A Hon, 1864. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1864-02-02 / 26. szám
26-i. sz. Kedd, február 2. EIA fizetési díj: Poalán küldve vagy Budapesten házhoz hordva Egy hónapra..................................1 frt 76 kr. 3 hónapra.......................................5 frt 25 — 6 hónapra.......................................10 frt 59 — Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7-dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik szám, 2-dik emelet. Kiadó-hivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Második évfolyam. 1864. Beiktatási díj 37 hasábos ilyféle betű sora .... 7 kr. Bályogdij minden beiktatásért..... 30 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fe HŰT Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. A gazdasági*, Ipar-, kercsfccöelleti és közlekedési rovat szerkez?:tvjerek lakása: Szervitatér, gr. Telety-ház. E kp szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. SÜT Előfizethetni "Hü 91HO f e b r u á r—m a r t i u s 2 havi folyamára 3 ft 50 leír. f e b r u á r—j u n i u s i 5 havi folyamára S ít 75 ltrral. A „KOTS“ szerkesztősége. A k. m. természettudományi társulat kebeléből kinevezett bizottmány jelentése az 1863-ki aszály ügyében: „Alulirottak a m. kir. természettudományi társulat által azon megbízással küldetvén ki, hogy 1- szer, a hazánkban gyakran tapasztalható aszályosság okairól, 2- or annak elhárítása módjáról véleményt adjanak. Folyó évi nov. 28-dikán tanakodásra összegyűlvén, a következő jelentésben állapodtak meg : 1) Az esőzések fő tényezői, köztudomás szerint : az illető hely földirati fekvése, a tenger színe feletti magassága, felületének minősége, különösen pedig a szelek járásiránya. Ez utóbbi tényező, mint változó, kiváló szerepet játszik a légtüneti viszonyok normális állapotának megzavarásában, és kétséget nem szenved,hogy az 1863-diki aszályosságot is leginkább az okozta. De épen a szelek járásának törvényei mindeddig ismeretlenek, miért is — a hazánkban gyakran tapasztalható rendkívüli szárazság tüneményét tüzetesen megfejteni, ez idő szerint merő lehetetlenség. 2) Ami az aszályosság elhárításának vagyis inkább enyhítésének módját illeti, arra nézve maga a dolog természete — mely egyrészt a nyári hőségnek mesterséges után leendő alábbszállítását és ezzel kapcsolatban a légköri csapadék képződésének előmozdítását, másrészt a talajnak mesterséges utón eszközlendő nedvesítését kívánja — nagy terjedelmű erdőültetések és öntözési művek létesítésére irányozza a figyelmet. Mind a két eljárási mód, régebben és újabban, csakugyan javaslatba is hozatott, megjegyeztetvén, hogy némelyek az erdőségnek, mások a mesterséges öntözésnek tulajdonítanak a szóban forgó czél elérésére előnyösebb befolyást, — amazok úgy vélekedvén, hogy nagy terjedelmű erdők, egyéb jótékony hatásuk mellett, az évi esőmennyiséget is jótékony mértékben képesek szaporítani, — em ezek a síkságban fekvő erdők imént említett hatását kétségbe vonván, bizonyos sikert csak az öntözéstől várnak. A tisztelt alulírottak meggyőződése szerint nincs kétség benne, hogy — ha általában létezik mód, melytől az alföldi aszályosság káros következményeinek enyhítése várható — az nem lehet más mint erdőültetés és mestersége öntözés, de egyszersmind nem mulaszthatják el abbeli meggyőződésüknek is kifejezést adni, hogy a rendelkezésre levő igen hiányos adatok korántsem szolgáltatnak a kérdéses tárgy megvitatására oly szilárd alapot, hogy abból kiindulva, tudományosan megállapított igazság gyanánt, határozottan lehetne állítani, miszerint a szóban forgó baj orvoslása ügyében erdők ültetésére vagy ellenkezőleg öntözési művek létesítésére kell a fősúlyt fektetni. A meglevő adatok épen azért, mivel igen hiányosak, tágas tért nyitnak ugyan az egyik vagy másik irányban különböző nézetek követésére és eltérő vélemények nyilvánítására, de ezek a valószínűség kisebb vagy nagyobb mértéken túl nem emelkedhetvén, a szilárd alapra fektetett biztos következtetés jellegét nélkülözik. Hogy terjedelmes erdők —a talaj alsóbb rétegeiből felszítt roppant mennyiségű víznek elpárologtatása, és tetemes meleg— mennyiségnek innét eredő lekötése, ezenkívül nagy terjedelmű télnek folytonosan árnyékban tartása által — az illető helyen a nyári hőséget mérsékelni, és a hűvösebb erdei levegőnek a környező légtömeggel szünet nélküli elegyedése folytán a szomszédos térségben is mérsékleti fogyatkozást előidézni, s ezeknél fogva a légköri csapadék képződését is közvetve előmozdítani képesek, azt kétségbe senki sem vonhatja. Hogy jól kiszámított, és helyesen szerkesztett öntözési művekkel, ott ahol azok alkalmazhatók, az elégtelen légköri csapadékot pótolni, és ily módon a tenyészet egyik lényeges feltételét mesterségesen teljesíteni lehet, az kézzel fogható igazság, mely bebizonyításra nem szorul. De a kitűzött feladatnak súlypontját nem is az erdők és öntözési művek hatásának minőleges, hanem inkább mennyileges oldala teszi; megfejtendő lévén: lehet-e erdőültetések által azoknak ismeretes jótékony hatását oly mértékben eszközölni, amint azt az aszályosság által sújtott terület nagysága igényli ? lehet-e ott öntözési műveket oly mérvben létesíteni, és annyi vízzel ellátni, hogy azok — midőn az égi csatornák szolgálatukat megtagadják — elégséges táplálékot adjanak, legalább az ínséges terület nagyobb részén a szomjazó földnek ? E kérdések megfejtése teszi a feladat lényegét, így szabatosítván a kérdéses tárgyat, azonnal beláthatjuk, hogy a föllebb érintett két eljárási mód közül egyiknek előnyösebb volta a másik felett csak akkor van elvitázhatlanul kimutatva, ha az imént feltett kérdések egyikére minden kifogáson túl álló adatok meggyőző erejével igenlő feleletet adhatunk, és hasonló szigorral egyszersmind bebizonyíthatjuk, hogy a másik kérdésre adandó felelet tagadó. Ámde a meglevő igen hiányos adatok nyomán az erdőknek, különösen pedig — miután az előttünk fekvő esetben síkságban létesítendő erdőkről van szó — ilyenek mennyileges befolyását a légköri csapadék képződésének előmozdítására csak megközelítőleg is meghatározni egyáltalában lehetetlen, és pedig annál is inkább lehetetlen, mivel — amint már fönnebb említve volt — a változó széljárás, mint egyik főtényezője az esőzésre megkívántat viszonyok létesülésének,bizonytalanokká teszi azon következtetéseket is, melyek különben elméleti szempontoknál fogva e tekintetben létezhetnének. Ami pedig az öntözési művek elvileg kétségbe vonhatlan sikerének az alkalmazásban remélhető nagyságát illeti, erre nézve, pontos lejtmérési és vízmérési adatok nyomán, egyedül szakavatott technikusok adjanak teljesen kielégítő feleletet. Ezeknél fogva a tisztelettel alulirottak szem előtt tartván azt, hogy a magy. kir. természettudományi társulat megbízottjai, oly nagy fontosságú ügyben, minő az alföldi aszályosság enyhítésének ügye, ingadozó alapra fektethető egyéni nézetek által nem engedhetik magukat vezéreltetni, és valószínű vélemények felmelegítésével, milyenek a rendelkezésre levő hiányos adatok ügyes felhasználása mellett, elismerésre méltó búvárlati törekvéssel mások által már nyilvánosságra hozattak — a magy. kir. természettudományi társulat szine elébe nem léphetnek; — ezeket ugyanis szem előtt tartva a tisztelettel alulirottak, az erdőültetés és mesterséges öntözés jótékony hatását elvileg elismervén, kénytelenek, e rövid jelentésüket azon meggyőződésük nyilvánításával befejezni, miszerint azon kérdésre, hogy a többször említett két eljárási mód közül, melyiknek foganatba vétele képes a szándékolt czél elérését a megkívántak mértékben valósítani, számos adatok hiánya miatt kellő alapossággal indokolt felelet nem adható ; hallgatással azonban mégsem mellőzhetik azon öszhangzó nézetüket, hogy az erdőfltetésnek és mesterséges öntözésnek a helyi viszonyok kellő figyelembe vétele mellett együttesen leendő alkalmazása, legtermészetesb eljárásnak mutatkozik az alföldön uralkodó aszályosság káros következményeinek enyhítésére.“ Budán, jan. 4. 1864. Tisza Kálmán, v. elnök, Stoczek József, Hunfalvy János, Dr. Tormay Károly. Fest, febr. 1. Az idő ® ép, de hideg, reggel 8, nappal 3/a foknyi hideget mutatott a hőmérő. A légsuly mérő állása tetemes, Dunánk vízállása 50 fölött. A gabonapiacz állapota változáson ment keresztül, amennyiben a múlt héten a vevők, ma pedig a tulajdonosok mitatkoznak tartózkodóknak. A búza gyöngén kínáltatott és a bejegyzettek árakon alul nem igen kapható , csupán az apró részletek keltek készpénzen 5 krral olcsóbban, míg a nagyobb részletek ára igen szilárd. Május havában átadandó 2000 m. bácskai termésű 5.45 krjával adatott el. Rozsra nézve nagyobb szükséglet mutatkozott, néhány részlet 3.65—3.70 krjával vásároltatott meg. A többi gabonanen U forgalma csekély volt ugyan, az árak azonban szilárdak maradtak. Peat. (Marhavásár.)Legutóbbi marhavásárunk alkalmával 608 dl ökör, 60—210 ft, 421 db tehén 55—133 fttal kelt páronként, 105 db fejős tehén darabja 50—128 ft, 326 db borjú párja 18—34 ft, 220 db fiatal marha párja 20— 52 írtjával kelt el. A marhabus mázsája 18—22 ft 25 kr. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzéről: IVbr. 1. — 5 °0 metalliques 71. 40. Nemzeti kölcsön 80.— 1860-as sorsjegyek 90.70 Bankrészvény 775. — Hitelintéz. részv. 177.10. Ezüst 121.25. Londoni vált. 121.40. Arany 5.81. Gabonaárak Pesten, febr. 1. Alsó austriai uxétö szerint Súly, font szerint LegalantKözáp Legmagasé ár oszt. árt. Búza bánsági, 86.87.88 „ tiszai és pesti 86.87,88 5.40 5.50 5.60 „ fehérmegyei 85.86,87 5.25 5.45 5.68 „ bácskai , 86.86 5 20 5.25— Rozs................... 78.79.80 8.60 3.65 3.70 Árpa sörnek való 68.69.72 300 3.10 3.20 — takarmánynak 65.67 69 2.80 2.90 2.95 Zab .... 42.44 2.21> 2.30— Kukoricza . . . 82 84.85 3.60 365 3.70 Bab....................— 6 10 620 5.30 Köles. ....— 3.50 3.60 370 Klepcze . .— 6 00 6 25 __ nagykereskedők. Nagyobb mennyiségű finom és közép minőségű mosása 85—95 tallér, siléziai egynyiretű pedig 78—85 tallérjával kelt el Németalföld számára. Néhány részlet sziléziai 46—52, lengyel bőrgyapjú 56—62 tallérjával adatott el. A silányabb minőségek ára csökkenő volt, míg a finomabbaké szilárdult. Újólag mintegy 600 m. hozatott. (B. G.) Brünn, jan. 30. (Gyapjú.) A gyapjú ezen hét folytán sem igen kerestetett, minthogy csupán a helyi fogyasztás fedezése vétetett irányadóul; eladatott összesen 600—700 mázsa különböző minőségű gyapjú; fővevőkként helybeli gyárnokok szerepeltek. Az árak változáson nem mentek keresztül. A vásár közel volta azon várakozásra jogosít, miszerint a gyapjú forgalma meglehetős terjedelmet fog elérni, annál inkább, amennyiben a készlet annyira fogy,hogy mindenki sietni fog szükséglete fedezésével. Az árak következők voltak : Legfinomabb egynyirettt, 170—182 frt, finom 135—150 frt, közép minőségű, 125—140 frt, silány 110—125 frt, őszi 88—94 frt, kétnyiretű 105 — 110 frt, orosz mosott 140—155, finom cserzőgyapju 75—85 frt, durva 65—70 frt mázsánként. * Trieszt, jan. 29. A kávé üzlete meglehetősen élénkült, forgalma terjedelmes volt; kivitelre meglehetős mennyiségek vásároltattak; ezek között nagyobb mennyiségű hibás áru is volt. A czukor a folyó hét elején jól kelt és kivitelre is kerestetett, midőn az árak mindinkább szilárdultak ; de későbben változás állott be, amennyiben az árak csökkenésnek indultak ; több tulajdonos eladásra hajlandónak mutatkozván, még a csökkent árakat sem adják meg szívesen. Gabonapiaczunkon a búzát nem igen keresték, ára sem igen szilárd; elkelt összesen 4500 st. s e közül 1800 st. üzérek részéről vásároltatott meg. Készletünk 137,400 starra rúg, ugyanis 21000 st. bánsági és magyar 113—118 ints. és 108,700 st. fekete tenger melléki. A kukoricza a helyi fogyasztás és a szomszéd vidékek számára eléggé szilárd árakon volt eladható. Uj termésű üzérkedésre meglehetősen keresett, 30000 st. ibrailai julius —aug. havában átadandó 4.40 krjával vásároltatott meg s ezen áron még akármennyit lehet kapni. Készletünk 228,400 starból áll, e között van 208,000 st. ibrailai és bulgáriai 112—116 fnts és 20400 st. galatzi és ismailai 115—116 fts termény. Zabból elkelt 2000 st. bánsági 63 fts február havában átadandó, 12000 starból álló készletünkből 4000 st. magyar és szririai 60—64 fnts, a többi kisázsiai és albaniai. A gabonanemüek összes forgalma 63000 starnyi mennyiséget ért el. Tengeren hozatott 3470 st. velenczei búza és 1560 st. albaniai zab. A helybeli és vidéki malmok árjegyzéke változatlan ; a vitelbér sem változott. (G. M.) München, jan. 30 A helybeli piaczon a búza csupán fogyasztásra keresett, ára 14 krral emelkedett; jó minőségű 18Va—19 fljával kapható; átlagos ára 18,06 kr. A rozs szintén mintegy 25 krral drágábban kel, jó minőségű keresettebb. Jó 300—310 fts 11*/1—12 ft, silányabb 280—290 fts lOVa—H ft. Árpa 7 krral drágább ; serfőzésre valót szívesen vásárolnak ; összesen 8685 seb kelt el, ugyanis 275—290 fts 11—11 Va ft, silányabb 275 ft, 104—101/2 ftjával. A zab 4 krral olcsóbb lett, átlagos ára 7,21 kr. Lenmag 18—20 frt. Repczeolaj hordó nélkül 30—31 ft, lenolaj 30 ft, vaj 42—43 ft.j Borosaié, jan. 29. (Gyapjú.) Piaczi üzletünk legutóbbi tudósításom óta nem igen változott, a szükséglet meglehetősen élénk maradván az összes forgalom 1500 mázsánál nagyobb számra nem vergődhetett föl. Legkeresettebb volt az háton mosott orosz, mely 50 tallérnál drágábban és a lengyel és volhyniai egynyiretü, mely 60—70 tallérjával kelt. Fővevők voltak belföldi gyárnokok és osztrák, valamint franczia Vidéki tudósítások- B. Csaba, jan. 30. Időjárásunk könyörületlen, mintha egy újabb és még szerencsétlenebb évre készülne megkeményiteni szivünket. 01- nyire porhanyóvá száradt megrepedezett földünket mindeddig csak egy hüvelyknyi hó borította, kevesebb sem, hogy a lefolyt havi csikorgó hideg ellen vetéseinket kellőleg oltalmazhatta volna. S e kevés hó is régen elpárolgott, elolvadt : vetéseink komor feketén gyászolnak ; nappal a föld fagyos kérgét a csalfa napsugár elolvasztja, éjjel a fagy ismét megdermeszti, így folyik ez hetek óta s az idő nem akar könyörülni, hogy elegendő havat vagy tartós langy esőt küldene. Kutaink a múlt nyáron nagyrészt kiszáradván, még most sem nyitották fel ereiket. Olvassuk, hogy Bácskában, mely velünk együtt sik, 1—20bnyi hó fedi a vetéseket. Boldog bácskaiak ! Ők megnyugodva tekinthetnek a jövő tavasz elé !De mi, békésiek, száraz földünk öles hasadékaiban jövendő sírunkat látjuk tátongani! Sajátságos látványt nyújtanak heti piaczaink. A tiszta nehéz búza őshazájában most Erdély felöl hordott szemetes kétszeres és rozs árultatik, pozsonyija 5 20—40 kron, apró szemű kukoricza 4—4.40 kron, árpa 4—4.10 kr, zab 2.50—60 kr. Kukoriczaszár alig látható, s apró kévése, milyenből 4 el a marha napjában jól nem lakik, csak teng, 8—10 krba kerül. E helyett a három Körös lapályairól hordott tömérdek zöld nád foglalja el piaczunkat, melyet a végszorultságban lévő gazda szivszorongva kerülget s középszerűen megrakott kocsiját 15—16 írton vesz meg. Mondják, hogy az éhes marha nagy nehezen elkinlódik rajta. Ritkán, mint a fehér holló, egy-egy kocsi tavalyi szalma is megáll a piaczon s azonnal, mint a raj, veszik körül gazdáink s veszik 16 — 20 írton. A marha ára tetemesen emelkedik, azonban rendes fokát még el nem érte. A marhahús ára 12 kr. Megyénk mindeddig, mintegy csuda által, bajunkra vagy szerencsénkre, nehéz meghatározni, a marhavész által teljesen megkiméltetett. Ezen egy csapásban hazánk többi megyéivel nem osztoztunk. R. 1. Pécs , jan. 30. E hó elejével és pedig épen az uj év első napjával beköszöntött a nagyobb mélvbeni fagy nálunk is s napról napra növekedvén néha-néhai 7 fokot is ért el.—E borzasztó hidegben csatornáink befagytak, s több víztartónál, ha inni akarunk, a vastag jeget előbb fel kelle olvasztanunk. Különösen meg kell említenem a lyceumi kutat, mely a föld alatt annyira be valt fagyva, hogy a szomszéd lakosok legalább két öltüzelő fát használtak föl a jégkérgek fölolvasztására. — De mindez még nem igen bámulandó, ha mindjárt csatornás kutaink trágyával be voltak is takarva, hanem hogy a szomszéd falukban a 10—12 öles mélységű kutak is befagytak, ez már hallatlan dolog. Általában mindenfelől nagy a panasz a vízszűke miatt. Sumony faluban csak egyetlen egyszer napjában lehet a marhákat itatni s igy nagyon félhetünk a nálunk is kitörendő marhavésztől, melytől eddig az Ég megóva minket. Pécsi malmaink szárazon állnak ; volt eset, hogy a gőzmalom alig őrölhetett a kellő viz hiányában. — Hála azonban az Égnek, január 24 én a fagy engedett s ezóta igen kellemes napjaink vannak. A föld száraz, havunk igen csekély volt s ennek folytán vetéseink is sokat szenvedtek. R. 1. (G. F.) fülke (Fehérmegye) jan. 28. Országos vásár. A múlt évi marhavész után gazdászatunk egyik legfontosabb ágát tagadhatlanul a lótenyésztés képezi, mely habár jelenleg a takarmány szűke naponta érezhetőbb lesz is, — a gazdák figyelmét mindinkább magára vonja. Ily körülmények között gyakran megtörténik, hogy oly helyeken, — hol a vásárok csupán helyi szükségletek bevásárlásául szolgáltak, messze vidékről jött vevők által jelentékenyebb forgalom idéztetik elő. Így történt itt is, a tegnap tartott lóvásárt (szarvas marha vásár nem tartatván) a gazdák még távolabb vidékről is, részint takarmány szűke, részint elkerülhetlen szükségek fedezéséül, — minthogy más eladni valójuk nincsen, — lovaikat bocsátották áruba, s így az egész nagy vásártér, szebbnél szebb lovakkal elárasztva, úgy nézett ki, mintha az egész környék meg akart volna lovaitól válni. Remény csüggedetten nézett az eladó e vásár elébe, mert ismerte a zsibbasztó általános helyzetet, de csakhamar vigasztalva jön, mert a kisebb lókereskedők, már az után kezdették el fogdosni a gazdákat, s a vásártérre sem bocsátották, és ez csakugyan hasznos fogás is volt tőlük, mert míg az utakon kialkudott lovakért 140—150 ftot adtak, a vásártéren érette 180—190 ftot kaptak, természetesen a vásárra jövő gazda, nem tudván azt, hogy benn a vásárban külföldi lókereskedők vannak, kik az alkalmas katonai lovakért nagyobb árakat is adnak, — örült, hogy értük 150 ftot kaphatott. Amennyire szokatlan mérvben élénk volt a lóvásár, annyira emberemlékezet óta nem tapasztalt pangás uralgott a másnap tartott termény, és iparvásáron ; — eladó volt ugyan elég, de a forgalom mindössze sem tett talán ezer ftot, mert alig lehetett vevőt a vásáron látni ; — hiába, a pénz szűke rendkívül nagy ! Az egész búzaforgalom csupán azon, mintegy kétszáz negyven mérő búzából állott, mely még a múlt ősszel az alföldi szűkölködők számára gyűlt egybe, mely csupán e hó 22-kén árvereztetek el, még pedig eléggé hibásan és károsan, néhány mérőt kivéve, egy tömegben, mert ezen eljárás által a gazdák, kik ezen árverés iránt különben is eléggé későn és felületesen értesittettek, szükségleteik fedezhetésénél teljesen ki voltak rekesztve, s igy a búzakereskedők, egyetértőleg szabadon gazdálkodhattak . — kár vot a hirdetésben ki nem tenni, hogy a búza az aföldi szegényeké, mert ezáltal bizonyosan több jött volna be; — még nagyon sok búza van la községeknél, mi már ősz óta e czélra egybegyült T bizony nem ártana azoknak, kik rendes fizetéssel ellátvák és igy az éhség ellen biztositvák, az éhezők számára bejött vagyonról gyorsabban gondoskodnak, s „mindennapi kenyerüket megadnák ma,“ amíg késő nem lesz. (P. T.) Bsta, jan. 30. Időjárásunk igen változó, tegnap enyhe volt a hőmérsék és esőzött, ma pedig rideg szél fúj és minden befagyott. Az utak használhatósága daczára oly csekély mennyiségű szállítmány érkezik gabonapiaczunkra, hogy az árak emelkedése nagyrészben ezen körülményben találja okát. Jelen áraink ugyanis következők : 84—86 fnt búza/ 4.87— 5.13 kr, 78—79 fnt, rozs, 3.92—4.00,67 fnt, árpa 3.00—3.10 kr, 43—45 fnt, zab 2.16-2.18 kr, 80—81 fnt kukoricza 3.73—3.80 kr. Ezen árak szívesen adattak meg. (Sz.) Boglár, jan. 29. Jelen gabonaáraink következők : búza 84—87 fontos 4.45—4.75, rozs 79—81 fnts 3—3.20, árpa 70—72 fnts 2.75 —2.90, zab 46—47 fnts 2—2.10 ft, tengeri 81 —83 fnts 3.25—3.50. Vegyes. — Azon hirre vonatkozólag, hogy a gr. Bathyányi féle jószágokat a németalföldi Crédit mobilier vette volna meg, úgy értesülünk, miszerint e közlemény alaptalan. — Múlt évi deczember végén összesen 6,935,860 ft értékű papír váltópénz volt forgalomban. — A manchesteri kereskedelmi kamarának néhány nap előtt tartott ülésében az elnök, Ashwort úr, adatokat közölt a gyapotbehozatalt illetőleg. Az amerikai háború kitörése után, így monda, az Amerikán kívül való országokból behozott gyapot Anglia gyári szükségletét a hétnek csupán egy napján volt képes fedezni, most már három napra is elegendő sf ez év folyamában remélhetőleg annyira fog szaporodni, miszerint ötödfél nap szükségletét fedezendő. E pillanatban, tekintve az árak állását és a fogyasztóknak hajlamát, melyektől függ mily árakat adnak meg, a gyapotbehozatal tökéletesen megfelel a szükségletnek , és csakhamar lehetséges minden ki nem vándorolt munkásokat foglalkoztatni, habár még sok idő el is telhetik addig, mig lehetséges lesz ismét működésbe hozni minden gyárakat. A különböző országok gyapottermelésében történt haladás igen jelentékeny; igy p. o. Egyptomból 1861-ben csak 97,800 csomag ellenben a múlt évben 248,700 csomag hozatott be ; e behozatal értéke két év alatt 2.777,000 font sterlingről 14.124,000 fntra emelkedett. Ez eredmény úgy látszik Török- és Olaszországra, Algírra, Syriára és egyéb országokra is buzdítólag hatott, mert az onnan való behozatal jelentékeny módon növekedett , aránylag legcsekélyebb a haladás Keletindiában, mely 1861. 986,000 csomagnyit, a múlt évben 1.223,000 csomagnyit küldött Angolországba. Idő folytán a gyapottermelő országokba való kivitel is növekedni fog, miáltal ki fognak egyenlítetni azon hátrányok, melyeket a jelentékeny gyapotbehozatal jelenleg a pénzpiacra nézve okoz. Hogy egyébiránt a gyapottermelő országokban most már gondoskodnak a gyapotnak jobb kezelését illetőleg, kitűnik abból, hogy az említett országokba nagyon sok gyapottisztító gép vitetik ki. A cs. k. államvasut vas terményeinek eladására főügynökséget rndszeresitett, hogy egyrészt a társulat bánsági s egyéb bányáiban nyert és kohóiban előállított vasnak nagyobb keletet szerezzen. Ügynökségek léteznek még Szerbország, Havasalföld , és Magyarország számára Pozsonyig, kivéve a társulati bányavárosokat Fehértemplom és Versecz városát. — Ezen ügynökség a Resicza, és gladnei bányákban előállított termények eladásával foglalkozik. — 0láh vasut. Az oláh vasút építésére egy bojár Sutzo N. C. is vállalkozott. Az ő biztosítási "követelése az eddig érkezettek közül még a legcsekélyebb, amennyiben egyenlő százalék mellett .(7,1/* %) a pálya kilométerét 14,500 frankra becsüli, míg például Lefévre úr, ki Kuza fejedelemtől az engedélyt már megkapta (azon feltétel alatt, hogy a kamara is jóváhagyja) kilométeréért 18000 frankot követel. A mai szent ünnep miatt lapunk legközelebbi száma csütörtökön február 4-dikén jelenik ki.O Hivatalos értesítések kivonata (A „S—ny“ jan 3i-ki számából). Árverés: Pestm. Héviz Győrk, ingatlanok, febr. 18 d. e. 10 ó.; Pest, szőlő, a telekhivatalban, febr. 18 d. e. 10 ó.; Székesfehérvár, ház, febr. 19 d. u. 3 ó.; Szegszárd, ingatlan birtok, ápr. 5; Veszprém, ház, mart. 1; Tápió Györgye, ingók febr. 18; Tápió Szent Márton, ingatlan vagyonok, febr. 29 d. e. 10 óra; Pest, megye Alsó-Dabas, nemesi birtok, ápril 6 reggel 9 óra. Csőd: Tolnám, Bonyhád, Kari János ellen megszüntetett; Békés, Pap János ellen, mart. 29—31, g. Holdi Alajos ; Pest, Prohászka Antal ellen, mart 9—11, g. Pelbisz Ede; Kőszeg, Becz Bálint ellen, g. Stampf Mihály. Felhívás: Bács-Bodroghm. piszke elé, Dobos Liza (Erzsébeth), febr. 22. -9 ó.; Torontóim. piszke elé, Brikker András, egy év alatt.