A Hon, 1864. október (2. évfolyam, 224-249. szám)

1864-10-25 / 244. szám

244-ik sz. Kedd, October 25. Előfizetési díj : P stán küld­ve vagy Budapesten házhoz hordva egy hónapra...............................1 frt 75 kr. 3 hónapra....................................5 bt 25 — 1í hónapra....................................10 fr­t 60 — Az előfizetés az év folytán minden h­ó napb.­u. megkezdhető , s ennek bármely napján történik mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik b.'.küldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek­ tere 7-,ük szám, földszint. Szerkesztő lakása: Orsi­g út 18-ik szám, 2-dik emelet POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Kiadóhivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Második évfolyam, Beiktatási díj* 7 hasábos ilyféle betű sora .... 1 kr. Bélyegdij minden beigtatásért ... 80 kr. Terjedelmes hirdetések töb­bszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a lap tulajdonos szerkesz­tőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közleke­dési rovat szerkesztőjének lakása : Szervita-tér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A magyar fö­­lhitelintézet. (A magy földhitelintézet s a váltságügy.) (Folytatás.) E) A jelzálogok értékének kiszámítása. Az értékszámitás kulcsát az intézetnél rend­szerint a kataszteri tiszta jövedelem s a birtokra kivetett egyenes adó képezi; t. i. a kataszteri tiszta jövedelemnek 16-szoros összege az, a mely szabályszerüleg a birtok valódi érté­kének tekintetik. Például : a mely jelzálog tiszta jövedelme 500 frtra, vagy a reá kivetett egyenes adó 80 ftra rúg,­­ az 8000 ft értéket képvisel. Az ily jelzálogra tehát, mint már fen­tebb érintve volt, az intézet hitelez: záloglevelekben 50%-kot, vagyis 4000 frtot; 10-éves jövedékjegyekben 25%-kot, vagyis 2000 frtot; ó-éves jövedékjegyekben 15%-kot, azaz 1200 frtot; de mivel csak 1000 frtos jövedékjegyek vannak, s a kisebb összegek ilynemű értékpapí­rokban ki nem szolgáltathatók : — kerekszám­mal 1000 frtot. A tiszta jövedelmet a községeknél is felta­lálható, úgynevezett adóvallományi birtokköny­vek (Lagerbücher), — az adót pedig a minden egyes adózó birtokában levő adókönyvecskék mutatják ki. Megjegyzendő azonban , hogy az egyenes adó alatt csak az egyenes föld- és telekadó ér­tetik , minélfogva minden személyes kereseti és jövedelmi adó, valamint minden bármi néven nevezendő pótlékok is az adó összegéből levo­­nandók. Mindemellett tekintetbe vesz az igazgatóság egyéb tényezőket is, a­melyek a valódi érték meghatározására befolyással bírhatnak, a mi nők: a helyben és a közel vidéken divatozó adásvevési ár, a népességi, közlekedési, gazda­sági viszonyok stb. Ha e tényezők a kataszteri alapnál kedvezőbb kulcsot nyújtanak a k­öcsön­­kérőre nézve, az igazgatóság minden körülmény egybevetése után magasabb értéket is megál­lapíthat annál, mint a­melyet a kataszteri tiszta jövedelem s az egyenes földadó eredményeznek, sőt a különböző tényezők feletti kétely esetében hajlandó a felek kivonatára és költségére, hely­színi szemlét is elrendelni, azaz saját megbízott­ját kiküldeni a végből, hogy a fenforgó ténye­zők befolyásáról magának a helyszínén szerez­vén meggyőződést, a jelzálog idő szerinti való­ságos értékéről indokolt véleményt terjes­szen az igazgatóság elé. Hogy a kölcsönkérők, még mielőtt ez iránti folyamodványukat az intézethez beküldenék, a jelzálogok értéke iránt legalább megközelítőleg, valamint arra nézve is tisztában lehessenek: vajjon szükséges lesz-e a váltság tárgyain kívül még mellékjelzálogokról is gondoskodtak? s hogy a kölcsönkérvény mellett az adóvallomá­nyi birtokkönyv (Lagerbuch) s egyes adó­könyvecskék tömeges beküldésének szüksége, a mi mind a kérvény felszerelését rendkívül ne­hezítené mind pedig az intézet gyors eljárására gátlólag hatna, elkerültessék, — az igazgatóság a vidéki bizottmányokat kéri és bízza meg, hogy az illető felek kérelmére az értékfejlesz­tést saját felügyeletük s felelősségük alatt, egyik bizottmányi tag, s a bizottmányi jegyző által eszközöltessék. E czélra a következő, az igazgatóság által a vidéki bizottmányokhoz szétkülendő minta fog szolgálni. KIMUTATÁSA az N. megyei NI. községbeli úrbéri váltságkötelezettek társulata által a Magyar Földhitelintézet részére lekötött főjelzálogok értékének. Mindenik rovat felirata megmutatja, az mely adattal töltendő be ? s azért az igazgatóság fe­leslegesnek tartja e tárgyban részletes­ utasí­tásra kiterjeszkedni, s csak is némely átalános megjegyzést iktat ide. A IX-dik rovat betöltése csak akkor szüksé­geltetik, ha a kataszteri tiszta jövedelem, vagy az egyenes adó után fejlesztett érték nem nyúj­tana szabályszerű fedezetet, a valóságos érték azonban a fentebbi tényezők eredményét meg­haladná. Hogy a valódi érték meghatározásá­ban mely szempontokból indult ki a bizottmány ? ezt egy külön jelentéstételben, vagy pedig az „Észrevételek Xl-dik rovatában fogja az igaz­gatósággal közölni. A X-dik rovat, a­melyet az intézet igazga­tósága fog betölteni, a bizottmány részéről nyit­va hagyandó. (Folytatása következik.) r. ni. in. Az illető birtokos név A jelzálog iö M­N 0> h Ö bo 3-g-Ji O « M telekkönyvvi helyrajzi száma Összesen Kelt IV. A dűlő és az iparág megneve­zése V. VI. VII. A katasz­teri bir­tokív (Lager­­buch) szerinti tiszta jövede­­lem frt kr A ka­taszteri tiszta jövede­lem 16- szoros összege A bir­tokra kive­tett egye­nes adó frt kr frt kr VIII. Az e­­gyenes adó 10O szo­­ros ös­­­szege frt­­ kr IX. X. XI. A vidéki bizott­mány által vé­leménye­zett becs­­érték írt ki Az inté­zet ál­tal meg­állapí­tott becs­­érték írt ki N. N. kiküldött vidéki bizottmányi tag. N. N. vidéki bizottmányi jegyző’. Észrevételek N. N. kölcsönügyi igazgató. rencz, Török Sándor, Plachy Tamás, Tóth Dá­niel, Pokorny Gusztáv, Szontagh Tivadar, Ba­logh Antal, Balázs Antal, Baloghi Antal, Des­sewffy Gyula, Magyar József urak külön biráló bizottmányokat kiküldettek, s illető bírálataik jegyzőkönyvbe foglalása s beterjesztésére uta­­sittattak. 131. Az elnökség a közönséget a kiállítás tö­megesen eszközlendő megnyitására felhiván . A közgyűlés feloszlott, s a kiállítás megnyi­tása foganatba vétetett. Jegyze­tte egyesületi titkár: Szakai­ Elek. Felhívás: A nógrádmegyei gazd. egyesület igazgató vá­lasztmányának f. 1864. évi nov. 15-én 1. 10 óra­kor Losonczon a casinó helyiségében tartandó ülésére az illető választmányi tagok azon tiszte­letteljes figyelmeztetéssel hivatnak meg, hogy a tanácskozás tárgyait a következő elnökileg előlegesen kitűzött ügyek képezendik, u. m. 1. Az e hó 4-én Szécsényben tartott kiállítás költségeinek előterjesztése. 2. A Kubinyi Géza ur által az egyletnek ajándékul küldött kos eladásáróli elnöki je­lentés. 3. Az egylet bérleti terein eszközlött gazdá­­szati kísérletek. 4. A f. évi decemberben Losonczon rendezen­dő b­i­z­o­t­t-s­e­r­t­é­s-k­i­á­ll­i­t­á­s­t illető tüzetes intézkedés. 6. A tagsági dijak beszedésére vonatkozó el­nöki indítvány. 6. Uj tagok ajánlása s felvétele. Kelt, Losonczon, oct. 21-én 1864. Az elnökség megbízásából Szakáll Elek, egyleti titkár. A nógrátegyei gazdasági egyesület. A nógrádmegyei gazdasági egyesület részéről 1864. é. oct. 4 én egyl. elnök gr. Czebrián László ur elnöklete alatt Szécsénben tartott közgyűlés Jegyzőkönyve. 127. Egyesületi elnök s gróf ur a szép szám­ban megjelent közönséget az egyesület irányá­ban tanúsított érdekeltség és ügyszeretet kie­melt indokánál fogva meleg szavakban üdvözöl­vén, a közgyűlést megnyitotta, s az ezen alka­lomra hatósági biztosul kiküldött Dömök József szécsényi járásbeli főszolgabíró urat bemu­tatta. Tudomásul vétetett: 128. Havas József helytartósági tanácsos ur­nak a mai napra rendezett kiállításon s ezen közgyűlésben megjelenése a közügy iránti lelke­sedés s a hazai ipar emelésére irányzott buzga­lom nyilvánításaként tekintetvén: ő méltósága hazafiai szívélyes örömmel üdvö­­zöltetett, s részére a Török Sándor egyleti tag által tett, s közhelyesléssel fogadott indítvány folytán jegyzőkönyvi köszönet, s közelismerés szavaztatván, sok oldalú szakavatottsága, s ter­jedelmes ismereteinél fogva a kiállítás körül, különösen a kiállítási versenyt tárgyazó birála­­tokbani közreműködésre felkéretett. 129. A központi magyar gazdasági egyesület azon intézkedése, mely szerint az egylet által ezen időszakra rendezett átalános gazdasági kiállításon magát képviseltetni kivánván e czél­­ból saját kebeléből gróf Forgách József, Szon­­tagh Ferencz, Török Sándor, Szontagh Tivadar és Ferenczy László urakat képviselő tagokat ki­küldötte, bejelentetvén. Az ezen intézkedéssel igazolt rokonszenv köz­örömmel fogadtatott, s szives tudomásul vé­tetett. § 130. Az elnökség a közgyűlést főfeladata megoldására, jelesül a mai napon megnyitandó kiállítás bíráló választmányainak megalakítására hiván föl . A bíráló választmányok a kiállítási program­ban megállapított szakoknak megfelelőleg, s a kiállítás terjedelméhez alkalmazva következőleg lőnek megalkotva. Az első szakra, jelesül a mezei összes nyers terményei fölötti bíráskodásra, gróf Czebrián Ferencz ur elnöklete alatt Török Sán­­dor, Szilassy Miklós, Balogh Antal, Illés Alajos Dessewffy Gyula, Hanzély Ferencz, Pokorny Pál, Szentiványi Sándor, Galgóczy Antal, Sztra­­nyovszky Péter, Veres Gyula, Szilvássy István. A második szakban a gazdasági iparczikkek közül a folyadékok : bor, sör, szesz, eczet sat. megbirálására Havas József ur elnöklete alatt Prónay István, Benyiczky Gyula, Szilassy Fe­rencz, Jankovich Vincze, Ormay Antal, Pokorny Gusztáv, Frideczky Lajos, Szilassy Miklós, Dessewffy Gyula, Szakáll Elek. Ugyanezen második szak, némely, a gazd­­asszonyi körhöz tartozó, s ez okból illetékesen nők által megítélhető iparczikkei megbirálásá­ra : Szentiványi Ferenczné elnöklete alatt Be­nyiczky Gyuláné, Veres Pálné, Dessewffy Ottó­­né, Dessewffy Gyuláné, Tallián Gyuláné, Zadu­­bán Ádámné, és Velics Antalné asszonyságok, melléjük tom­okul Szerémy Gábor. A harmadik szak, azaz a mezei gazdászattal rokon viszonyú ásvány termények megbirálásá­ra, Pokorny Gusztáv ur elnöklete alatt Szent­iványi Farkas, Szerény Gábor, Szilvássy István, Novottny Pál, Unger István. A negyedik szak, jelesül a gazdasági eszkö­zök és gépek megbirálására gróf Forgách Jó­zsef ur elnöklete alatt Benyiczky Gyula, Tóth Dániel, Szontagh Ferencz, Török Sándor, Sza­káll Antal, Plachy Tamás, Huszár István, Szon­­tagh Tivadar, Szilassy Béla. Az ötödik szakból: a) a lovak feletti bíráskodásra Szilassy Fe­rencz ur elnöklete alatt Blaskovich Pál, Hanzély Ferencz, Szentiványi Far­kas, Török Béla, ifj. Sréter István, Tallián Gyula, Tihanyi Ferencz. b) a juhok megbirálására : Sréter Horácz ur elnöklete alatt, Szakáll Antal, Nagysándor, Ba­logh Antal, Török Sándor, Huszár István, Tes­­sedik Imre, Baumgarten Fülöp, Sztranyovszky Péter, Bertl Andor. c) a sertések megbirálására Szakáll Antal ur elnöklete alatt, Török Sándor, Prónay Elek, Dessewffy Gyula, Sztranyovszky Péter, Komjá­thy Anzelm. A hatodik szak, azaz a szántás és ekeverseny iránti bíráskodásra gróf Czebrián László ur el­nöklete adat- Benyiczky Gyula, Szentiványi Fe­Távirati tudósítás a bécsi börzé­ről : October 24. — 5% metalliques 70.10. Nemzeti kölcsön 79.40. 1800-diki sorsjegyek 93.10. Bankrészvény 777.—. Hitelintézeti rész­vény 177.70. Londoni váltó 117.25. Ezüst 110.75. Arany 5.50. Pest, oct. 24. Szép derült idő; a jég igen kellemes, a hévmérő 15 fokra emelkedett 0 fe­lett. A gabnaüzletben fentartja magát a múlt heti élénkség ; a hangulat ma nagyon kedvező volt. Kerestetett főleg a nehéz minőségű b­ú­­z­a, melyből több, helyben időző külföldi vevő tesz bevásárlásokat, minélfogva annak ára emel­kedésre hajlandó ; kevésbbé kedvező a hangu­lat könnyebb minőségű búzára, mely erősen ki­­náltatott s a vevők részéről nem sok figyelem­ben részesült; eladatott 1200 mérő tiszamelléki 89—90 fontos 3 ft 35 kijával készpénz, 1800 mérő szintén tiszamelléki 89­—90 fontos 3 ft 40 krjával három havi fizetésre, 1600 mérő tisza­melléki 88—89 fontos 3 ft 32 */a krjával, 1000 mérő tiszamelléki 88—89 fontos 3 ft 30 krjá­val, 2000 mérő bánsági 86—88 fontos 2 ft 75 krjával, — 1500 mérő bánsági 85—86 fontos 2 ft 40 krjával készpénz fizetésre ; a behozatal jelentéktelen volt. Rozsot illetőleg élénk kereslet tapasztalta­­tik ; eladatott készáruból 800 mérő 79—80 fon­tos 2 ft 15 krjával, 1300 mérő 79—80 fontos 2 ft 12­­/a krjával; továbbá 5000 mérő 80—81 fon­tos Esztergomban átvee­ndő 2 forint 25 kraj­­czárjával. Nagyon keresett a serfőzésre alkal­mas árpa is, melyből 3000 mérő 69—70 fontos 2 ft 10 krjával, 4000 mérő 70—71 fontos Esz­tergomban átveendő pedig 1 ft 95 krjával ada­tott el. Z­a­b­o­t illetőleg a hangulat folyvást na­gyon kedvező, ára emelkedik; eladatott 2000 mérő 47 —49 fontos 1 ft 30 krjával, 4500 mérő 48—49 fontos 1 ft 32 krjával; szerződés kötte­tett 15,000 mérő 46—48 fontos novemberben Győrött átveendőre 1 ft 38 krjával. A kukori­­c­z­a üzletében rendkívüli élénkség uralkodik ; a kereslet egyaránt, nagy üzérek és fogyasztók ré­széről,minélfogva e czikk ára folyvást emelkedik, a készlet azonban csekély lévén, jelentékeny for­galom nem jöhet létre, és csak 900 mérő adatott el 3 ft 20 krjával; szerződés köttetett 5000 mérő április-májusban átveendőre 2 ft 5 krjával. A köles sok figyelemben részesül; eladatott 1000 mérő 1 ft 60 krjával. Repczére nézve is állandóan fentartja magát a jó hangulat; forgalma jelentékeny volt s ára emelkedett: 6000 mérő elsőrendű ká­posztarepeze 6^-678 ftjával adatott el; a silá­nyabb minőségűből is jelentékeny eladások történtek 4 ft 90—5 ft 65 krjával. Az olaj ára szilárd. Vidéki tudósítások. (Z. S. K.) Nagy-Kanizsa, oct. 20. Az üzlet­ben valamivel több élénkséget tapasztalhatni a­nélkül, hogy az ember tartósságáról keresked­hetnék. 86 fns búza 3 ft, és valamivel előbb vétetik. rozs 2 ft, árpa minőség szerint 1.80— Távirat. 2.20, zab 1.15, burgonya mérője 60—70 kr, fehér borsó 3 ft, tarka 2 ft, káposzta 100 fej 3 ft. Határőrvidéki kétnyiretü gyapjúnak m.ja 75 ftban adatott el; a méz vidékünkön egészen elmaradt. Hétfőn vásárunk egyike volt a legro­­szabbaknak. — Kevés vevő, sok eladó.Pang min­den, nincs kereset, nincs pénz. Az idei dohány­­termelés oly jól ütött ki, minőre ötven év óta nem emlékeznek. Egy holdon 25—28 m. ter­mett. A levelek gyönyörű szépek. (J. H.) Csákvár, oct. 20. A szüretet akarat­lanul is bevégeztük, azaz, ha a hirtelen derek s fagyos éjszakák be nem következtek volna,még szüretelni nem volt szándékunk, mert szőleink átalában éretlenek voltak, de a hirtelen fagyok rájuk jöttek,s az érett az éretlennel együtt napról napra fogyott, annyira, hogy átalában véve az egyheti fagy által szőlőtermésünknek legalább is negyedrésze elveszett és szüretünk nem egyfor­mán ütött ki; egy-kettőtől lehetett hallani,hogy termése a tavalyinál valamivel jobb, másoktól ellenben hogy a közönséges termőévekhez ké­pest alig egy nyolczadrész, másoktól ismét, hogy a közönségesebb termés egy negyedrésze, mert vannak oly szőlők, melyekben másszor közép terméskép 40—80 akó bor volt, és most 5—10 akó; másoknak, hol másszor 80—120 akó termett, most csak 20—30 akó, de mégis a szomszéd vidékek terméséhez képest a miénk ki­elégítőbb volna mind mennyiségre mind pedig minőségre nézve; de reményünk főkép az árak­ra nézve meghiúsult, mert szegény termelőink, kik az 5 ftos búzából sült kenyeret szőlleik mun­kájára kihordozták, most pár akó boraikat kény­telenek 4—4 ft 50 krért oda adni , holott magok­nak is legalább tiz forintjokban van; de mitevő legyen? a nagy adóért szorongatják végrehaj­tással, kereset nincs, a pénztelenség oly nagy, hogy népünket a kétségbeesés környezi; igaz, hogy minden olcsó, sőt oly olcsóság, milyenre rég nem emlékezünk, de a pénz forgalmához mérve mégis drága, mert a szegény népnek hiá­­ban kínálják a gabonát egy forintért is, ha nincs félforintja. — Gabonaáraink következők : tiszta búza mérője 2.40—2.60 kr, kenyérbúza 1.70— 1.80, árpa 1.30—40 kr, zab 80 kr—1 ft, kuko­ricza 80 kr—1 ft, burgonya 30—40 kr, köles 1.50—60 kr mérőnként. Marhahús fontja 17 kr, birkahús fontja 12 kr, sertéshús 24—28 kr, zsirnakitezése 60 kr, kifőtt vajnak­itezése 70 kr (Sz. H.) Szeged, oct. 21. Néhány nap óta a legkellemesebb őszi időjárásunk van; ha néhány héttel előbb köszönt be, mind a kakaricza, ndm<l « szőlő jobb eredményt nyújtott volna. A gabna­­üzlet hangulatában némi kedvező változás ve­­hető észre; úgy látszik, hogy a gazdaközönség pénzszü­kségét a kényszerült eladásokból némi­leg fedezte, s most már óvakodóbb, s ez okból, habár a gabona rendkívül sebes emelkedésére nem is számíthatni, az üzlet ezután mindig szi­lárdabb alapot fog nyerni. A kukoricza-szállitás rendkívül nagy; mihez sokkal járni azon körül­mény, hogy hiányos minőségénél fogva nagyré­sze eltarthatlan, mert alig egy harmadrésze érett czikk s e mellett sok helyt a csűrök is hi­ányzanak. Daczára e gyönge minőségnek, a kül­föld mégis tetemes bevásárlásokra hajlandó, mert az alacsony árak igen vonzók az üzérekre nézve. Búza, rozs és árpa tekintetében a szállí­tás inkább nevezhető gyöngének, mint közép­szerűnek. Az árak következők: első rendű búza 2 frt 62—70 kr; közép­fajú 2 frt 50—60 kr; gyöngébb 2 ft 40 kr; kétszeres 2 frt; rozs 1 frt 50—60 kr; legnehezebb árpa 1 frt 20 kr; könnyebb 1 frt 10—15 kr; zab tetejezve 1 frt 10—20 kr; csöves kukoricza 1 frt 15—17V2 kr. A viz­állás csekély, a Maroson alig szállít­hatni tova harmadrész terhet. Piaczi árak Repcze mérője 4 frt. Borsó mérője 6 frt. Lencse mérője 6 frt. Paszuly m. 2 frt 50 kr. Köles m. 1 frt. Burgonya m. 1 frt. Marhahús fontja 16 kr. Juhhús fontja 10 kr. Sertéshús fontja 22 kr. Szalonna mázsája 38 kr. Zsiritezé­­je 38 kr. Lángliszt mázsája 9 frt 40 kr. Zsem­lyeliszt m. 4 frt 60 kr. Kenyérliszt itezéje 3 kr. Kukoriczaliszt itezéje 4 kr. Árpadara itezéje 3 kr. Köleskása itezéje 4 kr. Repczeolaj 38 kr. Lenmagolaj 40 kr. Uj bor itezéje 10 kr. 0 bor itezéje 20 kr. Sör itezéje 12 kr. Gabonapálinka itezéje 14 kr. Törköly-pálinka itezéje 34 kr. Szil­va-pálinka itezéje 42 kr. Fag­gyú mázsája 30 krt. Öntött fag­gyugyertya fontja 33 kr, mártott fontja 30 kr. Szappan fontja 26 kr. Só fontja 10 kr. Körösfa öle 12 frt. Tölgyfa öle 9 frt 50 kr. Lágyfa 7 frt Kőszén vékája 80 kr. Széna má­zsája 1 frt 50 kr. Szalma m. 80 kr. Kender má­zsája 26 frt Len­t 16 frt. (A—d.) Arad, oct. 21. A lefolyt heti üzlet, minden tekintetben élénkebb volt az előbbinél, jóllehet a behozatal valamivel gyöngébb volt. Az új-aradi hetivásárra mintegy 5000 mérő külön­böző minőségű búzát hoztak; a legjobbikért 2 ft, 40—50 krt fizettek mérőjéért; a könnyebb mint 87—88 font, 2 ft. 30 krra tartották, de a hetivá­sár vége felé valamivel, vagy 10 kr, olcsóbbra engedték a termesztők. A mai ó aradi hetivá­sárra behozatott: 5000 mérő rozs, s gyorsan el­kelt 1 ft 25—30 krig mérőnként; azonkívül a hét folytában a vasúti állomásoknál mintegy 20,000 mérőre köttetett szerződés, 1 ft 30—36 krral. — Búzát csak keveset s alárendelt minő­ségűt rozszsal vegyítve hoztak a piaczra, s el­adták 2 ft, egész 2 ft 10 kr­g m.; a nehezebből, 89—90 fontos tiszai búzából mintegy 8000 mé­rőt alkudtak meg 2 ft 50—65 krig. Ez a minő­ségű czikk mindig szívesen vétetik. Kukoricza még nem egészen száraz, de már morzsolt álla­potban hozatott be, s 1 írton kelt mérőnként; december s január havakra több 1000 mérőre 1 ft, 10—15 krral, martius és april havakra 10,000 mérőre köttetett előleges szerződés, 1 ft 30 kr. — Zabból 4000 mérőt hoztak, s ára szilárdul tartotta magát 95 krral m. a szokásos 10% te­­tejezéssel. — A bor ára,a rész­szüret következ­tében, valamivel feljebb ment, s jobban kel,mint eddig. A szesz ára csökkent, s míg a múlt hé­ten 47—48 krral fokáért gyorsan kelt, ma már 44 krnál többet nem adnak fokáért. Előlegesen szerződtek novembertől áprilig 2000 akora 40 krral fok. hordóstól. Külmegbizás utján szintén ezen áron 1000 akóra, nov.—jan. hónapokra. Ez alkalommal nem hagyhatjuk érintetlenül, hogy nov. 1-től kezdve a terményekre nézve nagyobb szállítási dijak lépnek életbe az aradi czeglédi vonalon; a gabna czikkeknél 7 kros mázsánként, a szesz és boroknál 13 kros szá­zalékkal mázsánként. A viz állása sekélyes s csak 600 mérőnyi szállítmányokra alkalmas. A legközelebbi aradi leonhardi vásár a kézműáruk nagyjábóli eladására e hó 29-én kezdődik, rész­­letbeni eladásra, a terményvásár jövő nov. 4. A mai hetivásárra jelentékeny számú marha haj­tatott be. Volt ökör 40 drb, mészárosok meg­vették 55—90 frtjával. Tehén 52 drb nagyobb rész eladatott 40—80 ft, drbja. Bornya 30 drb, mészárosok vették 8—14 ft drbj. Juh 129 drb, nagy része vevőt talált 4—7 frtj. drbj. Sertés elég volt a piaczon és el is kelt 28 kr fontja. Ló 39 drb, elkelt jó áron. Győr, oct. 22. Hetivásárunk múltkori élénk hangulatához hű maradt, az árak néhány árral megint javultak, s a 15,000 mérőnyi gabna mind elkelt. Uj kukoricza is tetemes mennyi­ségben szállíttatott. Az időjárás megenyhült ; néhány napig ugyan igen nagy szélvész dühön­gött, most azonban langy és derült napjaink vannak. Behozatott : búza 6185 m., rozs 2035 m., árpa 2366 m., zab 1797 m., köles 578 m., bab 225 m., kukoricza 1855 m., burgonya 805 zsák, összesen 15,846. Az árak következők .­­Egy a. m. tiszta uj b. 3.10—3.20, közönséges uj 2.50—2.90, rozs 1.70-1.90, árpa uj 1.40—1. 80, zab 1.25—­1.35, kukoricza 1.40—1.80, kö­les 1.40—1.60, széna uj, két lovas kocsi 6—8 ft, széna egy m. 1.10—1.30, bor egy akó idei 8—10 ft, mint liszt egy m. 6., zsemle liszt egy m. 5 ft, kenyér liszt egy m. 4.50, barna liszt egy mérő 4 ft, zsupp 12 f­t 6 kr. (E. U.) Esztergom, oct. 22. Mai hetivásá­runkon a gabnaárak voltak : Búza 2 ft 60—80 kr. Kétszeres 2 ft, rozs 1 ft 75—80 kr, árpa 1 ft 30—40 kr, zab 1 ft 10 kr, kukoricza 1 ft 10 kr als. ausztr. mérőnként. A marhahús fontja 16 kr. Gabonaárak Pesten opt.­ 24-én. Alsó austriai mérő szerint Súly, font szerint Leg­alantKözép Leg­magasb­ár oszt. ért. Sí­ne a bánsági, 87.88.89 3.15 3 20 3.25 „ tiszai és pesti 89 90.91 3.30 3.35 3.40 „ fehérmegyei 84.86.86— — — „ bácskai . 84.85.85­­,_ _ m­ozs..................... 78.19.80 1.80 2.85 2.90 Árpa sörnek való 69.70.712.— 2.05 2.10 A takarmánynak 66.67 68 1.26 1.­0 1.35 Zab ..... 44.45.46 1.20 1.25 1.30 Kukoricza . . . 82.83.842 60 2 70 2.80 Bab.....................— 6­00 6.25 6.40 Köles.....................— 3.70 3.81— BopCKC .... 5 766 — 6.25 Pesti börze okt. 24-én. A befize­tett össz. Utolsó jöved. összeg. Értékállás.­­M­O U O­­ O £ -« < H­írt írt ki 6­/1%-os magy. záloglevél 85.25 85.75 — — 70/0-os magy. jövedékjegy 100 500 50 60 Pesti ker. bank részvény 627 635 60100 -„ takarékpénztár rész. 1040 1050 — 25 — budai „ „ 420 — 40— ó-budai „ „ 75 80 525 32 12 7i Pestbudai lánczhid „ 870 375 105 5 80 » alagút „ 58 60 500116 -Pesti hengermalom „ 975 1000 200 25 — Keresk. kamra épület „ 340 350 800 38 — Magy. biztos, társaság,, 570 — 200 24 — Pannónia viszonbizt. társ. 1006 90 részvényei Sz. István kőszénbánya 285 — 1000 __ , részvényei Pannónia gőzmalom , 155 160 1160 1200 Hivatalos értesítések kivonata. (A „S — nyu oct. 23-ki számából.) Árverés: Pest, Stignitz Lipót ingói, oct. 27. d. u. 3 ó. nádor u. 6 sz . Buda, Grimm Fe­rencz ingói, oct. 26. r. 9 ó. országút a „gyógy­forrásánál . Borsodm. Domaháza, özv. Kovács Károlynő 27,320 ftra becsült fek­vőségei, nov. és dec. 21.; Pestm. Tétény, Matsay Mihály 1600 ftra becsült háza, oct. 27 és nov. 28. d. u. 3 ó.; Arad, Tarnay Francziska 15,772 ftra becsült háza, oct. és nov. 8. Csőd: Pest, Schumarszky Ignácz ellen, nov. 24—26. g. Nagy J. W.; Szolnok, Donner József ellen, dec. 19—21. g. Fülöp Péter; Arad, Ga­­lande Bernát ellen megszüntetett; Komáromra. Mathész István hagyatéka ellen megszüntetett. Felhívás: Torontálm. piszke elé, Zacha­­rievich Lázár hitelezői, 3 hó alatt. Idézés: Pozsony, a kir. e. b. vtszék elé, Majthényi Gyula, nov. 25. r. 9 ó.; Pécsváros tszke elé, Szapáry szül. Orczy Anna, nov. 9. r. 9 ó.; H -M.­Vásárhely város tszke elé, Asztalos István, nov. 22. r. 8 ó.; Fehérm. tszke elé, Schwarcz László, dec. 30. r. 9 ó.; Pest város tszke elé, Koschek Eduard és József, nov. 23. r. 9 ó.; Pest város tszke elé, Gross József nov. 28. r. 9 óra.

Next