigáné szül. báró Rudnyánszky, Liszi Istvánné, Grün Jánosné, Kralovanszky Istvánná, Vidacs Jánosné. A kiállítás berendezésével Simigh Istvánná és Konkoly Ferenczné, a kiállítási pénztár kezelésével Hollán Ernőné, Baán Alajosné és Polgár Zsigáné, szül. báró Rudnyánszky, bízattak mig. Kelt Pesten, május hó 6 án, 1863. Gr. Zichy Pál Ferenczné az. Kornizs Anna pártfogóné, Damjanich Jánosné, elnöknő. Sztupa György, jegyző. Bizottmányi tagok: Hollán Ernőné, Braun Alajosné, Simigh Istvánné, Konkoly Ferenczné, Polgár Zsigéné, Liszi Istváné, Grün Jánosné, Krajovanszky Istvánné, Vidacs Jánosné jegyzőkönyvének kivonata. Elnök úr évi jelentésében mindenekelőt is azon örvendetes tudósítással lepi meg a közgyűlést, miszerint Scitovszky Márton e megyebeli volt főispán uraáltsága mind az öt részvényét, úgy Nendtvich Vilmos ur a legközelebb kisorsolt 85 számmal jelölt részvényét az egylet pénztárnak ajándékozván, az egylet rendelkezése alá bocsátják. Scitovszky Márton uraáltságának az egylet irányában tanúsított eseti áldozatkészsége a közgyűlés részéről a hála mély érzelmével fogadtatván, ugyan ő maga — az e részben fenálló közgyűlési határozat folytán az egylet alapitó tagjai közé soroztatván ezen végzésről levél utján értesítendő részen. Hasonlóképen Nendtvich Vilmos urnak is, az egyleti pénztárnak ekkénti gyámolításáért a hálás közelismerés jegyzőkönyvileg kifejezendő részen. Elnök úr ő méltsága jelenti , hogy a f. é. május hó 17. tartott választmányi ülésben kisorsolt részvények tulajdonosai — egynek kivételével — az egyleti pénztár javára az addig járt f. é. kamatokról lemondtak, mi is kellemes tudomásul vétetvén, érintett kamatöszletkék az ügyleti pénztárnok által bevételbe jelöltetnek. Ugyan ö méltsága elnök úr jelenté, hogy a tagi járandóságok nagyobb része még ha nem fizettetett, sőt, találkoznak némely oly tagok is, kik a lefizetendő járandóság felöl a pénztárnok ur által kiállított nyugtával megjelenő s a fizetést szorgalmazó egyleti szolgát egyenesen kiutasítják és a fizetést megtagadják; — minthogy pedig a lekötelezett pénzsegélynek az egyleti tagok által ekkénti megtagadása az egylet fennállását kezitené, az e részben szükségiendő intézkedést a közgyűlés figyelmébe ajánlja. Ezen elnöki előterjesztés folytán elhatároztatott, miszerint jövőre minden egyleti tag járandóságát május hó 1-én a pénztárba befizesse, mert ellenkező esetben a késedelmezők ellen a törvény szigora allkalmazandó lészen. Elnök úr azután bemutatá az egyleti kérek jövőrei rendes felosztásáról Budai Béla mérnök úr által készített tervet. Elnök úrnak élőszavak előterjesztése és bővebb magyarázata folytán az elkészített terv czélszerűségéről a közgyűlés teljes meggyőződést szerezvén, az elfogadtatott. Továbbá elnök úr az e folyó évben eszközltetett oltás és szemisíésről, valamint mily szőlőfajok vesszejének összesen 35,700 darabon felül tett elültetéséről jelentése után, egyúttal felolvassa jegyzékét azon részint bortermő, — részint úgynevezett asztali szőlőfajoknak, melyek jövőre az egylet kertjében ültettetni fognak, s igy megszerezhetők lesznek; felkérvén ennek folytán a közgyűlésben jelen volt szőlősgazdákat és a szőlészettel foglalkozókat, miszerint az általa felsorolt szőlőfajokon kivül, a jegyzékben nem foglalt és a helybeli talaj minőségének, valamint az éghajlati s egyéb culturális iszonyoknak megfelelő s terjesztésre érdemes más jeles fajokat megnevezni s azokból az egylet részére vesszőket adni szíveskednének. Bánffay Simon ügyvéd és egyleti tag ur megbízása folytán bejelenté Erneth János egyleti A magyar gazdasszonyok egyletének harmadik kiállítása October 12 én nyitatik meg, figyelmeztetjük az érdekelteket és közöljük a kiállítás programmját: I. A kiállítás megnyittatik 1863. October hó 12 én, d. o. 9 órakor a köztelek helyiségeiben, Pésen (üllői uton) és naponkint d. e. 9 órától 12 ig, d. u. 2—5 óráig nyitva marad October 20 ig bezárólag. II. A kiállítás czélja leend az ismeretterjesztés és alkalom a czélszerü beszerzésekre, mi végből a kiállított tárgyakra szabad adásvétel mellett naponkinti sorsolás is rendeztetik. III. Nagyobb ösztönserkentés, buzdítás és a nemes törekvésnek némi jutalmazása végett lelkes adakozás utján máris begyült, s még jövőre begyülendő összegekből minden kiállítandó tárgyra jutalmak tűzetnek ki, olyképen, hogy az alább leírt 13 féle kiállítási tárgyak minden egyes szakjára három, egy pénz, egy arany és egy ezüst okleveles jutalom tűzetik rá, mi az illető bíráló bizottmány által a legjelesebbnek ítélendő három kiállítási tárgynak fog ünnepélyesen kiosztatni. IV. A kiállítás tárgya minden, mi a gazdaszszonykodási iparhoz tartozhatik, különösen : 1) Női kézimunkák : varrások, hímzések, minden néven nevezendő műmunkák, — azontúl kender, len, selyem, ezekből készült fonal, ezért aszövetek, tekintettel ez utóbbiak mosására, b egyebek. 2) Mindennemű gyömölcs üde állapotában,különösen a) Évszak szerint a szőlő — mind azok befőzés és párolás, szárítás és aszalás, ezukorban jegeceztetón áll , és egyébként feldolgozva, és eltarthatóságuknál fogva a kereskedelmi forgalomra elkészítve, b) Minden konyha érti növény üde állapotban, és befőzés s párolás, eczetbe rakás 63 szárítás, s egyéb alkalmas feldolgozás által, eltarthatón értékesítve, c) Vadon tenyésző tápnövények, különösen a gomba, üde állapotban és eltarthatóan értékesítve, d) Virágok, amennyiben különösen a tárlat feldíszitésére szolgálhatnak — cserepekben és bokrétában. 3) Eczetek, szörpök, szeszek, növénynedvek és egyéb házilag készített folyadékok. 4) Kenyerek, kalácsok, minden néven nevezhető gazdasági- és csemege sütemények, a mint azok vidékenkint divatoznak, mint: pereczsk, kétszereztek, pogácsák, lepények, bélesek és hasonlók. 5) Nyers tésztaneműek, mint tarhonya és egyéb házi készítmények. 6) Húsfélék eltarthatón feldolgozva, mint zsír, szalonna, sódar, kolbászok és hússajtok, ludmell, halak s effélék. 7) Fris tej és annak feldolgozása túróban, vajban, különféle sajtokban, hová a tarkó is soroltatik. 8) Szappan, gyerty , házilag készített keményi ős egyebek. 9) Méz csurgatott és 1 pekben, viasz sejtekben és feldől, ózva. 10) Hárci szárnyasok, úgymint: tyúkok és gyöngytyúkok, kacsák és ludak, galambok, pulykák és pávák. 11) Hízott s maglóéra jó faluaknak ismer sertések. 12) A házi szárnyasok és sertések hizlalásának eredménye. 13) Gazdasszonykodási és házi iparhoz szükséges eszközök és gépek, mint: mosógépek, mángorlók, vasalók, fonógépek, rokkák, motellák, tilók és szövöszékek, köpülők, sütök, gyaluk , aprító készületek, tojásköltő szekrények, tömőgépek és egyebek. V. A kiálltandó tárgyak folyó évi od 6ig legkésőbben a rendező bizottmánynál — a köztelken — bejelentendő«, hogy a bejelentett tárgyakhoz alkalmazkodva, a kiállítás helyiségek célszerüen előkészíttessenek, és a tárlat lajstroma annak idejében szerkesztethessék. A bejeletésben megnevezendő: a) A kiállító neve, és illetőleg honnét fog a kiállitmány küldetni. b) A kiállitmány leirása: szám — darab — illetőleg súly szerint, az állatoknak faja, életkora és ipara is megnevezendő. c) Kijelentendő: ha vajon eladó e a kiállitmány ? ha igen, határozott ára,— ha nem, mi történjék azzal a kiállì tás .»tán. d) A kiállításra beküldött, s eladásra szánt tárgyak, ha a kiállítás tartama alatt el nem adathattak, a kiállítás bezárásakor árverezés útján fognak eladatni. Megjegyzendő, hogy az eladott tárgyak után a vételi ár, miután abból 10% a kiállítás költségei fedezésére levonatott, a kiállító tulajdonosnak adatik át; a megvett tárgyak azonban csak a kiállítás bezárása után szolgáltatnak ki a vevő tulajdonosoknál. VI. Az előre bejelentett kiállítandó tárgyak, a sütemények, üde növények és állatok kivételével. October 6-án, az utóbbiak azonban a kiállítást megelőző napon, azaz October 11-én küldendők be a kiállításra ily czim alatt : A kiállitást rendező bizottmánynak. A köztelken. VII. A kiállitmányok elrendezése és különösen az állatok napi tartása a kiállítást rendelő bizottmányt illeti. Vili. A kiállitmányok bírálására szakértő bizottmány lesz kinevezve. IX. A kiállítás érdekessége tekintetéből becsesebb tárgyak kisorsolása rendeztetik, akként: Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzéről: sept. 15. — 5% metalliques ?7. 40 Nemzeti kölcsön 83.5. 1860-as sorsjegyek 100.20 Bankrészvény 798. — Hitelintéz, részv. 192.70.Ezüstill. — Load, vált. 111.25. —Arany 5.32. Post, sept. 15. Az idő : változékony hőmérséknél szeles. Vízállás változatlan 4'50 fölött. Vizen 7 vontatóhajón 17101 m. búza, 6317 m. rozs, 1800 m. zab és 180 m. bab, összesen tehát 25368 m. érkezett. Győr felé tartva „Sárkány“ Szegeden 5564 m. búzával rakott hajó utazott át. Gabonavásárunkon a tegnapihoz hasonló okból a gabonaüzlet szűk határok közé szorítkozván, az árak — névlegesek lévén — változatlanok maradtak. Gabona árak Pesten, sept. 15. Alsó austriai mérő szerint Súly, font szerint LegalantKözép Legmagasb ár oszt. ért. Búza bánsági, 86.87.88 52 5 5.40 5.55 „ tiszai és pesti 86.87.88 5.15 5.25 6.40 „ fehérmegyei 85.87.88 5.10 5.30 6.40 „ bácskai . . 85.86 6.05 5.10— Rozs................... 77.79.80 8.45 3.55 3.55 Árpa sörnek való 68.69.72 2.80 2.90 3.10 „ takarmánynak 65.67 69 2.60 2.70— Zab.................... 42.44 2.05 2.10_ Kukorlcza . . . 80 82.85 8.45 3.55 3.65 Bab..................— 5.30 5.45 6.60 KOles...................— 3.60 3.60 870 Bepcze ....— 7.— 7.25 (E. és t.) Köln, sept. 12. Az árak csekély emelkedése rövid ideig tartott s a nyugalom csakhamar visszatért, a mindenütt gazdag aratás befolyása ismét felülkerekedett, úgy hogy piaczunkon az árak azon álláspontra mentek vissza, melyet a múlt hét végén foglaltak volt el. Az eső csodákat mivelt a burgonyára és takarmánynövényekre nézve, s az előbbi úgy látszik nem nyujtand nálunk csekélyebb eredményt a gabonánál. A gabnaüzlet élénkítésére és jelenlegi áraink javítására szabályos kivitel szükségeltetnék, s mig ez nincs, nem is lehet az árak komolyemelkedését várni. Árak 200 vámfontonként busa 6Via tallér, rozs 4% tallér. (G. M.) München, sept. 12. Uj búza Helvétia számára tetemesb részletekben vásároltatott, jóllehet ottan a franczia termény olcsóbb, mégis a bajorországiért — jó minősége miatt — mintegy 9 krral többet adtak. Jó uj 350 —358 fontos 21—22 ; silányabb 336—340 fts 19—19 %/a frt. — Rozs csak igen jó minőségben adathatott el 24 krral drágábban ; jó 300—310 vf. 12 7»—13% frt, silányabb 280—290 vf. 11 ya— 12 frt Árpa már nagy mennyiségben érkezik vásárunkra , minősége kitűnő lévén ára 5 krral emelkedett. Jó 275—290 vfnts 1D/a—12 Va frt, silányabb 265—275 vfts 11—11 l/a ft. — Zab szintén 12 krral drágult, átlagos ára 7 ft 13 kr, sajor scheffel szerint. * London, sept. 14. (Távirat.) Mai gabonavásárunkon nem igen élénk volt az üzlet. Az angol búza ára 1 dlggel csökkent; serfőzésre való árpa keresettebb. A zab gyöngén kelvén, mintegy Vashggal olcsóbban kapható. Időjárásunk kedvezőnek mondható. Hivatalos értesítések kivonata. (A „S-ny“ sept 15. számából.) Árverés: Pest, olajfestmények, váczi utcza 12 sz. sept. 17. d. u. 3. ó.; Pest, bútorok, 3 dobu. 25 sz. sept. 18 r. 9 ó.; Arad, városi ingatlanok, alkönyvi irodában, nov. 4 r. 9 ó.; Torontálm. Glaczföld, búza, sept. 21 d. e. 10 ó.; Pozsonyin. Gocznod, ingatlan vagyon, oct. 24 d. e. 10 ó.; Szolnok, ingatlanság, opt. 5 r. 9 ó.; Biharm. Ilye, ingatlan birtok, oct. 5; Pest, bútorok s ruíanemük, Flórián u. 1 sz. sept. 19 d. u. 2 ó. Árejtés: Pest, gabonaszállitás Czeglédre s Abonyra, ajánlatok a megyei központi visegváasztmány elnökéhez Pestre (megyeház) sept.. 21-ig benyújtandók. Haszonbérlet: Püspökladány, ingatlanirtokrészek, az uradalmi tiszttartói irodában sept. 25. 9 ó. Csőd, Győr, Grünhut Lajos ellen megszüntetett.