A Hon, 1864. április (2. évfolyam, 75-99. szám)
1864-04-01 / 75. szám
75-ik sz. Péntek, april 1. Előfizetési dij: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva Egy hónapra..................................1 frt 76 kr. 3 hónapra.......................................5 frt 25 — 6 hónapra.......................................10 frt 50 — Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Serkesztési iroda: Ferencziek tere 7-dik szám, földszint. Szerkes*te V lakása: Országút 18-dik szán, 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Kiadó-hivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Második évfolyam, 1864. Beigtatás dij, 7 hasábos ilyféle betü sora .... 7 kr Bélyegdij minden beiktatásért. . . . , 30 kr Terjedelmes hirdetések többszöri beiktató melleti In.it feltételek alatt vétetnek fe Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. A gazdaságii-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Hely Nap Csákvár • • • Súly, font szerint 5.20 Vácz. ..•••• Mart. 23-4.70;4.908.40;3.503.153.252-20;2 30S.40;3.59 Zenta . • • Mart- 28-5* 20;5.30 ; —3-50;—2.40;2*504.00; — Baja • • . Mait- 26-4-70; —3.90; —3 10; —2.20; — 3.50) — Sz.-Fehérvár. • • • Mart. 26.4 70; —8.60; —2.90; — 2 30. — 3.25;1.03 éjjel. 1.51 éjjel. 4.08 éjjel d. e. 9.30 este.lBécs ind. 7.45. reggel 8‘— este 11.48 é.|Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este 12.12. délb. 12.51 éjjel 1.20. d. u. 1.48 éjjel 2.28. d. u. 3.06 éjjel 5.27 reg. Born. Ers. JT g &—reg.jPest érk.4.37. d. u. Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul 5.35. d. u. 6.25. reg.lCzegléd indul. 6.29. reg.6.31 est Czegléd érk.8.09. este 9.07. reg.|Pest érkéz. 8.45. „ 8.37 est Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8.9 este 9. 7. d. e. Szeged , 12.17. éjsz. 8.50 d. u. Temes.érk. 5.30. reg. 10.10. est. Temesv.ind. 5.20. reg. Baziás érkez. 11.56. d. e. Baziás ind. ■— 5.45 d. u. 5.10 r. Temesv. „ — 10.32 este. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reg. érk. Bécsbe 1 óra 50 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 10 p. h. u. érkez. Pestre 9 ó. 30 p. este. Pestről Temesvárra s Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40 p. e. érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. r. Baziásra 8 ó. 31 p. r. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. r. érk. Pestre 6. 56 p. reggel. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Buda ind. 6.30 r. 5.16 d. u. Bécs, ind. 7.46 r. 5.20 e érk. 8.33 „ 7.20 este SzFer, ind. 9.50 d.e. — Szőny „ 1.30 d.e. — Győr „ 3.11 d.u. 6.35 r. Fehérv. ind. 8.43r. — i Pragerb. ind. 9.30 d. e. 10.55 N.Kanisa „ 1.53 d.10.10 estJN.-Ranisa „ 1.19 d.u. 5.22 Pragerh. érk. 5. 2 d.u. 5.8 reg.Fehérv. érk. 5.59 „ .Pragerhof, Gratz és vissza. Pragerhof ind.5.54 d. u. 5.39 r. Gratz ind. 6.16 r. 6.31 d. Gratz érk.8,45 est. 8.34 „jPragerh. érk. 9.6 d. e. 9.12 est. Steinbrückről, Zágrábba és vissza. Sziszek indul 6.30 reg. érkéz. 8. 1 „ Zágráb indul 8.16 „ Steinbrück érkéz. 10.60 d. e. Soprony, Bécs-Gjhely, Bécs és vissza. *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a közlekedést, személyenkint 30 kr, nagyobb podgyászért fizettetik 50 font; 10 kr, kisebb 5 kr. lekedések — menetek — járása. Szeged ind.— 2.25 éjsz.12.15.d.u Czegléd érk.—6.29. reg. 6 Slest Pozs. i. 8 d.e.— d.e. 6.15 d.u. Bazin„ 841„ 13.41 d. 6.67 „ N.Sz.„10 31 „2.20 d.u.8.50 est. Szer. é.11.36 d. e.-----9.51 e. Bécs indul 7.— „5.25 „ B.-Ujhelyi. 9.10 d.e. 7.85 „ Soprony érk. 10.33 „ 8.58 „ Szered ind. 5.30 r. 2.10 d.u. N.-Szom. „ 2.30 „ 6.40 r. Bazin ind. 5.30 r.8 d. u.6 d.u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 r.7.30 e. Bruck Győr Szőny Sz.-Feh. I Bécsi böri« martins 30-án. Gabona-árak Kék vasúti Pestről Bécsbe és vissza. Alsó austriai mérő szerint. Pesten Legalant Közép legmagasb ár oszt. árt. loza bánsági . . . 86.87.88_ — _ „ tiszamelléki és pesti 86.87.88 5 30 5.40 5.50 „ fehérmegyei . . 85.86.87 5.15 5.35 5.40 „ bácskai .... 85.86 5.10 5.15— Rozs............................. 78.79.80 3.45 3.50 355 Árpa sörnek való . . . 68.70.72 3.20 3.25 3.30 „ takarmánynak 65.67.69 3.00 3.05 3.10 Zab.................... 43.46 2.40 2.45— Kukoricza.................... 80.82.85 3.40 3.45 3.50 »uj— 3.40 3.45 8.50 Bab.........................— 5.30 5.60 Köles.............................— 3.50 3.60 3.70 Hepcze ........................— 5.55 6.—— búza| rozs | árpa| zab |kukor árak osztrák értékben. N.Kanizsa .... Mart 26.4-70)5.153.15,3.—3.152.20; — 3.05) — Tokaj ...... Mart. 26-500}5.208.20; —3 20) —180; 2.003—3.20 Mart 24.4.80;5.—3.40;8.602.90;8 —2.10;2.303.20;3.40 Pécs...................... Mart. 263.60; —3.20 —2.50; —2 24; — 8—): Szleged..................... Mart 265.25;5.S03.80; —3.10; 3.253.20.8 504.20; — Pest ind. 9.55 Észt. „ 12.14. délbe E.Ujv.„ 1.50. d. n. Torn. „ 2.35. d. u. Pozs. „ 4.45. d. n. Bécs érk,6.33. este * Jassenovából Oraviczára 8. reggel, érkezik 10.11 délelőtt vissza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába. Czegléd indul 9.47 reg. Csaba „ 3.21 d. u. Arad érkez. 5.27 dél u. Czeglédről Aradra és vissza. Arad indul 9.30 d. e. Csaba „ 12.6 „ Czegléd érkez.5.33 d.u. Czeglédről Püspök Xadányra és vissza. P.-Ladány vnd. •— 1.45 d. u. Szolnok — 4.44 d. u. Czegléd érkéz. — 5.41 d. u. Czegléd : indul 9.27 d. e. Szolnok „ 10.27 „ P.-Ladány érkéz. 1.26 d. éi Püspök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P.-Ladány indul 1.58 d.u. M. Várad indul — 106 d. N. Várad érkéz. 4.38 „P. Ladány érkéz. — 12.48 dél. Püspök-Badányról Debreczenbe, Kiskolczra Kassára és vissza. P. Ladány indul 1.26 d. u. Debreczen Tokaj Miskolcz , Kassa érkéz. 3.- 5.25 „ 7.29 e. 10.34 e. Kassa Miskolcz Tokaj Nyiregyh. Debreczen indul — 5.— reg. » - 7-52 „ „ — 9.35 d. e. » -10.33 „ -12.12 P. Ladány érkéz. —12.48 Gyorsvonatok. Bruck „ 5.28 „ 7.54 „ Bécs érkez. 7.— este 9.27 d. u. „ 9.21 d.e. 6.54 , „ 1L18 „ 9.5 , „ 12.57 dél.— érk. 4.15 dél. •— — ind. 5.59 „ 7.10 r. Buda; érk. 8.2 est. 9.14 d. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Pragerh. ind. 9.25 e. 9.11 d.e. Steinbruck „ 11.53 e. 11.38 „ Nabresina „ 7.37 r. 7.32 é. Trieszt „ 8.20 „ 2.15 „ Nabresina „ 8.8 „ 9.50 „ Veiencze „ 3.6 d. u. 6.— r. d. e. Veiencze ind. 11. Nabresina „ 5.56 d. u. 6.26 Trieszt „ 6.45 est. 6.45 Nabresina „ 7.46 „ 7.48 8teinbrück„ 3.12 é. 3.12 d. Pragerhof érk. 5.39 r. 3.45 „ Steínbrück ind. 4,25 d. u. érkez. 6.59 este. Zágráb indul 7.14 „ Sziszek érkéz. 7.45 „ Soprony ind. 5.50 r. 2. — d B.Ujhely „ 7.25 „ 3.23 „ Bécs érk. 9.20 „ 6.24 „ Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács* ind. 1 ó. d.u. 4 d.u. [Üszög ind. 8. ó. r. 12.60 dél. Üszög érk. 3 ó. d.u. 6 ó. d. u. |Mohács ér. 10 ó. r. 2.55 d. u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovakkal vontatva.) AdottTartott Államadósság, ár árt 50/o-es nem. köles. 100 frtos 79.90 80 10 50/°-es Metalliques ,, ,, 72.30 72.40 4 V 2 °/o"®® )? n v 63.4063.60 Como rentpapir 15 Jan. 2. 17.50 18.00 1839. évi teljes „ Sept. 1.146.50147.00 >> >, ÖtÖdr. „142.50143.00 p 1854. „ teljes „ Jan. 2.90.5091.00 1860. „ „ „ A„g. 1.93.70 93.80 „ ,, ötödr. „ ^ ,, 94.70 94.80 e. Az ausztriai bank záloglevelei. 1. 6%-és 10 hóra szóló 100 frtos 101.00101.50 - „ sorsolható 105 „ 90.0090.50 Galicz. hitelintézet 72.00 72.50 Magy. záloglev. 10 é. 99.50100.n. ,, „ sorsolható 87.00 87.50 t. Fíildtehermentesitési kötelezvények. 5”/0-es magyarorsz. 100 frtos 74.50 75.00 és horvát „ „ 75.00 75.50 r. ,, erdélyi „ „ 70.75 71.25 Sorsjegyek bűz. n. „ Hitelintézeti „ Apr. 1.129.75130.00 t. Dunagőzhajózás! „ Juli 1.90.50 91 .00 Trieszti „ Jun. 1.108.00109.00 Eszterházy hg ., Jun. 15.91.0092.00 Salm ., Jul. 15.31.25 31.75 Pálffy 40 Mart. 15.29.5030.00 Clary 40 Mart. 30.30.0030.50 St. Genois ,, Aug. 1.29.5030.00 Budai „ Jun. 15.29.00 29.50 Windischgrätz 20 Dec. 1. 19.00 19.50 Waldstein ,, Jul. 15.19.75 20.25 Keglevich 10 Máj. 1. 14.50 15.00 Elsőbbségi kötvények. Osztr. Lloyd nvaspálya 275 frank Részvények. [intézet 200 frtos Bankrészvény ]— — Al.austr.esc. bank 500 „ _ d 525 „ Dunagőzhajózás ,, „ Pesti lánczhid Északi vasút am „ Déli ,, Nyugati „ 205.50 frtos 500 frank 350 „ 210 „ 200 „ Váltók (3 hóra). Augsb. 100 db német frJPA/o Franki. ,0 95. 405. burg 100 bankmark 4'/s“ Ion 10 ft sterling 3% 3 100 frank 4%. Pénznemek. Adott ár 88.00 117.60 117.75 183. 769. 614. 228. 433. 386. 181. 191. 249. 133. 147 183.80 770.00 615.00 229.00 434.00 388.00 181.501 192.00 250.00 134.00 99.20 99.20 88.00 117.40 46.45 16.20 5.60 5.59 9.38 9.60 1.75 7. 116.75 Tartott ár 89.00 117.75 118.00 99.30 99.30 88.25 117.60 46.55 16.25 5.61 5.61 9.39 9.63 1.76 116.85 A magyar értékpapírok árfolyama. Értékállás. tett össz. frt mi összeg, írt ki 5'A “/6-os magyar záloglevél . . . Adott ár 87.50 Tartott ár 88.00 — — — 6%-os „ jövedékjegy . . Pesti keresk. bank részvény 99.50 100 500 50 500 70 675 60 100— „ takarékpénztár „ 1130 1160 — 26— budai „ „ 420 430 40— — ó-budai „ r 94 96 525 32 127, Pestbudai lánczliid „ 385 390 1055 80 „ alagút „— 70 500 116— Pesti hengermalom „ 1150 1160 200 25— Kereskedelmi kamra épület „ 325— 300 38— Magy. biztositó társaság „ 435 440 200 24— Pannónia viszonbizt. társ. „ 288 290 100 690 Sz. István kőszénbánya „ 163 166 1000— Pannónia gőzmalom „ 1290 1300 SJ Előfizetési felhívás „ HON april—júniusi negyedéves folyamára Előfizetési ár: 5 írt 25 kr. A „HEíCOUXT“ szerkesztősége. Nézetek az altisza, és marosvidéki csatornázás és öntözés érdekében.*) I. Az egyetemes tiszaszabályozási működések rovatában a lefolyt gyászos emlékezetű aszályos év, nem kevéssé jelentékeny előhaladást mutatott fel ; — e körülmény a dolog természetéből folyik, miután a folytonos esőhiány miatt a Tiszának nedvtéri domborzatában fekvő forrásai, patakjai s folyamai érzékeny vízhiányt jeleztek mindenütt, csoda-e, ha az egyéb kép korlátait túlhágni igyekvő folyam, most medrében meghunyászkodva, életjelét nem adó szokásos rakonczátlan E körülmény a szabályozást vezető közegek részéről illő módon ki is zsákmányoltatott ; — a bácskai ártereken gombaként nőttek fel a védtöltések. — Torontálban a szabályozás előtt már fenállott marosi és tiszai töltések legnagyobb részben a szabályozási rendszerbe illesztve, ildomos méretű alakot nyertek. Az átvágási működéseket hangyaként lepte el a nép, nem volt szükség az egyébkép lassú, és költséges eredményű kotrógépek segedelmére, minthogy a legalsó rétegű földtömeg, sőt fenék ásatások is kézi erővel legnagyobb részben vízmentesen emeltettek ki. Habár ezen egyes pozitiv haszon, a számtalan irányban vészt árasztó körülmények egybehasonlitása után annyi, mint tengerben a csep víz, mindazáltal közgazdászati tekintetben annyi tanulmányt mégis szívtunk belőle, mennyit nélküle talán évtizedek lassú menete során meríthettünk volna; megtanultuk t. i. szemlátva és kézzelfoghatólag, hogy legjelesebb minőséget tartalmazó földtalajunk a nedv kellő éltető ereje nélkül, mikép válhatik kopár sivataggá; megtanultuk, hogy Bánátban Európa ezen úgynevezett Kánaánjában sem elegendő az egyszerű szántásvetésre támaszkodva, kulcsolt kezekkel tétlenül, égből hulló mannaként várni annak áldását; — gondolkozóvá tett bennünket, hogy aszály sújtott évek ismétlése esetében, ezen nyomasztó bajaink elhárítására vonatkozólag tüzetes orvoslási módok és szerekről kell hogy gondoskodjunk. Hatalmunkban nem áll és kulcsát nem birjuk az egek csatornáinak, hogy azokat tetszésünkre megnyithassuk, de hatalmunkban áll a szomjazó földnek tápot nyújtani csatornázás, illetőleg földöntözés által. A csatornázás és földöntözés eszméje újabb időben mint égető bajaink radical módszere napi sajtó és füzetek útján melegen felkarolva ajánltatik , — és ez nem is lehet máskép. A természet maga ki szokta mutatni az emberi nemnek azon ösvényt, mit önszorgalma és ipara által kell hogy kiaknázzon. Anglia nagyságát, hatalmát és világkereskedését leginkább körülöredző tengereinek köszöni. — Lombardia szelidebb és kevéssé nyirkos ege alatt a rizstermelés virágzó állapotát köszönheti egyedül az Alpesekből felfogó vizeinek, melyeket gondosan öntözésre fördít; ellenben Hollandia csaknem minden talpalatnyi földért vizeivel küzd, hogy azokat elháríthassa, lecsapolhassa és növények termelésére átidomithassa. A kis Belgium túlnépesedése által ösztönöztetik gazdászati téren legtüzetesb ipart fejleszteni ki, — míg hazánk, különösen alföldi zónája , mintegy hivatva van a természettől arra, hogy az egek szűken osztó csatornáit, földi csatornákkal surrogálni igyekezzék. Igen természetes, hogy minden jól irányzott vállalatnak kell hogy saját rendszerei legyenek, kell, hogy a végrehajtó indőpontját a téren kezdeményezze, hol bizonyos vezérelvek veres fonal gyanánt az egymásutánt kijelölik ; ily rendszerre van fektetve a tiszaszabályozás is; — balgaság lett volna tehát a Tisza vidékén öntözési csatornákról gondoskodni addig, mig a folyam áradata védtöltésekkel nem korlátoltatik, valamint helytelen eljárás volna, lecsapolási csatornák felállítását hozni javaslatba addig , mig a folyam dühöngő árja terjedelmes zónáinkon ide 8 tova barangol. Miként fentebb is érintők, tiszaszabályozásunk a lefolyt aszályos évben érdekes lendületet nyerve, annak forgalmi fokozata jóval előbb tolatott, a szabályozás első stádiuma, mely leginkább védtöltések és átvágási működésekre szorítkozott, immár vége felé közelít; a dolog természetéből önként folyik annak második stádiuma, mialatt értelmezzük egy részről magának a folyam medrének belrendezését, porondok és fenéknyergek eltávolítását, partok erősítését, vontató utak kellő karba hozatalát, míg más részről a mentesített árterületek lecsapolás általi kiszárítását, s kapcsolatban a lecsapolással annak öntözési műveletét. De az öntözési rendszer taglalásánál mindenek előtt azon kérdés merül fel, vajjon a helyzeti viszonyok megengedik,és kivihetőkké teszik-e ezen oly annyira fontos vállalat foganatosítását? — Tekintsünk e téren kissé körül. A Tiszának O pontja Szegednél az adriai tengerszin felett 233'—7"— 0"'. Titel alatt a Dunába ömlésnél 221'—5" — 4'" tehát Szegedtől a Tisza torkolatáig ezen 33 mértföld hoszban az esés nem több mint 12'—1"—8'". Ily körülmények közepette szó sem lehet arról, hogy itt a földöntözés oly annyira kívánatos operatiója magából az anyamederből foganatosítható volna, sőt gyakorlati téren szerzett tapasztalásaink után nyilváníthatjuk, miszerint egy vizenyősek) év idényében a mentesített rétekben létező hós esőviznek lecsapolását egyszerűen csatornázás és zsilipek segedelmével elérni nem sikerül, hanem szükség leend előbb utóbb egy császármetszéssel a jelen aggasztó bajon segíteni, s oly műveletek rendszerét hozni életbe, mi a czélnak kellő modorban minden alkalommal megfelelni képes leend. Az egyszerű csatornázás és zsilipezéssel a lecsapolás kívánt eredménye csak ott érhető el, hol a folyam áradata napokra terjed, annak levonultával a zsilipek zárt kapukép nyíltan hagyhatók, vagy azon kedvező helyzeti körülménynél fogva hol a lecsapolandó tér a Tisza O pontja felett mentül magasabb színvonalban fekszik, hol t. i. 7 — 8 lábnyi vízállásnál is a lecsapolás még sikerrel eszközölhető. A Tiszának e végszerkezetében, hol már minden mellékfolyamával egyesült, mostoha kilátások mutatkoznak az egyszerű modorba öntött lecsapolási műveletekre vonatkozólag, mostoha kilátásnak kell pedig neveznünk azért, hogy kora tavasszal, amidőn hó olvadtával a folyam dagadni kezd, annak nőttön növekedő arányát a Maros korai levonuló árja oly annyira érzékenyen növeli, hogy alig nyithatjuk fel lecsapoló árkaink zsilipjeit, immár a dagadozó ár miatt annak bezárásáról kell hogy gondoskodjunk, a folyam fokozatos növekedése rendszerint május közepéig tartván, elérvén ekkor culminatióját; julius végén vagy épen augustus elején takarodik csak vissza medrébe s lassú apadással nyár vége felé, vagy épen őszön állunk azon helyzetben, hogy a folyam víztükre alá szállván akkor, midőn már anélkül is lecsapolandó mocsaraink elpárolgás és beszivárgás által önmaguktól elenyésznek. Általában azonban nem állíthatjuk, hogy vidékünkön a lecsapoló árkok, zsilipek épen felesleges bútorként tekintendők volnának, számukra is ki van jelölve a tér, hol gondos elrendezés mellett meglehetős szerepet nyerhetnek; Így a fentebbi esettől eltérőleg, ha t. i. a folyam dagálya lassan, és nem kora tavaszkor köszönt be, kevés vagy épen havatlan tél után az esővizek lecsapolása általuk elérhetőnek bizonyult be, a vizenyős évszakban is Torontál terjedelmesb ártéréi belsejéből magasabban fekvő, és a Tiszától több mértföldnyi távolságra eső vizeket kellő esésük mellett a technicai küzdelem nélkül lecsapolhatni, mikép ez jelenben még — habár igen sok kívánni valót hagyván fel — az Aranka medrén Pádé alatt részben gyakoroltatik is. Természetes, hogy ezen távolabb vidék vizeinek a Tisza felé irányzott lejtőjénél fogva a levezető csatorna mindkét oldalán mértföldnyi távolságban szilárd töltések felállítása parancsoltatik már azért is, nehogy az alantabb fekvő és a Tiszához közelebb eső tért a lecsapolandó víz elborítsa, míg másrészről, a töltés közötti csatorna vizét felduzzasztani szükséges, hogy a Tiszának érdekesb vízállása mellett is kellő méretű zsilip segedelmével az anyamedernek átszolgáltassék; — de mikép eszközölhető a Tisza közelében eső alantabb fekvő egyébkép legdúsabb talajt tartalmazó térség lecsapolása? E kérdést a helyi viszonyok kellő egybehasonlítása után tüzetesen megoldani máskép alig lehetne, mint hogy a zsilipek mellett közvetlen vizmedenczéket szükség feállitani , hol mellékcsatornákon a viz e helyre egybegyüjtendő, s ha azon kellemetlen körülmény forogna fenn, miszerint a folyam érdekesebb vízállásánál fogva, a medencze vizét zsilipünk kibocsájtani képes nem volna, — a viztömeg arányához mért néhány lóerejű gőzgépek, illetőleg szivattyúk segedelmével bocsáttassanak rendeltetési helyükre. E tényezőt a küszöbön álló szabályozási programmunk második stádiumából kifelejteni nem szabad. És miután nem lehet titkolnunk azon mindenesetre örvendetes mozgalmat, hogy egyes földbirtokosaink, gazdáink, s különösen gazdasági egyesületeink habár lassú mérvben is, de mindenesetre az ipar, szorgalom s fejlettség korkivánta ösvényén haladni törekednek , minélfogva képzelni sem lehet, hogy vizenyős, de legjobb talajú tiszamelléki rétjeinket az illető érdekeltség az évenkinti vízlevezetés bizonytalanságának feláldozván, gőzszivattyúk segedelmét életbeléptetni nem óhajtaná. Hollandia tengeröblöket tetemes pénzáldozattal szállt ki, hogy annak silány rétegű medrét műveletre megnyerhesse, mikép dobhatná el az alvidéki tiszai érdekeltség egyébkép oly annyira dús talajú földjének hasznát azért, hogy egy két ujnyi magas hóolvadást a zsilipek leszivárogtatni tehetlenek, képzelni is alig lehet. E rövid vázlatból önként felmerül azon kérdés, ha hogy vidékünkön a lecsapolás *) Az öntözés és csatornázás kérdésében már több ízben — különösen lapunk januárhayi számaiban — közlöttünk czikksorozatokat ; minthogy azonban ezen tárgy roppant fontosságú hazánkra nézve, új szakférfiútól származó sorozatot nyitunk meg, mely néhány egészen uj nézet által tűnik ki. (Sz ) is már oly nehézséggel van egybekötve, mikép annak legyőzésére, és gyökeres orvoslására drastius szívekhez kell hogy folyamodjunk, mikép volna tehát itt kivihető az annyira kívánatos földörtözés életbeléptetése ? — fejtegessük e themát kissé. Képessy József. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzéről: mart. 31.— 5% metalliques 72. 35. Nemzeti kölcsön 79.90 1860-as sorsjegyek 93.65. Bankrészvény 769. — Hitelintéz. részv. 182 60. JBzset 116.75 Lodoni vált. 117 15. Arany 5.59Va. Pest, mart. 31. Az idő borús, hűvös, a szél iránya nyugoti. Dunánk árad; mai vizállása 580 fölött. A búzából ma sem létesült jelentékenyebb forgalom, mivel a tulajdonosok árcsökentésbe beleegyezni épen nem akartak. A rozs erősen kináltatván 5 krral olcsóbban volt kapható. Árpa több részletben kelt, elvetésre 1400 mérő tótsági 3.35 krjával vásároltatott meg. A zab kicsinben történő eladásnál megtartotta előbbi árát. Kukoriczára nézve lanyha marad az irány. Az értékbörzén ma magyar biztositó társasági részvények 425, Pannónia biztosítási 288, végre Sz. Istvánnak — melyekre nézve emelkedő lett az irány — 273 írtjával adattak el. Vidéki tudósítások. (B. Kassa), mart. 28. A lefolyt héten gabnaüzletünkben valami említésre méltó változás nem történt, s a pangás, mely piaci unkon már régen uralkodik, most sem szűnt meg; egyéb gabnanemüekhez arányban a rozsra nézve kedvezők voltak a körülmények árpából is adatott el néhány apróbb részlet. Árak következők voltak: búza 3.50—4 ft, rozs 2.40—3 ft, árpa 2.60— 2.70, zab 1.70—1.80, kukoricza 3.10—3.20 al. auszt. mérőnként. Zsir 34 ftOn, szalonna 32 fton kelt mázsánként. — Spiritust illetőleg f alig volt forgalmunk. (S. J.) Ss.-Fehérvár, mart. 30. A gabonaárak a múlt hét folytán egészen mai napig változást nem igen szenvedtek ; készletünk egyik gabnaneműből sem tetemes, mindazonáltal szükséglet alig mutatkozott. Szállítmányok szintén csak igen gyéren érkeznek. 85—86 fontos búza 4.90—5.10, 79—80 fe rozs 3.30—3.40, 70—71 fnts árpa 2.95—3.05, 42—43 fs zab 2.20— 2.25 kr, 80—81 fs kukoricza 3.25—335 kr.— köles 3.45 — 3.55, fehérbab 5.35—5.50— kész szesz foka 48Va—49 f/a kr készpénzben. Három nap óta folytonosan esőzik, csak időnként áll be röviden tartó szünet. Hivatalos értesítések kivonata (A „S—ny“ mart. 31-ki számából.) Árverés; Pestm. D.-Vecse,fekvőségek, ápr. 28 délelőtt 10 órakor; Sopronra. Völgyfalu, ingatlanok, máj. 28 r. 9 ó.; Pápa, ház, ápr. 27 r. 9 ó.; Buda, szőlők, apr. 15 d. e. 10 ó.; Temerin, magtári és gazdasági eszközök, ápr. 17; Pestni Pilis, ingatlan vagyon, apr. 30 d. e. 10. ó.